Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 20, Tanácskozik az MSZHP XI. kongresszusa SZÉKELY GÁBOR, * Szigligeti Színház igazgatója A vidéki színházak megteremtették a maguk hitelét Az a tény, hogy Szolnok megye küldötteként megyénk kommunistái érdemesnek és szükségesnek tartották képviseletemet a pártunk XI. kongresszusán, megyénk megbecsülését jelenti, és jelzi azt. hogy vidéki színházaink előadásaikkal, eredményeikkel már megteremtették a maguk hitelét, előadásaik a magyar színházművészet szerves részeivé váltak, s olykor-olykor új törekvéseikkel, sikeres produkciójukkal inspirálóivá is lehetnek ennek. Színházunk is a legtöbb Vidéki színház adta lehetőségein belül igyekezett és igyekszik olyan új, mához szóló, a jelenünket tükröző, a jelen kérdéseire választ kereső, világnézetben elkötelezett előadásokat létrehozni, amelyek ugyanannak a gondolatnak a jegyében születnek; a zenés és prózai müvek lehetőleg egyforma szándékból, egyforma igénynyel készülnek, szórakoztatnak, s egyben formálják az új, szocialista embert. Mi arra törekedtünk, hogy ne eklektikusán, hanem gondolatiságában, ízlésében, színvonalában egységesen, megalkuvás nélkül fejezhessük ki művészi elképzeléseinket. Keressük és kutatjuk azokat a formákat, amelyekkel Szolnokon és, a megyében az eddiginél sokkal közvetlenebb kapcsolatot létesíthetünk közönségünkkel. A kapcsolatkeresés több, számunkra új lehetőségével kísérleteztünk. Idén mutatott be színhazunk először gyerA kongresszusi dokumentumoknak a nemzetközi helyzettel, honvédelmi politikánkkal foglalkozó részeivel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: A tőkés hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok, a NATO tagjai évről évre rendszeremekszínházi produkciót, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy már a legkisebbek színházba járásával is a leendő felnőtt közönség igényességét, színházszeretővé válását készítsük elő. A fiatalság egy következő korosztályát kerestük meg akkor, amikor színészeink általános iskolák és gimnáziumok irodalomóráira látogatva rendhagyó irodalomórák keretében hozzájárulhattak, hogy egy-egy alkotás vagy szerző értőbb, érzékenyebb megismerésre találjon, de ezen túl színészeink személyes jelenléte és az a közvetlen kapcsolat, ami csak ilyenkor alakulhat ki, színházszerető közönségünk megnyerésében is jelentős lehet. Az országban talán mi teremtettük meg először a szakmunkástanulók rendszeres színházba járásának lehetőségét, a szakmunkástanulók színházát. Bérleti előadásaink a drámatörténeti korok megismerését éppúgy szolgálják, mint ahogy időszerű kérdéseikre is igyekszünk a továbbgondolás lehetőségét , megteremteni. A színházi forma, amit mi keresünk, a saját közönségünk nyelvén akar szólni, és néha még ha nem is mindenki számára, és nem is teljességében jutnak el elképzeléseink, az a szeretet, amellyel a színházunkat városunkban és megyénkben magukénak vallják, hozzásegít szándékaink, előadásaink megértetéséhez. Pártunk a közművelődésről szóló jelentésében olvasCZINEGE LAJOS sen és jelentősen növelik katonai költségvetésüket, erőteljesen fejlesztik fegyveres erőiket, s új támadó fegyver-rendszereket állítanak szolgálatba. Mindez arra kötelez bennünket, hogy magas fokú éberséget tanúsítsunk, következetesen folyható, hogy hazánkban az elmúlt harminc év alatt a lakosságnak csak közel 20 százaléka lett színházba járó. De ez a felmérés nem is ad pontos adatokat arról, hogy milyen rendszeresen jár ez a bizonyos 20 százalék színházba. Van tehát lehetőség bőven színházaink szélesebb közönségbázisának megteremtésére, de nemcsak lehetőség, hanem szükség is van erre. A felszabadulás óta hazánkban színházi céllal új színházi épület még nem készült. És nem