Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 20. Még mindig zsúfoltak az általános iskolák Ülést tartott a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Rugusztas 1-től 10-ig Termékbemutató Szolnokon Százból jelentkező üem csak megyeiek Szolnok bölcsődei ellátottsága kedvező, az óvodai hálózat 1986 óta jelentősen fejlődött, súlyos gondok jelentkeznek viszont az általános iskolákban — állapította meg tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. 1965 és 1975 között a bölcsődei helyek száma megduplázódott,, így az elmúlt őszi felvételekkor minden jogos igényt kielégíthettek. Sokat javult a bölcsődékben folyó szakmai munka is. A közelmúltban módszertani továbbképző bölcsőde alakult, mely a gondozónők folyamatos elméleti és gyakorlati továbbképzését hivatott biztosítani. Az óvodák száma tizennyolcról huszonkilencre, az óvodai helyek száma ezer- négyszázharmincról kétezer- háromszáznyolcvanra növekedett az utóbbi tíz évben. Különösen az elmúlt két-há- rom esztendő fejlődési üteme szembetűnő. 1974-ben például a területi óvodákban háromszáztizenöt hely létesült, bővültek és korszerűbbek lettek az üzemi óvodák. Ebben nagy segítséget jelentett a fokozódó társadalmi segítség, néhány vállalat támogatása. Az óvodák, óvodai csoportok számának növekedésével együtt örvendetesen emelkedett az óvónők száma is. Évek óta megoldatlan probléma azonban, hogy — szakképzett óvónők hiányában —• képesítés nélkülieket alkalmaznak óvónői munkakörben. Jelenleg az óvónők 16— 18 százalékának nincs képesítése. Az általános iskolai ellátottság az utóbbi néhány évben alig fejlődött, ugyanakkor a tanulók száma a korábbi csökkenés után ugrásszerűen emelkedett. Igaz, a legmagasabb tanulói létszámnál mintegy ezerszázzal kevesebb az iskolás, viszont a napközis gyerekek száma ezerötszázzal több. Ez magyarázza, hogy a megyeszékhely minden eddiginél súlyosabb gonddal küzd. A váltakozva — tehát délelőtt — délután — használt tantermek aránya 91 százalék, ami a felsőfokú szerepkörre kijelölt városok között a legrosszabb. A város dinamikus fejlődése különösen az új lakótelepeken, vagy azok közelében okozott rendkívüli zsúfoltságot, így a Tallinn körzeti, a Kassai úti és a Ságvári körúti általános iskolában. A meglévő épületadottságokon belül már jelentősebb a fejlődés a korszerű oktatő- nevelő munka feltételeiben. Az iskolák nyolcvan százalékában megkezdődött a szaktantermek kialakítása, iskola-otthonos osztályok működnek, jól felszerelt könyvtárak segítik a tanulmányi munkát. Gond azonban, hogv három iskolának még nincs tornaterme, az iskolák majdnem fele a szükségesnél kisebb területű udvarral rendelkezik, s több úttörőcsapat otthonra, szertári • helviségre, sportudvarra lenne szükség. Az iskolák személyi feltételei jók. (A szakos órák aránya évek óta 95 százalék.) A nevelők sokrétű továbbképzéssel — az önképzéstől a városi továbbképző tanfolyamokig — fejlesztik szakmai és politikai felkészültségüket. Az oktató-nevelő munka színvonalára kedvező hatást gyakorolt az 1972. évi oktatási párthatározat. A végrehajtó bizottság ülésén természetesen szó esett az iskolai ellátottság javításáról is. A tervek szerint még ebben az évben megkezdődik a 20 tantermes József Attila úti és a 16 tantermes Török utcai általános iskola építése, bővítik a Ságvári körúti és a Tallinn körzeti iskolákat, de néhány más lehetőség is kínálkozik. A gondok végleges megszüntetése azonban csak központi segítséggel, jelentős társadalmi ösz- szefogással valósítható meg. I karú szó le Caracasha Az IKARUSZ Gyár és a MOGURT Külkereskedelmi Vállalat jelentős szerződést kötött a napokban venezuelai partnereivel. A megállapodás értelmében további 422 IKARUSZ 260-as panoráma és IKARUSZ 280-as csuklós autóbuszokat szállítanak a earacasi közlekedési vállalat részére. A tavaly megkötött megállapodás szerinti, több mint 180 autóbusz utolsó szállítmányait a napokban rakják hajóra Hamburgban, a venezuelai főváros felé. Új áMIztosítási mádozatsk A háztáji és kisegítő gazdaságoknak az elhullott, illetve kényszervágásra került állatok után 87 millió forintot fizetett 1974-ben az Állami Biztosító. Az összevont vagyonbiztosításban foglalt sertésbiztosítás, az úgynevezett kiegészítő szarvasmarha- és sertésbiztosítás, valamint a legeltetési biztosítás szolgáltatásai a kifizetett magas kártérítés ellenére sem fedezték a tényleges kórokat. Ezért a biztosító az idén két új állatbiztosítási módozatot vezetett be. Az új szarvasmarha- és sertésbiztosítás kockázati köre az eddiginél lényegesen szélesebb, nagyobb fedezetet nyújt az egyéni állattartás anyagi biztonságához. Még négy hónap, de már nagy a készülődés... Ugyanis augusztus 1—10 között rendezik meg Szolnokon a jubileumi ipar és élelemi- szergazdasági kiállítást. Eddig 107 termelőszövetkezet, állami gazdaság, ipari nagyüzem jelentkezett, hogy bemutassa termékeit. Elsősorban a megyei vállalatok, üzemek, szövetkezetek mutatkoznak be, de jelen lesznek az, országosak is. Csongrád megyét a bútorgyár, Szabolcsot a Taurus Gumigyár és a mátészalkai Szatmár bútorgyár, Bács- Kiskun megyét a Kecskeméti Konzervgyár képviseli. Jelen lesz még többek között az Április 4 Gépipari Művek, az Állami Építőipari Vállalat, a Papíripari Vállalat, az Aprítógépgyár, a Tisza Cipőgyár, a Beton- és Vasbeton- Ipari Műveli, a Tiszamenti Vegyiművek. A KISZÖV 25 szövetkezetének termékeivel nevezett be a kiállításra. A Jászberényi Hűtőgépgyár 400 négyzetméter területen állítja ki legújabb gyártmányait, közöttük — itt először — az S—80-as abszorpciós hűtő- szekrényét. Az AGROKER 1000 négyzetméter szabad területen szeretne bemutatkozni. A megye termelőszövetkezetei közül heten jelentkeztek: a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet, a Szolnoki és Jászsági Állami Gazdaság búzatermesztésükkel szerepelnek. A kukoricatermesztéssel öt szövetkezet és két állami gazdaság cukorrépa-termesztéssel négy tsz és egy gazdaság mutatkozik be. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet rizzsel, a rákóczi- falvai Rákóczi Tsz szójával, az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet pedig szudá- ni fűvel „jelentkezik”. A Hé- ki Állami Gazdaságot, a mezőhéki Táncsics, a jászapáti Velemi Endre és a túr- kevei Táncsics termelőszövetkezetet is megismerhetik a szolnokiak. A kiállítást a Tisza-parti városrészben rendezik. A vegyipari szakközépiskolában kapnak helyet az ipari termékek. A Tiszaparti Gimnázium épületében az élelmiszergazdaság képviselői állítanak ki. A 605. sz. Iparitanuló Intézet kollégiumát a kereskedelmi vállalatok „bérelik ki”. Ott a bútoripar és a szolgáltatóipar — a Tüzép, a Patyolat, a TITÁSZ — mutatkozik be. A Koltói úti Általános Iskolában nézhetik meg az érdeklődők a ruházati és a cipőbemutatót. A Galéria melletti szabadtéren a Középtiszai Vízügyi Igazgatóság és az Állami Építőipari Vállalat állít ki. A Tisza moziban pedig a szakmai napok kapnak helyet. Szociqlista brigád segítségével Szarmata települést tártak fel Bánhalmán Február végén a KÖTIVIZIG régészeti leletek előkerüléséről értesítette a szolnoki Damjanich János Múzeumot. A leletek a Bánhalma közelében, öntözőcsa- tórna építése közben láttak napvilágot. Már messziről szembeötlik a határban munkálkodó hatalmas gépek sora, — ezek most gyorsan és ügyesen végzik azt a rengeteg földmunkát, amit hajdan sok ezer kubikos két kezével, verejtékes munkával teljesített. Ásó, lapát és talicska helyett a különböző, nagy teljesítményű földmunkagépeké a szó. Éppen ezért az ott dolgozók gondos figyelmének és érdeklődésének köszönhető, hogy a csatorna mélyítése közben azokra az apró cserepekre, csontokra is felfigyeltek, amelyek megyénk történetének egy kis időszakát képviselik. Már