Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

1975. március 18. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Kongresszusi munkasiker Kiváló vízügyi tervező vállalat Összekapcsolták a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar szakaszát A szovjet Szojuzzagrangaz Vállalat az MSZMP XI. kx>ng- resszusa tiszteletére a szerző­déses határidő előtt teljesítet­te vállalt kötelezettségét :.meg-' építette a Testvériség föld- gázvezeték magyarországi első szakaszát. A Beregdaróc- tól Leninvárosig terjedő 126 kilométer hosszú. 800 milli­méter átmérőjű vezeték épí­tése 1.5 milliárd forintba ke­rült. A vezetéken már az idén 600 millió köbméter földgázt szállít a Szovjetunió hazánk­nak. A Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar szakaszát vasárnap kapcsolták össze ünnepélyesen Beregdaróc tér­ségében. Az ünnepségen részt vett dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes, Klézl Ró­bert, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezető helyet­tese, továbbá A. I. Szorokin szovjet kőolaj- és gázipari vállalat építési miniszterhe­lyettese. A szovjet és a magyar Him­nusz elhangzása után E. V. Scsepkin, a Szojuzzagrangaz magyarországi építésvezető­Földek és emberek Mint a mesében— Idős pa­rasztember mondja a történe­tet — érezni: maga is élvezi — a csikósbojtárról, meg az uraságról, aki igaztalanul ütötte-verte a fiatalembert. De aztán vissza is kapta ka­matostul. Ludas Matyi kel itt életre ismét, csakhogy ez igaz történet, még álékor is, ha a sokszormondás kissé legendá­vá szépítette. Bán Béla és Kispista István műsora a föld és az ember kapcsolatát követi nyomon, ma élők szavát szólaltatva az elmúlt időkről s e harminc év változásairól. Szól Szirtes Ádám édesapja is, hitető egy­szerűséggel arról, hogyan tib- lábolt munka után a harmin­cas évek táján. Aludt avaron, táplálkozott bogyókkal, s mi­kor vegre néhány napos mun­kához, jutott a két szerzett kenyeret csókolták helyette gyerekei. S mindenütt a föld. Emlé­kek arról, hogy már 1942-ben a földmunkások vezetői kong­resszusán általános, feltétel nélküli földosztás követeltek a magyar parasztemberek, s arról, hogyan fogadták épp harminc éve — március 17-én — a földet osztó törvényt. Aztán a közös munkáról, amely meghozta a maga ered­ményét. Azt, amit egy másik parasztember így foglalt ösz- sze: Jó látni azokat, akik ak­kor ellenkeztek, hogy mivé fejlődtek azóta... nemcsak gazdaságilag, de tudatbeli- leg._ Bán Béla és Kispista István műsora több a megszokott ri­portműsorok egyikénél. Át­gondoltan szerkesztett, oko­san érvelő, hiteles. Sikerét, s egyben hitelét az adja, hogy kitünően választották meg beszélgető partenereiket. — trömböczky — ségének vezérigazgatója je­lentette: a vállalat dolgozói, — szorosan együttműködve a magyar vállalatokkal — el­készítették a földgázvezeték magyarországi első szakaszát. Ezután V. L. Butenko, V. M. Jamin, V. Knyaszkin és V. üliganec szovjet hegesztők elkészítették a vezetéken a magyar és szovjet szakasz összekapcsolását jelképező vörös varratot. A vezeték összekapcsolása után dr. Simon Pál nehézipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 13 évvel ezelőtt üzembe helyeztük a „Barátság” kő- olajvezetéket, amely azóta újabb vonallal is bővült. Elmondotta: hazánk terü­letét több mint 3000 kilomé­ter csővezeték hálózza be. Ezt magyar szakemberek hoz­ták létre. A Testvériség föld- gázvezeték építése azonban