azért, mert nem lett volna rá szükség, hanem azért, mert talán a mi színházművészetünk még nem bizonyította kellőképpen, hogy feltétlenül szükség lenne új társulásokra, új színházi formák kikísérletezésére. Jelenünket jobban, bonyolultabban kifejező színházi formák megkeresését is szükségesnek tartanánk, ezek kikísérletezésére olyan műhelyek létrehozását, amelyekben az új tartalmat kifejező új formákat, eszközöket is megtalálhatnánk. Üj szervezettségű színházakra van szükség, új műhelyekre, amelyek segítségével nemcsak a magyar színházművészet léphet jelentősen előre, hanem általuk megvalósulhat pártunk művelődéspolitikája, a munkásművelődés, az ifjúság művelődése épp úgy, mint a szocialista gondolkodás alakítása, az emberek erkölcsi, ideológiai nevelése, a szocialista, kommunista ember megformálása. tassuk hazánk és a szocialista közösség védelmének erősítését szolgáló munkánkat. — Hazánk függetlenségének, népünk békéjének, társadalmi rendünk védelmének legfőbb garanciája szövetségünk felszabadítónkkal, igaz barátunkkal, a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal; az a tény, hogy tagjai vagyunk a Varsói Szerződés szövetségi rendszerének. Védelmi szövetségünk katonai szervezete, működési rendje tovább fejlődött és megszilárdult — folytatta. — A katonai vezető szervek maradéktalanul teljesítik feladataikat. Erőnket meghatványozza hadseregeink egységes elveken alapuló, egyeztetett fejlesztése és közös felkészítése. Néphadseregünk, mint eddig, ezután is becsülettel teljesíti szövetségesi kötelezettségét. Az elmúlt négy évben néphadseregünk fejlesztését a követelményekkel, országunk teherbírőképességével összhangban folytattuk. Néphadseregünk minden tekintetben erősebb lett, erkölcsileg, politikailag szilárd, tisztikara érti, magáénak vallja, fenntartás és ingadozás nélkül végrehajtja pártunk politikáját. Katonafiataljaink döntő többsége átérzi a haza szolgálatának szükségességét és becsületesen helytáll. Az elmúlt években tovább tökéletesedtek néphadseregünk szervezetei, magasabb színvonalra emelkedett harc- készültsége, állománya lépést tart az általános követelményekkel, a technikai haladással, megbízhatóan uralja a gondjaira bízott korszerű, bonyolult eszközöket. A saját — illetve a szövetséges hadseregekkel együttműködésben végrehajtott bonyolult, nagyrészt éleslövészettel egybekötött gyakorlatokon csapataink megállják a helyüket. Mindez együttvéve biztosítja, hogy a Magyar Néphadsereg, szövetségeseinkkel, valamint Népköztársaságunk fegyveres testületéivel szoros együttműködésben teljesítse magasztos feladatát. A miniszter 1 köszönetét mondott azért a pótolhatatlan segítségért, amelyet néphadseregünk fejlesztésében és felkészítésében a Szovjetuniótól, a szovjet hadseregtől kapott és kap. Ugyancsak köszönetét mondott a pártnak és a dolgozó népnek a szüntelen gondoskodásért, amelynek révén a néphadsereg megfelelő körülmények között képes ellátni megtisztelő hivatását. ☆ A kongresszus harmadik napján felszólaltak még: Szőke Józsefné, az etyeki Tsz üzemmérnöke, Gáspár Sándor, a párt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára, Kormos R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Tsz baromfigondozója, Holecz Ferencné, a Magyar Selyemipari Vállalat szentgot- hárdi gyárának szövőnője, Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter. Üdvözölte a magyar kommunisták legfelsőbb fórumának tanácskozását Jure Bi- lics a jugoszláv, Szó Csői a Tegnap délután harsonával, dallal, derűvel a jövő köszöntötte pártunk XI. kongresszusát, ötszáz úttörő és kisdobos sorakozott fel a kongresszusi ülésterem padsorai között. Piros-kék nyakkendők, csillogó szemek, kipirult arcok. Kezükben a küldötteknek szánt vörös szegfű