Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

I I A MEGY E I PART BIZ O T TSÁ GÉSA MEGYEI TA N ÁCS, LA P J A XXVI. évf. 35. sz. 1975. február 11., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Cselekvő egyetértéssel PÁRTÉRTEKEZLET KARCAGON A XI. pártkongresszust előkészítő politikai munkánk során vasárnap fontos eseményhez érkeztünk: megkezdőd­tek a járási-városi pártértekezletek. Elsőként Karcagon gyűltek össze a város kommunistáinak küldöttei — mintegy százhatvanan — a városi tanács épületének nagytermében, hogy meghallgassák és megvitassák a pártbizottság beszá­molóját a X. kongresszus óta végzett munkáról, tárgyalja­nak a további feladatokról, majd megválasszák a párt­­bizottság tagjait és küldötteiket a megyei pártértekezletre. Készt vett a pártértekezleten dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és dr. Boros Ottóné, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője. Harminc nap űrutazás után újra a földön A pártértekezleten Fábián Márton^ a megyei párt vb, a k^pcagi városi pártbizott­ság tagja elnökölt. A tanácskozást a kommu­nista elvhűség, a párt poli­tikája melletti hitvallás, a város, az ország .jövőjéért érzett felelősség jellemezte. Az írásos beszámoló tanul­mányozása alapján — ame­lyet korábban minden kül­dött kézhez kapott — levon­ható olyan következtetés, hogy az elmúlt négy eszten­dőben Karcagon is érvénye­sült a párt vezető szerepe, a pártvezetés lenini elvei, a pártélet lenini normái. Ja­vult a vezető-irányító mun­ka tervszerűsége, szervezett­sége és nőtt a pártmunka hatékonysága. Fellendült az alapszervezetekben a párt­élet, céltudatosabb, konkré­tabb lett a pártvezetés, a szervezés, az ellenőrzés amely egyre inkább az ér­vényben levő párthatároza­tokra épül. Méltán mond­hatta szóbeli megajánlásá­ban Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára: „A városi pártbizottság a pártértekezletnek, a város kommunistáinak arról adhat számot, hogy a X. kongresz­­szus határozatait összességé­ben eredményesen végrehaj­tottuk. A város gazdaságá­ban, kulturális életében, a párt belső életében, a társa­dalmi élet különböző terü­letein elért sikerek lelkesí­­tőek és biztatóak a jövő fel­adatait illetően is. Pártunk a jövőben is számíthat Kar­­cga kommunistáinak helyt­állásra, a párt politikája melletti kiállásra, arra, hogy a megye, a Nagykunság ezen térségében a kommunisták nem sajnálnak majd a jövő­ben sem áldozatot hozni nagy, közös ügyünkért, a szocializmus teljes felépíté­séért.” Korántsem a teljesség igé­nyével néhány kiragadott adat, amely Karcag fejlődé­sét bizonyítja: négy év alatt a város ipari és mezőgazda­­sági üzemeinek bruttó ter­melési értéke 1,1 milliárdról 1 milliárd 887 millió forint­ra nőtt. Több mint 700 mil­lió forint értékű beruházás valósult meg a termelő üze­mekben. Csaknem tíz szá­zalékkal lett több a város­ban e'zidő alatt az aktív ke­resők száma, és ma már megközelítően tizenkétezren vannak. Gond azonban, hogy az évi 1,4 milliárd forint érté­ket 20 ipari egységben ter­melik, és még szembetűnőbb az ipar szétaprózódottsága, ha figyelembe vesszük, hogy az összes ipari termelésből mintegy 840 millió forint ér­téket négy üzem állít elő. A pártértekezleten sok szó esett a sok kis ipari üzem koncentrálásáról, mint olyan feladatról, amely elengedhe­tetlen feltétele a további fej­lődésnek. A pártértekezlet vitájának összefoglalójában úgy foglaltak állást a kül­döttek, hogy az ipari üzemek koncentrálása szükséges, de nem szabad elsietni, ahhoz előzőleg