Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1975. február 23. 4 Válság — olasz módra A meddőség tragédiája Yerma a Szigligeti Színházban Csomos Mari (Yerma) és Piróth Gyula (Juan) Totó: Nagy Zsolt «.______________________ Terrorakciók. Ai válság félelmetessé válik a terrorakciók robbanó tényének Az első bombái egy milánói bankban robbantotta, most öt éve, Borghese herceg bandája. A merénylet 17 halottjáról az évfordulón országszerte megemlékeztek. Az utolsó nagy bomba a múlt év augusztusában Bolognában, az ltalicus-expi jsszen 12 életet pusztított el. öt év óta a terrorakciók százai tartják rémületben az olasz közvéleményt. Csak az áldozatok ismertek. A szervezők, a tettesek jórészt máig ismeretlenek. Közülük bíróság előtt még senki sem állt, büntetést a szörnyű merényletekért még senki sem kapott. Ki tudja, hol vannak ezek az emberek, hol találhatók? Tudják. A SÍD, az olasz katonai titkosszolgálat mindent tud. Ismeri a tetteseket és szervezeteiket, de nem hozta nyilvánosságra. Politikai érdekből. Így gyanúsítani lehetett a szélsőbalt, s a gyanú árnyékot vetett valamennyi baloldali pártra. Mindenekelőtt a kommunistákra. Azt remélték, hogy a baloldalra hárított gyanúval gyengítik a kommunistákat és erősitlk a kereszténydemokratákat. Csakhogy a közvélemény a le nem leplezett merényletekért a hatalmon lévőket, a kereszténydemokratákat tette felelőssé. Nem volt mit tenni, be kellett vallani az igazságot: a merényleteket szélsőjobboldali fasiszta szervezetek tagjai követték el. A vallomás igaz: de csak azért, mert most úgy vélik, hogy ez szolgálja a kereszténydemokrácia érdekeit. Bizonysam akarják, hogy a hatalmon lévő kereszténydemokraták fel akarnak lepni a merénylők ellen. (Tudósítónktól) Az MTESZ Szolnok megyei Szervezete elkészítette munkájának tavalyi mérlegét. A szervezethez tartozó 24 önálló egyesületi csoport 3600 tagja tervszerűen dolgozott, tevékenysége szorosan kapcsolódott a megye gazdaságpolitikai céljaihoz és az üzemek műszaki-fejlesztési feladataihoz. Különösen jelentős az a munka, amelyet az egyesületek az üzemekben végeznek. A megyei szervezet különböző üzemi csoportjai, szakosztályai és munkabizottságai kb. 100 üzemben munkálkodnak. ötletgazdagon segítik a szakmai továbbképzést, a műszaki fejlesztést, az elmélet és a gyakorlat szorosabb kapcsolatát. Példa erre, hogy 1974- ben 663 tudományos rendezvényt tartottak, s ezeken 54.400-an vettek részt. A rendezvények száma 50 százalékkal haladta meg az előző évit és 14 ezerrel több érdeklődőt vonzott. Az ankétok, tanácskozások, bemutatók, kiállítások, tanulmányútak hasznosan szolgálták megyénk üzemeinek fejlesztését, a műszaki gárda szakmai ismereteinek gyarapítását. A tavalyi műszaki hetek — amelynek kiemelt témája a környezetvédelem volt — 70 rendezvényén 4600-an vettek részt. A Magyar Agrártudományi Egyesület 40 nagyobb programja közül országos érdeklődés kísérte a karcagi Tisza vidékfejlesztési Tudomá-De a fasiszta szervezetek most is működnek. Közülük a „Venti dei Rosa”, a „Szélrózsa” nemzetközileg is hírhedtté vált. ök készítették elő az 1970- ben megkísérelt államcsínyt. De csak elkezdték, folytatni nem tudták. Hogy miért? Ezt nem hozták nyilvánosságra. De a SÍD mindent tud. A regénybe illő leleplezések során egyre világosabbá válik, hogy a SÍD (a katonai hírszerző és elhárító szolgálat) nyakig elmerült a terroristák tevékenységében, mindenhova befurakodik, anélkül, hogy valamit is megakadályozna, mesteri módon manipulál, és mérgez. Vajon ők keverik a kártyát, és ha igen, kinek az érdekében? Ez most a kérdés. Erre szeretne választ kapni az olasz közvélemény. A közhangulat nyomására, a háborgás csillapítására az utóbbi hónapokban letartóztattak néhány