Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

1975. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cselekvő egyetértéssel (Folytatás az 1. qidalról) tározta meg: 15 célkitűzés az állattenyésztés fejlesztése, minden mezőgazdasági üzem .köteles & cél érdekében konkrét intézkedéseket ten­ni. A városi pártbizottság és ;a vArosi tanács kezdemé­nyezze, hogy a mezőgazda­sági üzemek hozzanak létre közös beruházással korszerű szarvasmarha-hizlaló telepet tés ugyanilyen megoldást kell ttalálni a juhtenyésztés fej­lesztésére is. A pártértekezleten felszó­laló dr. Majoros Károly hangsúlyozta: eddigi sike­reink záloga pártunk lenini politikája, a kommunisták önzetlen, népet szolgáló munkája. Ugyanakkor nem elégedhetünk meg azzal, amit eddig elértünk, tovább kell lépnünk, mert erre esz­ménk, kommunista mivol­tunk kötelez. Mi a feladatok megoldásának útja? Váljon a marxizmus—leninizmus még inkább a dolgozók bel­ső szükségletévé, s hogy ez így legyen agitációs és pro­paganda munkánkban ne csak terjesszük a lenini esz­mét, hanem győzzük meg az embereket eszméink igazá­ról és kommunistákhoz mél­tó példás magatartással ra­gadjuk magunkkal őket fel­adataink teljesítéséhez. Erő­síteni kell munkánk minden láncszemében a lenini mun­kastílust, mert az élet újabb, magasabb követelményeket támaszt irántunk. Ez pedig azt jelenti, hogy növekdenie kell felelősségünknek, szer­vezettebben, szakszerűbben kell dolgoznunk. A kommu­nisták, a vezetők iránti kö­vetelmények annál nagyob­bak, minél nagyobbak és bonyolultabbak a szocialista építés feladatai. Minden ve­zetőnek tudnia kell, hogy ő a munkásosztály alkalma­zottja és nem szívességet tesz, hanem kötelességét tel­jesíti. Növeljük a kommu­nista ellenőrzést, a ránk bí­zott üggyel nagyobb felelős­séggel törődjünk. Ne feled­jük, kommunista kötelessé­günk erőnk összpontosítási a következő nagy feladatokra: sikeresen befejezni a IV. öt­éves tervet, felkészülni a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtására. A vitában elhangzottakat Zagyi János foglalta össze. A pártértekezlet megválasz­totta a karcagi városi párt­­bizottságot. Első titkára is­mét Zagyi Jánps, titkára dr. Kasuba János lett. V. V. Munkánk, eredményeink —képekben Munkánk, eredményeink az MSZMP X. és XI. kong­resszusa között címmel politikai vándorkiállítást indított útjára az MSZMP Központi Bizottság Agitációs és Propa­ganda Osztálya a nagy sikerű budapesti kiállítást köve­tően. Ezekben a napokban a színvonalas, gazdag anyagot megyénk több helységében is bemutatják: elsőként va­sárnap a karcagi városi párt­értekezlet küldöttei nézhették meg a tanács épületének fo­lyosóján a kiállítás 67 tabló­ját, amelyen az elmúlt több mint négy esztendő alatt vég­zett munkánk számvetése, eredményeink összegezése, a feladatok megjelölése szere­pel. A színes és fekete-fehér fotók mellett adatok összege­zésevei feltárul a néző előtt egy sikerekben bővelkedő, tartalmas időszak. A kiállítás tablói a megyék és Budapest dolgozóinak munkáját, életkörülnjénysík­ben bekövetkezett fejlődését mutatja be. A grafikonok és statisztikai adatok arról ta­núskodnak, hogy az MSZMP X. kongresszusát követő idő­szakban, közeledve a XI. kongresszushoz, tovább erő­södött Magyarországon a párt vezető szerepe és a munkás­hatalom. Sikeresen fejlődtek a termelési