és a köszöntő sorokat tartalmazó kedves rajzos üzenet. Négytagú üdvözlő csoport egymásnak felelgetve mondta a játékos-komoly köszöntő szavakat, tolmácsolta milliónyi kispajtás kongresszusnak szóló jókívánságait. Átadták a kongresszus elnökségének Budapest és a megyék úttörőcsapatai kétéves gyűjtő, kutatómunkájának eredményeit összefoglaló vörös bőrkötéses albumot. Saját készítésű „diplomata” táskájukban pedig vagy negyven olyan kérést, javaslatot, amelyeknek teljesítését a felnőttektől várják a gyerekek. Több sportpálya, játSzerdán elutazott hazánkból Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, aki részt vett az MSZMP XI. kongresszusán. A bolgár pártdelegáció vezetését Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára vette át. koreai, Pedro Miret a kubai, Demcsigijn Molomzsamc a mongol, Ilié Verdet a román pártküldöttség vezetője. _ Kedves epizódja volt tegnap a kongresszusnak az a néhány perc, amikor a legifjabbak, a kisdobosok, az úttörők kértek szót. A kongresszus ma folytatja tanácskozását. szótér, táborozási, kirándulási lehetőség teremtése — ilyen és hasonló kívánságok gyűltek össze a közelmúltban tartott úttörő-parlamenteken, hogy végül is jeljussanak a kongresszusi elnökség asztalára. Az országból mintegy ezer úttörő csapattól érkező üdvözletekre választ is várnak a kongresszusi küldöttektől a pajtások: „Kérjük, hogy a kongresszuson elhangzott — nekünk gyerekeknek ajánlott — gondolatait csapatunk számára elküldeni szíveskedjék. Üzenetét csapatunk naplójában megörökítjük és társaink körében megismertetjük, hasznosítjuk”. A küldöttek bizonyára nem sajnálják majd a fáradságot, hogy a kedves kérésnek eleget tegyenek. Mindenesetre Szabó Ferencné, a kongresszusi ülés soros elnöke előre is megnyugtatta a gyerekeket: „Az elfogadásra kerülő pártprogram végrehajtásában rátok is számítunk, építünk.” Ugyancsak tegnap utazott el hazánkból dr. Gustáv Hu- sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki részt vett az MSZMP XI. kongresszusán. A csehszlovák pártküldöttség vezetését Jan Főj tik, a CSKP KB titkára vette át. vezérezredes, honvédelmi miniszter Néphadseregünk minden tekintetben erősebb lett 1/ »« H . »• , , ■ VT Koszontott a jovo Todor Zsivkov és Gustáv Husák elutazott Budapestről Levél a kongresszusról Nyugalom, magabiztosság, optimizmus Ha megkérdezné tőlem valaki, milyen a hangulat a párt XI. kongresszusán, egyetlen szóval felelnék: nyugodt. Ez a nyugalom a párt egységéből, s a tömegek megingathatatlan bizalmából táplálkozik. Ahogyan Kádár János elvtárs jellemezte: „Munkásoszátlyunk, népünk... építhet arra, hogy a párt a helyén van, s a jövőben is mindenkor feladatainak tőle telhető legjobb megoldására törekszik”. A nyugalom mást is kifejez, azt, hogy a párt az eredmények tudatában sem önelégült, világosan, mérnöki pontossággal ismeri az ország, a társadalom helyzetét és minden, az élet által felvetett új kérdésre képes magabiztos, felelősségteljes választ adni. Sőt, olyan helyzetben van, hogy új távlatok harmóniáját is megszerkesztheti: a fejlett szocialista társadalom építésének tizenöt—húszéves programját is megalkothatja. Ez a nyugalom egy alkotó, a nép osztatlan bizalmát élvező párt teremtő nyugalma A magyar kommunisták kongresszusa a szocialista közösség országainak széles körű együttműködésére, megbonthatatlan egységére — Leonyid Brezsnyev szavaival élve, mint „új történelmi forrásra” — építve határozhat a közvetlen jövő, s a messzi holnapok, milliók sorsát tudatosan teremtő, s miihókat formáló dolgaiban. * • • Az újságíró két munkanap elteltével ezeket a benyomásokat szerezte a kongresszuson, pontosabban ezek a hatások érintették a legmélyebben. Vajon a megye küldötteinek — akik alkotó résztvevői