tábornokot. Az ügyek aktái valahol az igazságügyi hatóságok labirintusaiban bolyonganak. A szélsőjobb nem állt le. Az MSI hangszórós kocsijai ma is robognak Róma utcáin. Jelszavaikat harsogják és 10 ezer számra szórják röpcéduláikat. Leone államfő azzal próbálta megnyugtatni a terror dúlta országot, hogy „Itália nem lesz az erőszak martaléka.” Államcsíny. csínynek, az eredeti tervek szerint, mar 1970-ben meg kellett volna történnie. Nem történt meg, de elkezdődött. Borghese herceg emberei fegyveresen behatoltak a belügyminisztérium épületébe és elfoglalták annak harmadik emeletét. Egy titokzatos telefonáló leállította őket. Az ügyről tudott a SID, a katonái elhárítás, de mélyen hallgattak. Tudták, hogy a szereplők a Venti dei Rosa, vagyis a Szélrózsa nenyos Napokat. Az eseménysorozaton hazánk jeles tudósai tartottak előadásokat. Szolnokon a tiszántúli méhésznapok ankétja és kiállítása vonzott többszáz érdeklődőt. Az országos tej termelési tanácskozás, a mezőgazdasági könyhónap, s a különböző iparszerű termelési rendszerek bemutatói megyeszerte elősegítették a fejlett termelési technika bemutatását, a Tisza 11. vízlépcső adta lehetőségek kihasználását. Az elmúlt év sikerei újabb ösztönzést adtak az MTESZ megyei Szervezetének 1975 évi munkájához. Programját a párt gazdasagpolitikai határozatainak és a MTESZ rendelkezéseinek megfelelően dolgozta ki. Az idei terveit is az a törekvés jellemzi, hogy a szervezet, munkájával segítse a megyei gazdaságpolitikai célok megvalósítását, hogy egyre jobban épüljön be az üzemek, vállalatok életébe. fA szervezet hatodik alkalommal rendezi meg április 8. és május 15 között a műszaki heteket. A tudományos sorozat kiemelt témája a termelés anyagi, technikai ellátottsága lesz. Nyitó programjaként április 8 és 10 között országos anyag- és készletgazdálkodási konferenciát tartanak. Jelentősegében nem kisebb a június 17—19-i közgazdász vándorgyűlés, amelynek szolnoki megszervezésevű padovai szélsőjobb szervezethez tartoztak. Csaknem négy év telt el, hogy az ügyről beszélni kezdtek. Majd letartóztatták Vito Micelli tábornokot, mint az államcsíny egyik fő szervezőjét. Tőle nem sokat tudunk, vallomása nem ismeretes. De egyik munkatársa, Roberto Cavallero egy napon beszélni kezdett. Vallomást tett a padovai ügyésznek, Giovanni Tamburinonak, összeállította emlékiratait és nyilatkozott az Europeo című folyóiratnak. Cavallero vallomásából: „Egy nap, amikor a kaszárnyában tartózkodtam, hivatott Spiazzi őrnagy, kezembe nyomott egy zöld színű röpcédulát. Szövege a tisztekhez szóló felhívás volt, hogy vessenek számot az ország helyzetével és vegyenek részt egy felkelésben, méltóan a dicsőséges olasz katonai hagyományok szelleméhez. Véleményemet kérdezte. Az iránt érdeklődtem, hogy a szöveg valóban hiteles-e, minthogy aláírása mindössze ennyi volt: Operazione Patria. A röpcédulát tiszteknek volt szabad átadni, akikről feltételezhető, hogy egyetértenek annak tartalmával. Felhívták figyelmemet, hogy nagyon jól gondoljam meg, kinek adom oda...” Az államcsíny akkor, 1970- ben nem történt meg. A fegyveres puccsisták sietve és sértetlenül elhagyták a belügyminisztérium épületét. Máig sem tudni, ki volt a titokzatos telefonáló. Borghese herceg Spanyolországba távozott. Ott halt meg, állítólag megmérgezték. Cavallero szerint az államcsíny terve nem került le a napirendről. Csak prolongálták. Kerekes Imre (Folytatjuk) ben tevékeny részt vállal a a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Az ünnepi könyvhét idején szovjet műszaki filmnapot tartanak. A természetvédelem céljait szolgálja a májusban sorrakerülő „erdők napja.” A hidrológiai társasággal együtt kiskörei napokat szerveznek, azzal a céllal, hogy a vízlépcső