viszonyok, erősö­dött a munkás-paraszt szö­vetség, miként a szocialista tulajdon: a nemzeti jövede­lem minden 100 forintjából az állami szektor 71, a szö­vetkezeti pedig 27 forintot állít elő. Négy esztendő alatt 430 milliárd forintot fordí­tottunk beruházásra. A karcagi kiállítás nagy erénye — a nagyon ízléses elrendezés mellett, — hogy gazdag helyi anyaggal egé­szítették ki azt, bemutatva a karcagi emberek sorsának nagy változásait. Épülő új lakásokat láthatunk: ez év végéig a IV. ötéves tervre előirányzott 620 lakás helyett 916 családi otthon készül el a városban. Üj víztoronyról, új utakról is árulkodnak a képek. A társadalmi összefo­gással épült bölcsőde kislakói mosolyognak ránk egy har­madik tablóról. Aztán egy újabb nagyszerű eredménye­ket hirdető képsor hívja fel magára a figyelmet Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Karcagon is nagyszabású szocialista munkaverseny bontakozott ki. Hatvannyolc munkahelyen nyolc és fél ezer ember vállalta, hogy az éves tervet mintegy 57 millió forinttal túlteljesíti, 6 millió forinttal több beruházást va­lósít meg, és mintegy 2 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végez. Az eredmény: a tervtúlteljesítés forint ér­téke mintegy 80 millió forint, 12 milliónál nagvobb értékű beruházás valósult meg és a társadalmi munka értéke is meghaladja az öt és fél mil­lió forintot. Diákokról, a kórházban folyó gyógyító munkáról, a munkásőrök életéről valla­nak a karcagiak tablói, össze­sen 12, amelyhez a mintegy 250 fotót a Déryné Művelődé­si Ház fotóköre készítette el társadalmi munkában. A ki­állítást egyébként bárki feb­ruár 25-ig megtekintheti. A pártértekezlet küldöttei nagy érdeklődéssel nézték a kiállítást, amelynek sikere nemcsak annak köszönhető, hogy eredményeinkről magas színvonalon ’ tudott szólni, hanem annak is, hogy egyér­telműen bizonyítja, milyen nagyot léptünk előre azon az úton, amelyet pártunk X. kongresszusa jelölt ki szá­munkra. Sk Hazafias népfront 1975. évi megyei feladatairól Su5| tagok a megyei bizottságban Tegnap délelőtt Szolnokon, a Barátság klubban tartotta ülését a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága. Az ülés előadója Oláh Já­nos, a HNF megyei bizott­ságának titkára ismertette az 1975. 'évi népfront feladato­kat, melyeket több fő poli­tikai tényező határozott meg, így az MSZMP XI. kongresszusára való felké­szülés, g kongresszus utáni időszak politikai feladatai, hazánk felszabadulásának és a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója, vala­mint a megyes?ékhely ju­bileumának eseményei. Mindezek mellett az idén esedékes, az ötödik ötéves terv előkészítése és a HNF jövőre tartandó V. kong­resszusa is fokozottabb poli­tikai aktivitásra ösztönzi a népfrontbizottságokat. Ezek figyelembevételével állította össze a megyei népfrontbizottság a? idei munkaíervet. A tegnapi ülésen tárgyalt feladatok közt első helyen szerepel a XI. kongresszus határozatainak széles körű ismertetése — a népfront fórumain, ankétjain — és a megvalósítás eszközeinek fel­tárása. A népfrontbizottságok a községi, városi aktivisták be­vonásával szervező munkát fejtenek ki az 1975. évi nép­­gazdasági terv megyei fel­adatainak maradéktalan megvalósítása érdekében. Fontos kérdésként szerepel az idei rrmnkatervhen a né­pesedéspolitikai