az első helyszíni szemlén megállapíthattuk a leletanyagból, hogy az időszámításunk szerinti I—II. században itt élt szarmata nép települése került felszínre. A gyors ütemben folyó csatornaépítés miatt haladéktalanul szükségessé vált a régészeti leletmentés. Ehhez a munkához a KÖTIVIZIG kisújszállási kirendeltsége messzemenő támogatást ajánlott fel. A feltárási munkák során mint máskor, most is elsőrendű szempontunk a közvetlenül veszélyeztetett leletanyag megmentése — a gazdaságilag rendkívül jelentős építkezés folyamatosságának zavarása nélkül. A Kákát ér partján fekvő nagy kiterjedésű szarmata telepet majdnem középen metszette át az öntözőcsatorna. Így ennek medrében, az ásatás során egy gödörház részletét és e körül három hulladék- gödröt tártunk fel. A föld természetét ismerő ember számára szinte magukért beszélnek a sárga altalajon sötét foltjukkal kirajzoldó egykori beásások nyomai. A régész feladata ezeket a gödröket eredeti alakjukban kibontani, rajzban és fényképen rögzíteni, a bennük található le'letanyagot összegyűjteni. A bánhalmi határban most feltárt gödörház jelentős adat a szarmata nép településtörténetéhez. A helyszíni jelenségek alapján magunk elé képzelhetjük a félig földbe mélyített, nyeregtetős, agyaggal kitapasztott egykori kunyhót, amelyhez természetesen több hulladék-, illetve tárológödör is tartozott. A házból és a gödrökből sok-sok edénytöredék és állatcsontok kerültek elő. Az Alföldön élt szarmata nép a római birodalomhoz tartozó Pannónia (a mai Dunántúl területe) közvetlen szomszédságában telepedett le. Történeti adatok alapján időszámításunk kezdetén érkezett az említett területre ez a harcos, nomád törzsszövetség. A letelepedés után hol ellenségként, hol szövetségesként kapcsolatba kerültek Pannóniával. Ezt a kapcsolatot bizonyítja a szarmata emlékanyagban előforduló számos római importáru (pénz, ékszer, kerámia stb.) — így a bánhalmi telepen talált terra sigillata (jellegzetes római edényfajta) is. A lelőhely történeti jelentősége miatt további feltárások szükségesek a jövőben, hogy ezzel ismereteinket a szarmata népről kibővítsük, és megyénk történeti képét teljesebbé tegyük. A bánhalmi határban végzett ásatáshoz a VÍZIG kisújszállási „Haladás I.” szocialista brigádja társadalmi munkával járult hozzá, s ezzel lehetővé tették a leletmentés gyors lebonyolítását. Elődeink története mindnyájunk közös ügye, éppen ezért példamutató a „Haladás I.” szocialista brigád segítőkészsége. A tavaszi földmunkák, csatornázások, építkezések során gyakran kerülnek elő muzeális értékek, hasonlóan gyors bejelentések nagy segítség a régésznek. Stanczik Ilona — Raczky Pál Űj tavaszi modellek gyártását kezdték el a martfűi cipőgyárban a budapesti Centrum Áruház, a Fővárosi Cipőbolt és a Cipőnagykereskedelmi Vállalat megrendelésére. Továbbra is divatosak a piros, sárga, kék színű női cipők, szandálok. Az elől zárt, hátul nyitott, úgynevezett „klumpa” modellek elsősorban a külföldi vevők körében közkedveltek Magyar szocialista irodalom — 1903—1945 Kiállítás a Petőfi Malmi Múzeumiján A Petőfi Irodalmi Múzeumban március 26-án nyílik meg a Magyar szocialista irodalom — 1900—1945 című kiállítás. Az irodalmi múzeo- lógia eszközeivel szemlélteti szocialista irodalmunk fejlődését az ösztönös költői, írói megnyilvánulásoktól a tudatos társadalomformáló törekvések kiteljesedéséig. A kiállítás gerincét a fejlődést híven tükröző 8 költemény felnagyított képe alkotja. A tablókhoz kapcsolódó paravánokon a költemények társadalmi-politikai hátterét jelenítik meg, míg a vitrinekben Várnai Zseni, Csizmadia Sándor, Babits, Kosztolányi, Ady, Kassák, Juhász Gyula, Balázs Béla, Illés Béla, Radnóti Miklós, Darvas József, József Attila, és más írók, költők műveit, kéziratait, a Tanácsköztársaság irodalmi kiadványait, a háború ellenes és antifasiszta irodalom kiemelkedő