minőségileg új feladatot je­lentett, amelynek megoldá­sához a hazai vállalatok nem rendelkeztek megfelelő gé­pétekéi. Ezért bízták meg a 800 milliméteres átmérőjű ve­Századunk művészeti életé­nek egyik legérdekesebb, leg­népszerűbb alakja Herman Lipót volt. Az 1972-ben, nyolcvannyolc éves korában elhunyt festőművész emlék- kiállítását nemrégiben a Ma­gyar Nemzeti Galériában rendezték meg. Csaknem ugyanez az anyag, a mester zeték építésével a nagy gya­korlattal rendelkező szovjet Szojuzzagrangaz Vállalatot, amely a munkát a szerződés­ben vállalt határidőnél két héttel korábban, kiváló mi­nőségben végezte el. A. I. Szorokin mondott ez­után köszönetét a szovjet vál­lalat és a közreműködő ma­gyar vállalatok vezetőinek, dolgozóinak, hogy ezt a nagy litsítményt határidő előtt, az MSZMP XI. kongresszusának kezdetére megépítették. Dr. Bán Ákos, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ve­zérigazgatója engedélyt adott a gázcsap megnyitására. Föl­csattant a taps, amikor a gáz vörös lángja fellobbant. Az ünnepségen ezután oklevele­ket, jutalmakat nyújtottak át a munkában kitűnt szovjet vállalat vezetőinek dolgozói­nak. Ezt követően a földgázveze­ték építői elhatározták: táv­iratban jelentik az MSZMP XI. kongresszusának, hogy a Testvériség földgázvezeték el­ső szakaszának építését a szovjet—magyar határtól Le­ninvárosig befejezték. száznegyvenkét festménye látható most a Szol­noki Galériában is. A ki­állítás vasárnap délelőtti megnyitóján részt vett a mű­vész özvegye. Pogány ö. Gá­bor. az emlékkiállítás ren­dezője. és Goda Gábor, Kossuth-díjas író, Herman Lipót régi barátja. (Tudósítónktól) Négyéves múltjának leg­sikeresebb állomásához érke­zett a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat. A kongresszusi és a felszaba­dulási munkaversenyben el­ért kimagasló eredménye alapján elnyerte az Országos Vízügyi Hivatal Kiváló Vál­lalata címet, amely a fiatal intézmény tevékenységének első jelentősebb elismerése. Szakembergárdája köve­tésre méltóan igazodott gazdasági életünk nö­vekvő követelményeihez, változásaihoz, olyan célok elérésére töreke- kedett, amelyek egyenlők a korszerűbb, gazdaságosabb tervezői, alkotói munkával. A vállalat, a múlt évi ter­melési tervét csaknem 10 százalékkal teljesítette túl, vagyis a terven felül tett kongresszusi vállalását meg­háromszorozva 3 millió fo­rinttal toldotta meg. Olyan arányban csök­kentette az önköltséget, növelte a termelékeny­séget, ami terven felüli előirányzatának kerek négyszeres túlteljesítését eredményezte. Bátran hozzáfogtak a mű­szaki megoldások forradal­masításához. az új építési anyagok meghonosításához a vízügyi ágazat különböző te­rületein. A korszerű, új, mű­szaki, kivitelezői megoldások népgazdasági hasznát több tízmilliós nagyságrendben számolják. A hagyományos­nál tökéletesebb és jobb módszerrel készítették el Karcag—Berekfürdő szenny­víztisztítási és elvezetési ter­vét oxidációs, árkosrendszer­rel, a nagybátonyi ipari víz­mű lassúszűrő bővítésének programját, a Tisza, a Körös, a Zagyva—Tárná lokalizáci­ós tervét, hogy csak néhá­nyat említsünk az elkészül­tek közül. A munka korszerűsítésé­hez a műszaki tervezésben ma már felhasználják a szá­mítástechnikát is. Hét Jelentősebb tervezési munkában volt segítő­társ a korszerű tudo­mány, emellett 13 terv- dokumentum költségve­tését is számítógépen ké­szítették el. A vízügyi építményeknél előtérbe helyezték az új anyagok, többek