határozat­ban foglaltak támogatása. A bizottságok fokozott figyel­met fordítanak a nők »hely­zetére, közéleti szerepűkre, ezzel párhuzamosan az óvo­dák, bölcsődék fejlesztésé­re ez évben is társadalmi erőket mozgósítanak. A megyei hivatalos szervek és termelő üzemek bevoná­sával kell megtenni a kez­deti lépéseket a megye kör­nyezetvédelmének kidolgo­zására — szerepel az idei munkaprogramban. A béke és barátsági munka felada­tát képezi továbbra is a sza­badságukért küzdő népek harcának támogatása, a szo­lidaritási megmozdulások szervezése, s egyben a szo­cialista országok növekvő erejének. politikai szerepének be­mutatása a népfront ba­rátsági estjein, találko­zóin. Kiemelt feladatként fog­lalkoznak a HNF aktivistái az ország felszabadulasának, s a fasizmus feletti győze­lem 30. évfordulójával, melynek ünnepségsorozatát a községek, városok harminc­éves fejlődésének, szocia­lista eredményeinek bemu­tatásával készítik elő, s em­lékparkok, ligetek telepítésé­vel járulnak hozzá a meg­emlékezéshez. Az előterjesztett prog­ramot vita követte, majd elfogadták az 1975. évre szóló munkatérvet. Ezután ta HNF megyei bi­zottsága új tagokat válasz­tott sorai közé. Munkája el­ismerése mellett felmentet­ték bizottsági tagsága alól Futaki Piroskát, s helyette Pádár Máriát, a KISZ Szol­nok megyei Bizottsága titká­rát választották meg. Űj tag­ként választották be a bi­zottságba Fodor Mihály nyugdíjast. Mindketten a HNF megyei elnökségének is tagjai lettek. Vízügyi tervek a Dunától keletre Látogatóban a KEVITERV-nél A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalatot 1971-ben alapították. Azóta az ország Dunától keletre eső részének vízügyi terveit ők készítik. Központjuk Szolno­kon van, de Miskolc, Éger és Debrecen is otthont adott a vállalat egy-egy telephelyé­nek. Fejlődésüket jelzi, hogy 4 évvel ezelőtt 21 millió fo­rint értékű vízügyi tervet készítettek, tavaly már 35 millió volt ez a szám, és az idén több mint 42 millió ér­tékű terv elkészítését várjak tőlük. Új rizstelep&k tervezése A vállalat egyik fő felada­ta — a. tervezési kapacitás 60 százalékát ez köti le — a mezőgazdasági beruházá­sok tanulmányterveinek, programjának és kiviteli ter­veinek elkészítése. Az utóbbi években Szolnok megyében egyik legfontosabb munká­juk a rizstermelő gazdasá­gokhoz fűződik. Űj telepeket terveztek, és elkészítették a régi, korszerűtlen rizstelepek rekonstrukciós tervét. Ezek­r ■ 1« r r m rr* • üj építőipari nagyvállalat alakult t A szegedi DÉLÉP és a szolnoki építőipar együtt­működése nem újkeletű, hi­szen néhány évvel ezelőtt még a szolnoki házgyárból érkeztek a panelek a szegedi lakásépítkezésekhez, s kö­rülbelül ezer űj otthont ké­szítettek a szolnoki gyár ter­mékeiből. Amióta a szegedi házgyár is működik, 1971 őszétől kielégítik a helybeli igényeket, hiszen évente 2500 darab lakást készíte­nek. Tegnap a Dél-magyaror­­szági Építőipari Vállalat igazgatója Szegeden bejelen­tette, hogy az ÉVM meg­szüntette az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot és a DÉLÉP-pel összevonta, az új nagyvállalat neve: Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítői Vállalat, amely rövidítésében megtartotta a DÉLÉP kifejezést. A nagy­­vállalat működési területe kiterjed az egész országra, de a környező táj igényeit elégíti ki elsődlegesen: Csongrád, Békés, Bács és Szolnok megyében végeznek jelentősebb építési feladato­kat. A szolnoki városrészben, — a kisgyepi lakótelephez — a DÉLÉP készíti el a köz­műépítési munkákat. Jelen­leg a városközpontból kive­zető alapközműveket építik, s a tervek szerint 40 millió forintot használnak fel. Ez is komoly mélyépítési fel­adatot jelent a vállalatnak, de a munkák, dandárja a kővetkező esztendőkben te­tőzik. Jövőre már a szolno­ki mélyépítési tevékenysé­gük értéke megközelíti a 100 milliót, s ha elkészülnek a kisgyepi lakótelephez ve­zető közműhálózat kiépítésé­vel, továbbra is a szegediek végzik el a lakónegyed köz­művesítésének, mélyépítési munkáinak zömét. Ha ezeket a feladatokat elvégzi Szolno­kon a DÉLÉP, akkor vállal­kozik más megrendelések teljesítésére is. G. L kel a mezőgazdasági üzemek­kel egyre szorosabb a válla­lat kapcsolata,' mert a rizs zárt termesztési rendszere szükségessé tette az eddigi szemlélet megváltoztatását: csak az összehangolt gazdál­kodási és műszáki gondolko­dásmóddal érhetik el a leg­jobb eredményt mind a ter­vezésben, mind pedig a ter­melésben, ‘Nem csak a me­gyében készítettek jelentős vízügyi terveket, hanem az ország többi részében is. A vállalat nevéhez fűződik például a tokaji történelmi t borvidék szőlőkulturájának ' öntözését biztosító öntöző fürtök tervezése. A Szikrai Állami Gazdaság amerikai hibrid paradicsom termelési programja sem valósulhatott volna meg a KEVITERV munkája nélkül, de a válla­lat készítette az abádszalóki, mezőhéki és a kungyalui esőztetőtelepek kiviteli ter­vét is. Segít a számítógép Ebből is látható, hogy csak a mezőgazdaság számára mi­lyen sokrétű munkát végez­tek a tervezők, de nem len-Jelentős állomásához ér­kezett az újítómozgalom a Nagvalíöldi Kőolajkutató és Feltáró Üzemnél: a kétezre­dik újítást is bejegyezték a nyilvántartási naplóba. Az ország szénhidrogénvagyoná­­nak feltárásában vezető sze­repet betöltő üzemben külö­nösen az utóbbi kátesztendő­­ben növekedett meg szocia­lista brigádok, kisebb alkotó kollektívák, műszakiak ked­ve a fejtörésre, a jobb, a hasznosabb módszerek kikí­sérletezésére. 1973-ban pél­dául 55 olyan ésszerűsítési javaslatot nyújtottak be, amelyekből 39-et be is ve­zettek. A műszaki színvonal emelését, a fúróberendezé­sek jobb kihasználását, a balesetvédelmet szolgáló Az emlékkönyvben, ame­lyet mindannyian aláírtunk, ez állt: „1945—1975. Harcban találkoztunk, barátságunk örök.” E gondolatok jegyében több mint százan jöttünk össze szombaton este Mező­túron, a DATE kollégiumá­ban a MADISZ megalakulá­sának 30. évfordulóján. Az érkezők, a párt és az if­júsági mozgalom alapító tag­jai és vezetői meghatottan ölelték át egymást. Különös szeretettel köszöntötték Hó­dos Jánost, a párt akkori vá­rosi titkárát és Juhász Imré­­né dr-t, a kedves Gonda Zsu­zsikát, aki 30 évvel ezelőtt a fiatalok lelkesítője volt. Ott voltak körülötte sokan azok is akiket annakidején a de­mokratikus hadsereg egyik parancsnokaként ő vezényelt Debrecenbe. Első utunk a tanácsháza emeleti folyosóján elhelye­zett szovjet hősi emléktáblá­hoz vezetett. Innen pedig a főtéren levő 1919-esek em­lékművéhez vittük el a tisz­teletet és emlékezés koszo­rúit. Itt ünneplő és munkaru­hás fiatalok szegődtek mel­lénk. Bár a találkozót már tíz és öt évvel ezelőtt is meg­rendezték, talán