Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
1975. február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Közlekedési Múzeum auláját ideiglenesen műteremmé alakították át a múzeum fotósai, és megkezdték az 1896 és 1940 között készült 1:5 léptékű modellek fotózását. Az érdekes képanyagból albumot állítanak össze. Kamaraest Szolnokon M Tátrai uonösnégyes hangversenye Glack-opera bemutatására készülnek Élet a kisüjszälläsi zeneiskolában Az Országos Filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén vonós kamarazene szólalt meg a Tátrai-vonósnégyes előadásában, a szolnoki Városi Tanács dísztermében. A koncerten mint szólista közreműködött Szabó Csilla, a fiatal, igen tehetséges zongoraművésznő. Talán nem véletlen, hogy 8 szakemberek a zene, de még inkább a kamarazene csúcsának, a kamara jelleget legideálisabban kimerítő hangszeres együttesnek éppen a vonósnégyest tartják. Bizonyára azért, mert a zene szerkezete mind a harmóniának, mind a daliadnak tökéletes egymást kiegészítő ötvözete. Alkalmat ad a szinte teljesen független szólisztikus játékra, ugyanakkor az egységes egészet csak valamennyien együtt alkothatják. A vonósnégyest nagyon sok remekmű tette reprezentatív tökéletes műfajjá. Olyan zeneszerzők nevei fémjelzik, mint Beethoven, ' Haydn, Mozart, Schubert és nem utolsósorban a Jászberényben a közelmúltban hozott újabb intézkedések arról tanúskodnak, hogy az öregekről való gondoskodás egyre inkább társadalmi üggyé válik. Az intézkedésekre azután került sor, hogy a körzeti orvosok mellett dolgozó ápolónők felmérték a városban és a tanyai településeken élő, gondozásra szoruló idős emberek helyzetét. A városi tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya megbízásából tartott vizsgálatokhoz segítséget nyújtottak a város Vöröskereszt-szervezetének aktívái. A vizsgálatok tapasztalatait eljuttatták a város társadalmi szervezeteihez, ipari és szövetkezeti üzemeihez. Eredményeként a Hűtőgépgyár Vöröskereszt-szervezete munkatermében fontos feladatként határozta meg az egyedülélő — különösen a Hűtőgépgyárból nyugdíjba század egyik legnagyobb muzsikusának, Bartók Bélának a neve. Műsorukat Haydn Esz-dúr vonósnégyesével indították, melyet nagyon intenzív könnyed játékkal, nemes egyszerűséggel adtak elő. Szabó Csilla kitűnő muzikalitással, fölényes biztonsággal, s mi több, maximálisan alkalmazkodva játszotta Mozart g-moll vonósnégyesének vezérszólamát. A szünet után Schubert nagylélegzetű „A halál és a lányka” című d-moll vonósnégyesét hallottuk. Talán ebben a műben érződött néhány helyen először egy kis fáradtság, mely érzésem szerint a napi két előadással magyarázható. Természetesen a kiforrott összjáték révén, az együttes kvalitásai ebben a műben is megmutatkoztak, és így a siker nem maradt el. Ráadásként Haydn op. 20-as vonósnégyesének magyaros menuet tételével búcsúztak Szolnok zeneszerető közönségétől. vonult — idős emberekről való gondoskodást. ‘A gyárban több brigád követte a Madách Imre szocialista brigád példáját. Ez a kollektíva több mint egy éve patronálja az öregek napközi otthonát. A Kossuth Tsz rendszeresen segítséget ad ahhoz, hogy az egyedülélő tsz-tagok megfelelő elhelyezést kapjanak a szociális otthonban. A Vörös Csillag Tsz fedezi az öregek háztáji földjének művelési költségeit. Az elmúlt évben 130 ezer forintot fordított erre a célra. Rendszeresen ad szociális segélyt 300—1000 forint között a rászoruló öregeknek. A Lenin Tsz-ben a nyugdíjas tagok jövedelmét 6—700 forintra egészítették ki. Segélyeket biztosítanak számukra, háztáji, földjüket ingyenesen művelik meg. A jászsági Cipőipari Szövetkezetben és a Műszeripari Szövetkezetnél a rendszeresen megtartott nyugdíjas napok mellett a Edzett ifjúságért Tömegsport-akcióra szólítja fel a fiatalokat 1975. április 4-től a KISZ Központi Bizottsága. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az „Edzett ifjúságért” elnevezésű mozgalommal hozzájárul a KISZ VIII. kongresszusán meghatározott cél, az jfjúságl sport széles körű kibontakoztatásához, és lehetőséget teremt a kevésbé feltételigényes sportágak — elsősorban az atlétika, a turisztika, a honvédelmi sportok — népszerűsítéséhez: A KISZ Központi Bizottsága az akcióra arany-, ezüst- és brónzjelvényeket bocsát ki. A jelvényszerző mozgalom egyéni teljesítményeken alapuló versenyrendszer, amelyen a résztvevőknek 1976. április 4-ig 11 feltételt kell teljesíteniük. A fiatalok az öt kötelező (rövid vagv hosszútávfutás, magas- vagy távolugrás, súlylökés vagy gránátdobás, túrázás, lövészet) és az öt szabadon választott sportágban, valamint a sportért végzett társadalmi munkában elért eredményeik álapján kaphatják meg a teljesítménynek megfelelő jelvényt. A követelmények bárhol, bármelyik versenyen teljesíthetők. A KISZ Szolnok megyei bizottsága minden KISZ- alapszervezethez eljuttatja a teljes versenykiírást, s így a megyében mintegy 30 ezer fiatalt mozgósítanak. különböző szociális segélyezéseken túl, könnyű bedolgozómunkát biztosítanak az időseknek. Az öregekről való gondoskodást a társadalmi aktívák számának növekedése teszi lehetővé. A tanács az idén is három házigondozóval kötött szerződést. A házi-területi szociális gondozók több mint harminc, olyan magányosan élő, betegeskedő idős emberhez járnak el takarítani, mosni, főzni, akik koruk vagy betegségük miatt ilyen munkát már nem bírnak elvégezni. Emelkedett az elmúlt évben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma is. Tavaly százöt idős ember — huszonkettővel több, mint 1973-ban — kapott folyamatosan havi 612 forint segélyt. Mintegy száz idős termelőszövetkezeti járadékos jövedelmét egészítette ki az egészségügyi és szociális osztály. Egy év alatt 56 ezer forintot fordított erre a célra. Nyolc éve van kisúj szálláson zeneiskola, és ma már 220 növendéket oktat tíz szaktanár és Tuka Zzigmond szakoktató. A legfiatalabb növendék hat éves, a legidősebb 22. A végzett növendékek közül évente többén pályáznak a zeneművészeti szakközépiskolák különböző tanszakaira. Tavaly négy tanulójukat vették fel Debrecenbe, többen tanító vagy óvónőképzőben tanulnak. Természetesen e tehetségeket kiröppentő iskola vezetői szeretnének közülük minél többet viszontlátni Kisújszálláson, hiszen segítenének a szaktanárgondok megoldásában. Most ugyanis az iskola igazgatóján és helyettesén kívül csak két tanár lakik helyben, a többiek másodállásban dolgoznak, utaznak a fővárosból, Szolnokról, Jászberényből, Karcagról, Ceglédről. Nem lehet egyenletesen elosztani a munkát, mivel alkalmazkodni kell az utazó tanárokhoz. Tulajdonképpen az egész évi program a helyiek vállára nehezedik. Jelentős szerepük van a város közművelődésében. Növendék- és tanári hangversenyeket rendeznek, egész évben közreműködnek a városi rendezvényeken. Kisújszállás párt- és állami vezetői szinte minden hangversenyükön, értekezletükön Szombattól jelentkezik a rádióban és a televízióban a József Attila szavaló verseny, amelyet a költő születése 70. évfordulója, tiszteletére hirdetett meg a