Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-09 / 34. (33.) szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. február 8 tMyíkoíáj Zabelktn, m Szovjetunió Hőses Magyarországért harcoltunk SíttS SuSSäiSR Tolbnlűn a Szovjetunió marsallja (jobb oldalt), Zsollov vezérezredes és Tvanov altábornagy a dunántúli harcok Idején t iparszert termetes sikere Zárszámadás a zagyvarékasi Béke Tsz-ben B Másnap átvezényel- 1 tek bennünket a a Balaton és a Velencei-tó közötti területre. A hitleirsták ott indítottak új támadást a 3. Ukrán Front csapatai ellen, újabb harckocsikat és Németországból átdobott friss erőket vettek be. Elkeseredett harcok bontakoztak ki, amelyekben az ellenség sokszor 500 páncélosa is egyszerre vett részt. A következő kis epizód csak eg}' volt a nagy csatában, méghozzá akkor, amikor a fasiszta támadás kezdett kifulladni és a 3. Ukrán Front csapatai védekezésből támadásba lendültek. Az út a nádas szélén vezetett, mögötte már süppedékes láp és víz, jobbról meredek part. Megkerülni sehol sem lehetett. Két önjáró Ferdinánd-típusú fasiszta löveg tűz alatt tartotta az út szakaszt. A gyalogságot a földhöz szegezték, tüzükkel. A szovjet páncélosok nem tudták fedezni a katonákat, mert ezen az útszakaszon nem jutottak át. Három harckocsinkat már eltalálták, fekete füsttel égtek. Az égő tankoktól néhány száz méterre légvédelmi ágyút állított fe! a legénység. Kéthárom perc és megkezdődik tüzéreink és a Férdibándok párharca. A lövész ezred megfigyelőállásáról mindent világosan láttám. Figyeltem a légvédelmi tüzéreket, de nem tudtam segítem, mert elfogyott a lőszerünk, és az utánpótlás csak 2—3 óra múlva ért oda. Csattan az agyú első lövése. Kék villanás vakított egy pillanatra, s mint a villám végighasított a levegőn a páncéltörő lövedék» Válaszul négy lövedék csapódott be a löveg mögött. Üjabb torkolattűz a bokrok mögül és a válasz. A megfigyelőállásból jól láttuk, hogyan találta el az e^yik ellenséges lövedék ágyúnkat, magasra vetvén a földet. Még füstölgőit a lövedék vágta tölcsér, de a légvédelmiek kicsit feljebb, újabb ágyút vontak lőállásba. Erre is ugyanaz a sors Várt. Csak két lövést tudott leadni, és eltalálták a németek. A megfigyelőpontra megérkezett a hadosztályparancsnok. , Arca sápadt volt és feszült. A helyzet kritikus. A két Ferdinánd egész hadosztályunk tárna dási tervét veszélyeztette. A tábornok felém fordult: — Idefigyelj, főhadnagy, te tüzér vagy! Ott, a domb mögött van még egy 17 mines ágyú. Kilőhetnéd ezt az, átkozott két Ferdinándot! — Megpróbálom, tábornok elvtárs. — Sok szerencsét! mondta a hadosztúlyparancs nők és barátian hátbavere getett. Egr pillanatra megálltam a gránáttölcsérnél, ahol nem sokkal ezelőtt ágyúk voltak. Nekitámaszkodtam az útszéíi fiatal fának. Kutyául éreztem magam. Nem hiszem, hogy megijedtem volna: 20 éves korban ritkán gyáva az ember. Ma bizonyára jobban megijednék, hiszen az évek múlásával az ember egyre inkább óvja magát Nem arról, volt szó, hogy inamba szállt a bátorság, csak — gondolom, megértik — szörnyű volt arra gondolni, hogy még néhány perc és éppúgy semmivé válsz, mint a légvédelmi tüzérek : az út szélén újabb tölcsért vág a lövedék robbanása és legjobb esetben vérbe fagyva visznek sátorlapon a kötözőhelyre. A torkolattűz alapján lőtték be magukat a németek, ezért találtak szinte tévedés nélkül — világosodott meg az agyamban. Megkönnyebbültem: be kell csapni a németeket. A megfigyelőállásról magammal vittem' Viktor Duskint. Elküldtem az ágyúért, én meg az égő páncélosok felé indultam. Ott, a harckocsik mellett, pontosabban