most jöttünk össze a legtöbben. Hiába, az évek múlása, az emlékezés varázsa egyre jobban vonz mindenkit e tájra, ahol szü­lettünk, a városba, ahol kora ifjúságunkat a csodálatos feladat, az új élet szervezé­sének szolgálatába állíthat­tuk. Az igazi emlékezés, a baráti beszélgetés a kollégi­umban a mai fiatalok, ifjú­gárdisták közreműködésével vált felejthetetlenné. A ma már többnyire deresedő ha­jú, egykor fáradhatatlan /ta­né teljes a kép, ha nem szól­nánk az idei feladatokról. Szalóki József, a vállalat igazgatója és Túri István irodavezető főmérnök el­mondta, hogy igyekeznek a korral egy tt haladni. A szá­mítógépes tervezést az idén az esőztető öntözésen túl, a felületi — terepberendezéses öntözés terveinek készítésé­nél is bevezetik. Egyre job­ban előtérbe kell kerülnie a felületi öntözésnek, mert ez az öntözési mód még mindig az ötvenes évek színvonalán áll nemcsak a mezőgazda­ságban, de a tervezésnél is. A modern követelményeknek megfelelő telepet tervez a vállalat a zagyvarékasi Béke Tsz legelőjének 140 hektár­jára. Kapcsolat kutató intézetekkel A KEVITERV a mezőgaz­dasági szakembereken kívül az oktatási és a kutató inté­zetek szakértőivel is szoros kapcsolatban áll. A vállalat vezetői elmondták, hogy a tervezésben elért sikereket nekik is köszönhetik. B. Gy. munkásújítások, kalkulálha­tó része 3 millió 735 ezer forint hasznot eredménye­zett az üzemnek.. 1974-ben csaknem meg­duplázódott az előző évi tel­jesítmény: 94 alkotó ötletet nyújtottak be amelyből a vállalati bizottság 73-at elfo­gadott és ezekből 56 újítást még abban az évben beve­zettek. Az értékelhető, al­kalmazott ötletek mintegy 3 millió forint megtakarítást eredményeztek. Természetes, hogy a munkások, műszaki­ak szellemi termékét az üzem \ megfelelően dotálja, az elmúlt két év alatt be­nyújtott újításokért 425 ezer forintot fizettek ki az alko­tóknak. falókra úgy tekintettek, mint akik a költőtől, Váczi Mi­­hálytól vett idézettel szólva mindig „égve” dolgoztak. A felszabadulást követő évek alatt a varos fiaiból es lányaiból sokan pártmunká­sok, jogászok, diplomaták, hondvédtisztek lettek. So­kuknál az idők során a csa­ládi kötelékek is megszakad­tak, s ők már csalc meghí­vásra jönnek haza. Talán ők hallgatták legszívesebben Móricz Bélának, a városi partbizottság első titkárának szavait, aki elmondta, hogy a három évtized alatt Mező­túr ipari és iskolaváros lett. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a szép kollégi­um, amelynek a helyén 30 éve meg pusztaság volt. Ma itt a szakemberek százait ok­tatják, nevelik. A közelben pedig lakótelep épült szép házakkal, áruházakkal. A MADISZ-osok nevében dr. Katona Zoltán mondta: Ha akkor kérdezi valaki, mi lesz itt harminc év múltán, a ma sejtése is merész álomnak tűnt volna, hiszen csak aka­ratunk és reményünk volt. Tettük, amit a párt jónak lá­tott. Romot, szemetet taka­rítottunk, szerveztük a föld­osztást, végeztünk mindent, ami ránk várt. Ha kellett, ragasztottuk, ha kellett tép­tük a plakátokat. Jó volt találkozni, néhány órára visszahozni a múlt szépségét, néhány órára visz­­szafiatalodni tizen- és hu­szonévesekké. Újból erőt meríteni az emlékezésből a most is olyan szívesen hallo+t dalból: „A tett töltse be most a lelket!” — borsi — Túl a kétezredik Kemény és akarat

Next

/
Thumbnails
Contents