Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 30 FILLER XXVI. évf. 45. sz. 1975. február 22., szombat T Világos beszéd Olykor alaposan félreértjük egymást. A minap is kaptam egy ingerült hangnemben írt levelet. Feladója mérnökember, alá bevezetőként dacosan felsorolja, hogy van egy pesti úgynevezett luxuslakása, továbbá háromszobás nyaralóvillája a Balatonnál, továbbá autója és motorcsónakja, továbbá tetemes takarékbetétje. „Az ilyeneket, mint én — folytatja — mostanában kiváltképp támadják, amolyan fekete báránynak kiáltják ki, ellenük próbálják fordítani a közhangulatot. Elismerem, hogy a mi viszonyaink között vagyonos embernek számítok, de egyetlen fillérem sem származik spekulációból, harácsolásból, vagy ügyeskedésből. Többszörös feltaláló vagyok, találmányaimból a népgazdaság sok milliós hasznot lát, ennek egy része a jog szerint engem illet. De ha egyszer így van, akkor mit tegyék, utasítsam viszsza a pénzt? Vagy akasszak ki táblát a villámra, motorcsónakomra, autómra, hogy figyelem emberek, nem loptam, nem csaltam, csak feltaláltam, nézzétek el nekem, hogy a pénzt nem kocsmára, nőre, lóversenyre költöttem, hanem a családomra és magamra ...” Mit mondjak, a levél írójának a helyzete nem egészen tipikus, hiszen meglehetősen kevés nagyjövedelmű feltalálóról tudok, bárcsak több volna belőlük, mert eszükkel, tehetségükkel. nem mindennapi képességeikkel nemcsak magukat, hanem valamennyiünket is gazdagítanák. Azt hiszem, a tollat ragadó mérnök ezúttal, alaposan belelovalta magát a túlzó hangulatba, így fantáziája, amelynek különben ő is és mi is hasznát látjuk, most elszabadult és elragadta a józan valóság talajáról. Most először is: nem venni észre, hogy bármiféle támadás indult volna azok ellen, akik az átlagosnál jobb módban élnek. Gyorsan hozzáteszem, hogy amennyiben vagyonukhoz, ingatlanukhoz tisztességtelen úton jutottak hozzá. (Magunk között szólva sajnos még előfordul, hogy azok is háborítatlanul élnek, akik spekulációval, vagy ügyeskedéssel szerezték vagyonukat, jóllehet az ő tevékenységükből nem haszna, hanem éppen kára származik, a társadalomnak, azaz nekünk, de erről bővebben talán majd egy más alkalommal.) Másodszor minden ellenkező híreszteléssel szemben senki sem kívánja, hogy az emberek kocsmába vagy lóversenyre hordják a napi megélhetésen felüli pénzüket. Az állampolgárokat inkább takarékosságra, értelmes vásárlásokra, lakásépítésre buzdító hatások érik, én legalábbis úgy veszem észre, mert noha nem sorolhatom magam a fölösleges pénzzel rendelkezők közé, de azért figyelek. Azt tapasztalom — ez a harmadszor —, hogy a közhangulat azokkal szemben mondható határozottan ellenségesnek, akik úgy viselkednek, mintha ebben az országban nem is szocialista rend volna. Nehéz szívvel marasztalnám el emiatt a közvéleményt, mert magam is úgy vagyok vele, hogy kinyílik a bicska a zsebemben, valahányszor úrhatnámságot, pimasz pénzhaj hászást, egészséges elveinktől idegen „élelmességet” észlelek némelyik ember életformájaként. Szerencsére nagyrészt túljutottunk azon a gyermekbetegségen, amely a hűtőszekrényt, az autót, vagy a hétvégi üdülőtelket státusz-szimbólumnak láttatta. Ha nem is mindig egyenletesen és nem mindenkinél egyformán, de folyamatosan javultak az életkörülmények és természetesen következményükként mindinkább „bővül a személyi tulajdonban lévő javak köre, növekszik az állampolgárok személyi tulajdona. Pártunk ezt szocialista fejlődésünk fontos eredményének tekinti” — olvasható a kongresszusi irányelvekben. Ma már komolytalanság volna a fridzsidert státusz-szimbólumnak tekinteni, amikor több mint két millió magyar család korántsem jelképként tart otthonában hűtőszekrényt. És ha kissé késve is, de eljutunk oda, hogy az autó szintén az lesz, aminek készült: közlekedési eszköz. A telekkel némileg bonyolultabb a helyzet, minthogy’a felparcellázható föld véges, de a jelek szerint sikerül útját állni a spekulációnak, törvényesen elejét venni annak, hogy a négyszögölek adásvétele munka