mö^ö^ tűk, a sűrű füst fedezetében akartuk felállítani az ágyút. Duskin 15 perc múlva megérkezett. Óvatosan odakúszott hozzám: — Látja? — kérdezte súgva, mintha meghallhatta volna valaki. — De még mennyire — feleltem. — És minden álcázás nélkül állnak! — Egészen elszemtelenkédtek! Na, majd egy kicsit megpiszkáljuk őket — Vagy ők minket — gondoltam magamban, de az őrmesternek azt mondtam: — Itt állítjuk fel az ágyút Az út mentén futóárkot kell ásni. Érted? A közös gazdaság tagsága egyhangúan fogadta el dr. Budai Kálmán elnök beszámolóját, s a szövetkezet 1974. évi zárszámadását. A bizalom jogos, mert a 6872 hektáros zagyvarékasi Béke Tsz fennállása óta a legjobb eredményt érte el. Gazdélkodása. terméshozamai országosan is kimagaslóak. Nem sok tsz dicsekedhet a hektáronkénti 63,52 mázsás kukorica, a csaknem 500 mázsás cukorrépa, s a 291 mázsas hagyma átlagterméssel Pedig rosszul kezdődött a múlt év. Tavasszal az aszály - lyal, ősszel a tengernyi csapadékkal kellett megküzdeniük. Mindez szinte ember feletti erőt követelt mlndannyioktól. Az ősszel 30 millió forint értékű termés volt kint a határban, a tagok évi részesedésének 75 százaléka. Az időjárás kipróbálta a vezetők, a szakemberek, a tsztaguk és a gépek képességeit, de sikerült úrrá lenni az elemi erőkön. 61 millió lórin! jövedelem A gazdaság tavaly 269,3 millió forint termelési értéket produkált, 31,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Az emelkedés kimagasló. A gazdálkodás ősz szes mutatói emelkedtek. A bruttó jövedelem például 61,t millió forintra. Érdekes számadatok: a növényter melés árbevétele 45,4 millió, az állattenyésztésé 102, millió forint. A Béke Tsz fejlett ségét, állattenyésztésének erősségét érzékeltetik e számadatok. A gazdaság vezetői, szak emberei állandóan keresik az újat, a korszerűbbet A népgazdaság igényel szerint, s a piaci keresletnek megfelelően alakítják a terxnelés szerkezetét. Egy hektárra vetít ve 288 kiló húst termelnek Tavaly 250 mázsa libamájat értékesítettek. Lucerna- és fűllsztet, cirokmagot exportáltak. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képviselője közölte a közgyűlésen, hogy a Béke Tsz országosan az elsők között van a szakosított sertéstelep kihasználásában. A trösztjük ugyanis erre országos versenyt kezdeményezett. Ioé cukorrépái Országos program a cu korrépa-vetésterületének növelése. A zagyvarékasiak megértették ezt. 400 hektáron — az 1961 évi négyszeresén — termelnek cukorrépát,. Répájuk cukortartalma a megyei átlag felett van. Ebből 50 vagon cukortöbbletet állíthatott elő a Szolnoki Cukorgyár. A Béke Tsz vezetői bátran kezdeményeznek, s vállalnak kockázatot a korszerű termelési rendszerek érdekében. Ez egyik titka kimagasló eredményeiknek. A megyében elsők között csatlakoztak a nádudvari Kukorica és ipa rí Növény Termelési Együttműködéshez (KITE). A társulás a legkorszerűbb gépi technikát és komplex technológiát biztosít a kukorica és cukorrépa termeléshez. A Béke Tsz gesztorgazdasága az országos gyepgazdálkodási rendszernek, melyhez 22 tsz 8 ezér hektár területtel csatlakozott. Vállalják a tervezést, a gépelt beszerzé sét, segítenék a termékek ér tékesítésében és teljes technológiát biztosítanak. Félmillió forinttal járultak hozzá (5 részvénnyel) a Szolnoki Cukorgyár urebetin programjához, mely a répa szeletből állít elő karbamiödal dúsított takarmányt. Ez értékes tápanyag a marha hizlalásban. Tagjai a HÉK és a rakőczi falvi—szajoli Rákóczi Tsz hagymatermesztési társulásának is. Szövetség aruliaz Szolnok« Ismert, hogy Szolnok 900 eves jubileumának tiszteletére az