Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

1975. március 21. S701 NOK MEGYEI NÉPLAP 5 HA: A Tanácsköztársaság 56. évfordulóján megyénk vala­mennyi városában. járási székhelyén és nagyközségé­ben ma megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak. Szolnokon a Tanácsköztár­sasági Emlékkőnél 9 órakor a munkásmozgalmi klubtag­jai helyeznek el koszorút. 10 órakor pedig a „Nemzeti Ká­véháznál” levő emléktábla előtt lesz megemlékezés. Jászberényben 10 órakor a Táncsics Mihály utcai em­léktáblánál kezdődik az ün­nepi megemlékezés és a ko­szorúzás, majd a városi ta- nács épületének folyosólyán az egykori internacionalisták emléktáblájánál rendeznek koszorúzási ünnepséget. Tiszaföldváron a nemrég alakult honismereti szakkör a nagyközség 1919-es és 1945- ös emlékeiből, valamint a VIT-ek történetéből rendez kiállítást a belterületi álta­lános iskola könyvtártermé­ben. A kiállítás megnyitása után megkoszorúzzák a ta­nácsköztársasági emléktáb­lát, délután pedig ünnepsé­get rendeznek a Lenin Tsz székházában. Tiszafüreden a Tanácsköz­társasági emlékmű előtt 16 órakor kezdődik a központi ünnepség, Karcagon, a váro­si tanács nagytermében, tu­dományos tanácskozást ren­deznek délelőtt 9 órától. Tö- rökszentmiklóson a tanács régi épületében i levő emlék­táblánál lesz koszorúzási ün­Művelődésügyi dolgozók kitüntetése Fiatal művelődésügyi dol­gozókat tüntettek ki tegnap Szolnokon. Bácskái Sándor- né a túrkevei Petőfi téri Ál­talános Iskola tanárnője és Baja Sándor, a karcagi Me­zőgazdasági Szakközépiskola tanára az Oktatásügy Kivá­ló Dolgozója, Boda Mar­git. a törökszentmiklósi Mű­velődési Központ szakkörve­zetője és Czeglédi Zoltán, a kisújszállási művelődési ház karnagya pedig a Szocialis­ta Kultúráért kitüntetést kapta. Tízen miniszteri, öten megyei tanácselnöki dicsé­retben részesültek. A kitün­tetéseket Tóth Tibor, a me­gyei tanács ' vb művelődés- ügyi osztályának vezetője ad­ta át. A FIN eseményeiből Szerdán az esti órákban a BVM kunszentmártoni gyá­rának KISZ szervezete ren­dezett fórumot, melyen mintegy száztíz kunszent­mártoni fiatal vett részt. Az elhangzott kérdésekre Szűcs János, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára, Kardos Dezső, a megyei tanács járási hi­vatalának elnöke, Dékány József, a KISZ járási bi­zottságának titkára, és Pet- róczki Károly a BVM kun­szentmártoni gyárának igaz­gatója válaszolt.. Kisújszálláson ma az út­törők és KISZ-isták vete­ránokkal találkoznak. Török- széntmiklőson délelőtt a mű­velődési házban hat iskola mintegy háromszáz tanulója részvételevei kulturális se­regszemlét rendeznek. A dél­utáni órákban a Kilián-pró- bát tett fiatalok KISZ foga­dalomtételére kerül sor. Az ünnepségen Papp József ve­terán avatja fel az új KISZ- tagokat. Ezt megelőzően ad­ják át az aranykoszorús KISZ jelvényeket és a KISZ KB dicséfo^bklevélét is, " Tiszafüreden szintén KISZ avatóünnepséget tartanak. A megye több helységében, többek közt Tiszaföldváron, es Mezőtúron a 14 és 18 éve­seket ünnepségeken köszön­tik. A mai események közül kiemelkedik a KISZ Szolnok városi Bizottságának rendez­vénye. A kiváló teljesítményt nyújtó fiatalokat a délután 14’ órakor kezdődő ünnepsé­gen tüntetik ki. Ugyancsak ma rendezik meg Szolnokon a Felszabadulási lövészver­seny megyei döntőjét. Az ifjúgárdisták versenyeinek győztes csapata vesz majd részt az április 13—i országos versenyen. Kikelt a amit vetettünk Kicsi, alacsony ház Jász^ árokszálláson, a Mátyás ki­rály utcában. Egyszoba- konyha, meg kamra, az ud­varon kapirgáló tyúkok, né­hány fa, virág. Ebből az egy- ablakú, sárgafalú épületből Indul el a téglából, kőből ra­kott járdán — már amikor ereje is engedi — sétálni, vagy a veterán-klubba Jáger József. Nagyon korán, már 11 esz­tendős korában asztalos inas­nak adta az apja: „Kellett a pénz, mert apám később a téglagyárban, ahol dolgozott, nem sokat keresett”. öt gyerek volt Jágeréknál, János, a nagyfiú szintén asz­talos lett, Pesten dolgozott, és ő egyengette aztán Józsi öccse útját az életben — a lázadás útján is! — Emlékszem, egyszer kül­deményt kaptam Pestről, a Népszavát, meg a Battyhány Ervin szerkesztésében meg­jelenő anarchista lapot, a Társadalmi forradalmat. Ak­kor a segédek nagyon meg­vertek, hogy te gyerek, majd adunk neked, csak nem akarsz te is anarchista len­ni. De attól az időtől kezdve én is terjesztettem a lapot, meg az asztalosok és famun­kások szaklapját. Amikor 17 éves koromban letettem a se­gédvizsgát, én is Pestre men­tem. s Ettől kezdve a két Jáger- fiú magánkisipárosoknál dol­gozik, együtt vesz részt tün­tetéseken, mint a famunkás szakszervezet tagjai — 1912- ben az általános, titkos vá­lasztójogért, a 8 órás munka­időért —, együtt hallgatják Bokányi Dezső nagyhatású beszédeit. Vándormunkás évek a Dunántúlon, aztán a front, sebesülés Doberdőnál, s az igazolás, amelyet ma is őriz: 75 százalékos hadirok­kant, további katonai szolgá­latra alkalmatlan. Ismét otthon, a szülőfalu­ban! Felejthetetlen viharos tavasz: 1919 márciusa. Hu­szonegyedikén este 10 óra­kor a piactéren nagy népgyű­lésen jelentették be a Ta­nácsköztársaság kikiáltását. Jáger József a Munkástanács tagja lett. — A bátyám vöröskatoná­nak állt, én a közellátás meg­szervezésében segítettem. Egyszer jött hozzánk egy biz­Állítsátok meg Bemutató előadás a szolnoki Szigligeti Színházban Az előadás egyik jelenetében Bárdos Margit, Huszár László, Piroch Gyula és Peczkay Endre. Felvételünk a fő­próbán készült népség 16 órakor, az ÁFÉSZ éttermében pedig ünnepélye­sen köszöntik a 30 éves párt­tagokat. Mezőtúron délelőtt 10 óra­kor két helyen rendeznek koszorúzást: a városi tanáfcs folyosóján levő emléktáblá­nál a párt, a városi tanács, a KISZ és az úttörőszervezet, valamint a fegyveres erők képviselői helyezik el koszo­rúikat, a temetőbe pedig há­rom vállalat, illetve szövet­kezet dolgozói visznek virá­got a mártírok sírjaira. , A központi ünnepségeken kívül minden iskolában és munkahelyen megemlékez­nek a Tanácsköztársaságról, sok helyen az úttörők is fel­keresik a munkásmozgalom veteránjait. Kunszentmártoni vállalás A Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyá­ra Ady, Dobó, Kossuth, Kun Béla, November 7., Rákóczi és Sallai szocialista brigád­jai dísztáviratban köszöntöt­ték az MSZMP XI.' kongresz- szusát. A kongresszus meg­nyitásának tiszteletére vál­lalták, hogy az iskola—óvo­da—bölcsőde, valamint a la­kásépítési — és az útépítési programhoz szükséges beton­elemek sablonjait a társgyá­rak által kért határidő előtt 5 nappal jó minőségben át­adják. A gyár nyolcszoros arany­koszorús szocialista brigádja, a November 7. brigád dísz­táviratban jelentette pártunk XI. kongresszusának, hogy a vállalásokat maradéktalanul teljesítette, a sablonokat el­készítette. A szolnoki „Brecht kultusz* újabb állomásaként — mi­lyen nagyszerű tény, hogy a német drámaíró irodalmi ha­gyatékát szinte úgy kama­toztatja már színházunk, mintha háziszerzője lenne Brecht — ma az „Uit” mu­tatja be a Szigligeti társula­ta, v&gyis Brecht 1940-ben írt, Állítsátok meg Arturo Uit című drámáját. 