nélküli vagyon szerzésére nyújtson lehetőséget. r Élnek még félreértések, mint az elöljáróban idézett levél is tükrözi, de ezek szinte kivétel nélkül tájékozatlanságból vagy az egyéni helyzet téves megítéléséből származnak. Az állampolgárok óriási többsége nyilván félreérthetetlennek tartja — minthogy az is — a kongresszusi irányelvek erre vonatkozó állásfoglalását: „Államunk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, a népgazdasági és egyéni szempontból hasznos lakásépítési akciókat, a személyi tulajdonú lakások építését. A családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési lehetőségeket, törvényes eszközökkel visszaszorítja. Érvényt szerez törvényeinknek, s olyan irányba fejleszti őket tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak.” Ez az, amire azt szokták mondani, hogy világos beszéd. Á. J. Országos vízügyi tanácskozás Az OVH szentendrei kiállítási és oktatási központjában tegnap országos tanácskozást tartottak, amelyen értékelték a vízügy múlt évi munkáját és megvitatták az idei célkitűzéseket. A feladatokról szólva Dégen Imre elmondotta, hogy a vízgazdálkodás fejlesztésére az ágazathoz tartozó Szerveknél ebben az évben 7.1 milliárd forintot fordítanak. A népgazdaság egészét tekintve azonban a vízgazdálkodási célú beruházások értéke, a számítások szerint, eléri maid a 8.5 milliárd forintot. A jelentősebb beruházások közül kiemelkedik a balatoni, a Mátra-vidéki, a Duna-kanyar regionális vízműrendszerek építése, a debreceni Keleti főcsatorna, a dél-borsodi térség, Pécs-pellérdi vízmű, Tatabánya— Tata—Oroszlány, a nógrádi regionális vízműrendszerek létesítése. Gyorsabb ütemben fejlesztik a balatonmenti szennyvízelvezető hálózat és tisztító műveket. A kiskörei öntöző rendszerben tovább folytatódik az újabb főművek és öntözőrendszerek építése. MA: Tovább szélesednek kereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, Bíró József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól A pártkongresszus és a felszabadulási évforduló a könyvkiadásban Válság — olasz módra (8.) Világgazdasági hírek Gluck-opera bemutatására készülnek Örház a sorompónál Az öregekre is gondolnak 57 éves a szovjet hadsereg Ünnepség az MHSZ-nél A szovjet hadsereg születésnapja alkalmából a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége szolnoki székházában tegnap emlékünnepséget rendezett. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után az Újvárosi Általános Iskola honvédelmi századának úttörői virágcsokrokkal és kedves szavakkal köszöntötték a szovjet katonai alakulatok képviselőit ' " -• ' Az ünnepi megemlékezést Kiss Ernő, az MHSZ szolnoki járási titkára tartotta. Méltatta az 57. évforduló jelentőségét, a szovjet hadsereg megalakulása óta elért sikereit, eredményeit. Beszélt népeink, és hadseregeink barátságáról. A jókívánságokat Bikovec Nyikolajev Petrovics őrnagy köszönte meg. Ezután az úttörők irodalmi műsora következett. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól. Hogyan értékelheti a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes munkaverseny mozgalom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható árszinten — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző évek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelkedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és tartalmilag eltérnek a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek összehangolása, a gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magasszínvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a feldolgozó ipari ágazatok szolgáltatják, és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei vannak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyag-ellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésünknek. 1974-ben tovább szélesítettük sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos és jóllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész összkereskedelmünkben még elmarad a kívánt szinttől. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünkben fe(Folytatás a 3. oldalon) I-.illIJJ!—i l DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSAID HÍ Koszorúzást ünnepség — fogadás A szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 57. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a gellért-_ hegyi Felszabadulási emlékműnél. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszorút. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseletében B. D. Sevikin ideiglenes ügyvivő és D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A koszorúzás után D. I. Oszadcsij vezérőrnagy a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja fogadást adott a nagykövetségen. Magyar áruk a grazi vásáron A grazi dél-keleti vásár igazgatósága az 1975. évi tavaszi vásár megrendezése alkalmából sajtókonferenciát tartott tegnap Szombathelyen, a Claudius Szállóban. A konferencián dr. Franz Kager, a vásár igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót. Többek közölt ismertette, hogy a tavaszi vásárt május 3-tól 11-ig rendezik meg Grazban, melyen 3S országból mintegy kétezer kiállító vesz reszt. .. A grazi vásáron az idén a negyedik alkalommal vesznek részt a nyugat-magyarországi üzemek, vállalatok termékeikkel. Az eddigi vásárokon átlagosan mintegy tizenöt termelő vállalat mutatta be, reprezentálta a magyar ipar gyártmányait. Az idén az előzetes számítások szerint a résztvevő üzemek száma mintegy huszonötre emelkedik. Emlékezés Rudas Lászlóra Tegnap, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában koszorúzási ünnepségen emlékeztek dr. Rudas Lászlóra, a marxista —leninista elmélet magyar harcosára és terjesztőjére, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik megalapítójára születésének 90. évfordulója alkalmából. Ugyancsak tegnap emlékülést rendeztek Sárvárott, Rudas László szülővárosában. Az ünnepség után a Rudas László nevét viselő helyi szakmunkásképző intézet udvarán felavatták a névadó mellszobrát. Téma: a bányaipar feladatai A Nehézipari Minisztériumban tegnap dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek és Simon Antalnak, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának vezetésével a minisztérium és a szakszervezet vezetői megtárgyalták a bányaipar 1975. évi fő feladatait, a dolgozókat foglalkoztató problémákat. A megbeszélésen részt vett Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője is. fró a Járműjavítóban Tegnap délután a Járműjavító szocialista brigádjai Kolozsvári Grandpierre Emillel találkoztak a brigádklubban. A népszerű író, akit az üzemi könyvtár látott vendégül, színesen és sok humorral beszélt az írói munkáról, és készséggel válaszolt a termet zsúfolásig megtöltő érdeklődők kérdéseire. Országgyűlési bizottság a rehabilitációról A rehabilitáció az érdekelt állami és társadalmi szervek együttműködését, egybehangolt munkáját igényli — állapította meg pénteki ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Zsöeön Éva egészségügyi államtitkár tartott vitaindító előadást, amelyben hangsúlyozta: a rehabilitáció feladata a testi és lelki egészség helyreállítása, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók társadalmi, gazdasági helyzetének rendezése. Csak részben kíván tehát egészségügyi intézkedéseket; legalább ilyen fontosak a foglalkoztatást segítő oktatási, gazdasági és szociálpolitikai teendők. Egy mondatban — A Mika Spiljak elnök vezetésével hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó jugoszláv szakszervezeti küldöttség tegnap látogatást tett a Ganz Villamossági Művekben. — Dr. Erdey László, az öt éve elhunyt kétszeres Kossuth-díjas akadémikus szegedi szülőházának falán tegnap emléktáblát avattak. — A Magyar Tudományos Akadémia nagytermében tegnap — dr. Csikós Nagy Béla államtitkár elnökletével — tudományos ülést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság választmánya. — Tegnap a Gorkij-fasori Kína Múzeumban megnyílt a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum japáM művészeti kiállítása.