között a te- nizol-paplan, a butil-fólia, az újtípusú héjcsatorna, az armco-csőáteresz alkalmazá­sát, az egyéb technológiai újítások, illetve korszerűsí­tések mellett. A kongresszusi verseny­ben, — a párt és a kormány határozatainak megfelelően — kiemelt gondot fordított a vállalat a takarékossági el­vek érvényesítésére. Különö­sen az anyag- és az energia­felhasználás hatékony csök­kentését érvényesítették az elkészült tervdokumentu­mokban. A Diesel-üzemelésű, nagy gázolajfogyasztó szi­vattyútelepek helyett, villa­mosmeghajtású telepeket terveztek. Ezzel a megoldás­sal például a jánoshidai szi­vattyútelepnél évi átlagban 64 ezer liter gázolaj megta­karítása érhető el. Az ivóvízmö és szenny­vízátemelő szivattyútele­peikhez automatikát ter­veztek, ami 10—15 száza­lékos üzemidő-csökke­néssel és ezáltal energia­megtakarítással is jár. Ezzel a módszerrel például az örményesi községi vízmű üzemelésénél évi 10 ezer ki­lowattóra megtakarítás érhe­tő el. Nyolcezer kilowattóra villamosenergia-megtaka­rítást eredményez a kétpói községi vízmű korszerű üze­meltetése is, de sorolhatnánk tovább a magasabb szintű technológiával dolgozó víz­átemelő rendszerek energia­takarékosságának várható eredményeit. A szocialista munkaver­seny összegezéséből kitűnt az is, hogy a vállalat kooperá­ciós kötelezettségének is ele­get tett, tevékenyen részt vett a kiemelt vízügyi fel­adatok pontos megoldásában. A tervek szállítási határ­idejét rendszeresen be­tartották, sőt 59 doku­mentumot átlagosan 21 nappal a szerződésben rögzített határidő előtt adtak át a megrendelők­nek. A korszerű munkaszervezés, az újítómozgalom mind szer­ves része volt a KEVITERV munkasikereinek. Megérde­melt helyre került az orszá­gos főhatóság magasrangú elismerése, a Kiváló cím. E. S. Herman Lipót kiállítás Szolnokon Kunhegyesen Pisztolylövészeten a jászberényi raj A tanyai emberek és fórumaik A Szolnok megyei Mun­kásőr Parancsnokság vasár­nap Kunhegyesen rendezte meg a Felszabadulási emlék- verseny megyei döntőjét. Reggel 8 órakor 9 munkás­őr raj sorakozott fel, hogy összemérje politikai felké­szültségét — majd a rendkí­vül nehéz 6 km-es terepen tájékozódási képességét, szakmai tudását és fizikai erőnlétét. Az első állomás­helyen politikai tájékozott­ságból, hazánk felszabadulá­sának történetéből és a mun­kásőr élet több mint másfél évtizedes eseményeiből vizs­gáztak a versenyzők, majd a pisztolylövészet következett. A versenyláznak tulajdonít­ható, hogy a lövészet érté­kelt eredményei átlagosan elmaradtak a lőedzéseken elért köregységek mögött. Kiemelkedően jól lőtt vi­szont a martfűi Krasznai Károly, aki a négy értékelt lövésből 39 pontot szerzett. Ezek után kezdődött a fi­zikai megpróbáltatás, — a további állomások közötti terepszakaszokat erőltetett menetben tették meg a ra­jok. Az egyes állomáspontok helyét önállóan, menetvázlat és tájolók segítségével álla­pították meg a versenyző al­egységek. Kézigránátdobás, pisztoly szétszedés, összera­kás időre, távbecslés, gép­pisztoly szét- és összeszere­lés, lőelmélet és tározás vol­tak az egyes állomáshelye­ken végrehajtandó feladatok. A versenyt, a pontértékelés és az időeredmények alapján a Szolnok járási munkásór zászlóalj martfűi raja nyerte. Jutalomként április 3-án és 4-én az országos munkásőr parancsnok vendégei lesz­nek, s részt vesznek a buda­pesti díszszemlén. Második helyen a kunszentmártoni, harmadik helyen a vegyes