1940.,. Hitler hatalma csú­csain, halálfejes feketeruhá­sai ügy mennek Európa tes­tébe, mint kés a vajba. Sztá­lingrád még messzi van... Brecht ekkor már Ameri­kában él, emigrációja lassan évtizedbe fordul. Hitler alig­ha sejti, hogy két olyan el­lenfele támad, aki külön-kü- iön is hadseregekkel ér fel. Az egyijs Chaplin, a másik Brecht. Részlet Brecht naplójából: „A nagy politikai bűnösöket kiváltképpen úgy állíthatjuk pellengérre, ha nevetségessé tesszük őket. Hiszen ezek el­sősorban nem is politikai bű­nösök, hanem nagy politikai bűnök elkövetői, ami egé­szen más dolog. Szét kell zúzni a bűnösök tekintélyét” — ez a lényeglátó felismerés a dráma megírásának egyik indító oka, Hitler ellen ez a szándék vezeti Brechtet. „Juj! Emberek! Segítségé Pestis! Ki állítja meg?l” — a történelem válaszolt a drá­mai kérdésre, de ne feledjük, a világ emberségéhez odaki­áltott, követelő jaj szó először akkor hangzott el Brecht- színpadán, amikor „Ui úr” még nagyságában tündökölt. „Ui” alakjában Brecht Hitler felemelkedésének drámai pa­raboláját adja, véresen ko­mikus színezetben. Hol jut magasba Ui, mi­lyen közegben válhat Hitler diktátorrá? — művészi vá­laszt ad erre Brecht, amikor bemutatja a finánctőke és a fasizmus közötti „szolgálati” viszonyt, ugyanakkor vilá­gossá teszi, hogy a fasizmus nem végzetszerű jelenség, hanem a monopolkapitaliz­mus terméke. Az „Ui” bemutatása nagy feladat elé állította a Szigli­geti Színház társulatát. Az újabb szolnoki Brechfr- bemutató — az „Ui-t” tudo­másom szeret még sohasem játszották a Szigligetiben, —• rendezője Horváth Jenő. — Brecht üzenetét — mert felhívás ez a dráma: embe­rek, figyeljetek! — úgy akar­juk a nézőkhöz továbbítani, hogy színházunk alkotó kol­lektívájának világnézete is kifejezően érződjék. A szer­ző zsenialitásáról szólnom fe­lesleges, az „Ui” önmagában is maradandó bizonyíték. Legfeljebb a darabon belüli felismerésekről szólhatok: különösen szeretném kiemel­ni a történések sorát, a ko­mikumtól a tragikomédián keresztül a tragédiáig. Elő­ször csupán cirkuszi játék volt a „barnák hőbörgése”, s ne is mondjam tovább, tud­juk mi történt... Mementó is ez a dráma, a fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulóján. — A főpróbán nagy kedv­vel, akarással, hiteles meg­győződéssel játszottak a szí­nészei. .. — Arturo Uit Piroth Gyu­la, Ernésto Romát Huszár László, Emanuele Görit Peczkai Endre, Giuseppe Gobbolát Szakácsi Sándor, Hindsboroughot Polgár Gé­za, Dollfoot Papp Zoltán, Betty Dollfoot Tímár Éva, a Színészt pedig Sarlai Imre alakítja — hogy csak a főbb szerepeket említsem — va­lóban nagy kedvvel, felelős­séggel, a művészi önkifejezés hitelességévek A kétrészes dráma kisérő zenéje Hans Dieter Hosallá- tól származik, a jelmezterve­ző Vágó Nelly, a díszletter­vező Székely László. Rövidfilmek Elkészült Szolnok fielvismereti bibliográfiáid T374-beH 4 miffiőnál Is több turista látogatott Ti­hanyba, amelynek lakossága mindössze 1400 ember. Az ./őslakosok” idegenforgalomra áthangolódó életéről, Tihany szépségeiről mesél Murányi Éva Visszhang című filmje. Kiss József a Balaton védel­mében című filmje Európa- hírű természeti kincsünkről ad képet. te* és mootfta. szerezzünk élelmet, mert éheznek a ka­tonák. Horniét vegyünk? A nagygazdák, de még a kiseb­bek is eldugták, amijük volt. Értsétek meg, a katonáknak kell! Akkor rekviráltunk en­nivalót. — Amikor leverték a Ta­nácsköztársaságot, Arokszál- lásról körülbelül kétszáz em­bert hajtottak el a jászberé­nyi fogházba. Én is köztük voltam, de egy társammal si­került megszöknünk. És következtek az illegali­tás évei Jáger József életé­ben is: testvérét másfél évre börtönbe zárták, ő meg rendszeresen a csendőrségen „vendégeskedett”. Csendőri megfigyelés alatt állott egész a felszabadulásig. Egyszer, amikor meglátta az egyik kakastollas vitéz, azt mond­ta- szerencsés ez a hadirok­kantságával, az ember még egv kedvére valót se üthet rajta. Nem sok van már en­nek hátra. Nem tudták, hogy ez a ha­dirokkant a Vörös Segély ak­tív tagja, hogy mint az asz­talos szakszervezet elnöke, a bebörtönzötteket segíti, hogy szervezője több előadásnak, köztük annak is, amit Szaka- sits Árpád tartott. önálló kisiparosként dolgo­zott tovább, de kapcsolata a mozgalommal — ha buktató­kon is — megmaradt. A felszabadulást is szülő­falujában köszöntötte Jáger