Ady Endre úton december 16-án megnyílt » Szövetség áruház. Felépítésé hez 44 tsz járult hozzá. Közte egymillióval a Béke Tsz. plusz 4 milliót fordított az aruház íeltöltésére. Az áruházát a Béke Tsz üzemelteti Az áruházban 45-en dolgoznak, a tervezett havi forgai ma 3—3,5 millió forint. Az eddigiek igazolják, hogy el is érik ezt. A Szövetség áruház a munkás-paraszt szövetség egyik szép példája. Segítség a megyeszékhely ellátásához. Közeli terv, hogy a Béke Tsz húsfeldolgozó üzemet lé tesit, a szolnoki áruház, továbbá Zagyvarékas és Szász berek ellátásának segítésére. A termelési társulás a gaz dálkodásban a jelen és a jó vő útja. Fontos jellemzője a korszerű technika és techno lógia. Megvalósulása azonban a szakembereken múlik. A Béke Tsz kiváló etdernényeí hez a szakemberek nagyban hozzájárultak. A tsz-ben ugyanis 27 diplomás és 57 középfokú végzettségű szak ember dolgozik. A dolgozó tagok 32 százaléka szak- és betanított munkás. Képzésű két a tsz véZetöi tovább is szorgalmazzák, erre anyagi lag is ösztönöznek. Az elnök nagy tisztelettel szólt a tagok szorgalmáról, példás munka fegyelméről Elismerően beszélt a 23 szó cialista brigád 420 tagjáról, ia dolgozók 70 százaléka? Nélkülük nem tudtak volna kimagasló eredményeket el érni. A tagok szorgalmas munkájuk után meg is találták számításukat. Említésre méltó, hogy a tsz 18.2 milliós fejlesztési alappal rendelkezik, tavaly 10 milliót költött a gépesítésre. A részesedés a fejlesztés árú nya 68:32 százalék. A gazdaság évről évre fej lődött. tavai}' ugrásszerűen De nem ál inait meg a meg kezdett úton. Elért hozamai Itat nem tekintik végleges nek. Idegen tőlük az elbiza kodottság — m. L (Főiytatjxikj HAZAI ESTÉK jr Érettségizett tehenész üsolraolc i»@rait«t«it©sssir©í A nagyszerfi Hazai esték televíziós sorozat péntek esti adásában az Esztergom és Szolnok színeiben vetélkedő egri és nyíregyházi főiskolások csapatát láttuk. A műsor egészéről majd a szakkritika elmondja véleményét. Ezúttal csupán Szolnok bemutatásával összefüggésben van néhány megjegyezni való... Az elmulasztott lehetőségek műsora volt Szplnok szereplése. A leltár elég szegényes: van egy épülő félben lévő, modern vasútállomásunk, amelyről nagyon keveset hallottunk, helyette elavult, érdektelen vasútbiztosító berendezéseket láttunk; van három nyugdíjasunk; van egy élsportolónk és egy színházi tablónk, amelyet Vit ray Tamás nagynehezen mégiscsak a „fór e-tókönyv medrébe* terelt. A műsoridő, a kamerák mozgáslebetö sége sok mindent leszűkít, tudjuk. Nem lehet a műsorral szemben olyan igény, hogy keresztmetszetet adjon. Ezt is tudjuk. De azt joggá! vártuk volna, hogy az egészből a legjellemzőbb részeket mutassa meg az ország közvéleményének. Csak megköszönni tudjuk a kedves esztergomi—egri „.vetélytársainknak”, hogy szóltak büszkeségünk, a Tiszamenti Vegyiművek kitűnő termékeiről. Megértjük, hogy más szolnoki jelességről ők nem beszéltek, hiszen elfoglalta őket városuk történelmi emlékeinek, gazdasági, kulturális életének alapos, élvezetes bemutatása A csalódott szolnokiak nevében Írjuk, szívesen láttuk volna díszkivilágításban Szolnok új, nagyvárosias főutcáját, a mm dern, szép épületekkel. Arról is lehetett volna szólni, hogy mi mnden létesült már, és épül még a 900. évfordulóra. Ha csak néhány mondatban is, de beszélni lehetett volna az Ybl Miklós építőipari bérletről, amellyel ötszáz városépítő jár színházba. Jutott volna erre is széitek, hiszen elfoglalta őket városuk idő, más, közérdekre kevésbé számot tartó téma helyett. Szerencsére Vitray Tamás elárult valamit az építők telt ház