Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-06 / 30. szám
t975. február 0. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Aki tudós akar lenni Az országban jelenleg csaknem 80 ezren foglalkoznak kutatómunkával, intézetekben, egyetemi, főiskolai tanszékeken és ipari kutató-fejlesztő laboratóriumokban. A Magyar Tudományos Akadémia 43 kutatóintézetében és kereken száz úgynevezettt támogatott kutatóhelyén 7500- an dolgoznak, közöttük 2200 kutató. Évről évre növekszik az az összeg, amelyet a tudományok „kapnak”. A természettudományi kutatásra és fejlesztésre 1967-ben 424 millió 1972-ben már 1 milliárd 139 millió forintot fordítottak, Nagyobb szakmai és nyelvtudás Ebben az évben az intézetek jelentősen megemelték a fiatal kutatók bérét és ezzel égető problémát rendeztek. Nagy gondot fordítottak a fi-Rendező a számítógép A kamera felismert a műanyagládákon elhelyezett jeleket, és ennek alapján csoportosítja az árut társadalomtudományi kutatásokra pedig az 1968-as 261 millió helyett négy év múltán már csaknem 602 millió forint jutott. A tudományos kutatómunkát számos új beruházás is segíti. Az év elején adják át a tudomány új, 14 szintes Budaörsi úti otthonát, amely a Matematikai Kutató Intézet, valamint több fizikai és kémiai kutatócsoport székháza lesz. Űj létesítményekkel gazdagodik a Központi Fizikai Kutató Intézet és a csillebérci csillagvizsgáló, 1976 elején pedig elkészül a Műszaki- Kémiai Kutató Intézet veszprémi székháza. atal kutatók nyelvtanulásának ösztönzésére is, s így sikerült elérni, hogy ma mar az akadémiai intézetek dolgozói 63 százalékának van állami nyelvvizsgája, míg ez A kémiai elemek mesterségesen előállított radioaktív sugárzó „változatait”, a radloizotópokat ma már széles körben alkalmazzák az iparban is. A kohászati üzemekben — többek között — a fémekben nehezen meghatározható oxigén „felderítésénél” veszik jó hasznát a nukleáris technikának. A csapolás előtt csőpostán minta érkezik a laboratóriumba, ahol ún. neutrongenerátor segítségével 6—8 perc alatt megállapítják annak oxigéntartalmát. A vizsgálat eredményéről azonnal értesítik a kemencéknél dolgozókat, akik a kapott adatoknak megfelelően „pihentetnek”, adalékot adnak, vagy éppen azonnal csapolnak. E módon néhány százalékos többlettermelés érhető el, ami fémkohászati viszonylatban tetemes mennyiséget jelent. A radioaktív anyagokkal való bánásmód természetesen nagy elővigyázatot igényel, biztonsági berendezésekkel védik az ott dolgozók egészségét. Feldctiíés a világűrből Aki betévedt január 15-e után az Országos Piackutató I ntézet bemutatótermébe, különös élménnyel gazdagodott. Halkan surranó acélszalagra érkeznek görgősosokról a különféle műanyagládák. A szállítószalagról pedig meghatározott rend szerint fémkarok osztályozzák, tolják le a szállítmányt. De ki felel itt a rendért, hiszen irányító személyzetet sehol sem látni? Az egész rendszer „feje” háttérben áll, üvegszemével figyel és csalhatatlan biztonsággal irányít. A pontosság nála belső törvényszerűség, hiszen egy kisszámítógépről az R— 10-ről van szó, ő a rendező. Hogyan történik ez? A Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) munkatársai olyan alakfelismerő programot dolgoztak ki, melynek segítségével a magyar'gyártmányú R—10 kisszámítógép azonosító címkével ellátott tárgyakat képes megkülönböztetni. A számítógéppel összeköttetésben álló tv-kamera észleli a képet, majd a tárgyat (azonosító címkét) pontosan leíró jelsorozatot juttat a gép központi memóriájába. Az itt tárolt felismerőprogram a jellemző vonások kiválasztása és elemzése után azonosítja a tárgyat, majd kiadja a program szerinti utasítást. A számítógép utasítása alapján egy írófej a felismert ládának megfelelő mágneses jelet ír az acélszalag másik olúa-. Iára, közvetlenül a láda alá. A rendező automatakarokat ezek a mágneses jelek hozzák működésbe. A szállítószalagról használat után folyamatosan letörlik a jeleket. A gépi program 212, vagyis 4096 különböző tárgy felismerésére alkalmas. A számítógép fekete-fehér kamerájával a ládák színét is képes felismerni a különböző „szürke” színek árnyalatainak osztályozása alapján, tehát ha a különböző árukat tartalmazó ládák más-más színűek, akkor a címkék felaz arány a nem akadémiai intézeteknél 2 százalék. — Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a szakemberutánpótlás megszervezése — mondotta Láng István. — Az elmúlt 15 esztendőben alapvetően megváltozott a kezdő kutatók elhelyezkedési lehetősége. Ma már a múlt évben avatott Szegedi Biológiai Központ kivételével egyetlen intézet sem vesz fel nagyobb számban új munkatársakat. Az intézetnek élni kellene azzal a lehetőséggel, hogy munkatársaik közvetlen kapcsolatot találjanak a gyakorlati élettel. Ez fontos volna, hiszen a vidéki egyetemeken igen sok új oktatóra van szükség, és az ipar, a mezőgazdaság vagy a kulturális élet egyes területein is várják azokat a szakembereket, akik ismerik a legújabb, tudományos eredményeket és azokat alkalmazni is tudják. Önálló munka A fiatalok legfőbb szakmai gondja, hogy miként végezhetnek önálló kutatómunkát. A közösségi munkától azonban sokan elzárkóznak, pedig a tudósok társadalmunkban nem mondhatnak le a közösségi kapcsolatok kereséséről. Közismert tény, hogy a kutatáshoz ma már nem elég egy lombik vagy egy íróasztal, hanem szükség van nemegyszer óriási méretű technikai apparátusra is. Ezért a kutatásban fontos szerep jut a konstruktőröknek, kivitelezőknek, a technikai asszisztenciának. Az ő munkájuk jelentősen befolyásolja az elkészülő berendezések értékét, rátermettségük, szakmaszeretetük pedig fontos tényező a a kutatásban és az eredmények hasznosításában. V. Zs. ragasztása is felesleges." A fentieken kívül a számítógép elvégzi a befutott áruk adminisztrálását, készletnyilvántartást legkülönfélébb megadott szempont szerint. A szállítópályarendszert a svéd Sandvik cég bocsátotta rendelkezésre. Felismerték a magas páratartalom mellett felismerő és irányítóprogram lehetőségeit, örülnének ha létrejöhetne az együttműködés a magyar intézettel. Ennek pedig az egész magyar népgazdaság is hasznát látná. Egyesített energetikai rendszer A Szovjetunió európai részén befejezték az egyesített energetikai rendszer kialakítását. Ez a világviszonylatban is legnagyobb ilyen rendszer több mint 50, öszszesen 110 millió kilowatt teljesítményű villamos erőművet egyesít. A központi irányítás tág manőverezési lehetőségeket biztosít az energiaellátásban. A Szovjetunióban a nyugat és kelet között fennálló nagy idődifferenciát figyelembevéve ez jelentős megtakarítást eredményez. A közeljövőben az egész országot — a Baltitengertől a Csendes-óceánig közös energetikai rendszer egyesíti. Szibéria, Kazahsztán és Közép-Ázsia között nagykapacitású távvezetékek épülnek. Univerzális lézer Elvileg új lézert dolgoztak ki Bélorussziában. A közönséges kvantumgenerátor adott hullámhosszon működik. Ez korlátozza alkalmazási lehetőségeit, mivel minden művelet adott frekvenciát igényel. Emiatt eddig többszáz lézertípust kellett konstruálni, ami rendkívül drága megoldásnak bizonyult. Az új lézergenerátor módot ad a frekvencia folyamatos szabályozására. A fénysugár nem szilárd testben, hanem szükség esetén könnyen változtatható öszszetételű szerves festékanyag oldatban képződik. Kén - tűzhányókból Amerikai kutatók mérései és számításai szerint a tűzhányókból évente a földi légkörbe jutó kéndioxid mennyisége 10 milliárd tonnát tesz ki. Ezt kb. száz tűzhányó produkálja a földkerekségen. Az emberi tevékenység (fűtés, ipar stb.) következtében jelenleg ennek a kéndioxid-mennyiségnek csupán 10 százaléka jut a levegőbe. Az emberiség számára szerfelett hasznos lenne, ha az atmoszféra kéndioxid-tartalmát valamiféleképpen szabályozni, csökkenteni lehetne A NASA szakértői nemrégiben nyilvánosságra hozták, hogy a gyomnövények ellen mintegy 20 ezer meter magasságból hatásos küzdelmet lehet folytatni, azoknak a világűrből történő megfigyelésével. A „Melón Dudáim” gyomnövény időnként ellepi Kalifornia dinnyeföldjeit. Megfigyelték azonban, hogy nem is a dinnyeföldeken okoz nagy károkat, hanem inkább a gyapot ültetvényeken, lucernásokban, és a cukorrépa földeken. Egyes