rádió, a- televízió és a Népművelési .intézet. A selejtezőkön csaknem kétezer versmondót hallgattak meg a szakemberek, most a döntőbe került legjobbakat láthatjuk, hallhat-Tompán ragyognak a fémkígyók, simára koptatott sínek. Közöttük olajos talpfák. A távolban elemlámpa fénye villan. Csattanás. Fenyegetően közeledik a meglökött vagon. Az ószolnoki teherpályaudvaron éjszaka sem szünetel a munka. A Temető utcai sorompónál ugyanazt mondják, mint az első őrháznál, a Vörös Csillag útnál: — Keresse meg a forgalomirányítót, vele beszéljen. Muhi Kálmán jóval barátságosabb : — Nagy a fegyelem? Kell is. Nem papírmunka ez, ahol az ember bármit kijavíthat. Itt egyetlen tévedés végzetes — nem lehet jóvá tenni. A vasútnál töltött 31 év tapasztalatával beszél. Most 50 éves. A sötétben nem néztem ennyinek. Arca energikus, alakja egyenes. A raktárházban berendezett irodában 60 évesnek látszik, — Olyan hivatás ez, ahol fél lábbal a temetőben, fél lábbal a börtönben áll az ember. A, forgalomirányító szobában puritán egyszerűség. Sivár falak, ormótlan vaskályha, szürke fémszekrények. A legmodernebb a kis Lehel hűtőszekrény. Az íróasztalon két telefon. A beszélgetéseket mindig hallja egy harmadik személy is, a tanú. — A másik tanú a lelkiismeretesség. Nagy teher ez a 13 órás műszak alatt. S ezt a terhet 12 éve viselem itt. Otthon gyakran rosszul állított, vagy nyitva felejtett váltóról álmodom. A pályaudvarra naponta négy vonat érkezik. A déli rendezőből, illetve a kozott vannak, így látják munkájukat, gondjaikat. Hang_ szervásárlásra évente kapnak pénzt, így a fizikai dolgozók gyermekeinek kezébe hangszert tudnak adni, sőt kottát és hangszertartozékokat is kölcsönöznek. Tavaly nyáron 200 ezer forintot kaptak, hogy megújíthassák a zeneiskola épületét, parkettázták, új tantermeket alakítottak ki. Jobb körülmények között folyik az oktatás, s nem is eredménytelenül. A közelmúltban három hegedűsük is az országos Koncz János hegedűverseny legjobbjai közé jutott. Évente mennek a megyei kamarazenei fesztiválra, hetvenöt növendékük indult az úttörők kulturális seregszemléjén. Hangversenyeket adtak a zeneiskola növendékei a helyi Tisza II. Tszben, a Mezőgép Vállalatnál, a Gyógypedagógiai Intézetben, a Sallai úti külterületi iskolában, a szakmunkásképző intézetben. Február 25-én Kisújszálláson először hangzik el Gluck Orfeus című operájának keresztmetszete. Közreműködik az iskola nagy zenekara, a gimnázium nagy kórusa és a művelődési ház ifjúmunkás kórusa. A városi tanács dísztermében száztizén énekeljek majd. Felszabadulásunk 30. évfordulójára is műsorral készülnek. Évente kétszáz nőjük. Első alkalommal a veszprémi Dimitrov Művelődési Házból jelentkeznek a kamerák 18.10-kor, s ugyanebben az időben kapcsolja a rádió is az első terülétl döntő helyszínét. Március elsején Békéscsaba lesz a verseny következő állomása, majd március 8-án a legjobb honvédségi versmondók adnak egymásnak találkozót Budapesten. ponti teherpályaudvarról, a giirítóból. Az áruval rakott vagonokat 13 vágányon osztják el, s ezekről juttatják el őket a vállalatokhoz. Az üres vagy újra rakott kocsikat is itt gyűjtik össze, s továbbítják — naponta szintén négyszer — a címzetteknek. Műszakonként 150—■ 200 kocsit mozgatnak meg az itt dolgozó vasutasok. Nincsenek sokan. A két tolatásvezetőnek egy-egy kocsirendezője van. — Nem jönnek a fiatalok — mondja Forró Károly tolatásvezető. — Nem akarják vállalni az ezzel járó sok kötöttséget. Azt mondják, nem lehet megfizetni az átdolgozott vasárnapokat