népgazdasági szerepét és jelentőségét mindszél esebb körben ismertessék meg. Az idei program az agrárszakembereknek is bőséges választékot kínál. Áprilisban országos mezőgazdasági-gépészeti tanácskozásra kerül sor. Szeptemberben a , Talajtani Társaság vándorgyűlésének színhelye lesz megyénk. Több egyesület közreműködésével októberben vízügyi korróziós tudományos kollokviumra kerül sor. Ezeken túlmenően az egyesületek munkaterveibe foglalt számos más esemény teszi színessé a szervezet évi programját. Az MTESZ megyei Szervezetének elnöksége február 26-án összegezi majd munkáját, tárgyal 1975 évi választmányi ülés előkészítéséről, foglalkozik az elnökségi bizottságok munkaterveivel és meghatározza az üzemi egyesületek feladatait EL SL A színen, középütt feketében férfi fekszik. Ügy terül el. mintha ki volna feszítve; mellette nő térdel, vagy talán ül, szintén gyászban, feketében, lábánál lepedő öszszehajtva, ropogós ágyruha, használatlan. Lepedő, az ágy kelléke. Hosszú várakozással teli, feszült csend. Az időtlen várakozás pillanatai. Úgy tűnik, mintha ősidők óta várnánk arra, ami majd történik. S akkor megszólal a nő: csicsijja babuja. Versben szólal meg. Felénekli álmából a férjét. Körülöttük minden fehér, csak ők ketten feketék. A fehér is meg a fekete is a gyász színei. A kettő így együtt azonban még erőteljesebbé teszi az indítás tragikus atmoszféráját. Még nem tudjuk, mi történik, de már sejtjük mi történhet. Aztán a zárókép az előadás végén. Ugyanaz a férfi fekszik a színpadnak ugyanazon a pontján, mellette ugyanúgy térdel a nő, asszonya. S ugyanaz az idők távlatába vesző csend, de ezt már nem töri meg ének, se másféle hang: ez a halál csendje. (A kezdet és a vég, amely mesterien fogja egybe az egészet.) Yerma reményei haltak meg. örökre bezárva egy kegyetlen törvényű, hazug erkölcsű világ, a spanyol társadalom kriptájába. Bár a történtek szerint Yerma gyilkolja meg férjét, valójában ő az igazi áldozat mégis, a most már mindörökre meddőségre kárhoztatott asszony. Akinek mér sohasem lehet gyermeke, aki méhében már sohasem hordhat magzatot. Á színen annak vagyunk tanúi, hogy a gyermekre áhítozó feleségben hogyan válik fokról fokra méreggé, majd fojtó, gyilkos indulattá a vágy, a minden aszszonyban meglevő négy-öt gyerekre való vér, Yerma szíve-lelke tehetetlenségében hogyan telik meg egyre jobban már-már csordultéig gyűlölettel. Kevés cselekményt! színpadi történet ez, a hagyományos értelemben vett drámához viszonyítva szinte antidráma. A Yerma: drámába oltott poézis. A színpadon megszólaltatva fennen szárnyal és mélyen zeng. Nem csupán a közbeiktatott versekben, a feszes dialógusok prózai mondataiban is költőiség testesül meg. Színes képekbe, tömör metafórákba, találó hasonlatokba — a költői kifejezés eszközei — öltözik a gondolat. Nincs anyakezem, mondja Yerma; itt a gyermek rózsaág, s ha megszületik, a nő melléből ragyogva kilép; a rothadt magú férfiak pedig mocsárrá teszik a mezők vidámságát. A képes beszéd ragyogó példái. És itt Németh László fordítói erényeit, nyelvi erejét is illik megemlíteni, mert a lorcai költészetet ő plántálta át a mi nyelvünkre. A szolnoki Yerma egyáltalán nem kompromittálja a színpadon ezt a varázslatos költészetet, sőt Valló Péter rendezése épp e költészet felragyogtatására törekszik. Az előadás alighanem legszebb tulajdonsága, hogy minden porcikája költészetben fogant. Oly módon bízik a szöveg költői erejében, a játék, tisztaságában, hogy a tragédia ábrázolásában külsőleges eszközt jóformán minimálisát hasznai, lemezteleníti a színpadot is, megszokott reális kellékeitől megfosztja, szűkszavú, stilizált környezetet teremt, hozzá mozgást is, színkompozíciót is hasonlót. S mindezt tervszerűen teszi, ahogy