Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FTLLÉR XXVI. évf. 32. sz. 1975. február 8., szombat Kádár lános ás Fock Jenő fogadta Stefan Olszowskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Stefan Olszowskit, a Len­gyel Népköztársaság külügy­miniszterét. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti taláko­­zókon jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Né­meti József, a Magyar Nép­­köztársaság varsói nagykö­vete, valamint Stefan Jed­­rychowski, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe. Stefan Olszowski, a Len­gyel Népköztársaság kül­ügyminisztere és kísérete tegnap ellátogátott a her­nádi Március 15. Termelő­­szövetkezetbe. A vendégek­kel együtt volt a látogatáson Púja Frigyes külügyminisz­ter, Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsának elnpke és Né­meti József, a Magyar Nép­­köztársaság varsói nagykö­vete. MA: Magyarországért harcoltunk (7.) Világgazdasági hírek Ismét „magasban” a jászberényi lányok Hová menjünk kirándulni? Kertészkedőknek ab Számadás a négyéves műnk árál PartertekeszletekrőE jelentjük Mint arról már beszámoltunk elkezdődtek a helyi pártér­tekezletek. A napokban több ipari üzemben, termelőszövetke­zetben és állami gazdaságban, valamint nagyközségben került sor pártértekezletre. Állami Építőipari Vállalat A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat kommu­nistái tegnap tartották párt­­értekezletüket, melyen jelen volt és felszólalt Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára. Az üzemi pártbizottság négyéves mun­kájáról szóló beszámolót Eszenyi Kálmán, a pártbi­zottság titkára terjesztette a pártértekezlet elé. A pártélet legfontosabb kérdéseit elemezve a pártbi­zottság beszámolója megál­lapítja, hogy az alapszerve­zetek politikai aktivitása fo­kozódott, tervszerűbbé vált a pártépítés, a különböző ren­dezvények előkészítése. Je­lentősen javult a pártcso­portok tevékenysége is. En­nek is köszönhető, hogy az alapszervezetek — általában megfelelően tudtak foglal­kozni a pártfegyelem, a pártmegbízatások, a gazda­ságpolitikai tevékenység és a szocialista munkaverseny kérdéseiveL Az alapszervezetek be­számolói reálisan érté­kelték az elmúlt négy évben folytatott tevékenységüket, jól hasznosítható következ­tetéseket vontak le. A párt­tagság nagy érdeklődéssel tanulmányozta a XI. kong­resszus eddig megjelent, vi­tára bocsájtott dokumentu­mait, és azokról a különböző pártfórumokon véleményt mondott. Az alapszervezeti vezető­ségválasztások során a ve­zetőségi tagok cserélődése 35 százalékos, négy alapszerve­zetben új titkárt választot­tak. A vezetőségekbe beke­rült munkásállományú dol­gozók aránya - jelentősen nőtt, s első alkalommal vá­lasztottak az alapszervezeti vezetőségekbe huszonhat éven aluli fiatalokat A vállalat területén a X. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtása közben erősödött a párt politikai, szervezeti és cselekvési egy­sége, állapította meg az üze­mi pártbizottság beszámoló­jában. Az elmúlt négy év alatt felvett nyolcvankilenc új párttag közül hatvanki­­lenc fizikai dolgozó. A párt­tagság 80 százalékának konk­rét pártmegbízatása van, de a megbízatások teljesítésé­nek számonkérése még nem eléggé rendszeres. Az elért, számottevő fej­lődés ellenére a pártszerve­zetek munkájában időnként még tapsztalható bizonyos tervszerűtlenség, sokszor hiányzik a kezdeményezés, s még hatékonyabbá kell tenni a termelés pártelien­­őrzését, állapította meg a pártbizottság. A vállalatnál kétszázhar­mincegy szocialista brigád vesz részt a kongresszusi munkaversenyben, több mint kétezer dolgozóval. Az elmúlt négy év alatt csaknem hétszáz létesít­ményt építettek fel; gyára­kat, mezőgazdasági üzeme­ket, közlekedési csomópon­tokat, lakóépületeket, isko­lákat, óvodákat, bölcs rdéket, üzleteket. Kezük munkája nyomán 3 ezer 807 új la­kásba költözhettek be a la­kók. Kivették részüket az országos raktárprogram meg­(Folytatás az 5. oldalon) fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A termékszerkezet a köz­ponti fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a válla­lati kezdeményezések hatá­sára több területen kedvező­en változott. Számos új gyártmány termelését, kezd­ték meg, bővült a választék. A vállalati kezdeményezés azonban