ak dójáról. Igazságtalanok lennénk, ha nem írnánk meg. hogy volt a szolnoki műsornak néhány kitűnő ötlete, jól eltalált gondolatsora ts, ezek közül !s a legkitűnőbb az a rész. amikor a városról legtöbbet mondó Tűróczy Ferencné, az 1944-béli négyezer la kosú megyeszékhelyről beszélt Érdemleges, és sokatmondó volt ez a rész, kár, hogy ezt a lehetőséget sem használták ki arra, hogy valamit is bemutassanak a mai városról. Esztergomé, és az egri diákoké lett a pálma. Gratulálunk: Szolnoké a tanulság. Éljünk vele, legközelebb majd többet tudunk megmutatni abból a tengernyi változásból, abból a sok szépségből, amely urmonikussá, kellemessé teszi hétköznapjainkat 1 Tiszai Lajos Karcagon a földműves iskolában 1899 ben kezdődött az oktatás. Az épületet har mine tanulóra „szabták", de az első évfolyamon csak nyolcán kezdtek el a mezőgazdasagga! ismerkedni. Most mar a mezőgazdaság ban nagyüzemi gazdálkodásról beszélünk és a karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában kétszázhetvenen tanulnak. Az oktatás két szakon történik: az érettségizett diákok vagy a növénytermesztés és az állattenyésztés, vagy pedig a mezőgazdasági gépek alapos ismeretével kerülnek ki az intézményből. Az iskola volt diákjaival az érettségi bizonyítván?' kézbe- ■.■étele után is szoros kapcsolatot tart. Tudni sze retné, hogy a fiatalok hol kezdték el az életet, hasznosítani tudják-e a négy év alatt megszerzett tudást. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy döntő többségükben igen! A végzettek 75 százaléka állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozik. De még azok közül is, akik nem közvetlenül a termelést választják, sokan rokonszakmákban helyezkednek el. például a mezőgazdasági üzemek adminisztrációját intézik, vágj' kárbecslők az Állami Biztosítónál. Nem lenne igaz azonban, há azt állítanánk, hogy ez minden volt karcagi szakközépiskolásra érvényes. Nem mindenki tudja eldönteni 14 évesen, hogy melyik szakma iránt érez igazán vonzalmat. Nekik az iskola után újra dönteni kell. Azoknak a fiatal szakembereknek a száma sem kevés, akik a kezdő lépések megtétele után úgy érzik, hogy rosszul választottak, nem így képzelték el a mezőgazdaságot az iskolapadban Sajnos a 2? százalékban \ majdnem minden íátiy ben ne van, aki elvégezte a szakközépiskolát. A tanárok azt mondják, hogy nekik nehezebb otthagyni a szülői házat, s nem szívesen mennek messzebbre dolgozni, ha otthon nem kapnak megfelelő állást. Ezért gyakran búcsút vesznek a tanult szakmától. Azok a végzős diákok, akik a mezőgazdasági üzemekben helyezkednek el jól megállják * helyükéi H* ■panaszkodnak ezek a fiata tok. akkor is egészséges tü relmetlenségüknek adnak hangot Miért nincs még elletőistálló a termelőszövetkezetben ? Hogy lehet az, hogy még mindig nem szün tették meg a gépműhely előtti sártengert? A szakközépiskolában érettségizett diákok pontos helyét a mezőgazdaságban most még nehéz lenne meg határozni, mint ahogy dől goznak is szakmunkástól brigádvezetőn keresztül telepvezetőig minden munka körben. Az iskola a közelmúltban tervbe vette, hogy a végzősöknek az érettség' mellé s/^kmunkás-bizonyit ványt is ad. Így , lehetne! majd a diákok négy év után ■nővén; termes»tó. állatié nyésztő, vagy mezögazdasá -fi gépszerelő szakmunkások érettségizett tehenész? Ez manapság. még nagyon furcsán hangzik, de lassan meg kell barátkozni ezzel a gondolattál is. Hiszen egy modem szakosított szarvasmarhatelep több száz tehenéről gondoskodó ember legalább akkora felelősséget érezhet a vállán, mint például egy érettségizett autószerelő. R 6» 1 *4