irodalmi alkotásait mutatják be. Plakátok, linóleum-metszetek, festmények, szobrok egészítik ki a mintegy fél évszázad irodalmi terméséből válogatott anyagot. Üj vonás: a kísérő műsorban elhangzik az idézett vers szövege, egy-egy munkásének, korabeli zenei alkotás. Megkezdődött az öntözés, vetik a cukorrépát Kongresszusi munkaverseny a határban Megkezdődött a mezőgazdasági öntözés Szolnok megyében, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Elsőként a rákóczifalvai Rákóczi Tsz csemetekertjében helyezték üzembe az esőztető öntözőrendszert. A jászboldogházai Aranykalász Tsz-ben a legelő árasztásához láttak hozzá. Jóllehet az elmúlt napokban 6—8 milli- métemyi csapadék áztatta a földeket, az egyes rossz vízháztartásé talajok növényei igénylik az öntözést. Ennek megfelelően megkezdték az öntözőberendezések felvonultatását. Dolgoznak a szivaty- tyútelepek a tiszafüredi és a jászsági öntözőrendszer feltöltésén, és megfelelő vízkészletét szállít a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna is. A friss öntözővíz szolgáltatása, a minőség érdekében átöblítették a milléri belvízi főcsatornát, amely a tavaszi és a nyári idényben öntözővizet szállít. Folyamatban van a Hortobágy-Berettyó Főcsatorna átmosása is. A megye határában egyébként teljes a nagyüzem. A kongresszus tiszteletére befejeződött a tavaszi árpa vetése és az őszi gabona fejtrágyázása. A héten már a koratavaszi munkák második szakaszát kezdték meg. Nyolctíz jászsági és Szolnok megyei tsz-ben, többek között az újszászi Szabadság Tsz határában vetik a cukorrépát. Rajtra kész a négy cukorrépavető adapter a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben is, amely az idén nagy területen, 6Ü0 hektáron termel cukorrépát. Ezekben a napokban várják az NSZK-beli RAU cég újabb speciális vetőgépét. A tsz-ek és állami gazdaságok egyébként egymásután jelentik a kongresszusi munkaverseny- vállalásuk teljesítését. A karcagi Lenin Tsz több mint 4 millió forint értékű többlet- munka elvégzését, illetve anyag- és energia megtakarítást vállalt. A kongresszusig ezt 150 ezer forint értékkel túlteljesítették. A határban, kihasználva a jó időt, menet- rendszerű pontossággal dolgoztak. Befejezték az 1640 hektár őszi búza fejtrágyázását, földbe került 280 hektár tavaszi árpa és 100 hektár étkezési borsó. Háromszázötven hektár kukorica alá kiszórtak műtrágyát, és kedvező ütemben halad a 232 hektár új rizstelep építése is. A munkát úgy irányítják, hogy már az idén beléphessen a termelésbe. A megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Középtiszai Állami Gazdaság dolgozói is tettekkel köszöntik a kongresszust. Vállalásaiknak megfelelően mintegy 4 millió forinttal növelték a gazdasági eredményt. A kora tavaszi munkákat pontosan elvégezték, és ezekben a napokban serényen dolgoznak a cukorrépa, a kukorica és más kultúrnövények vetésének az előkészítésén. Bútorszövetek Kőszegről A Lakástextil Vállalat kőszegei bútorszövetgyára az idén több mint két és.fél millió négyzetméter bútorszövetet gyárt. Termékeik külföldön is keresettek. Eljut a kőszegi bútorszövet többek között a Közel-Keletre, Iránba, Irakba, Kuvaitba, Törökországba, Ausztriába, Svájcba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Ez jórészt annak köszönhető, hogy nagy gondot fordítanak a gyártmányfejlesztésre. Az elmúlt évben például több mint ezer változat készült a bútorszövetekből. Új termékük például a Hattyú bútorplüss, amelyet nagy kopásállóságú, korszerű, hullámosított nylonanyagból készítenek. Megtörtént a kísérleti gyártás a Fodor bútorszövetnek is, melyet 120 változatban tudnak előállítani. Különleges technikával készült fonalból gyártják a Zsenilia bútorszövetet, falvédőt, faliképet'. Az országban egyedül Kőszegen gyártják az úgynevezett kettős plüsst. Az idén mintegy 240 ezer négyzetmétert adnak a kereskedelemnek.
