Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
1975. február 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 « KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK TÜKRÉBEN M tsx-elx ..........:::haíz. :...................................' . :r : Abádszalókon 1973 januárja óta termel a Fővárosi Kézműipari Vállalat finomfehérnemű konfekcióüzemének kihelyezett telepe. Az üzemben két műszakban hetven aszszony és leány dolgozik, ötvenen pedig bedolgozóként vállalnak részt a munkából. Tavaly több mint 5 millió forint értékben készítettek női felsőruházati cikkeket Fent: az üzem már a nyárra termel. Két szalagsoron 20 ezer kétrészes fürdőruhát gyártanak szovjet exportra. Czudar Balazsné az ntolsó simításokat végzi a Szovjetunióba induló ruhákon. — n. zs. — Jé! jövedelmez a juhtenyésztés Tervek a fúrkevei Táncsics Tsz-ben ragüícB-gpragjPtam ICiasimea «Saradon Kevés ráfordítással, jövedelmezően A_r . XI. kongresz* szusára kidolgozott és közzétett irányelvek második fejezete a társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről szól. Megállapítja egyebek között, hogy a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság termelési ■ és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. A legutóbbi években tovább lerősödótt kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete, fejlődött műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Feladatként jelölik meg az irányelvek ennek a folyamatnak és a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítését. Mit jelent ez a rendkívül fontos, de korántsem új feladat? Melyek a termelőszö- , vetkezetek legfőbb szocialista vonásai, s ezeket hogyan lehet fejleszteni? Kezdjük az alapnál: társadalmunk szocialista fejlődésében döntő szerepük van a tulajdonviszonyoknak. Ezért kívánkozik az első helyre az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő minden föld fokozatosan váljék oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná. Földtörvényünk értelmében kialakult már a tsz-ekben a szocialista tulajdonnak ez a formája, de még nem kizárólagos. Jelenleg a szövetkezetek használatában lévő földek több mint a fele van a tszek tulajdonában. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a föld hasznosítása mind nagyobb mértékben feleljen meg nem csupán a szövetkezeti közösségek, hanem a társadalom, egyetemes érdekének. Ugyanez vonatkozik az egész szövetkezeti közös vagyonra, amely — miként - a. föld — szintén oszthatatlan. Tovább kell haladniok azon az úton, amely a csoportérdekek és a népgazdasági érdekek lehető legharmonikusabb kapcsolatához vezet. Jövőbe mutató az is, hogy már jelén van és különféle társulások, közös vállalkozások és vállalatok létrejöttével növekszik, gyarapodik több szövetkezet, illetőleg szövetkezetek és állami vállalatok közös szocialista tulajdona. Amint az irányelvekben is olvasható, ez a folyamat segíti a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítását, a tsz-ek Az év végi „leltárunkban* az 1974-es esztendő legsikeresebb szereplőiről írtunk Az év emberei címmel. Tiszaroffon egy szerencsés autónyertes szerepelt lapunkban — ám a község vezetői „óvtak”. Véleményük szerint Kovács István traktoros volt az, aki megérdemli, hogy nevével együtt emlegessük az 1974-es évet. Az Aranykalász Termelőszövetkezet gépállomásán találom meg a 38 éves, alacsony, nyílt tekintetű férfit Szerelőruhája, olajos keze elárulja, hogy gép mellől jön. — Kényszerpihenőn vagyok, orvosi utasításra. Sérvet kaptam, amit nem operáltak. A szívem is rendetlenkedik, na és idegileg is kifáradtam. Most he kell érnem a gépek javításávak Ném újdonság számára a javítóműhely. A fővárosi Láng Gépgyárban lett esztergályos, majd tíz évet töltött a kunhegyesi gépállomáson. — Megismertem a gépek csínját-binját. A javítás mellett szántottam. Akkor még fülke nélküli MTZ-vel jártam, függetlenül az időiárástól. A versenyeken rend-és az állami vállalatok szerződéses alapon nyugvó, együttes tevékenységét. A termelőszövetkezetek mind korszerűbb nagyüzemekké válnak, gazdálkodásukban mélyülnek a vállalati jellegű vonások. Hat év óta ugyanazok a tervezési-, beruházási-, ár- és hitelfeltételek