far-A Trabant autó megnevezésére szolgáló név mindnyájunk egyéni szókincsének jól ismert tagja. Azt már kevesebben tudják, hogy nem új keletű szó nyelvhasználatunkban. A német eredetű trabant köznév ugyanis nyelvünkben már az 1400-as évektől kezdve vállalt nyelvi szerepet A kísérő, a csatlós, a gyaloginas, a poroszló, a testőrző, az őr jelentés változatokat kifejező trabant, drabant szóalakoknak: hangalakban és jelentésben hasonló szópárja is keletkezett. A magyar darabont hangsor ugyanis a német trabant, a szláv drabant szócsaládjába tartozik eredetét tekintve. A fegyveres kísérő, a megyei, a városi hajdú, a képviselőházi őr fogalmi értékű darabont köznévből alakult ki a Darabont tulajdonnév. Okleveleink már az 1470-es években emlegetik ezt a személynevet. így került a Trabant autónév és a Darabont családnév ugyanabba az etimológiai szósorba. Az is érdeklődésre tarthat számot, hogy milyen szerepet játszik napjainkban a Trabant megnevezés. Valóban közhasználatú név, sőt újabban versbeli szóként is egyre gyakrabban jut nyelvi szerephez. Nemcsak a nyelvi keresetlenség, a szándékosan vállalt hétköznapiság mokról az utóbbi években 60 százalékos terméshozamcsökkenést jelentettek a gyomnövény támadása következtében. Időben és térben azonban igen nehéz felismerni, orvosi nyelven diagnosztizálni ezt a parazita növényt, amely különösen a nagy hőségben és magas páratartalom mellett szaporodik és bújik meg az ültetvényekben a növénykultúrák között. Földről néha veszélyes is a csörgőkígyók miatt a felderítés. miatt olvasható oly gyakran költeményeinkben is ez a név. A lírai groteszket is jól erősítő nyelvi forma pl. Polgár Mátyás Hó végi meditálás című versében: „Csak azon bosszankodom, az idő ősz hajszálakat fest majd hajamba, mire fenekem a saját Trabantomba betehetem." Társadalompolitika! kicsengéssel hitelesíti a valósághátteret és a beszédhelyzetet a Trabant szóalak. Károlyi Amy e versrészlete: „Pázsitjuk aszfalt, tehenük Trabant...” (Károlyi: -tálán, -télén). Csanádi Imre költeményének ez a mondata is ezt példázza: „Föl-fölzörgetik éjjel, fúhhat, eshet: kis Trabantján... ki egy faluba” (Csanádi: Fiatal állatorvos). Igen jellemző kifejező értéket képvisel szavunk Darázs Endre Százezer trabant címmel megjelent versében is. Még többet is bíztak költőink erre a megnevezésre. Soós Zoltán Magány című versében igen szellemes hasonlattal a magány elvont fogalmát érzékelteti azzal a helyzetképpel, amelynek központjában a Trabant játssza a főszerepet: „Láttam a magányt, kocsik, kocsik a téren: háznyi autócsodák, s ott állt — lenézve mélyen, szánalmasan, szegényen —, egy kis magyar Trabant.” Dr, Bakóé József i Kutatás és gyakorlat A tudomány termelőerővé válását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy egyre szorosabbá válik a kutatás és a gyakorlat kapcsolata. A természettudományokban ennek legkézzelfoghatóbb jele az úgynevezett szerződéses, tehát gyakorlati megrendelésre készülő kutatómunkák jelentős növekedése. 1968 és 1972 között a találmányok alkalmazásával a népgazdaságban becslések szerint mintegy 140 millió forint termelési érték keletkezett, a vállalatok pedig évente mintegy 300—500 millió forintos termelési értéket állítanak elő kutatási eredmények hasznosításával. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben mintegy 15—20 olyan jelentős kutatási terület van, amelynek eredményeit az ipar rendszeresen hasznosítja. Ilyen például a geofizikai műszerek tervezése a Gamma, a wolfram- és félvezetőkutatás az Egyesült Izzó és a különleges rézötvözetek kikísérletezése a Csepeli Fémmű részére. Az akadémiai intézetekben dolgozó kutatók egyharmada 30 éven aluli. Előttük nyitva áll a tudóssá válás lehetősége. Erről és a fiatal kutatok helyzetéről Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese elmondotta, hogy a fiatal kutatók csaknem 23 százaléka tanul tovább, a kandidátusi fokozatig azonban mindössze egy százalékuk jutott el. Az Akadémia vezetőinek feladata, hogy a tudományos fokozatok megszervezéséhez kedvezőbb feltételeket, megfelelő lehetőségeket teremtsenek.
