Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-04 / 28. szám

1975. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Áuffátn ffcMteán HANGTÁRLAT Művelődési otthonok vetélkedője A tábornok halála 1974. szeptembrében Bue­nos' Airesben meggyilkolták Carlos Prats emigráns chilei tábornokot és feleségét. Nem, nem az elmúlt héten bemu­tatott hang játékról van szó, a gyilkosság valóban meg­történt, annakidején az egész világ értesült róla. Ez az ese­mény ihlette Sugár Andrást arra, hogy Solymosi Ottó se­gítségével dokumentumjáté­kot írjon. A darab, amelyben a tábornok Traps néven sze­repelt, a politikai gyilkostág előkészületeit, végrehajtását mondta el. Bepillantani en­gedett a chilei junta titkos űzelmeibe, s így az önmagá­ban is izgalmas dráma, való­sággyökerei, sajnálatos ak­tualitása miatt méginkább figyelemkeltő volt Túl az események bemuta­tásán a szerzőknek sikerült valódi feszültséget teremte­niük. A Pinochet-féle titkos­­rendőrség kivégző osztagá­nak van ugyanis egy fiatal tagja, aki lelkiismereti vál­ságba kerül, meghasonlik. Az 6 dilemmájának, vergődésé­nek bemutatása ad az alap­jában véve értelemre ható darabnak érzelmi töltést. Bár nem először fordul elő, hogy napi, világpolitikai ese­ményeket a rádiószínház vagy az ifjúsági rádiószínpad hangjáték formájában mű­sorára tűz, mégis úgy érzem, a szükségesnél kevésbé él­nek ezzel a módszerrel, pedig a közérthető, a hallgatót le­bilincselő, végső fokon poli­tikai kommentárnak is fel­fogható eseményjáték agita­­tív erejéről nem szabad le­mondani. Gondolat A rádlő irodalmi lapjának elmúlt heti száma — úgy ér­zem — jól érzékelteti a tö­rekvéseket, de a gondokat is. A gondok között azt, hogy mennyire sikerül sajátos pro­filt kialakítani. A műsor ugyanis szemlátomást igyek­szik kereteit tágítani, nem­csak szűkén vett irodalmi lap akar lenni, hanem a köz­­művelődés — az irodalom­mal csak látszólag összefüg­gő — területeiről is tudósí­tani igyekszik. Ugyanakkor mintha kicsit billenne a mérleg, mintha az irodalom problémáiról keve­sebb szó esnék. Az elmúlt héten például mindössze Ka­lász László verseskötetéről esett szó. A műsor többi ri­portja, tudósítása tulajdon­képpen mind valamilyen mó­don kapcsolatban az iroda­lommal, másról szólt Major Tamás például a magyar dráma, a színjátszás és a rá­dió kapcsolatáról mondta el gondolatait Péchy Blanka a szép magyar beszéd megőr­zésének jelentőségéről be­szélt, hallhattuk a magyar könyvkiadás 1975-ös terveit, s e beszélgetések, valóban, önmagukban is érdekesek voltak. De érdemes elgondol­kodni, hogy a Gondolat, mint a rádió irodalmi lapja nem szentelhetne-e többet az irodalom mai gondjainak? * * * Végül nem hagyhatjuk em­lítés nélkül az elmúlt hét rádióműsorai közül a Trom­bita harsog, dob pereg.. „ cí­mű gyermekvetélkedőt, amelynek első adását vasár­nap délelőtt közvetítették A hazánk felszabadításának 30. évfordulójára meghirdetett játékon az úttörők a honvé­delmi, a határőr és a mun­kásőr egységek életét igye­keznek ügyesen, változatosan bemutatni. A lelkes, jó han­gulatú játék első fordulóját örömünkre a kiskőrösi, és a nagykőrösi gyerekek előtt a Szolnok megyét képviselő jászberényi úttörők nyerték ä frőmböezky —» k­— Hángtárlat. A Kulturá­lis