Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
I Súg a kisördög Az álarc ■ — Ahogy mondja, pontosan 1 millió 200 ezret. Azóta gyönyörű, mondhatni finom ízléssel berendezett terem áll a karcagi közművelődés rendelkezésére. Valóban nagy sikere volt az itt rendezett Tiszavidék fejlesztési napoknak. Ne mondja, egy karcolás sem? Minden bútor ép a Déryné művelődési központ második emeletén, a drága szőnyegeken egyetlen folt sincs, nem vagdalták föl a bútorhuzatokat (?) Hát igen: kultúrált környezet, kultúrált emberek. Hogy mondja? 1974 koraőszétől a Tiszavidék fejlesztési -napok óta szinte ki sem nyitották? Be sem tette a lábát senki? összehasogatják a bútorhuzatokat? Bepiszkolják a szőnyegeket? Ne mondja, az emeletet is lezárták ráccsal? A gimnazistákat sem engedik föl szalagavatót tartani? Hogy hideg van? ök úgy gondolják, hogy 4ánc közben majd kimelegednek, összekarcolják a parkettát? Hogy nem azért költöttünk a közművelődésre 1 millió 200 ezer forintot? , — Jó, jó, de mégis: A mezőgazdaságban például már nagyon jól tudják, hogy hiába áll a téesz udvarán a világ legjobb traktora, az csak akkor ér valamit, ha dolgozik. Ha azt végzi, amire szánták. Igen, egyetértünk, valóban nem azért költöttünk a Déryné reprezentatív helyiségére olyan sokat, nem azért terveztettük a berendezést méregdrága belsőépítészekkel, hogy üresen álljon a terem. Persze, persze, megértjük: hideg van, nem lehet fűteni azt a gyönyörű termet, ö, hogyne, türelmesek vagyunk, majdcsak elkészül a kazánház is. És addig? Igen, addig türelmesek leszünk. Csakhogy egykét hónap múlva már hétágra süt a Nap, az majd befűti a termet: tehát várjuk a programokat. Hiszen az az 1 millió 200 ezer mégiscsak így lenne jó befektetés. — is — Választék A szövetkezet szép új panorámás autóbuszával szerették volna Debrecenbe, Szolnokra színházi előadásokra vinni a karcagi Május 1. Tsz tagjait. Ezér a két színháztól műsortervet kért a tsz népművelője. Debrecenből meg is kapta a közelmúltban, megérkezett a kért program, a Szigligeti Színháztól is. Kibontották a plakátot: fölül a színház neve, körül gyönyörű sárga keret, középen pedig ragyogó, fehér mező. Egyetlen betű nem sok, de annyi sem árválkodott a plakáton, nemhogy a kitűnő Szigligeti Színház műsora. Hát ami azt illeti, nem valami nagy a választék. Talán plakátból sem akadt másik, vagy csak egy gépies mozdulat, másra figyelő tekintet miatt küldték ezt a papírt Karcagra? Apróság, de 50, vagy száz mezőgazdasági munkás színházi estéje múlott ezen. S az ő művelődésük, színházba szoktató estéik a szolnoki Szigligeti Színháznak is megérné egy kis türelmet, gondos figyelmet. ZEBRA A zebra egy állat Afrikában, nálunk pedig sok fehér csík az úttesten. Arra való, hogy átjárjunk rajta a másik oldalra anélkül, hogy az autóktól félnünk kellene. Okos találmány. Ott szokták ezt kijelölni, ahol — a tapasztalat szerint — a legtöbben járnak át egyik oldalról a másikra, például középületek, éttermek, üzletek előtt. Például a szolnoki főutcán a 121-es csemege előtt Is (amit egyébként mindenki hatvanasnak ismer). Sokáig volt, sokan élvezték az oltalmát. Aztán egyszercsak eltűnt. Korszerűsítették a főutat, a zebrát pedig kikorszerűsítették belőle, mondván, Itt nincs rá szükség, van zebra lejjebb, följebb, járjanak ott át. Nem járnak. Szatyrokkal, gyerekekkel, csomaggal, háromajtós szekrénnyel, mindennel fölpakolva kacsáznak halálmegvető bátorsággal az autók között. Szabálytalan! Az bizony. Fegyelmezetlen társaság. Huligán banda! A fél Szolnok kiérdemli a csúnya jelzőket. Egészen addig, míg nem festik fel Ismét azokat az autófékező csíkokat. Akkor aztán ez a renitens társaság újból „szabályosan közlekedő gyalogosok” gyülekezete lesz. JEbMEZKObGSONZO \