a kongresszusi munkának — mik a tapasztalatai, ők, mit írnának néhány sorban ebben a közös levélben? Sándor László, a szolnoki Városi Pártbizptt- ság első titkára szerint, „a Központi Bizottság pontosan érzékeli a hétköznapi, a gyakorlati életet, azt amit az ember otthon, a pártmunkában tapasztalt, őszinte, nyílt hangvétel jellemzi a beszámolókat, a felszólalásokat. Tömören szólva: csupa élet a kongresszus”. Mit felelne a tiszakürti gyerekeinek, ha megkérdeznék, milyen jövőt örökölnek majd? — kérdeztem Fülöp Zoltánnétól, a tiszakürti általános iskola pedagógusától, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a kongresszus elnökségében ülhet. „Amilyet a szüléitek építenek nektek. S szeretném, ha ezt elmondanátok otthon is. Mert ha mi mindannyian nap mint nap úgy dolgozunk, hogy a gyerekeinkre váró örökséget gazdagítjuk, hiszem, hogy a munkánk még odaadóbb, még jobb, még eredményesebb lesz. Egyikünknek sem lehet mindegy, hogy a gyerekeink hogyan kezdik felnőtt életüket, honnan folytathatják azt az utat, amit mi választottunk.” t Pólyák Istvánnak, a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatójának véleménye: „Egészséges türelmetlenség hatja át a felszólalásokat, melyek nem nélkülözik a tárgyilagosságot, a realitásérzéket. A felszólalásokban visszatükröződik pártunk lenini munkastílusa, ami a kongresszus — úgy hiszem — egyik legfőbb és legszebb erénye. Nagy hatással van rám a Központi Bizottság határozottsága, optimizmusa. Az értelemhez és szívhez egyszerre szól a kongresszus. Kádár János elvtárs előadói beszédének volt egy mondata, amit nagyon megjegyeztem, s úgy vélem, ennek kell jellemeznie a jövőben a pártban uralkodó munkaszellemet, a pártegységet. Ezt mondta: „A Központi Bizottságnak és a párt 24 ezer alapszervezetének mindenkor egyirány- ba és egységben kell haladnia.” Tettrekészség jellemzi ifjúságunkat. Sok más élmény mellett engem ez ragadott meg a leginkább — mondta az újságírónak M. Szabó István ezredes, megyei rendőrfőkapitány. A fiatal kommunista küldöttek szavaiból ez csendült ki, ez a jobbat, szebbet akaró ten- nivágyás. S ha az ember a maga tapasztalataira gpndol, ha felidézi, hogy a megye ifjúsága mennyi szép tettel hitelesíti, hogy a szocializmus ügyét a magáénak vallja, s ha egybeveti azzgl, amit itt a kongresszuson hall az ifjúságtól és az ifjúságról: joggal bizakodhat, hogy méltó kezekbe kerül a jövő. Ügyünk folytatói elődeik útját járják ma és holnap. Leonyid Brezsnyev jelenléte és felszólalása nagy visszhangot váltott ki a küldöttek körében. Vonzó egyénisége, szónoki stílusának különös egyszerűsége — melynek anyanyelvűnk gazdagsága igen kedvezett — lebilincselő volt. Ügy éreztük, hogy az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szavait pártunk nagyrabecsülése, népünk iránti forró szeretet fűtötte át. Éreztette a kongresszussal a kommunista és munkáspártok egységében rejlő hatalmas, történelemformáló erőt. Éreztette, milyen mély és testvéri barátság köti össze népeinket, milyen nagy szeretet övezi a Szovjetunióban a magyar kommunistákat, népünket • • • Egyetlen szóval már nem tudnék válaszolni, ha megkérdezné tőlem valaki, hogy a megye küldöttei — mindannyian egészségesen — hogyan érzik magukat a párt XI. kongresszusán. Azért az rájuk nézve szintén igaz, ami a kongresszus egészére: nyugalom, magabiztosság, optimizmus uralkodik körükben is. Sándor László azt hiszem valameny- nyiük közös gondolatát fejezte ki, amikor azt mondta: „Már. sokat gondolunk a magunk portájára, arra, hogy hazatértünk után menynyi munka vár ránk”. Ez a tennivágyás, a jobb, a még következetesebb, eredményesebb munkára vágyás termékeny szelleme járja át az értelmet s szívet a kongresszusi ülésteremben. Fábián Péter
