Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
1975. február 21, SZOLNOK MÉRTÉI NEPLÄF « k epni és a fcizissép érlel ttsszhaiisiára kill irelefei (Folytatás a 3. oldalról) ipar kapacitását, — hangsúlyozta többek között a beszámoló. ^ A pártértekezlet vitájában felszólalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. A küldötteknek a járás X. kongresszusa óta végzett eredményes munkájáért a megyei pártbizottság elismerését, köszönetét tolmácsolta. Minden területnek vannak sajátos vonásai — mondotta, —, a szolnoki járás sajátossága, hogy ipara dinamikusan fejlődő, mezőgazdasága korszerű. Mindemellett a járás munkásmozgalmi múltja, kommunistáinak áldozatos munkája garancia pártunk politikájának végrehajtására. A párt tagjai a becsületesen dolgozó párton kívüliekkel megteremtették a járás, korszerű gazdaságát. Az előttünk Illő feladatok azonban — angsúlyozta — még a koíbbinál is nagyobbak. A azdaság fejlesztése azonban em öncélú, az embereknek karunk többet, jobbat, zért a gazdasági döntéseken a politika, a társadalmi éz&pont az elsődleges. Ezt .úzta alá dr. Majoros Károly akkor is, amikor az ériekéit szükségszerű egyeztetéséről szólt. Nem lehet vitás, hogy ha az egyéni, vagy csoportérdekek ütköznek a közérdekkel, akkor előnyben mindig a közérdeket kell részesíteni A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára a közéletiség, a demokratizmus szélesítésének jelentőségéről szólt, rrjajd elemzete az értelmiség szerepét, felelősségét. Hozzászólása befejezéseként többek között ezeket mondotta: — Ma már nem az a gond, miből élünk, inkább az, hogyan élünk. A haladás feltétele a szocialista módon élő és gondolkodó ember. S ebben az emberformáló folyamatban a párt a „karbantartó brigád”. A párttagok kötelessége, hogy mindenkit, akit kell, figyelmeztessenek az útelágazás előtt, nehogy rossz útra tévedjen. A szocializmus mindenkinek épül, érte mindenkinek felelősséget kell éreznie — fejezte be hozzászólását a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezlet vitájában részt vett Szabó Mátyás, a kőtelek—nagykörűi Ady Tsz traktorosa, Czimmer József, a íegyverneki Vörös Csillag Tsz elnöke, Kiss Tiborné, a Tisza Cipőgyár művezetője, Hódi Imre, a tiszaföidvári Lenin Tsz elnöke, Márkus Józsefné, a vezseny—tiszajenői Tiszamenti Tsz elnökhelyettese, Csabai Kamilló, a KISZ tiszaföidvári községi bizottságának titkára, Lengyel Zoltán, a kunhegyest Kunság Népe Tsz elnöke, dr. Horváth Lajosné, a tiszasülyi általános iskola tanára, Kiss Lajos, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, Pólyák István, a Középtiszai ÁG igazgatója, Fehérvári Györgyné, a martfűi Cipőipari Szakközépiskola igazgatója, Lovász Dániel, az újszászi Szabadság Tsz elnöke, Pozsonyi Imréné, a kenderest Vegyesipari Szövetkezet munkásnője, Czakó Mátyás, a járási-városi rendőrkapitányság csúcsvezetőségének titákra, Molnár István, a kengyeli általános iskola tanára, Beöthy Lajos, a MTVB Járási Hivatalának elnökhelyettese, Sági Károly, a Palotás! ÁG igazgatója, Andrási László, a KISZ szolnoki járási bizottságának titkára, Gonda András, a Tisza Cipőgyár egyik alapszervezetének titkára, Fekete Ferenc, a tiszabői általános iskola igazgatója, Major Magdolna, a kőtelki— nagykörűi Ady Tsz üzemgazdásza, és dr. Szakái György, a Héki ÁG igazgatója. Az újonnan megválasztott pártbizottság első titkárává ismét Nádas Józsefet, titkáraivá: Mengyi Lászlót és Fehér Józsefet választották. » * * — A pártértekezleten az Elnöki Tanács megbízásából dr. Majoros