Minisztérium, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa és a Magyar Rádió mű­velődéstörténeti vetélkedője. I. elődöntő — hangzott el január 23-án 19.25-kor a Kossuth rádióban, s pár perccel később bemutatkoz­tak a nyitány résztvevői is. A játék megkezdődött..., Huszonegy művelődési ott­hon csapata áll ezután négy­hetenként a rádió mikrofon­ja előtt. A tizenkét forduló­ból álló vetélkedősorozat hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és az idén 50 éves rádiót köszönti. A 70 perces élő adásokban há­rom "helyszínről, három mű­velődési otthonból jelent­keznek a tizenkét főnyi csa­patok, a kérdéseket pedig a rádió stúdiójából teszi fel a A címben szereplő kérdés­re nehéz válaszolni. Szóban is, filmmel is. „Nincs olyan magyarázat, könyv, újság­cikk, film, amely minden igényt kielégíthetne”. A leg­több felvilágosítás átka, hogy többet hagy homályban, mint amennyit megvilágosít... Dr. Roland Cämmerer filmje mindenekelőtt a szü­lők hibáit bizonyítja. „Mit gondol, milyen korban kell elkezdeni a gyermekek szexuális felvilágosítását? Helyesnek tartja-e, hogy a szülők és gyermekeik mezte­lenül együtt legyenek? Ho­gyan válaszolna gyermeke kérdésére, ha az esetleg szemtanúja volt állatok nemi kapcsolatának? Hogyan ma­gyarázza meg, mit akar ten­ni vele egy nemi bűnöző? Ho­gyan készíti fel gyermekét a serdülőkorra? Mi a vélemé­nye az önkielégítésről?” — záporoznak a kérdések, de a megkérdezett felnőttek kö­zött alig akad olyan, aki tu­datosan felkészült volna a szülőszerepre. Az álszemérem sohesem oldhatja meg a problémákat — segít válaszolni a film. A gyermeki természet nem is­meri az undort, s helyes, ha a szülők meg sem próbálják Egy Sprffhf! «apctti Szarvas határában, a kákái részen azt lát­ja az egyik gazda, hogy a vásárhelyi útról az ő tanyá­jának tart egy disznó. De erősen kocog ám! Mivel ka­tonai szolgálatát hegyvidé­ken töltötte, felismerte, hogy a kocogó állat vaddisznó. A gazdában hirtelen felrém­­lett: honnan került a vad az Alföldre? De sokat nem töprenghetett, mert az már nagyon közel járt hozzá, és beugrott a tanya előtti árok­ba. Ekkor már a kutyák is észrevették és nekirontottak a nagyagyarú vadnak. Erre az megfordult és a szarvasi liget irányába szaladt, A gazda fogta a biciklijét és gyorsan bekarikázott a rendőrségre. De ott nem akartak hinni. Vaddisznó er­re? Közben az egyikben fel­lobbant a vadászszenvedély, merthogy tagja a vadásztár­saságnak, felnyergelt egy lovat, megnézi, hátha csak­ugyan vaddisznó és máris a ligetben van. Amikor a li­geti csősztől érdeklődött, nem látott-e erre vaddisz­nót, az nagyon meglepődött. Ezen a tájon? Ugyan ké­rem! Éppen az elébb szidta a kanászokat, hogy miért nem vigyáznak jobban a jó­szágra; mert ott feküdt a bokorban egy disznó Ami­játékvezető, Rapcsányi László. — Évek óta itt vannak ke­zünk ügyében azok az érté­kes hangfelvételek, amelyek nyomán felelevenednek sorsfordító történelmi pilla­natok, megszólalnak sokat emlegetett híres emberek. Egy gombnyomásra Edison mesélni kezd, G. B. Shaw anekdótázik, Veres Péter lelkesítő erővel szónokol, Lev Tolsztoj nyilatkozik és Blaha Lujza dalba fog... A tünékeny hang értékét egy­re inkább érezve támadt az az ötlet, hogy a játszó csa­patok is munkatársai legye­nek a sorozatnak — ők is készítsenek magnófelvételt érdekes emberekkel, vagy rögzítsenek valamilyen meg­örökítésre méltó eseményt, mutatja be a műsort Kul­csár Katalin szerkesztő. ezt az érzést kialakítani. Nem szabad titokzatosnak lenni, és azzal biztatni a gyerme­ket, hogy majd mindent meg­tud idejében. Az egyetlen jó megoldás, ha a szülők olyan természetes és elfogulatlan családi légkört teremtenek, amelyben lehetségessé válik bármilyen kényes kérdésnek — a gyermek értelmi jejlett­­ségéhez szabott — őszinte megválaszolása. A „recept” látszólag egy­szerű tehát... — Cämmerer filmje mégsem hibátlan. „Minden szépség eltűnik a rideg, tárgyilagos hangú fel­világosításban” — panaszolja egy középiskolás kislány, s a kritika egy kicsit erre a filmre js igaz. A másik gond: a korhatár. ^Tizenhat éven felülieknek!” —: figyelmeztet a szigorú felirat, mintha fél­nének, hogy valaki „idő előtt” megtudja a „titkot”.. . A kinn rekedteknek kár­pótlásul egy , könyvajánlat Dr. Bágyoni Attilának a Me­dicina Könyvkiadónál közel­múltban megjelent „Szex, szerelem, család” című könyve érdekes, tanúlságos olvasmány. Korhatár nél­kor észrevette, botttd ess­­pott rá a bokorra, hogy el­riassza. Fel is ugrott az rög­tön, és arra szaladt Békés­­szentandrás irányába. ■ — Vigyázni kell ám itt kérem — magyarázta a csősz — mert a jószág kárt okoz. Biztosan a Körös holt agának a túloldaláról úszott .át a ligetbe. Ott van legelő. Mit tehetett a rendőr? Visszalovagolt az őrsre. Nemsokára ezután a Szarvastól öt kilométernyire fekvő Békésszentandrás sporttelepén dolgozó kordé­­lyosok közül az egyik felis­merte a vaddisznót, ami­kor az a kanyargó Holt-Kö­rös ott húzódó ágából prüsz­kölve mászott ki. A kordé­­lyosok, melyiknek mi volt a kezében, lapáttal, ásóval, csákánnyal rohantak, hogy bekerítsék, de a vad vissza­fordult, bele a vízbe, és úszott tovább. Kis idő múlva a falu fő­utcáján levő gyógyszertárból egy asszony jött ki, és a vad úgy szaladt el mellette, hogy majdnem fellökte. A kör­nyéken levők sikoltozni kezdtek, mert valaki meg­jegyezte, hogy az nem ren­des disznó. Ekkor a vad már a hentesüzlet előtt várako­zókat ugrasztottá szét, az­tán befordult az egyik ut­cába és a duzzasztó felé FILMJEGYZET Hogyan mondjam gyermekemnek? kül... H. ft Ha Kairóban meggyújtanak egy gyertyát „Közelben" Jupiter Tudósítás a Mátrából, ahol felszerelték az ország legnagyobb távcsövét Képzeljenek el egy fény­képezőgépet, amelynek sú­lya 17 tonna, a tükör át­mérője egy méter, a gyújtó­távolsága pedig kétféle rend­szerben használható 13, il­letve 28 méteren. A 18 mil­lió forintért vásárolt óriási teleobjektív az ország leg­nagyobb távcsöve, a jénai Zeiss Művekből érkezett, s hónapokig tartott, amíg fel­szerelték az ország legmaga­sabb obszervatóriumának új kupolájába. Az első hazai kupola Szép a Mátra, különösen, ha 967 méter magasból, Piszkéstetőről nézzük a tá­jat. A csillagászok azonban kevésbé kedvelik a kéklő égboltot ők az éjszakát sze­retik, a tiszta éjszakát, ami­kor felragyognak a csilla­gok. A hatvanas évek ele­jén nem véletlenül építették a hegyek közé a Magyar Tudományos Akadémia ob­szervatóriumát, ahonnét tá­vol a városok fényétől za­vartalanul kutathatják a csillagok járást. Az intézet tudományos ku­tatója, aki már 23 éve für­készi a csillagok titkait a napokban bemutatta a mint­egy 50 millió forintos költ­séggel létesített új obszer­vatóriumot, amely külső for­májában egy kupolás erdőre emlékeztet. Megmásztuk a karcsú csigalépcsőt, s meg­csodáltuk a tíz méter átmé­rőjű gombnyomással forgat­ható kupolát, amelyről felje­gyeztük: ilyen nagy méret­ben ez az első hazai gyárt­mány. A kupolába beépítve ott az óriás távcső, amely mintegy légvédelmi ágyú te­kint az égbolt felé. A kupolától néhány per­ces erdei sétány vezet a ké­nyelemmel berendezett s jól felszerelt főhadiszállásig. Itt laknak a csillagászok, akik felváltva, havonta egy hetet töltenek Piszkéstetőn, három hetet t pedig Budapesten, ahol feldolgozzák megfigye­léseik eredményeit, Miután mindent megnéz­tünk, még többet akartunk tudni a távcsőről és a csil­lagokról is. —• Mit tud a régi távcső7 — Nagyon sokat Ez egy Schmidt-rendszerű 90 centi­­méteres átmérőjű teleszkóp, amelynek: gyújtótávolsága 1,80 méter. Ezzel a távcsővel az égbolt nagy területét le­tartott. Most már * tata több vadásza üldözőbe vet­te. De a vad belevetette ma­gát a Körösbe. A hullámok tovasodorták, aztán a túlsó, a Mezőtúr felőli parton el­tűnt a szemük előL Vaddisznó A faluban azután sem volt nyugalom. Aki találko­zott a vadászokkal, arról kérdezősködött, hogy hon­nan jöhetett a vaddisznó. De erre nem tudott egy vadász sem felelni. Elterjedt ugyan a hír, hogy elszökött a bé­késcsabai állatkertből (ak­kor még volt, ha kicsi is), de ez vaklármának bizo­nyult. Voltak, akik azt ál­­t lították, hogy az erdélyi he­gyekből tévedt erre. De er­ről sem akkor, sem azóta hiteltérdemlő bizonyítékot nem tudott senki felmutat­ni, mivel a vaddisznóknak lakásbejelentőjük sincs. Tehát nyugtaianáág volt a faluban. Voltak, akik féltek 'kimenni a határba. Az hét megfigyelni. Egyszerre több objektumról — csilla­gokról, csillagrendszerekről, ködökről, halmazokról — le­het felvételt készíteni. Egy 16X16 cm-es fotolemezen például sok millió objektum látható. — Milyen érzékeny ez ü távcső? — Mi a változó csillagokat kutatjuk, azokat, amelyek néhány ezertől több millió fényév távolságra vannak a Földtől. Több tízmillió fény­évre vannak például a szu­pernóvák is, amelyekből már 17-et sikerült felfedezni ez­zel a távcsővel. S hogy mi­lyen sok ez a 17, annak il­lusztrálására elmondom, hogy a világ csillagászai — ide ertve a több ezer évvel ezelőtt tevékenykedő kínai asztronőmusok feljegyzéseit is — mintegy 300 szupernó­vát találtak az univerzum­ban. Egyébként az Egyesült Államok Palomár-hegyi ob­szervatóriuma koordinálja a szupernóva-kutatást, s rang­sorolásuk szerint a piszkés­­tetői csillagvizsgáló a világ első öt legeredményesebb obszervatóriuma között sze­repet — Miért olyan fontos n szupernóva-kutatás? — Ez a csillagászat legér­dekesebb és legizgalmasabb területe. A világegyetemben a vasnál nehezebb elemek jelenléte például a szuper­­nova-robbanásokkal magya­rázható. így sokan hajlanak arra a feltételezésre, misze­rint a földi élet egyes fajai­nak hirtelen kihalása, új fa­jok hirtelen feltűnése is egy­­egy közeli óriási szupernó­va-felvillanással magyaráz­ható. Ezt az elméletet per­sze eddig még nem sikerűit együk vadász ezért aztán ki­találta, hogy riadóztatták a mezőtúri katonákat és azok végeztek a vaddisznóval. Mindenki megnyugodott. A vad különben, miután a békésszentandrási duz­zasztó környékén eltűnt a Körös túlsó oldalán, az ár­téren haladt tovább. Majd Öcsöd és Kunszentmárton közt, a bábockai — akkor még fiatal — erdőtelepíté­seken meghúzódott. Mivel éhes lehetett, dúrní kezdte a csemetéket és az elvetett magot Amikor az erdész napok múlva felfedezte a dúrást, nagyon gyanúsnak találta. De elhessegette a gondolatot a fészkes fené­be is juthatott eszébe: Al­földön vaddisznó! Gyanújá­ra aztán az öcsödi vadőr fe­lelt. Ellenőrző körútja al­kalmával egy bokor alatt a kutyája talált rá a vaddisz­nóra. A vadőr rögtön érte­sítette a vadászokat, de azok nem igen hittek annak és csak tessék-lássék keresték a vadat Le is mondtak ró-, la, mert nem találták. A vadőr aztán elhatározta, nem sajnálja rá az idejét, bármeddig is kell lesnie a vaddisznót, egyedül lövi. le. Meg is leste többször, de mindig lőtávolon kívül volt. Egy napon aztán megtudta közelíteni a vad helyét. gyakorlati megfigyelésekkel igazolni. De az bizonyos, hogy egy közeli szupernóva­­kitörés ma is súlyosan ká­rosítaná földünk élővilágát. Visszatérve a Scjimidtre ez nagyon érzékeny távcső. Ha például Kairóban meggyüj­­tanak egy gyertyát, annak a fényét is lehetne vele ész­lelni vagy fényképezni. Közelebb Hozza az égboltot — Es mit tud az új táv­cső? — Az új Cassagrain-rend­­szerű távcsővel az égbolt egy kisebb területét úgyis mond­hatnám az egyes objektumo­kat lehet megfigyelni és fényképezni. Lényegében közel hozza az égboltot, és így ^ alaposabban megfigyel­hetők a halványabb fényű változó csillagok és 3 szu­pernóvák, valamint a Tejút­rendszer szerkezete is. — Mikor tekinthetünk az égboltra ezzel az új távcsö­vei? — Én már kipróbáltam és közelről láttam a Jupi - tért. De a tudományos prog­ram csak később kezdődik. Remélem, egy felhőtlen, tiszta tavaszi éjszakán már ezzel a távcsővel is megfi­gyelhetjük a csillagok já­rását — 4 Lovas-féle üstököst is? — Bár az most nagyon messze van, de talán azt is. — Bocsánat, de a bemu­tatkozásnál nem értettük a nevét. — Lovas Miklós vagyok. Márkusa László mert kedvező szél fújt fis amikor a ka'.vája kfi2."osz­totta búvó , helyéről, rálótt A vad nek ruio.t, de né­hány méter után összero­gyott. Remek találat volt mert azután fel sem tudott állni. A lövés a lapocka alatt érte. Aztán még egyet be­leeresztett, hogy az végleg ki szenvedjen. A lövésekre odaszaladt egy férfi, aki a friss telepí­tésű erdő mellett kapálga­­tott. Amikor meglátta, hogy a vadőr a vaddisznót puf­­fantotta le, örült mert na­pok óta kapálgatás közben mindig leste, nem bukkan-e elő az valahonnan. Mind­járt neki is fogtak a vadőr­rel és kizsigerelték, majd lovas kocsival bevitték a faluba, Öcsödre. Meg is mérték. Belső részek nélkül 125 kilót nyomott Aztán le­fényképezték a vadőrrel együtt, és a fényképeket ki­tették a tanácsháza hirde­tőtáblájára. A napokig tartó vadásza­tot torral fejezték be, me­lyen részt vettek azok a va­dászok is, akik nem hittek a vadőrnek. Azt sajnálták nagyon, hogy amikor a vad­őr és a kapás ember szét­szedték a vadat, a szép, nagy agyarait eltörték. Csere* PM

Next

/
Thumbnails
Contents