Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-08 / 32. szám
197S. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP lAsznpAn (2) Egy nagyközség keresi a helyét Három termelőszövetkezet egyesül C^arterlekezletekröl jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) valósításából is, kilencezer vagon termény fér el a vállalat dolgozói által épített gabonasilókban. Az elmúlt négy év alatt — azonos áron számolva — egy építőipari munkásra jutó termelés csaknem 15 százalékkal emelkedett, a vállalat munkásgárdéjának létszáma ugyanakkor nem nőtt. Kedvezően alakult a munkáslétszám összetétele is. Négy évvel ezelőtt még csupán a fizikai dolgozók — megközelítően — egyharmadának volt szakképesítése, ma már a munkáslétszám felének szakmunkásbizo-IUIA1I JármiajaHitú A MÁV Járműjavító Üzem 12 alapszervezetének 120 küldötte vett részt azon a pártértekezleten, melyen Szabadkai Mihály az üzemi pártbizottság titkára beszámolt a testület nevében a X. kongresszus óta végzett munkáról. A beszámoló áttekintette a pártalapszervezetek, a pártbizottság munkájának négyéves fejlődését, a politikai, gazdaságpolitikai tevékenység erdeményeit, kitért az itt-ott még meglevő gondokra. Hangsúlyozta többek között azt is, hogy körültekintő, nevelő munkával eredményesen sikerült biztosítani a párttagság utánpótlását. A nagy múltú üzem több mint kétezres dolgozó kollektívájának ma több mint egyötöde tagja a pártnak. A Diesel-program beindítása, a rekonstrukció — különösen az utóbbi években — sok fiatal Szakmunkást vonzott az üzembe. Az alapszervezetek átgondolt pártépítő munkáját bizonyítja, hogy a X. kongresszus óta 88 dolgozót vettek fel a párt soraiba. Az új tagok 90 százaléka munkás, közülük ötven harminc éven aluli. Túlnyomó többségüket KISZ-alapszervez etéik ajánlották. Többek között ez'is jelzi, hogy a KISZA több mint 7000 hektáron gázdálkodó Héki Állami Gazdaság csaknem kétszáz párttagjának nyolcvan küldötte részvételével tegnap került sor az üzem pártértekezeletére. A tanácskozáson részt vett dr. Ungar Tiszervezetek eszmei, politikai nevelómunkája eerdményesen fejlődött. De elismeréssel szólt a beszámoló a különböző tömegszervezetek, közöttük elsősorban a szákszervezet pártépítést segítő tevékenységéről is. A pártoktatás is eredményes. Évente több mint ezren vesznek r*""* '-“ndszeresen a tömegpolitikai oktatás különböző laruo.yarnain, ugyanakkor évről évre növekszik a marxista-leninista középiskolában és az esti egyetemen tanulók száma is. A fiatalok és a nők köréből is egyre többen jelentkeznek politikai tanfolyamokra. Mindez elősegítette, s folyamatosan biztosítja, hogy egyre több fiatal munkás vállaljon részt a politikai munkából, egyre többen lépjenek a párt tagjai sorába. Az előterjesztett beszámolóhoz tizenkilencen szóltak hozzá. A pártbizottság beszámolóját — melyből a pártépítésre vonatkozó megállapításokat emeltük ki — a pártértekezlet elfogadta, majd megválasztotta a 39 tagú pártbizottságot, a 9 tagú végrehajtó bizottságot és 12 küldöttet Szolnok város pártértekezletére. A pártbizottság titkárává ismét Szabadkai Mihályt választották. bor, a megyei pártbizottság tagja, az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője. Szabó László titkár, a pártbizottság beszámolójában áttekintette a hat alapszervezet, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság X. kongresszus óta végzett munkáját. Beszámolt a pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységéről, az eltelt négy év politikai, gazdasági eredményeiről. Szólt többek között a gazdaság dinamikus fejlődését nagy' mértékben elősegítő iparszerű termelési Kötetlen beszélgetés a nőpolitikái határozatról (Tudósítónktól) Őszinte, szenvedélyes véleménycsere — így jellemezhető az a beszélgetés, amelyre tegnap délelőtt került sor Szolnokon, az SZMT székházában. A résztvevőket — üzemi és más területen dolgozó nőket, szakszervezeti tisztségviselőket — s Vass Istvánnét, az Elnöki Tanács és a SZOT nőbizottságának tagját, és Balázs Andrásnét, a megyei pártbizottság nőfelelősét Árvái István, az, SZMT vezető titkára. köszöntötte. Tavaly augusztusban ügy döntött a jászapáti Velemi, az Alkotmány és a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága, hogy egyesülnek, s Velemi néven létrehozzák a Jászság legnagyobb termelőszövetkezetét. Azóta, ha Jászapátin a Velemi Tsz nevét említi valaki, hozzá teszi rendszerint, hogy a kis Velemire, vagy a nagy Velemire gondol. Sz alapozás éve Éorbás Jánost, az Alkotmány és Molnár Józsefet a „kis Velemi” elnökét bizakodó hangulatban találtam. Aznap volt a kis Velemi zárszámadó közgyűlése, s este egy kis poharazásra, tervezgetésre gyűlt össze a szövetkezetek néhány tagja és vezetője. A bizakodás korántsem csak ennek következménye lehetett. Mindhárom szövetkezet zárszámadó közgyűlésén jó eredményekről adhattak számot. A most formálódó nagy Velemi területe 10 ezer 500 hektár lesz, a tagok létszáma 1800 fölött, közülük körülbelül ezerkétszázan munkaképes korban. Az egyesített termelőszövetkezet elnökévé Borbás Jánost választotta a tagság. — A három szövetkezet jelentős tartalékokkal rendelkezik — mondta —, ha Jól gazdálkodunk, nem lehet baj. A tagjövedelem 25—30 ezer forint körül van. Az egyesítéssel kiegyenlítődnek a most meglevő, nem túl nagy különbségek. Tizenhétmilliós beruházást tervezünk, ebből tizenkétmillió gépi berendezés lesz. Takarékos gazdálkodásra készülünk, az új, nagy szövetkezet megszilárdítása a célunk ebbén az esztendőben, APA', leü-e Ipar? A nagyközség alapvetően mezőgazdasági jellegű település, és ebben nem is várható döntő változás a közeli jövőben. Ezzel sem értett egyet mindenki. Mendemondák keringenek arról, hogy lehetett volna „ipart hozni” Jászapátira is, de a vezetők # Ha egy vendéglő étlapján > az alábbi ételneveket olvashatnánk: slambuc, handabakáré, kuburc, öregsifri, <kanihörtyögő, esetleg keselyleves, igen kevés ember tudná, milyen ételekről van szó. Ezeket az ételeket már viszonylag ritkán készítik, egyes fajtái már teljesen feledésbe merültek, és csak a legidősebbektől hallhatunk róluk. Változnak a termelt növények, a tenyésztett állatok — és ezzel együtt a táplálkozási szokások is. Felgyorsult az élettempó, a nőkegyre növekvő mértékben vesznek részt a termelésben, kevesebb idő jut a főzésre. Egy-egy háztartás már nem az önellátáson alapul, ezért az éléskamrákban már mást raktároznak, mint a századfordulón. A régi paraszti háztartások komoly feladata volt a télre történő felkészülés, a nem termő évszakra az élelmiszerek elraktározása. A család nagyságától függően 10—20 mázsa gabona (főleg búza), egy-két sertés, egy nagy hordó savanyított káposzta, szilvalekvár, aszalt gyümölcsök, száraz szemes nem tudtak, talán nem is nagyon törődtek vele. — Mentünk mi is az „ipar után” — mondja Sindely Mátyás nagyközségi párttitkár. — De nem akármit akartunk ide hozni, hanem azt, amire szükség volt. Tudtuk, hogy csak női munkaerő van még valamennyi felhasználatlanul. Felmértük az igényeket: nyolcszáz nő jelentkezett. Letelepült a Váci Kötöttárugyár üzeme, most háromszázegynéhányan dolgoznak benne, de nincs elég munkás, a környékbeli községekből járnak be. Igen sokan éppen csak belekóstoltak a gyári munkába és ott is hagyták. A férfiak a helyi szövetkezeti iparban, meg a jászkiséri gépjavítóban dolgoznak. De aki oda jár, az nem számít ingázónak, hiszen tizenöt perc az út vonaton. Egyébként most 3 ezer 800 munkahely van Jászapátin. Lesz több is, csak ember legyen hozzá. Itt a tejüzem, av húsüzem, a hizlalda, a legtöbb eljáró elhelyezkedhetne idehaza is, ha nagyon akarna. — Bizonyára hallott azokról a véleményekről, amelyek szerint Jászapáti megrekedt a- fejlődésben. — Hallottam bizony, s bosszankodtam is rajta eleget. Jászapáti fejlődése sem marad el a hasonló nagyközségekétől. Mégis, olyanokkal kell vitatkozni, akik azt mondják, szégyellik, hogy jászapátiak. — Mit tart most a legfontosabb feladatnak a község életében ? — Az iskolák helyzetének rendezését, pontosabban az új iskola felépítését. Ez kimaradt a IV. ötéves tervből is, azzal az indokolással, hogy itt viszonylag kisebb arányú a tantermek kihasználtsága. Igaz az átlagnál kevesebb gyerek ’ tanúi; „váUjbtt műszakban”, de azt is meg kell nézni, hogy milyenek a tantermeink. A Központi iskola nedves, sötét osztálytermei már régóta nem alkalmasak tanításra. De a szennyvízcsatorna is legalább ilyen fontos lenne. Én remélem, hogy az V. ötéves tervben kapunk 4—-5 milliót erre a célra. Még így is nehéz lesz a magunkéból hozzátenni, amennyi az épífőzelékfélék, 40—50 levél száraztésztái, köles és az általában veremben táróit burgonya, zöldségféle képezte ezeket az élelmiszereket. Nyugodt télnek csak ezek megtermelése, beszerzése után nézhettek a háziasszonyok. A gondos beosztáson, az alapanyagok maximális kihasználásán alapult a táplálkozás. A kis termetű — kb. 120—130 kilogrammos — sertéseknek főleg szalonnáját hagyták meg, kevés zsírt olvassztottak ki. A vendéglők zsírban úszó „magyaros” ételei esetleg csak disznóölés után kerülhettek asztalra, mivel az évi 15—20 kg olvasztott zsír, a zömében aratásra meghagyott szalonna nem tette lehetővé a túlzott zsírozást. Jászsági tanyasi öregasszony elbeszélése szerint hetente egy fél liter zsírt használhatott fel főzéshez, ami igen kevésnek mondható a rántással készült ételek kiemelkedő szerepéhez viszonyítva. Nagyiván szegény vidék volt, a cselédasszonyok itt csak éppen végighúzták a zsíros fakanalat « lábos alján. A tésre kell. Szennyvízcsatorna nélkül azonban már nehezen fejlődhetünk tovább. A központban csak emeletes házakat lehet építeni, az pedig megfelelő csatorna nélkül célszerűtlen és túl költséges is. Mi lesz veled, üdülőtelep ? Néhány éve a strand és az új sportpálya mögött üdülőtelkeket kezdett árusítani a tanács. A meleg víz nagy vonzóerő volt. Jött olyan ember is, aki a Balatonnál adta el a telkét, hogy Jászapátin vehessen helyette másikat. Kétszázharminc telek kelt ei, négyszögölenként kétszáznegyven forintért, s még körülbelül hetven értékesítése várható. A víkendtelkek tulajdonosaival azonban vitája volt a tanácsnak. — Néhányan megalapozatlan igényekkel jelentkeztek — mondja Gazsó József. — Csatornát, teljes vízvezeték-hálózatot, járdát akartak, lehetőleg azonnal. A villany már kint van az üdülőtelepen, egy részében a víz is, most a járda építése lesz napirenden. A vízhálózatot is szeretnénk bővíteni, a telep központi utcájában legalább három közkifolyó építése mindenképpen indokolt. A strandon építettünk egy úgynevezett vízfogót, ami tisztítja és hűti is a vizet. De a hűtés nem olyan egyszerű. Van • jogos igény a meleg vízre is, meg az uszodai hőmérsékletű; sportolásra alkalmas vízre is. Mindkét igéhyt csak új medence építésével lehetne kielégíteni. Távlati elképzelésűnkben esc- is szerepek Jászapáti valamikor’ rangos helyet vívott ki magának á vízisportokban, ezt a hagyományt jó volna újjáéleszteni. Csak hát az egész idei költségvetésünk Jásziványnyal együtt alig haladja meg a 12 milliót, felsőbb tanácsi támogatás pedig nincs ebben az ötéves tervben (folytatjuk.) Bistey András gazdák sem pazarolták javaikat — ők földre is gyűjtöttek. A számunkra megszokott bevásárlás sem úgy zajlott régen, mint napjainkban. Igen meggondolták az akkori asszonyok, hogy a kevés pénzből mit adjanak ki. Ezért a szegényebbek egy-két tojással mentek el a boltba, azt cserélték be petróleumra, paprikára, cukorra. Még a módosabbak is 15—20 dekagramm cukrot vásároltak egyszerre, és a pazarlás jele volt, ha valaki az igen ritkán asztalra kerülő tejeskávét több kanál cukorral fogyasztotta. Télen kevesebb munka volt a földeken, a ház körül ezért uz étkezések számát is csökkentették. Az ötven év felettiek megyénkben télen még ma is csak kétszer étkeznek; délelőtt 9—10 óra között és délután 15—16 óra között. A fő étkezés a délelőtti volt. A téli ritkább étkezés és a nyári kemény munka olyan ételek készítését tette szükségessé, amely laktató volt. Ilyen étel a bevezetőben felsorolt handabakáré, kuburc, öregsifri, slambuc is. mely * ’lebbencsleves sűrűre fűzött, zsírjára pirított változata volt. Kócsújfalun a sűrűre főzött köleskását nevezték kanihörtyögőnek, mely igen találóan utalt az étel fővés közben hallható szuttyogására. Keselylevest ma már csak az idősebb, gulyások készítenek; ez az étel szalonnazsírban pirított száraztésztát jelent, melyet sózott tejjel eresztenék fel, egyes esetekben piros törött paprikával színezték is. A nagyivániak sem készítik már a csak náluk ismert göfölyét. Ez lényegében télire tartósított tehéntúrót jelent. A régi szarvasmarhák teje télire elapadt, ezért a téli túrószükségletet úgy fedezték, hogy a tehéntúrót gombócokba nyomkodva kiszárították, majd télen felhasználás előtt lereszelték. A túri topogó, a tanyai Veretlen a slambuchoz hasonló étel volt, a Nagykunságon még ma is igen kedvelt, csak egyes vidékeken Változik á neve. Szármát, töltöttszármát meg ma is ehetünk, csak mi nem a Tiszazugban használt néven ismerjük, hanem így: töltöttkáposzta. Ezek a régi, kiveszőben levő ételek arra is felhívják a figyelmet, hogy megyénkben nemcsak szlovák sörözőnek és étteremnek, hanem régi és valóban magyaros ételeket felszolgáló vendéglőnek is létjogosultsága van. — FA —> Vass Istvánná bevezető mondatai megnyitották a szavak zsilipjét. Az asszonyok, lányok hozzáértéssel, felelősséggel — saját sorsukat, életútjukat is Gázolva — mondtak véleményt az 5. születésnapjához közeledő nőpolitikái határozat időarányos végrehajtásáról. Szóltak a nők és a családok érdekében hozott központi és helyi intézkedések hatásáról, s azokról a gondokról is, amelyek egyik, vagy másik területen lassítják az előrehaladást. Ilyen például a nők .lemaradása a tanulásban, a szakmai képzésben, ami hátrányosan befolyásolja keresetüket, s vezetői rendszerek alkalmazásának jelentőségéről. A Héki Állami Gazdaság különösen a növénytermesztésben ért el figyelemre méltó eredfnényeket. Évek óta rendszeres kísérleteket folytatnak a különböző intenzív növényfajták termesztésére. A vetésszerkezet átalakítása, a termelési technológiák tervszerű megválasztása több növényfajtánál növekvő terméstöbbletet eredményezett. Iparszerű rendszerben termelik az őszi búzát, a kukoricát, a cukorrépát. Az utóbbiból — példaként — 1971-ben 344 mázsát, tavaly több mint 470 mázsát adott átlagosan egy-egy hektár. A héki cukorrépatermesztési rendszerhez 1973-ban már 22 termelőszövetkezet, 5 állami gazdaság csatlakozott. Abban az évben 4600, 1974-ben több mint 6800 hektáron ter• mellek cukorrépát megyénkben a rendszer gazdaságai. Ugyanakkor — állapította meg beszámolójában a pártbizottság titkára — az állattenyésztési ágazat az elmúlt négy év során nem fejlődött a kívánt mértékben, s ez egyben a jövő fontos feladatainak egyikét is jelzi. Mészáros Mátyás, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője felszólalásában, a gazdaság munkáját elemezve — s nem kisebbítve elért eredményeiket — felhívta a figyelmet arra, hogy a Héki Állami Gazdaság adottságai a még jobb, a még jövedelmezőbb termelés lehetőségeit hordozzák magukban. A megye tíz állami gazdasága közül a hékj rendelkezik a legjobb minőségű termőfölddel. A gazdaságpolitikai munkának tehát arra kell irányulnia a jövőben, hogy termelési' eredményeik, ■jövedelrnctőségük, munkájuk hatékonysága ne csak saját korábbi teljesítményükhöz mérve legyen jobb, hanem reális lehetőségeiket kihasználva legyen kiemelkedő. Az üzemi pártbizottság sokrétű beszámolóját tizenegy hozzászólás után a pártértekezlet elfogadta. Ezt követően megválasztották a pártbizottság harmincegy, a végrehajtó bizottság hét tagját, valamint hét küldöttet a járási pártértekezletre Az üzemi pártbizottság titkára ismét Szabó László lett. — ti — T. F. — munkakörbe állításukat is. Azok, akik választott, vagy egyéb vezetői tisztet töltenek be sokszor csak nagy erőfeszítéssel, áldozatvállalással tudják elvégezni munkájukat, vállalni a tanulást, ellátni családanya! kötelességüket. Erkölcsi, anyagi elismerésük a fejlődés ellenére sem kielégítő. A tegnapi hasznos beszélgetésen megfelelő hangsúlyt kapott: a dolgozó nőkre, gyermekes anyákra nehezedő terhek könnyítése, a női egyenjogúság kiteljesedése a család és a társadalom együttes feladata, amely csakis a nők és a férfiak közreműködésével valósítható meg, nyítványa, vagy azzal egyenértékű végzettsége van. A vállalat összes dolgozóinak több mint fele ma már törzsgárda tag. A / debreceni Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola szolnoki, kihelyezett osztályában ötven építőipari dolgozó tanul, közülük harmincnégyen fizikai munkások, különböző szakközépiskolába jár a vállalattól negyven dolgozó, — húszán közülük munkások. A pártértekezlet a beszámoló elhangzása és a vita után megválasztotta a pártbizottságot. A pártbizottság titkára ismét Eszenyi Kálmán lett Hand a bakára* keseluleves és társai Héki Állami Gazdasag