egy alapos közgaz­dasági, politikai elemző munkát kell elvégezni. Az ipargazdaság fejleszté­sére vonatkozóan a pártér­tekezlet a következő főbb feladatokat jelölte meg töb­bek között: az iparfejlesztés útja az intenzív fejlesztés, és felszólította az újonnan megválasztott pártbizottsá­got, hogy ennek megfelelően alakítsa ki helyi iparpoliti­kai tevékenységét. Támogat­ni kell a PHYLAXIA kar­cagi 400 millió forint beru­házású gyárának megépíté­sét; korszerű nagyüzemmé célszerű fejleszteni a Szer­számgépipari Művek és a Híradótechnikai Vállalat karcagi gyáregységét. Jó volt arról is hallani a pártérte­kezleten, hogy javul a mun­kások élet- és munkakörül­ménye a városban: Márkus János, a hántolómalom mol­nára örömmel számolt be többek kpzött arról, hogy 5 millió forint költséggel szo­ciális épület létesül üze­münkben. Jelentős eredményeket ér­tek el a város termelőszövet­kezetei is: a halmozott ter­melési értékük 69, a hal­­mozatlan 100 százalékkal emelkedett négy év alatt. jNŐtt a szövetkezetek tiszta vagyona, azzal együtt a dol­gozó tagok jövedelme, de mindenképpen örvendetes az, hogy már az elmúlt év­ben a bruttó jövedelem fel­osztásánál a fogyasztás és a falhalmozás aránya 59:41 százalék volt, ami megyei szinten is jó eredmény. Ez pedig azt mutatja, hogy a szövetkezeti tagok tudják: csak biztos anyagi alap­pal lehet hozzáfogni a hol­nap feladatainak valóravál­­tásához. Amikor a pártértekezleten arról esett szó, hogy a helyi ÁFÉSZ még nem tudja olyan mértékben kielégíteni a ke­reskedelem iránt támasztott igényeket, mint ahogyan kel­lene, S- pártértekezleten töb-< ben elmondták — így Szabó István, az ÁFÉSZ elnöke, Balogh József, a Béke Tsz elnöke — a város 5 közös gazdasága, az allami gazda­ság és az ÁFÉSZ hústársu­lást hozott létre. Korszerű­sítik a vágóhidat — évi 10 ezer sertés vágására teszik alkalmassá — és évi 5000 sertés feldolgozásához meg­felelő üzemet hoznak létre, hogy megoldják a város la­kóinak megfelelő ellátását. Az új üzem május 1-én nyí­lik meg. Ugyanilyen társu­lást hoznak létre az előbbi gazdasági egységek a zöld­ségellátás javítása érdeké­ben is. A mezőgazdaság fejleszté­sét a pártértekezlet többek között a következőkben ha­(Folytatás a 3. oldalon) MÄ: Remény és akarat * * * Magyarországért harcoltunk (9.) * * * A tudomány világából • * * Banglades új élete * * * Film jegyzet * * * Könyvek között — könyvekről (Tudósítónktól) A szolnoki Városi Tanács tavaly a megyében folyó társadalmi munkaverseny­ben elnyerte a legjobb vá­rosnak járó vándorzászlót, a velejáró pénzjutalommal. Az erkölcsi és anyagi elismerés­­új tettekre sarkallta Szol­nok lakóit, kiszélesedett azoknak a tábora, akik bekapcsolódtak a tanács által kitűzött 54 jelentősebb közfeladat tár­sadalmi megvalósításába. Egy év elteltével, a jubile­um évében már olyan eredmé­nyek összegezésére került sor, amilyenre a város történe­tében még nem volt példa. Mit tartalmaznak az össze­sítések? Tavaly, a városala­pítás 900. évfordulója tiszte­letére 32 millió forint érté­kű közhasznú munkát vé­geztek az üzemek, a vállala­tok szocialista brigádjai, a diákok, a KISZ-fiatalok, a város lakói. Ez a teljesít­mény 9 millió forinttal ha­ladja meg az 1973-ban elért Sima Eeszäiläs Harmincnapos űrrepülés és a Szál jut—4 űrállomáson végzett 28 napos kutatómun­ka után vasárnap visszatért a Földre a Szojuz—17 szov­jet űrhajó fedélzetén Alek­­szej Gubarev parancsnokkal és Georgij Grecsko fedélzeti mérnökkel. Gubarev és Grecsko a szovjet kozmonau­ták közül eddig a