összetételű (férfi-női) kar­cagi raj végzett A martfűiek első helyezése nem véletlen. Ez a munkás­őr raj korábban már három­szor elnyerte a Század élen­járó raja címet, és véglege­sen magáénak tudhatja a vándorzászlót. Komolyan ké­szültek a versenyre. Mint raj parancsnokuk Telek Zol­tán elmondta, a verseny előt­ti héten 3—4 kilométer volt a futóedzések napi „adagja”. A verseny során sok ta­pasztalatot szereztek a mun­kásőr alegységek parancsno­kai is, hogy a kiképzés mely területein kell javítani az oktatás színvonalát. T. K, L, Ülést tartott a HNF megyei elnöksége Hogyan járult hozzá a Ha­zafias Népfront Szolnok vá­rosi Bizottsága a jubileumi előkészületekhez, erről tájé­koztatta tegnap a Hazafias Népfront megyei elnökségét Bekényi Istvánná, a HNF Szolnok városi Bizottságának titkára. — A jubileumi ké­szülődés során elsősorban a lakosság mozgósítására, a társadalmi munkaakciók szervezésére koncentráltunk. Az eredmény számokban is mérhető: a megye és Szolnok lakossága 32 millió forint ér­tékű munkával járult hozzá a jubiláló város fejlesztésé­hez. Parázs vitát váltott ki az ülés második témája. Javas­latok, kiegészítések követték a tanyai lakosság köré­ben végzett népfront-munká­ról szóló jelentést: Az elnök­ség legutóbb 1968-ban fog­lalkozott a tanyai lakosság közművelődési helyzetével, ekkor kezdődött el lényegé­ben a tanyai emberek élet- körülményeinek elemzése. Ezt követően alakultak a HNF tanyai csoportjai, a megyében mindössze hu­szonegy. Az elnökség állás­pontja szerint a lehetőségek­hez képest kevés. Hiszen a tavalyi reprezentatív felmé­rés szerint nem kevesebb emberről, mint megyénk la­kosságának tíz százalékáról van szó. A tanyai népfront csopor­tok feladata, hogy a városi, járási, községi népfrontbi­zottságok irányításával be­vonják a tanyákon élőket a társadalmi élet, a közélet vérkeringésébe, továbbítsák gondjaikat, javaslataikat. Vannak jól működő csopor­tok (szolnoki, kunszentmár­toni járásban, Törükszent­miklóson). de számuk kevés. Pedig igénylik a tanyán élők, hogy legyen fórumuk, amelyen tájékoztatják őket, illetve amelyen ők is szót kérhessenek. Bizonyítják ezt a népszerű tanyai esték, a jól sikerült politikai ismeret- terjesztő előadások, a háztáji gazdaságok fejlesztésével foglalkozó tájékoztatók. A HNF megyei elnökségé­nek nőbizottsága a Népfront Országos Tanácsának felké­résére nemrég tanulmányoz­ta a tanyáról bejáró gyere­kek körülményeit. Megyénk­ben hány gyermeket érint? A tanyán élők 24 százaléka 14 éven aluli. Kényelmes, jól felszerelt tanyai kollégi­um a megyében ezer gyer­meknek lehetne második ott­hona. Lehetne, ha minden­hol kihasználnák. Igaz, sokhelyütt a tanyai iskolák felszámolásával még nem tud lépést tartani a ta­nyai kollégiumok létesítése. Átmenetileg buszjárattal old­ják meg a gyerekek ingázá­sát, amelynek költségét a helyi tanácsok fedezik. Az ülésen többen felvetették, hogy a felszámolt tanyai is­kolák zömének nincs gazdá­ja, lebontják, elhordják, hol­ott egy kis átalakítással (amelyet társadalmi munká­ban maguk a környékbeliek vállalnák) a tanyák könnyen elérhető kultúrcentrumává válhatnának. A kezdeménye­zést elsősorban a tanyai cso­portoktól várnák. Nem a jól kiépített, közművesített tanyaközpontban, majorok­ban élők szorulnak segítség­re, — hangsúlyozták többen — hanem a közúttól távol élő, a még petróleumlámpá­val világítók százai. , (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents