Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
/ 1975. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T A gyors orvosi beavatkozást nemegyszer hátráltatja, hogy viszonylag sokáig kell várni a laboratóriumi vizsgálatok eredményeire. A technika fejlődésével újabban egyre gyorsul az analízisek ideje is< amint azt az alábbi példa is tanúsítja. Angol kutatók olyan ^érgázelemző készüléket konstruáltak, amely 90 másodperc alatt pontosan meghatározza a befecskendezett vérminta oxigén- és széndioxidtartalmát, az említett két gáz résznyomását, a. vérplazma bikarbonát-tartalmát, a vér vegyhatását (pH-értékét). A mért értékek számokban olvashatók le a készülék homlokfclületén levő kijelző-egységről. A világ kutatólaboratóriumaiban több más automatikus elemzőkészülék is kifejlesztés alatt van, í y a következő évtizeden belül nagy előrelépés várható a laboratóriumi technikában. Mikrohullámon utazik Á hang és a kép A hírközlő berendezések, a telefon, a televízió világszerte újabb területeken hódítanak. Az igények növekedése mind nagyobb feladatok elé állítja az elektronika szakembereit. • Köztudott, mennyire túlterheltek a telefonvonalak. Sok százan, sok ezren akarnak egyszerre beszélni, s ehhez elvileg ugyanennyi pár vezetékre lenne szükség. Ehelyett hosszabb ideje olyan kábeleket használnak, amelyek egyidőben akár több száz beszélgetés továbbítására alkalmasak. Mindez azonban helyettesíthető rádióhullámokkal. A tv-műsorok nagy távolságokra való eljuttatása is megoldható mikrohullámok segítségével. Az utóbbi évtizedekben a 15—50 méteres rövidhullámokat mindinkább a centiméteres nagyságú mikrohullámok váltották fel, mert ezek jól összefoghatók, éles sugárban vetíthetők, kis teljesítményű adó is elegendő a továbbításukhoz, s a sugár irányításával egyszerre nagy mennyiségű információt lehet továbbítani. Ma már olvan nagy kapacitású rádiórelé-berendezések vannak, amelveknek egy rádiócsatornáia azonos időben 1800 telefonbeszélgetés, vagy ehhez hasonló igénybevételt ielentő tv-műsorok továbbítására alkalmas. A Távközlési Kutató Intézet berendezése mikrohullámú rádiórelé-bereridezés, amely mindössze 24 telefoncsatorna egyidejű átvitelére készült. A díj tehát nem a nagy kapacitásnak, hanem az újszerű konstrukciónak szól. Ez a készülék konténeres, vagyis dobozban helyezték el, amely biztosítja az elektronikus berendezések védelmét a különféle hőmérsékleti hatásokkal szemben. Másik újdonsága, hogy a „harmadik generációhoz” tartozik. Ez azt jelenti, hogy az elektroncsöveket tranzisztorok váltották fel, s ezt követi manapság az integrált áramkörök széles körű alkalmazása. Ez az első hazai rádiórelé, amely nagy számban tartalmaz integrált áramköröket. A berendezést az Orion Gyár megbízásából fejlesztették ki, s itt is fogiák gyártani. Felhasználása sokrétű. Segítségével távoleső, kis településeket is be lehet kapcsolni az országos telefonhálózatba. Legfontosabb alkalmazási területe az olaj-, gáz-, és energiavezetékek melletti hírközlés, ehhez ugyanis nem kell kábel vagy vezeték. A mindössze 50 kilogramm súlyú, hordozható készülék segítségével kiépíthető szükséghálózat is, ha árvíz vagy földrengés következtében valahol megbénul a hírközlés. Nemcsak a súlya, fogyasztása is kicsi, szükség esetén akkumulátorral is üzemeltethető. Ha nem is közvetlenül, de közvetve „beépültek” a berendezésekbe azok a tapasztalatok, amelyeket a TÁKI mérnökei a szovjet szakemberekkel fennálló szoros műszaki-tudományos együttműködés során szereztek. A tudomány területén ma már kevesebb az egyéni felfedezés, az egy névhez fűződő találmány. A tudósok is, akar a munkások, egvegy kisebb részfolyamat, szakterület gazdái. A TÁKÍ nagydíjas berendezésének is több „atyja” van. Az integrált áramkörök szakértője Herpy Miklós, a legközvetlenebb munkatársai pedig Perger László és a fiatal Meng József voltak. Mindannyian azt vallják: nem egyiké vagy másiké, hanem az együttesé a főszerep. Egy-egy berendezés megalkotásában azonban nemcsak a kutatók, tudósok, hanem a prototípust gyártó, s a géppel dolgozó munkások tudása is benne van. A kutatásnak és fejlesztésnek fontos információforrása a munkásoknak a gyakorlatban szerzett tapasztalata. V. Zs. Az „ördög golfpályája** A „Halálvölgy” — az Egyesült Államok védett területe — Kalifornia keleti és a Nevadai-sivatag déli részén fekszik (7759 km2). Szűk lapos völgy, sólerakódásokkal, a külső szegélyén meredek sziklás hegyek. Félelmetes csend honol itt, amelyeket a nagy kánikulában a sómezők pattogása szakít csak meg. Az egyik sziklás domb tövében áll a Scotty Castle. Est a kastélyt két gazdag cowboy építette magának öreg napjaira. A fürdőszoba olasz márványból készült, a termekben navajo indián emlékek és egy hatalmas orgona áll. Az egyik szobában Bufallo Bili fegyvere látható. Nemcsak a kastély de valahogyan az egész völgy a múlt századot idézi; a vándorló pionírokat, az aranyláz megszállottjait, a végigszáguldó cowboyokat és az elszórt sírok azokat az egyéni tragédiákat, amelyeket nem jegyzett fel a krónikás. A múlt században az aranyláz után a pionírok a föld elérhetőbb kincseit igyekeztek kiaknázni. Gazdag borax lelőhelyeket találtak ezen a környéken. Nevada államban a századforduló idején a borax termelés és finomítás egy Rhyolite nevű városkában folyt. Ma már csak a romok mesélnek. fiz időjárás szempontjából a Halálvölgyet a nagy hőmérsékletingadozások jellemzik. A nyár májustól októberig tart a völgyben. A kánikula időszakban a hőmérő higanyszála eléri az 58 Celsius-fokot. A századforduló idején a hőségtől több halálesetet jegyeztek fel. Ma már gépkocsin biztosabb a közlekedés, de a külföldi turistáknak azért azt ajánlják, hogy lehetőleg ne a nyári hónapokban látogassanak el ide. Tízmillió évvel ezelőtt a Halálvölgyet még izolált sóstavak borították. 25 ezer évvel ezelőtt a Lake Manly még 300 km2 területet foglalt el a völgyből. Azután fokozatosan kiszáradt itt minden, és 15 ezer évvel ezelőtt gőzölgött el az utolsó sóstó, hátrahagyva maga után azt a sóréteget, amelyet ma „az ördög golfpályájának” neveznek. A Halálvölgy északi részén (jó autóút vezet ide) található az Ubehebe-kráter, amelynek 530 méter az átmérője és 240 méter a mélysége. Itt valaha erős vulkáni tevékenység folyt. Olyan ember számára, aki először jár itt, félelmetes és egyben lenyűgöző érzés áthaladni a Halálvölgyön. Akik a téli hónapokban többször vettek itt részt lovas túrákon, azt állítják, hogy végtelen kopársága ellenére a sivárságban is szép ez a völgy, mint a természet alkotása. n rendezők bizonyos filmek forgatásához ennél jobb kulisszát a világ egy pontján sem találnak. Antonioni annakidején itt forgatta a „Zabriskie P(oint”-külső felvételeit. Áramot ad a tenger Az energiaválság kirobbanása, illetve a kőolajeredetű energiahordozók árának az ugrásszerű felemelkedése óta világszerte azon fáradoznak a kutatók, hogy újabb és főként olcsóbb 'energiához juttassa a fogyasztókat. Újra felfedezték a korábban már alig becsült szenet, és újra a rajzasztalra kerültek azok a tervek, amelyek a tenger ritmikus mozgásának, az apály-dagálynak az ener-Az ember már régóta igyekszik munkába fogni ezt a jelentős mozgási energiát. Már a 11. századból ismeretesek *az ún. dagálymalmok. A lehorgonyzott úszószerkezetről lapátkerekek merültek a habokba, és az ide-oda mozgó víz hajtotta a hozzájuk kapcsolt örlők,öveket vagy fűrészeket. Többször újra felmerült az energianyerés ötlete, de a megvalósulás mégis századunkra maradt. Sajnos, nem lehet mindenütt építeni árapályerőműveket. Létesítésükhöz természetes vagy mesterséges tengerparti szorosra van szükség, amelyen át az emelkedő víz egy medencébe folyik. Ha az ilyen szorosba zsilipet építenek, az a dagály után visszatartja a felduzzasztott víztömeget, amely apálykor á gát nyílásain visszaengedhető a tengerbe. A víz mozgá-Kis áramfogyasztás idején — például éjjel — még vizet is szivattyúznak a tárolóba, ill. onnan a tengerbe, hogy még tovább növeljék a szintkülönbséget. , így a tengerjárástól függetlenül mindig rendelkezésre áll energiatermelésre alkalmas szintkülönbség a tenger és a tároló között. Ily módon az árapályerőmű áramot termelhet a legtöbb gondot okozó csúcsfogyasztás idején is, és ezzel az áramtermelő hőerőművek és atomerőművek Meteorok látogatása A világűrből érkező meteoritok közül a kisebbek a légkörben a súrlódási hőfejlődés hatására elpárolognak, a nagyobbak pedig rendszerint lezuhannak a Föld felszínére és belefúródnak a talajba. Kivételesen megtörténik, hogy egy nagy meteorit csak megközelíti a földfelszínt, de nem csapódik be, hanem a légkörön át tovább rohan és az ellenkező oldalon elhagyja bolygónk vonzáskörét. Ez akkor következik be, ha a meteorit érintőleges irányban közeledik a Földhöz. Elméleti számítások szerint a nagyobb meteoritoknak csak két ezreléke keresztezi így a légkört, a többi 998 ezrelékük lezuhan a Földre. A gyakorlatban sokkal ritkábban sikerül ténylegesen kimutatni, hogy egy meteorit valóban nem ért földet. Ez történt az 1972. augusztus 10-én megfigyelt meteor esetében. Pályáját egy mesterséges holdról figyelték meg olymódon, hogy a mesterséges hold felvette a meteor infravörös sugárzását. Kitűnt, hogy a meteor 58 kilométeres földfeletti magasságig Jjatolt be a légkörbe, ezután pedig eltávozott a világűr felé. A becslések szerint a meteor tömege egy tonna volt, tehát becsapódás esetén súlyos rombolásokra lett volna képes, valószínűleg 200—300 méteres átmérőjű krátert hozott volna létre. Szerencsére ilyen nagy tömegű meteoritek aránylag ritkán fordulnak csak elő. giáját igyekeznek „megcsapolni”. Aki már járt tengeri kikötőben, megfigyelhette ezt a mozgást. Dagálykor óriási víztömegek mozdulnak ki a helyükből, megsokszorozódik a partokat ostromló hullámok ereje, a víz benyomul a folyók torkolatába. Apálykor mindennek az ellenkezője játszódik le. Minden nap kétszer áll be magas és kétszer mély vízállás. sa úgy használható, hogy a be-, illetve kizúduló víztömegekkel csőturbinákat hajtanak jneg. A turbinák tehát akkor is működnek, amikor a víz a tengerből a medencébe áramlik, és akkor is, amikor a leapadt tengerbe a vizet visszafolyatják, vagyis mindkét irányú áramlást felhasználják hasznos munka végzésére, tehát az erőművek mindkét irányban működnek. Ha sok a víz, de viszonylag kicsi az esési magasság — és ez a helyzet az árapály-erőművek esetében — az ún. Kaplan-turbinák különleges típusát, a reverzibilis csőturbinát alkalmazzák. E turbinában elfordítható lapátok vannak, és a lapátok állásszöge szabályozható, hogy a turbina mindig a legjobb hatásfokkal működhessen. számára lelíétővé teheti az egyenletes, tehát gazdaságos termelést. Franciaország 1961-ben látott hozzá a rance-i erőmű építéséhez, amelynek 24, egyenként 10 ezer kilowattos aggregátját 1967-ben helyezték üzembe. Ez azonban csak előfutára a Mont St. Michelöbölbe tervezett 10 millió kilowattos árapály-erőműóriásnak. A Szovjetunió a Föld egész — 40 milliárd kilowattra becsült — árapály-energiájá-Olvasóink méltán vethetik fel a kérdést, miért foglalkozunk külön cikkben a címbeli nyelvi formával. Több szempontból is érdemes előtérbe helyeznünk a valódi rövidítések között számontartott stb. írásával, kiejtésével és használati értékével kapcsolatos kérdéseket. Először az írásáról néhány szót! A helyesírási szabályzat azt tanítja, hogy a különírt szavakból álló szókapcsolat rövidítése általában annyi tagú, ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat. A s a többi szókapcsolat stb. rövidítése tehát nem a szabály szerint történik, s így kivételnek kell tekintenünk. Az írásban való használata kapcsán elég gyakran azt a hibát követik el egyesek, hogy a felsorolás végén levő stb. elé is kiteszik a vesszőt. Nincs erre szükség! De ugyanakkor a stb. előtt a pontosvesszőt ki kell tennünk akkor, ha a felsorolásban az egyneműekből álló egységeket el akarjuk különíteni a más neműekből álló egységektől. A stb. rövidítés mind írásban, mind hangalakjában újabban versbeli szóként sajátos stilisztikai szerepet is vállal magára, s ahogyan Devecseri Gábor írja: „köznapi pongyoláját elveti”, s új szerepkörében új jelentésnak egyhatod részével rendelkezik. A Finnországtól keletre eső öblökben vannak a legjobb lehetőségek árapály-erőművek építésére, Az egyik nagy öbölben például 100 km hosszú és 20 m magas gáttal gigantikus erőművet terveznek: energiatermelésre 1500 turbinát kívánnak beépíteni. A szovjet kutatók — akik már a háború előtt elkezdték a kérdés tanulmányozását — az északi tundra nehéz körülményei miatt új építési módszert dolgoztak ki. Az erőmű építményeinek vasbeton elemeit Murmanszkban gyártják, és az építkezés színhelyére úsztatják. A módszert már ki is próbálták a kiszlogubszki kísérleti árapály-erőmű építésénél. Mit hoz a jövő ? A kísérleti erőmű építése 1963-ban kezdődött el és 1968. december 28-án adott először áramot a kólái energetikai hálózatnak. A következő lépés a humbovkai öbölben készülő 340 megawattos árapály-erőmű, ezt követi a Kuloija folyó torkolatában egy 500 megawattos, majd a Zezeny-torkolati 2000 megawattos, és ugyanitt egy 14 ezer megawattos árapályerőmű. A szovjet úsztatásos módszer nagy feltűnést keltett Angliában, Kanadában és Amerikában, és ezek alapján egyre több terv lát napvilágot. Más földrészeken is születnek hasonló merész tervek. A patagóniai partok (Dél-Amerika) különösen alkalmasak az árapályerőmű építkezésekre. Nehéz megjósolni az árapály-erőművek sorsát. Egy azonban biztos: hasonlóan a folyókon épülő vízierőművekhez, építésük nagy költségbe kerül, a termelésük azután hosszú ideig gazdaságos. i H. J. árnyalatot és használati értéket nyer. Erre is utal Zelk Zoltán, amikor ezeket a sorokat papírra véti: „Satöbbi, nem úgy satöbbi, miként más satöbbi, mert vállára emelhet kétezer sort, ezért nagy S-sei írandó Satöbbi’’ (Zelk: Egy verseskönyv címtervei). Somlyó György Mese a hotelszobáról című költeményében a satöbbi szintén többet vállal magára megszokott szerepénél: „Satöbbi, satöbbi, satöbbi, mind emberből van, mind vezeték embertől emberig”. Illyés Gyula költeményének szövegébe szőtt stb. rövidítés a versben el nem mondott, s a feleslegesen ismételt, agyoncsépelt érvek, ellenérvek hiábavalóságát is érzékelteti, s így kulcsszóként jut versebeli szerephez: „Míg sorsunk itt..Stb., stb.!... Mind élesebben látom a csontváz-rendezést, s tudom a végszóra s végmosolyra az ellenszót és mosolyt, mind a stb., stb.-et ebben a... stb., stb., stb.! — Fintorom is unom! (Illyés: A virradat tükre). Az idézett verssorok arra is szép példát nyújtanak, hogy mi mindent bír el egy nagyon is hétköznapinak tartott szó versbeli szerepében. ír, Bakqs József DagáfymaSmoktól az erőmüvekig Élen a Szovjetunió Satöbbi