nem mindenütt volt kielégítő. Az energiaellátás az év fo­lyamán zavartalan volt, ami­ben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, vala­mint a kőolaj, a fűtő- és gáz­olaj import növelésének volt. A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlő­dött. Az éves tervben elő­irányzott feladatokat a leg­több területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredmé­nyekhez hozzájárult / az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Az éves terv a nemzeti jö­vedelem 5 százalékos, növe­kedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyo­mórészben a termelékenység emelkedéből adódott, össze­ge megközelítette a 380 mil­liárd forintot, ez egy lakos­ra számítva 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövede­lem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőipar­ban, 16 százalékát a mező­­gazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból szár­mazott. Ipar A szocialista ipar termelé­se — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szö­vetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meg­haladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a kzocalista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt, az előző év­hez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnöveke­dés fő forrása a munkater­melékenység emelkedése volt. Ebből származott a ter­melés növekedésének 89 szá­zaléka. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 7,2 szá­zalékkal múlta felül az 1973.. évit és nagyobb mértékben nőtt, mint a korábbi évek­ben. Az ipari beruházások ré­vén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villa­mosenergia kapacitás 530 mw-tal nőtt: 100 mw az ,.i nótái November 7” gáztur­binás csúcserőmű első gép­egységének üzembe helyezé­séből, 430 mw a Dunamenti Hőerőmű bővítéséből szár­mazott. A síküvegtermelő kapacitást . az orosházi sík­üveggyár üzembehelyezése évi 9,5 millió négyzetméter­rel növelte., Üzembehelyezték a hódmezővásárhelyi padló­burkológyárat. A főváros tej­­ellátását javítja a budapesti tejipari vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. A főbb ipari ágazatok kö­zül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladó­an, ill. ennek megfelelően nőtt a villamosenergia ipar; a kohászat és vegyipar ter­melése is. A termelésnöveke­dés a könnyűipar, a bányá­szat és az élelmiszeripar ki­vételével nagyobb volt az előirányzottnál. A könnyű­iparban a növekedés meg­egyezett a tervvel, a bányá­szatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentő­sebb elmaradás volt. A szocialista. Ipar termelése 1974-ben az 1973. év százalé­kában. terr tény Bányászat 102,0 101,9 Villamosenergia ipar 107,5 108,2 Kohászat 105,3 109,4 Gépipar 105,7 111,8 Építőanyagipar 106,0 107,7 Vegyipar 106,7 109,4 Könnyűipar 106,4 108.4 Egyéb ipar 106,1 107,7 Élelmiszeripar 107,w 105,0 Szocialista ipar összesen: 105 ,—106,0 10M Az anyagok és félkészter­mékek, köztük elsősorban a vaskohászati és ■ alumínium­­ipari termékek, egyés mű­anyagok és gyógyszeripari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg, stb. termelése nőtt. Néhány vegy­ipari alapanyagból az -év el­ső felében, egyes vaskohá­szati termékekből a későb­biekben is átmenetileg hiány volt. A beruházási javak terme­lése a beruházási szükségle­tekkel és az exporttal össze­függésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek terme­lését is. Ezen belül kiemelke­dő volt egyes gépipari fo­gyasztási cikkek (pl. televí­zió, mosógép, centrifuga, hű­tőszekrény, porszívó, villa­mos és gáztűzhelyek) továb­bá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedése. Az élel­miszeripari termékek közül igen nagymértékben emel­kedett többek között a fo­gyasztói tej, az üdítőital, a csontos nyershús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. íDÓSÍTÁSOK — 1ÜREKÄ TüDÜSlTÄSöltri- H ÍREK. Építőipar Tanácselnök­helyettesek megbeszélése A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium vezetői tegnap megbeszélést tartot­tak a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok illetékes el­nökhelyetteseivel. A megbe­szélésen jelen volt Buda Gá­bor, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyet­tese is. Rödönyi Károly mi­niszter tájékoztatót adott a közlekedés és hírközlés