Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-08 / 32. szám
1975. február §. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II Központi Statisztikai Hivatal teleülése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) A fontosabb álla« termékek termelése: termelés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelentős változás. 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67,0 százalékán, 1974-ben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hektárral nagyobb az előző évinél. A gabona, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1.9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973- ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A' mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cu-. kortartalma azonban keve-* sebb volt az előző évinél. Néhány főbb mezőgazdasági termék termésmennyiség« éa termésátlaga: termésmenny, termésátlag millió tonna q hektár 1973 1974 1973 1974 Eőza 4,5 5,9 34,8 37,5 Kukorica 5,9 8,2 40,5 42,5 Cukorrépa 2,8 3,6 297,9 362,3 Burgonya 1,2 1,4 109,4 126,9 Szőlő 1.« 4,7 46,8 31,6 A főbb nővények termés-: mennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, például búzából exportra is jutott. A Cukorrépa termésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt,, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha állomány az év végén 2 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt „ A termeié* mennyisége Az 1974. év 1973. év %-ában Tejtermelés miüíó/liter Tojástermelés millió/darab Vágóállattermelés 1000 t 1973 1974 1898 2030 107 3285 3400 104 1549 1783 111 A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz alkalmazottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembeállításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek számos munkagépet vásároltak, többek között 1800 arató-cséplőgépet, ugyanannyi kukoricabetakarító gépet, 540 cukorrépa-betakarító gépet, 9173 pótkocsit. A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei kedvezőbbek voltak, mint 1973- ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonban akadályozta a rendkívül csapadékos őszi időjárás. A műtrágyafelhasználás 12 százalékkal nőtt és így egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 245 kg műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, hatékony, iparszerű termelési rendszerek. -Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősítettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az ország területének 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az előző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter vizet termeltek, a növekedés az előző évhez képest 6 százalék. A növekedést a vízművek kapacitásbővülése, új vízművek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos, 308 ezer hektár volt. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadályozása. Szállftás—liirkSzlés A népgazdaság gyorsüte-' mű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges tor tézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesel-mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni. Az év folyamán mintegy 1000 új, korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehergépkocsi-állománya. A személygépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491 000 darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az Ml, M 3 és M 7 autópályák építése. Befejeződött a 4. számú főútvonal Szolnokon átvezető szakaszának korszerűsítése. Elkészült a 11. számú út budapesti bevezető szakaszának egy része. Átadták a drávaszabolcsi és az algyői közjiti hidat, Budapesten az Ócsal úti közúti felüljárót és a Deák téri gyalogos aluljárót. A tervezett ütemben folytatódott Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kW-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő hálózat fejlesztésére valamennyi szomszédos országgal nagykapacitású kábeles összeköttetés épült ki. A távbeszélő főközpontok bővítése elmaradt a tervezetttői. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A távhivásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90-ről 123-ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefonöszszeköttetést létesíteni. Beruházás A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 mii-' liárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. Az építőiparban felhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások - összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeké-exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott Ezek. túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkésztermékek exportja kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyagbehozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkésztermékek, valamint a vaskohászati termékek importja haladta meg az előző évit A fogyasztási cikkek behozatala szintén jelenőts volt, ezek importját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét kakaót stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a doliárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett FogEaIkoztalottság, jövedelmeit, fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások ’és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974- ben központi bérrendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színházjellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 milliárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen. növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedés politikai határozatokból adódó kifizetések nóttek. A családi pótlék havi öszszege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 35Ö forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengyé juttatás öszszegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre, 2.4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt. 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6 4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7 százalékkal, a ruházati Cikkeké 8.3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen nagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság ellátottsága tovább javult. — A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön ' értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkekét — a kávé és az év végi borárenielések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az idény.cikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élőbaromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — á kiskereskedelmi és a Piaci; árak, valafniht a szolgáltatások árat együtt — a tervezett kereteken" ' belül, 1,9 százalékkal emelkedett. Népmozgalmit, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveSzületések száma, elsősorban a népesedéspolitikai, intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 051-el több, mint 1973- ban; az ezer lakosra jutó élveszületésefc száma az előző évi 15,0-től 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint 3/4 része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2 500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 000-ek 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbelégellátásra 5,2 milliárd forintót fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974. decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészégügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állományban levők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök felhasználásával, valamint a társadalmi összefogás eredményeként bővült az óvodai hálózat: 100 óvodáskorú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvodába, 1974- ben pedig 72. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14— 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt. Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain. 63 100 diák tanul, 1 600 főve] több, mint egy évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított. Az intézményeket főként a munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7 300, példány számuk 68,8 millió volt, 4,8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az, év végén ezer lakosra 218 televízió előfizető jutott, ttel több az előző évinél. i