a költői atmoszféra, de hozzáteszem, a kifejezendő gondolat is kívánja. A fekete és a fehér erős kontrasztjával például szinte polarizálja a színpadot, s a lepedő, az ágyruha sokrétű alkalmazásával — a színpadkép „lepedő-realizmusa” — az alapgondolatot huzza alá erőteljesen. Közismert, hogy a Yerma is, mint Lorca más tragédiái tartalmában jelképes mondanivalót is hordoz. A feudális erkölcsi világ börtönében sínylődő asszony sorsa, a megalázott nő sorsa, ennek a sorsnak a színpadi ábrázolata Lorca idejében a vérző, szenvedő Spanyolország kifejezése is volt, a földre szegzett homlokú spanyol nép keserűségének megfogalmazása. Itt a szolnoki előadásban ez a Lorca korához közvetlenül kötődő jelképesség módosul, illetve tágabb értelmet kap. A meddőség tragédiája a terméketlen emberi élet szimbólumává válik, átvitt értelemben. Két egymástól merőben eltérő, egymásnak ellenfeszülő életfelfogás hangsúlyozott szembesítése; a földhöz ragadt sár- és pénzszagú gyakorlatiasság, a csak „az a fontos, ami a kezem között van” vagyonszerzés filozófiájának, a langyos, szelíd, kényelmes élet programjának és az életre, az emberi élet teljességére vágyó, az önmagunk kiteljesítésére szomjazó magatartásnak, a jövőre is gondoló, perspektivikus életszemléletnek összeütköztetése. Ez az előadás, a szolnoki azért „jajdul fel”, mert megvalósítói úgy érzik, hogy az em beri kapcsolatokban rejlő gyengeségek — sajnos — napjainkban sem kedveznek sokszor a „yermai életteljesség” megvalósításának. Yerma Csomós Mari, makulátlan, tiszta alakítás az övé. Művészi pályafutásának kétségtelen csúcsa. A meddő asszony sorsát végtelenül emberi módon és hitelesen formá'ja meg. Nem jelképet alakit, embert állít elénk. Az ő megformálásában Yerma monumentalitása a feltörő asszonyi érzelmek mélységében mutatja meg magát. Ügy mondja Lorcát, mintha véréből folynának a szavak. Lázadása a szépért mindenre képes ember tragikus felkelése. A csend is megszólal, ha őt veszi körül. Bár rövidebb szerepben, mégis méltó párja a Jüant alakító Piróth Gyula, aki nem csupán felesege gyűlöletének tárgya, hanem igazi hús-vér ember. A lélek mozgásait igen pontosan, kevés külső eszközzel tudja kifejezni. Juan nem válik egysíkúvá, ahogy ő megformálja. Jól illeszkedik hozzájuk a Viktort alakító Cserhalmi György, aki egyáltalán nem mellékszereplő Yerma tragédiájában. Az ő pásztora szinte némán hordja egy soha be nem váltható szerelem „édes terheit”. El tudja hitetni, hogy Yerma és az ő alig bimbózó kapcsolatából termő ág nőhetett volna ki, ha más erkölcsi viszonyok között élnek. Dicséretesen állítja elénk Koós Olga a jókedvű, életvidám öregasszonyt, s a játékba stílusosan illeszkedik Baranyai Ibolya Mariája, Falvay Klári Dolorese. Friss szín, bár a hang mutál még, Bárdos Margit szabad levegőre vágyó sihederasszonya, korán leszakasztott virága a női nemnek. Az asszonyok kórusából — a falu szája — Veszeley Mária érettségével, Sebestyén Éva rikító színfoltjával tűnik ki. (Kár, hogy a nagy „szócséplésben” egyegy szólamot nem lehetett érteni.) Némaságukban is igen kifejezőek Yerma sógorasszonyai. Mint riasztó, fenyegető fekete felkiáltójelek. (Bachmann Márta, Gáspár Éva). A hangulatteremtő zene Molnár Péter és Valía Ervin jó érzékét bizonyítja. De elismerés illeti a kosztümök tervezőjét Hruby Máriát s a már fentebb jellemzett színpadkép megkomponálásáért Najmanyi László díszlettervezőt. Lorca nem új vendég a Szigligeti színpadán. Évekkel ezelőtt már bemutatták a Vérnászt. A Yermával — úgy látszik — Shakespeare, Csehov mellett Lorca is odakerül a színház kedvelt, kegyelt klasszikusainak sorába. Szép hagyomány lenne. Yalkó MttJSt RSHiiszcaki hetek, kiskörei napok Érdekes rendezvények az IU8TESZ idei programjában