József, s utana míg ereje en­A Debrecentől április 4-ig című film a Battonyától Deb­recenig című összeállítás folytatása rendezője Bokor László. A most látható má­sodik rész időrendben fog­lalja össze a debrecentől Ne- mesmedvesíg —- hazánk fel­szabadításáért —• folyó har­cok eseményeit gedte, aktív pártmunkásként. Hogyan él ma ez a vékony- esontú, beteges, kedves idős ember? Kettesben a feleségé­vel, az öreg házban. „Már az olvasás is fáraszt, inkább a rádiót hallgatjuk, de este tízkor azért nyugovóra té­rünk. Néha elmegyek a klubba. A taggyűlésekre mindig” — mondja. Aztán előkerülnek a régi és újabb dokumentumok, kö­zöttük egy levél 1972-ből: a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára levélben kö­szönti Jáger Józsefet, a párt régi harcosát abból az alka­lomból, hogy megérte párt­tagságának 50. évfordulóját. Mert Jáger Józsi bácsi párt­tagsági könyvében ez áll: párttagságának kelte 1922, a munkásmozgalomban részt vesz 1919 óta. — Megbecsülnek bennün­ket, öregeket — mondja. — Vannak, akik elégedetlen­kednek, de én azt mondom, nekünk bele kell abba nyu­godni, hogy az erőnk már nem a régi, hogy a fiatalok csinálják a maguk dolgát. Azért, hogy nem jönnek hoz­zánk minden nap, vagy min­den héten, azért nem feled­keznek el rólunk. Nincs olyan ünnepség, ahová ne hívnának. És ez jól esik. Meg az is, hogy látom, itt a falu­ban hogyan fordul mindig jobbra a nép sorsa. Kikelt a mag, amit mi vetettünk és virág lett belőle. Varga Viktória Bálíntné Hegyes JűHa szer­kesztésében Szolnok helyis­mereti bibliográfiája címmel a megyei könyvtár helyisme­reti munkájának első jelentő­sebb kiadványa látott napvilá­got a közelmúltban, hasznos és nélkülözhetetlen segítséget nyújtva mindazoknak, akik a 9Ö0 éves város múltja es je­lene iránt érdeklődnek. A szerző nem törekedett a teljességre, hiszen a Jászkun­ságon kívül más folyóirat Szolnokkal foglalkozó cikkeit nem dolgozza fel, s nem fog­lalkozik a napilapok szolnoki híradásával sem. Indokolja ezt az, hogy az első kiadványt újabbak követik majd, s ké­szül a Szojnok megyei Nép­lap repertóriuma is. A bibliográfia anyagát a Damjanich Múzeum gyűjte­ményében, a Szolnok megyei Levéltarban, az MSZMP Szol­noki megyei könyvtár helyis­Ma véget érnek megyénk­ben az országos diáknapokat megelőző színvonalversenyek. Az utolsó versenynapon Szolnokon az énekkarok és kamarakórusok mérik össze tudásukat, Jászberényben pe­dig a vers- és prózamondók. A megyeszékhelyen ugyan­ezen a napon a diákklubok és a közművelődés kapcsolatáról tanácskoznak a Vásárhelyi Pál szakközépiskolában A méreti gyűjteményében és kézikönyvtárában gyűjtötték. A kiadvány munkálatait „Szolnok az önálló művek­ben” címmel indították,, ele később célszerűbbnek lát­ták, hogy a Jászkunság és a Múzeumi Levelek Szolnokot érintő anyagát is feldolgoz­zák. így azután a Jászkunság 20, a Múzeumi Levelek la évfolyamának értékesebb cik­keit is beépítették a bibliog­ráfiába. A kiadvány előszavában — többek között — ez áll: „Bibliográfiánkat azzal a re­ménnyel bocsátjuk útjára, hogy nyilván fellelhető hi­ányosságaival együtt is mél­tóképpen szolgálja majd 900 éves városunk jubileumát.” Igen, mi is úgy véljük. S nemcsak a múlandó, jubile­umot, hanem Szolnok egyre gazdagodó szellemi életét is. (Sí) Tiszaparü Gimnáziumban rádiófelvételt készítenek az Éneklő Ifjúság Hangverseny II—III. fordulóján és a Ván­dor Sándor Szemle területi bemutatóján. A színvonalversenyek me­gyei rendezőbizottsága a kö­vetkező napokban állítja össze azt az ötvenperces műsort, amelyet a versenyen legjob­ban szereplő középiskolások mutatnak majd be az egri diáknapokon, májusban, Diáknapok Szolnokon és Jászberényben ötyenperees megyemfisor Egerben IMl&cpemlélcezéselc €s Tanöcsköztársaságről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents