Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 21 Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ködés, s mindazok segítése, akik a világ különböző térségeiben küzdenek népük szabadságáért. Az MSZMP nemzetközi munkájában növekvő helyet foglal ef a fejlődő országokban működő antiimperialista, nemzeti demokratikus pártokkal és mozgalmakkal való kapcsolat. Bár ezeknek az országoknak nem mindegyikében progressiv jellegű a kormányzat, a nemzeti függetlenség védelme és megerősítése megköveteli, hogy a dolgozó nép. s így az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Természetesen á helyi burzsoázia, mindenekelőtt az imperialistáktól függő komprádor burzsoázia, a földesurak, valamint az imperialista hatalmak gátolják, hogy a dolgozó nép, az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Csakhogy e hniadó erők hatékony részvétele az országuk függetlenségét és társadalmi haladását célzó erőfeszítésekben objektiv követelmény. Mind gyakoribb tehát, hogy a Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára a beszámolóval egyetértve, megállapította: a két kongresszus között erősödött a part vezető szerepe. Felszólalását így folytatta: A kongresszusra készülve, a parton belül és a közvéleményben élénk, alkotó és sok tanulsággal járó eszmecsere, vita zajlott le. Legfőbb mondanivalója volt az a kívánság, hogy a párt folytassa eddigi politikáját, s végrehajtásában legyen még következetesebb. Ez a népi méretű kívánság egyben elismerése és nagyra becsülése pártunk törekvéseinek; kifejezése annak is, hogy állampolgáraink nagy többsége saját munkája szülöttének érzi a haza és a dolgozó nép javára kivívott eredményeket. A párttagság állásfoglalása es a közvélemény alapján a Központi Bizottság nagy tömegek egyetértését és támogatását élvezi, amikor a tiszteit kongresszusnak azt javasolja, hogy a párt haladjon tovább a kipróbált, sikeres úton, folytassa tovább politikáját. E politika két alappilléren nyugszik: egyfelől a szocializmus olyan általános törvényszerűségein, mint a munkásosztály, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista tervgazdálkodás és az internacionalizmus; másfelől azon, hogy a párt idejében foglalkozik a dön- ttáfre érett társadalmi kérdésekkel. szorgalmazza, ösztönzi a haladást, politikája képes a szüntelen megújulásra. A politikában tanúsított következetesség nem jelent változatlanságot, az elviség merevségét, mert ez a politikát sémába zárná és eltorzítaná. Társadalmi fejlődésünk szempontjából a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazásának mindig is nagy volt a jelentősége. Az építőmunka során időről időre új jelenségek és ellentmondások is keletkeznek. A pártnak kötelessége, hogy gondosan tanulmányozza az új feladatokat és az ellentmondásokat, s megoldásukra, illetve leküzdésükre a helyes politikai irányvonal alapján helyes válaszokat dolgozzon kL nemzeti demokratikus pártok és kormányzatok törekvéseiben és céljaiban jellemzővé válik a szocialista orientáció, ami magával hozza a növekvő érdeklődést a szocialista országok fejlődésének, valamint pártjaink és társadalmi szervezeteink tevékenységének tapasztalatai iránt. Nemzetközi feladataink a következő években tovább növekszenek. Folytatódik a ’hét világrendszer történelmi versenye és harca, amely érinti az egész emberiség és minden nép sorsát. Ebben a küzdelemben halad előre — új győzelmeket érlelve és új győzelmeket aratva a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. Ennek útja a békéért és a szocializmusért küzdő erők összefogásának és együttes harcának továbbfejlesztése. A testvérpártok túlnyomó többségét ez vezérli, amikor a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett napirendre tűzik újabb regionális tanácskozások, majd általános nemzetközi értekezletek megrendezését. Pártunk határozott állás- foglalása, hogy az internacionalista összefogásnak elengedhetetlen követelménye a PULLA! ÁRPÁD, A párt ezt tette a két kongresszus között is. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű 1972. novemberi ülése új lendületet adott a X. kongresszus határozatainak megvalósításához azokon a területeken, ahol a végrehajtás akadozott, helyesbítette az irányt, ahol az nem volt megfelelő. A X. kongresszus határozatait teljesítettük — mondotA vezetők, a testületek egy része nem teljes szívvel és erővel dolgozik, könnyen tudomásul veszik az elmaradást. Egyesek politikai vezetőkhöz méltatlanul sodródnak az eseményekkel, nem követelik meg a fegyelmet. Vannak, akik nem szeretik a problémák szóvá tevését, mert meg kell őket oldani, ez pedig töprengést, munkát, harcot kíván. Inkább tompítják, agyónmagy arázzák a problémákat. Esetenként nem kellő időben döntünk. Sok még a határozat is, emiatt nehéz áttekinteni és a végrehajtás folyamatában szervesen beilleszteni őket. Talán túl sok energiát fektetünk az elemzésekbe' — bár ez könnyebben megbocsátható, mint a felszínesség vétke — de nem fordítunk ekkora energiát a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére. Az ellenőrzés nem elég rendszeres, és inkább tényeket állapít meg, mintsem gyakorlatiasan segít. A mulasztókat a kelleténél . ritkábban vonják felelősségre. A párt-, az állami, a társadalmi szervek munkájában még sok az átfedés. Az okok országosan és helyileg is többfélék lehetnek. Türelmesen meg kell őket keresni a végrehajtás minden láncszemében. A felsoroltakban is érzékelhetjük, hogy leküzdésük mennyire összetett feladat, mennyire egységes megítélést és cselekvést követel. .. A párt életében tovább kell szilárdítani és fejlesztapasztalatok rendszeres kicserélése és időnkénti együttes értékelése, a közös kérdések együttes elvtársi vitája, az összehangolt és közös cselekvést biztosító egységes állásfoglalás kialakítása sok fontos kérdésben. Európában möst földrészünk kommunista és munkáspártjainak regionális értekezlete van napirenden, mely az európai munkásság összefogásának és az összes haladó erőkkel való szövetkezésének fejlesztését, s egyben az általános antiimperialista küzdelem erősítését lesz hivatva szolgálni. Ennek előkészítése folytatódik, s pártunk megtisztelő feladatot teljesítve, más testvérpártokkal együtt kiveszi a részét ebből a munkából. Az MSZMP ott lesz a kommunista és munkáspártok újabb világértekezletén is, amelynek megrendezéséhez érlelődnek a feltételek. Az MSZMP a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros testvéri együttműködésnek, a kommunista világmozgalom marxista—leninista egységének, az összes antiimperialista és békeszerető erők hatékony együttműködésének szilárd híve és az is marad — mondotta befejezésül Nemes Dezső. ta ezután. Mégis — az irányelvek vitája alapján — jogos igénynek tekintjük és bírálatnak is értjük, hogy a végrehajtásban következetesebbnek kell lennünk, mert ez munkánknak hosszabb ideje ismert gyengéje. Előfordul ugyanannak a határozatnak többféle értelmezése, ez zavarja az egységes fellépést, bizonytalanságot szüL fceni a demokratkius centralizmust! — hangoztatta a továbbiakban. Ez a társadalom minden szervezetére kedvező hatással lesz. Az utóbbi négy és fél esztendőben pártunkban erősödött a demokratikus centralizmus. A pártszervezetekben fokozódott a kommunisták részvétele a politikai döntésekben, és ezzel a megvalósításukért folyó harcban is. A párttestületekben elvtársi, vitatkozó légkörben döntenek; a határozatok de- mokratkiusak. mert a többség véleményére épülnek. A demokratikus centralizmus a párt életében és munkájában egyaránt biztosítja az alkotó, szabad vita lehetőségét — benne a tévedés lehetőségét is — és a fegyelmezett végrehajtás feltételeit. Kifejezi, hogy vita nélkül nincs helyes kövekteztetés és döntés: kommunista fegyelem nélkül viszont a legjobb elhatározásból sem születik tett. A pártmunkában különösen veszélyes, ha valaki a párt politikáját látszatra elfogadja, de különvéleményét fenntartva, másképpen cselekszik; ha úgy tesz, mintha elfogadná a kollektív vezetést, a testületet azonban tanácsadó szervnek tartja, elárasztja mindenféle apróbb ügyekkel, és fontos kérdésekben nélküle dönt. A párt normáinak mindezekben még nagyobb súllyal érvényt kell szereznünk. A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a határozatok egységes értelmezésének, az egységnek. A Központi Bizottság be1- számolójában Kádár elvtárs mondotta: „a pártban megengedhetetlen egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nem egyszer még felelős beosztású tisztségviselők részéről is előfordult'’. A vezetők feladatairól szólva Pullai Árpád kiemelte: Olyan vezetői szemléletre, magatartásra van szükség. amelyre a megfontolt, határozott intézkedés, az energikus szervezés, a fegyelmezettség, a tartalékok mozgósítása a jellemző. Olyan vezetők kellenek, akik emberek ezreit képesek harcba vinni újabb és nagyobb feladatok megoldására. Minden vezetővel szemben követelmény, hogy a politikát saját területén képviselje, aklalmazza és megvalósítsa. hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában. Tudjuk, a vezetők többségének nagy érdeme van a X. kongresszus óta elért sikerekben; sokat és lelkiismeretesen dolgoznak. Ezzel haladásunk megtervezésekor is számolunk. Azt is tudjuk azonban, hogy erre a színvonalra még nem küzdötte fel magát minden vezető, s ezért a gyengébben dolgozókat is efelé kell segíteni. Mostanában arról is beszélnek. hogy több menedzser típusú, vállalkozó szellemű vezető kellene. Ener- gikusság, ésszerűségre törekvés, operatív irányítás dolgában senkitől sem szégyen tanulni. A menedzserrel szemben azonban a mi gazdasági vezetőinkben legyen — van is — egy alapvető különbség; a szocialista vezető a termelés mennyisége, minősége és hatékonysága mellett törődik a javak létrehozójával, az emberrel, a termelő közösséggel; épít munkatársainak véleményére, demokratikus módon vezet. A menedzser tűzön-vízen keresztül a szűk tőkés vállalkozói érdeket képviseli. A mi vezetőink előtt az egész társadalom érdeke áll. A továbbiakban felhívta a figyelmet: tovább kell javítani a párt-, az állami, a társadalmi szervek együttműködését. Különösen fel kell figyelni arra a jogos bírálatra, hogy egyes párthatározatokból késéssel lesznek állami intézkedések, bizonyos esetekben sok körülöttük a huzavona. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése népgazdasági fontosságú feladat. Erről szóló határozatát 1971 decemberében fogadta el a Központi Bizottság. A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy a pártellenőrzés formái, módszerei a két kongresszus között fejlődtek, s nagy része van abban, hogy politikánk törés nélkül megvalósul. A továbbiakban . úgy kell javítani az ellenőrző munkát, hogy még jobban a határozatok politikai lényegének érvényesítésére irányuljon, a személyi felelősség erősítését eredményezze. Ha a tények megkövetelik, személyükre, funkciójukra való te„A pártban olyan erkölcsi normák érvényesülnek, amelyek szigorúbbak a társadalmi átlagnál. A Központi .Ellenőrző Bizottság jelentésében — amellyel teljes mértékben egyetértek — hangsúly ózza, hogy a párttagok ezernyi módon és szállal kötődnek a társadalomhoz, és így a párt soraiba is beszűrődnek téves nézetek, rossz szokások. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy az eszmei-politikai munka javításával védetté, tegyük a pártot, óvjuk meg tagjait azoktól a káros nézetektől és hibáktól, amelyekkel szemben harcolniuk kell. Éneikül a párt nem tud kellő erkölcsi hitellel és közéleti súly- lyal fellépni a hibák ellen. A párttaggal szemben követelmény, hogy internacionalista legyen, aktív híve, építője a magyar—szovjet barátságnak, harcoljon a szocialista közösség országainak egységéért és tanúsítson szolidaritást a nemzetközi munkásosztállyal. Az ideológiai harc növekvő jelentősége megköveteli párttagjainktól, hogy határozottan szánjanak szembe az ellenséges és téves nézétekkel, internaciokintet nélkül vonják felelősségre a hanyagokat, a kötelességmulasztókat, és teremtsék meg a feltételeit a helyzet megjavításának. Pullai Árpád ezután' hangsúlyozta, hogy a párt társadalmi összetétele egészségesen alakul. Ez marxista— leninista - pártépítő elveink gyakorlati alkalmazásának nagy eredménye. A párt lépést akar tartani a társadalmi fejlődéssel, a növekvő feladatokkal, ezért magasabb mércét állít tagjai elé. A szervezeti szabályzat módosításának is ez a célja. A követelmények szempontjából a jogok és a kötelességek alapvetőek. Első helyen áll a párt eszméjének, politikájának ismerete, tudatos vállalása és terjesztése. védelme és megvalósítása. Ehhez rendszeres politikai önművelés, tanulás, tájékozódás szükséges. A tudás állandó gyarapításának a párttag belső igényévé , kell válnia. Azt, hogy a tanulásban melyik párttagtól mit és milyen fokon követeljünk, nem lehet egy kaptafára húzni, ez függ körülményeitől, munkaterületétől, beosztásától. A munkát és a tanulást, ha olykor nehéz is, össze kell egyeztetni. Ne feledjük el azt a lenini gondolatot, amely a csepeli gyári pártbizottság tanácstermét ékesíti: „Aki ma nem tud tanulni a munkától, holnap nem tud dolgozni a tudatlanságtól”. nalista álláspontot valljanak és hirdessenek. Érvényesülnék-e ezek a követelmények pártunkban? Felelősséggel‘ válaszolhatjuk: igen, érvényesülnek. A párt annak köszönheti eredményeit, hogy tagjainak nagy többsége tiszteletreméltóan, legjobb tudása szerint, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. Pártunk soraiban, ha nem is jelentékeny számban, vannak olyanok, akiknek a munkája vagy magatartása nem üti meg a mértéket. Ezeknek a párttagoknak meg kell adnunk a pártszerű és emberséges módot, hogy elhagyhassák sorainkat. Ez a pártnak is, az egyénnek is érdeke. A szervezeti szabályzat lehetővé teszi a pártból való kilépést és a törlést. Egyértelművé kell tenni mind a párton belül, mind a közvéleményben, hogy a pártból való kilépés vagy törlés természetes része a párt életének, önkéntes kilépés vagy törlés esetén törekedni kell rá, bogy a volt párttagokkal ne szakadjon meg a kapcsolat, és gondoskodni kell róla, hogy se beosztásukban, se anyagi szempontból ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. A Központi Bizottság beszámolójában azt ajánlja a kongresszusnak, határozza e! a párttagsági könyvek cser jét. Nem párttisztításról, nem tagfelülvizsgálatról van szó. Minden egyes párttagra kiterjedő, őszinte beszélgetésnek, elvtársi véleménycserének szánjuk munkánkról, a kötelességek és a jogok teljesítéséről. Ennek révén el kell érni, hógy a párttagok kapcsolata még bensőségesebbé váljék a párttal, felkészültebben és cselekvőbben vegyenek részt politikánk megvalósításában. Pullai Árnád felszólalásának befejező gondolataként hangsúlyozta: Munkánkat azért kell állandóan javítanunk és megújítanunk, hogy megfelelhessünk történelmi hivatásunknak: eredményesen irányítsuk a fejlett szocialista társadalom építését, népünk érdekében és javára. A párt előre, új feladataira tekint, ezért szorgalmazzuk életének és tevékenységének továbbfejlesztését. (Folytatás a 3. oldalon) Övári Miklós, az MSZMP KB titkára a testvérpárt ok küldött elvei a Központi Bizottság titkára A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a határozatok egységes értelmezésének Demokratikus centralizmus a part életében Magasabb követelmény a kommunistákkal szemben