vonatkoznak rájuk, mint az állami vállalatokra. Vannak egyéb, azonos, de egymástól eltérő gazdálkodási feltételek is. A jövőben fokozatosan mérséklődnek a most még meglevő különbségek. így is kedvezőbbekké lesznek a körülmények a termelőerők és a gazdasági kapcsolatok már említett fejlődésére, a társulások különböző változatainak terjedésére. építésünk kezdete óta sarkallatos elvünk, állandó törekvésünk, hogy következetesen érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. Más szavakkal: mindenki aszerint részesüljön a szétosztható jövedelemből, hogy mennyi és milyen eredményű munkát végzett. A termelőszövetkezetekben ez a gyakorlat — általános jelentőségén túl — azért is nagy horderejű, mert egyszer s mindenkorra száműzte az emberek vagyoni . helyzetre alapozott, attól függött ér-" tékelését, boldogulását. A tsz-tagok • anyagi körülményei és társadalmi megbecsülése is elsősorban aszerint alakúk hogy mennyit dolgoznak, milyen teljesítményt mutatnak fel. A szocialista vonások további erősítése azonban azt is jelenti, hogy a tsz-ek szüntessék meg azokat a jelenségeket — egyebek között a teljesítményekkel Összhangban nem lévő, “helyenként’ kiugróan nagy jövedelmeket —, amelyek még gátolják vagy hátráltatják az elosztás szocialista elvének sértetlen megvalósítását. Az úgynevezett garantált munkadíjazás és a termelési eredményekhez közvetlenül kapcsolódó anyagi ösztönzés bevált módszere ennek, de tökéletesítésére bőven van még lehetőség. A tulajdonviszonyok, a termelés, a gazdálkodás, az elosztás körein kívül is találunk számos tennivalót azért, hogy még erősebbek legyenek a termelőszövetkerzeresen elvittem a pálmát Képes voltam egy hetet is végigdolgozni egyfolytában, ha valaki megelőzött. Nagyon jól kerestem, de mikor 1965-ben hazahívtak, jöttem. Mégiscsak a szántás az igazi — itthoni földeken. Nemcsak a termelőszövetkezet, a család is várta Tiszaroffon. Már nagyok a gyerekek. A lány 18 éves, a fiú 16. — Nemsokára új házba költözünk a folyóparton. Többet lehet majd kirándulni, horgászuk Szeretem a Tiszát, bármiylen szeszélyes is. Tavaly háromszor öntött ki. A nagy tavaszi árvíznél 72 órákat dolgoztunk egyszuszra a gáton. A Nagykunsági Tsz Területi Szövetség traktorversenyén tavaly ötvenkét induló közül megszerezte az elsőséget. — Magam is meglepődtem. Csak a hatodik, hetedik helyre számítottam. Százhúsz munkanapra tízórás műszakokban ezerötszázötvenhárom hold volt a teljesítményem. A kongresszusi munkaversenyre is beneveztem: 12,7 hold helyett 13 normaholdat vállaltam műszakonként. Ez nazetek szocialista vonásai. A tsz-ek — tudvalévőén — nemcsak gazdálkodó egységek, hanem társadalmi közösségek is. Feladataik közé tartozik egyebek között előmozdítani a tagság szocialista szemléletének, gondolkodásmódjának, közösségi életének fejlődését, általános és szakmai műveltségének fokozását. Vitathatatlan, hogy a tsz-ek nagyon sokat tettek ezért. Szinte mindenütt példaadóan gondoskodnak a nehéz körülmények között élő idős emberekről, a sokgyermekes családokról, segítik a fiatalok fészekrakását, S támogatják mindazokat, akik rászorulnak. Az utóbbi években a tsz-ekben is létrejöttek, általában erőteljesen fejlődnek és sok helyen kiváló eredményeket érnek el a szocialista brigádok. Működésükkel nemcsak a sokszor rendkívüli körülmények között állnak helyt, hanem példát mutatnak a szocialista közösségi élet kialakításában, önművelésben és környezetük műveltségének fokozásában. Az irányelvekben arról is olvashatunk, hogy tovább kell fejleszteni az üzemi demokráciát. A termelőszövetkezetekre vetítve ez azt jelenti, hogy az új, megváltozott körülmények között gondoskodni kell a szocialista demokrácia szerves részét alkotó szövetkezeti demokrácia előbbre vivő módszereinek kidolgozásáról és jó alkalmazásáról. szer több települést felölelő termelőszövetkezetekben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy ugyanolyan módon vegyenek részt a tagok a közös gazdaság minden lényeges kérdésének megvitatásában, a döntésekben, a határozatok végrehajtásában, s az egész gazdálkodás ellenőrzésében, mint amikor még jóval kisebb területű volt a tsz. Fel kell kutatni