múlt évi eredményeiről és vá­zolta az ez évi feladatokat. Megállapította, hogy máraz elmúlt évben is jó együtt­működés alakult ki a mi­nisztérium és a megyei szer­vek között, amely nagymér­tékben elősegítette a szállí­tási feladatok elvégzését Téma: az ifjúságpolitika i Tegnap Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ma­­róthy László, a KISZ KB el­ső titkára. Juhász Róbert osztályvezető előterjesztése alapján az országos elnökség megvitatta a néprfontmoz­­galom ifjúságpolitikai tevé­kenységét. Szövetkezeti összefogással Testvérszövetkezetek — a helyi ÁFÉSZ és a Vörös Cse­pel Termelőszövetkezet — közös beruházásával épült létesítményt adtak át tegnap délelőtt Kenderesen. Á nagyközség központjában, a termelőszövetkezet ^ építőbri­gádjának kivitelezésében 3,5 millió forintos beruházással épült háromszintes épület két emeletén tsz-dolgozók hat lakása, földszintjén az ÁFÉSZ első korszerű élel­miszer ABC-üzlete kapott helyet Baráti találkozó Mezőtúron Ma a MAVISZ megalaku­lásának 30. évfordulója al­kalmából az MSZMP és a KISZ mezőtúri városi bizott­sága rendezésében baráti ta­lálkozót rendeznek Mezőtú­ron a DATE kihelyezett ta-. gozatának kollégiumában. A találkozó résztvevői megko­szorúzzák a szovjet kosi emlékművet, továbbá az 1919-es Tanácsköztársaság emléktábláját, majd ünnep­ségen emlékeznek meg a MADISZ megalakulásáról. Ifjúmunkások klubja Rákóczifalván Ma birtokukba vehetik Rá­kóczifalván a január elején alakült ifjúmunkás klub tag­jai az általuk 150 társadal­mi munkaórával rendbeho­zott, kicsinosított klubhelyi­séget. A berendezést, aszta­lokat, székeket a helyi ÁFÉSZ-től kapták, a szere­lési munkálatokban pedig az MHSZ segítette őket. El­készült az új klub munka­terve is, amelyben előadá­sok, vetélkedők, vitaestek s zenés délutánok szerepelnek, részben önállóan, részben a patronáló Tisza ifjúsági klubbal közösen. Egy mondatban — Tegnap a nehézipari vállalatok igazgatóinak érte­kezletén dr. Szekér Gyula miniszter értékelte az ágazat múlt évi eredményeit és vá­zolta a további feladatokat. — A napokban megkez­dődtek az idei kölcsönös ve­gyiszál-szállítások a HUN­­GAROTEX és a lengyel TEXTILIMPEX külkereske­delmi vállalatok között. — Tíz munkahelyes orvosi rendelőintézet kezdte meg működését Tiszalökön. — Az ország legkiterjed­tebb hegyvidéki közös gaz­dasága jött létre a Bükk­­hegység déli oldalán, Bé­lapátfalva központtal. • — A herendi Porcelán Múzeumot február 12-től a felújítás megkezdése miatt bezárják. — Egymillió-kétszázezer négyzetméter fal- és padló­burkoló-lapot állít elő idén a romhányi Építési Kerá­miagyár. Az országos építési tevé­kenység a tervezett 4 száza­léknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal hőtt. Ezen be­lül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállala­tok, az építőipari szövetke­zetek és az építőipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték terme­lésüket. A visszautasított építési igények és a befeje­zetlen építkezések száma emelkedett A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak át­lagos állományi . létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalék­kal több, mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott igy a termelésnövekedés tel­jes egészében az egy építő­ipari munkásra jutó terme­lés 6,5 százalékos emelke­déséből adódott A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt A. növénytermelésben a terv a Nőtt az építőipar állóesz­közállománya és gépellátott­sága, tovább terjedt a kor­szerű paneles és könnyűszer­kezetes építésmódok alkal­mazása. Uzembehelyezték a budapesti IV. számú ház­gyárat. A rendelkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfele­lően használták fel, a kivi­telezési idő több esetben meghaladta a tervezettet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600- zál több. A kivitelező építő­ipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal ke­vesebbet. A házilagos szer­vezetek, a magánépítőfpar és a lakosság saját kivitelezé­sében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel maghaladta a tervet. kiemelkedő 1973-hoz képest kismértékű visszaeséssel szá­molt. Ténylegesen a növény­(Polytatás a 3. oldalon) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás

Next

/
Thumbnails
Contents