leghosz­­szabb időt töltötte a világűr­ben. A leszállás után kiadott el­ső hivatalos közlemények szerint Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko jól érzi ma­gát. A Szaljut—4 szovjet or­­bitális laboratórium pedig tovább kering a Föld körül, műszerei és berendezései eddigi rekordot Az önkén­tes városépítők száma is ör­vendetesen emelkedett, 26 ezer 500-an tettek „egy-egy téglát” az épülő, szépülő vá­roshoz, lelkes lokálpatrió­tákként buzgólkodtak a mindannyiunk közös ügyét szolgáló célok érdekében. Nehéz lenne felsorolni mindazokat a munkákat, amelyeket a társadalmi mun­kások egy év alatt a város­ban végeztek. Többmillió forint értékű társadalmi munkával gazdagították a gyermek­­intézményeket, iskolá­kat, óvodákat. Kommunista szombatokon három új városi és üzemi óvoda felszerelését, beren­dezését segítették. Iskolai sportudvarok létesítéséhez adtak segítséget, bővítették több tanintézet szemléltető eszköztárát. A Volán 7-es, a Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási-, a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói befejezték a tisza­­ligeti sportstadion építését, változatlanul működőképe­sek. A Szojuz—17 leszálló be­rendezései a részletes beszá­molók szerint vasárnap ma­gyar idő szerint déli 12 óra után 13 perccel ért földet az előre meghatározott körzet­ben, Celinográdtól 110 kilo­méterre. Gubarev és Grecsko ezt megelőzően már a reg­geli órákban hozzáfogott a leszállás előkészületeihez. Mindenekelőtt tudományos kutatásaik írásos anyagait, a. foto- és filmfelvételeket tar­talmazó kazettákat, valamint a fedélzeti naplót vitték át az űrlaboratóriumból az űr­(Folytatás a 2. oldalon) elkészült a Jubileumi em­lékpark. Földbe került mintegy 10 ezer facsemete, mint­egy 25 ezer négyzetmé­ter virágos park díszíti a várost. Elkészült néhány fedett autóbuszváró és más köz­hasznú létesítmény. Mint említettük Szolnok városa tavaly elnyerte a me­gyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak vándorzászlaját, a ve­lejáró pénzjutalommal. A. megyeszékhely lakói most jogos elegédettséggel sum­mázhatják: az önkéntes munkájukkal elnyert pénzt a köz céljaira fordítja a ta­nács. A Kertvárosban rövi­desen megkezdik a félmil­lió forint értékű gázpalack­­cseretelep építését, amely ré­gi óhaja volt a külterület lakosságának. A beruházás­hoz a SZÖVTERV társadal­mi munkában készíti el az építési terveket és a kivite­lezéshez a lakosság is hoz­zá jár uL E. S. Az önkéntes uűrosépltok rekordja Harminckét milliós társadalmi munka Szolnokon V1 )ÖSlTÁ^ÜK -V- UÍKElv J L DÓSÍTiVSOk-— H íK Ek Harminc év alakult a demokrqtikus hadsereg Lengyel pártmunkás-küldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Adam Ko­­waliknak, a LEMP varsói Bizottsága titkárának vezeté­sével tegnap Budapestre ér­kezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának pártmunkás-kül­döttsége. A delegációt a Fe­rihegyi repülőtéren Szla­­meniczki István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának helyettes vezetője fo­gadta. Jelen volt J. Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követ-tanácsosa. KGST-tárgyalások Budai István munkaügyi államtitkár küldöttség élén tegnap Moszkvába utazott a bérezés! és anyagi ösztönzési kérdésekkel foglalkozó KGST-munkacsoport ülésére. Az államtitkár egyidejűleg tárgyalásokat folytat a Szov­jetunió Minisztertanácsa ál­lami munka- és bérügyi bi­zottsága, valamint a Magyar Munkaügyi Minisztéyiúm 1975. évi együttműködéséről. Kongresszusi különműszalc Kongresszusi műszakot tartottak vasárnap a Csepel Művek fémművében. A va­sárnapi műszakosokon kívül mintegy négyszáz munkás dolgozott, köztük az Allende és a Corvalan brigád tagjai. A kollektíva összesen mint­egy 250 tonna kiselejtezett vasszerkezetet, vashulladékot válogatott ki. A fémmű ezzel is hozzá kíván járulni a vas­alapanyagok importjának csökkentéséhez. A műszak bérét a Csepel Vas- és Fém­művek gyermekintézményei­nek fejlesztésére ajánlották fel a dolgozók. Ruházati tanácskozás A ruházati kereskedelem vezetői tegnap a fővárosban tanácskoztak. Megállapították, hogy a ruházati kereskedelem — az ipari rekonstrukció és a ked­vező időjárás hatására — a múlt évben a tervezettnél 4—5 százalékkal nagyobb forgóimat bonyolított le. Az idei áruforgalmi terv 5 százalékos növekedést irá­­uyoz elő. A várható kereslet kielégítéséhez a megfelelő árúkínálat legfontosabb fel­tételei adottak. A Belkeres­kedelmi Minisztérium a Könnyűipari Minisztérium­mal együttesen előírta a gyermekruházati cikkek ellá­tásának további javítását. A könnyűipar! vállalatokat kö­telezték arra, hogy a csecse­mőruházati cikkeket, és a hozzájuk szükséges alap­anyagokat minden más ter­méket megelőzően bocsássák a kereskedelem rendelkezé­sére. A két minisztérium ki­emelt feladatként kezeli a fiatalok „öltöztetését” is. Jubileumi díjkiosztás Tegnap kiosztották annak a festménypályázatnak a dí­jait, amelyet hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére 1974. szeptember­ben hirdetett Budapest Fővá­ros Tanácsa és a Képcsarnok Vállalat Budapest Főváros Tanácsa 15 ezer forintos első díját Ri­­dovics László .Munkácsy-dí­­jas festőművész Metróépítés című alkotásának; a két 10— 10 ezer forintos második dí­jat Lóránt János és Sváby Lajos alkotásának ítélték oda. Egy mondatban — Mezőgazdasági szak­könyvkiállítás nyílt tegnap Öcsödön, a művelődési ház­ban. — Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésé­vel tegnap küldöttség utazott Moszkvába. — A magyar országgyűlés meghívására tegnap Buda­pestre érkezett Luis Rubeo, argentin képviselő, az egész­ségügyi és szociális bizott­ság titkára. A demokratikus hadsereg létrejöttének 30. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett hétfőn a Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán a Honvédelmi Mi­nisztérium. Megjelent az ün­nepségen és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője és Benkei András belügymi­niszter. Ott volt a társfegy­veres erők számos parancs­noka, a társadalmi és tö­megszervezetek több vezető­je, valamint B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erői fő­parancsnokának magyaror­szági képviselője. A Himnusz hangjai után Karpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, a néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke mon­dott megnyitó szavakat, kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit, köztük a fegyveres ellenállási mozgalom vete­ránjait, egykori partizáno­kat, a budai önkéntes ezred és az új, demokratikus ma­gyar hadsereg volt tisztjeit, katonáit. Az emlékünnepségen Czi­­nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mon­dott beszédet. A demokratikus hadsere­get létrehozó önkéntesek ne­vében dr. Tar Imre, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei párt­­bizottság első titkára mon­dott beszédet, a testvéri szovjet hadsereg üdvözletét pedig B. P. Ivanov tolmá­csolta. Az emlékünnepség az in­­ternacionálé hangjaival ért véget, majd neves művészek és együttesek adtak műsort

Next

/
Thumbnails
Contents