és ünnepeket. Váratlanul füttyent egyet az egyik Diesel-mozdony — a vasutasok csak motornak hívják —, s szinte felsikolt alatta a sín, ahogy elindul. Néhány vagont tol maga előtt Valahol váltót állítanak. Olajosruhás ember lép a talpfák közé, az ott álló kocsikhoz. Egyetlen mozdulattal összekapcsolja az odatolt vagonokkal, aztán kibújik a sínek közül. — Régen veszélyesebb volt. A gőzmozdonyból kifolyó víz télen megfagyott, csúszott a pálya. Balesetveszély most is van. Félelmetes hirtelenséggel lódulnak meg a mozdonyok, a vagonok. Sokkal fürgébben, mint a gőzmozdonyok idején. — Akadályozza a kocsirendezést, hogy darabosak a vágányaink — magyarázza Kálmán bácsi. — A két sorompó egy-egy szakaszt zár le, ezzél lerövidíti a mozgásvendékük vesz bérletet a* Országos Filharmónia által rendezett ifjúsági hangversenysorozatra. Főállású tanárokra lenne szükség, de évek óta hiába hirdetik az állásokat, még jelentkező sincs, mivel lakást nem tudnak adni. Pedig megérné, amint a Ceglédi-házaspár esete is bizonyítja: 1972-ben kerültek Kisújszállásra, s a város biztosított számukra lakást. Ezzel enyhültek az iskolai tanárgondjai, de Ceglédiék megszervezték az ifjúmunkás kórust, most negyvenöt tagú vegyeskart vezetnek. Ma már ezüstdiplomás a kórus, szerepeltek a televízióban is. A Ceglédi házaspár ezen kívül tagja a megye szimfonikus zenekarának, de a feleség még éneket is tanít a Kossuth iskolában. Évek óta működik az iskolában az ötventagú szimfőnikus zenekor. A közelmúltban megalakult a harminctagú fúvószenekar is, a városi ünnepségeken szeretnének minél többször játszani. Nyolc esztendő alatt nagy utat tett meg a kisújszállási zeneiskola, hiszen szinte a semmiből indultak. És ez a fejlődés a város, a kisújszállásiak szeretetteljes, segítőkész figyelmének is köszönhető. K. L. lépszerfi a fegyvertörténeti kiállítás Megkétszereződött a Magyar Hadtörténeti Múzeum látogatóinak száma az elmúlt két hónapban. A rendkívüli, érdeklődés oka elsősorban a múlt év decemberében megnyílt fegyvertörténeti kiállítás, amely a hideg- és tűzfegyverek szinte teljes gyűjteményével, ritka példányaival mintegy 40 000 látogatót vonzott. területet, ez pedig meghatározza az átfutási időt. Persze, a kocsik számától is függ, hogy 15 vagy 20 perc alatt érnek át a sorompónál. — Sok bajunk van a sorompóval — jegyzi meg Forró Károly. — Naponta megkapjuk az átkot. A „civileknek” alaposan elszabadul a fantáziájuk, ha zárva van a sorompó. Könnyebb nekik azt mondani, hogy „mi a fenének toligálják ide-oda a vagonokat”, mint nekünk csinálni. Felkeressük az utolsó őrhelyet, a Járműjavító üzemnéL Dobos István ötven évéből huszonötöt szolgált a vasútnál. — Nincs olyan talpalatnyi föld itt, amit ne jártam volna be. Most végre nyugodtabb helyem van. Váltóőr vagyok. Ha úgy tetszik, baktér, de hát ez csak gúnynév. Énekelték is eleget, hogy drága bakter úr, a sorompót miért nem nyitja fel. — Nem szeretek a vágányok közt mászkálni — vallja De Muhi Kálmán. — Hiszen bármikor jöhet valami úgy, hogy észre sem veszem. Bezzeg a „civilek” bátran sétálnak köztük. Mert nem is tudják, milyen veszélyben vannak. Nemcsak a maguk, de a „civilek” biztonságára is vigyázniuk kell. Mindezt úgy, hogy napról napra eljuttassák az árut a környező ipartelepekre, s talán azok szidják őket a legjobban, akik éppen erre járnak át a munkahelyükre, feldolgozni a vasúton szállított nyersanyagokat. Konstantin Lajos Egyed Peren« Az öregekre is gondolnak Kamerák előtt a legjobb wersmondAk f Orház a sorompónál