tehát a demokrácia alkalmazásának legmegfelelőbb útjait, módjait, hogy a tagság felelősségtudata, tulajdonosi érzete ne gyengüljön, hanem tovább erősödjék, hiszen ezek most és ezután is nélkülözhetetlenek a szocialista vonások erősítéséhez. G. P. ponta egyórás többletet jelent. Ezzel a vállalással — a kényszerpihenő ellenére Is — az élbolyban van. önmagáról szerényen hallgat. Inkább a DT—75-ös lánctalpast dicséri. — Billeg, botladozik — de nem ráz. Érzem a gépet. Arra is jut időm, hogy munka közben figyeljem a társamat, csuzlizhassam az ekére telepedő varjakat. Aztán azok a szalönnasütések! Jobban megy utána a szántás. Kovács István munkasikeréinek nincs titka. Egyszerűen csak szereti, amit csinál. K. L. Hagyományai vannak a juhászainak Túrkevén, így a helyi Táncsics Termelőszövetkezet is jelentős állománnyal rendelkezik. Az 1100 anyajuhból 450 az úgynevezett törzsállomány, amely február végére, március elejére leellik. A bárányok egy részét 3—6 hónapos korukban pecsényebárányként exportálják, ebben az évben mintegy 360-at. Az anyának megfelelőeket pedig tovább tartják. Az idén szeretnék 600-ra növelni a törzsállományt, de a végleges' terv az, hogy 1980-raegy 2400 férőhelyes törzstelepet építenek. Amennyiben éz a tervezett új telép elkészül, áttérnék a korszerű tartási és tenyésztési technológiára. E nagyarányú fejlesztést az teszi indokolttá, hogy a szövetkezet országosan is az elsők között van a juhtenyésztésben, eddig már több mezőgazdasági kiállítás nagydíját is elnyerték. A gyapjútermelés az elmúlt 3— 4 évben az anyajuhoknál az országos 4—5 kilogrammal szemben 6,5—7 kilogramm volt. A bárányszaporulat 100 anyára az iirerellésekkel elelérte a 150 százalékot. A jó minőséget tükrözi az is, hogy a tenyészkosok átlagára darabonként megközelíti az 5 ezer forintot, de talán legkifejezőbb, hogy tavaly a tervezett 1 millió 650 ezer forint helyett a bevétel megközelítette a 3 millió forintot A kunmadaras! Kossuth Termelőszövetkezet szarvasmarhatartása évekén keresztül nemhogy jövedelmét hozott volna, de ráfizetéses volt. A gazdaság vezetői 1973-ban határozták el, hogy áttérnek a kettős hasznosításról az egyhasznú húsmarhatenyésztésre. A szakemberek úgy látták, hogy a magyar-tarka szarvasmarhákat csak olcsó takarmányon, kis költséggel felépített épületekben érdemes hizlalni. Ezért döntöttek a Dáliaprogram mellett. Ennél a tartási módnál a takarmányt a legelő adja, az állatokat pedig egyszerű — három oldalról zárt — épületekben, nyári szállásokon tartják. Nyáron a legelőn tartózkodnak a szarvasmarhák, és csak éjszakára terelik be az állatokat a nyári szállásra, de napközben télen sincsenek zárt istállóban, és ekkor is tömegtakarmányokat, szénát fogyasztanak. Amíg a zárt, kötött tartásban egy Az ipari szövetkezetekben készülő kempingcikkek exportjára az idén tervek szerint mintegy 4,5 millió dollár és másfél millió rubel értékű szállítási szerződést köt partnereivel a Hungarocoop. A HÁFÉM Szövetkezet például 80 ezer dollár értékű *Velence” nyugágyat tehénférőhely több mist 70 ezer forintba kerül, addig a Dália-program faszerkezetes épületeiben tízezer forint egy férőhely. A munkaerővel is takarékoskodik ez a tartási mód, mert négyszer annyi *— húsz—huszonöt helyett száz — szarvasmarhára felügyel az állatgondozó. A termelőszövetkezetben dolgozók közül a Dália-program tehenészei a legjobban keresők közé tartoznak, ezért szívesen foglalkoznak az állatokkal. A szarvasmarhák között tavaly óta nincs tbc-s állat. Az elmúlt évben több mint 200 hektár intenzív legelőt telepített a gazdaság, tavasszal ennyivel nagyobb területre hajtják ki a szarvasmarhákat. Erre azért is szükség volt, mert megszüntetik az itatásos borjúnevelést, a tehenészetben született borjakat dajkatehenek alá adják, így a Dáliaprogram tehenei nem egy, hanem két borjút nevelnek feL gyárt görög megrendelésre, a budapesti Fém- és Vastömegcikk-készítő ISZ pedig 600 ezer dollár értékben készít francia megrendelésre kempingasztalokat, -ágyakat. Harmincezer különféle favázas kempingbútort rendelt a Hungarocooptól az amszterdami Komíonorm cég. Tiszaroffoa ő az év embere Szocialista Kempingcikkek exportra