Károly adta át a nyugdíjba vonuló Telek Istvánnónak, a járási pártbizottság volt titkárának több évtizedes áldozatos munkája elismeréséül . a Munka Érdemrend arany fokozatát T. F„ Rúzsa határában Bvsr M síréira bakksntak Földmunkák közben régészeti leletekre bukkantak a Csongrád megyei Rúzsa község határában. A lakosság bejelentésére a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, szegedi történelem-régész szakos , hallgatók, valamint a helyi termelőszövetkezet tagjainak közreműködésével leletmentő ásatásokhoz kezdtek. Dr. Trogmayer Ottó régész irányításával eddig húsz, a hatodik—hetedik századból való avar sírt tártak fel. A felszínre kerüli leletek tanúsága szerint a régészeket sokszáz évvel ezelőtt megelőzték. Valószínűleg a területre érkező következő bevándorló csoport tagjai alaposan megdézsmálták a sírokat. A sírrablók kis aknákat ástak le a tetemekhez és a halottakkal eltemetett ékszerek, díszes övék többségét kiemelték. így is több női ékszert, üveggyöngyöt, préselt és öntött bronzlemezí, ezüst fülbevalót és más használati eszközt találtak a régészek. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Növényélettani és Genetikai Intézetében több munkacsoport kísérletezik izolált növényi sejtekkel és szövetekkel. A munkacsoportoknak már sikerült un. mutáns sejtekből bizonyos anyagokkal szemben ellenálló dohánynövényekeí felnevelni A klíma-kamrában ellenőrzik a lombikokban növekvő dohánynövényeket, 3Se na T ermészetvédelem a gyakorlatban ÜHegmentik: m »»magga s9 strucc©!** Ij foil Remek kiadásának idei programjáról tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó vezetői. Elmondták, hogy a tavaly 82 szakkiadványt összesen csaknem félmillió példányban megjelentető kiadó az idén egy sereg gyakorlati hasznú közgazdasági és gazdaságpolitii kai kötettel jelentkezik a könyvpiacon. Elkészül Tímár Mátyás „Gazdaságpolitika Magyarországon” című kötetének második kiadása, megjelenik Kozma Ferenc, „Integráció a szocialista Kelet- Európában” című könyve. A népszerű — kisformátumú — jogszabály-sorozatban közreadják a büntetőeljárásról szóló törvény Szövegét, a Polgári Törvénykönyvet, hozzáférhető lesz az olvasók számára a szabálysértésekről szóló törvény és a tervszerű devizagazdálkodás sokakat érintő jogszabálya, megjelenik a Büntető Törvénykönyv új kiadása is. Pécsre került a pannonhalmi herbárium A Pannonhalmi Apátság a pécsi Tanárképző Főiskolának adományozta híres növénygyűjteményét. amelyet a szakirodalom „pannonhalmi herbárium” néven tart számon, az egyik legrégibb és legteljesebb magyar herbárium ez, anyagát 1843 és 1936 között gyűjtötték. Mintegy 40 ezer lapot tartalmaz, felöleli a Kárpát-medence egész növényvilágát, sőt külföldi dél-európai, valamint egyiptomi, szíríai és Palesztina! — növények is találhatók a gyűjteményben. A „pannonhalmi herbáriumot” a hajdani bencés főiskola tanárai hozták létre. Alapját a pécsi születésű \ Ballay Valér .Nándor és a pozsonyi születésű Römer Flóris Ferenc vetette meg. Dr. Vöröss László Zsigmond főiskolai tanár most — több éves munkával — rendezi, egységes rendszerbe foglalja a „pannonhalmi herbárium” hatalmas növényanyagát, FILMJiOYZEI 141 perc a Befejezetlen mondatból Déry Tibor közei ezerkétszáz oldalas, számtalan figurát felvonultató, szélesen* hömpölygő nagyregénye nagyjából negyven éve — 1933 és 38 között — született. Kiadót persze évekig nem talált az író, a „Befejezetlen mondat” 1974-ig kéziratban hányódott. Az első kiadást négy újabb követte itthon (a legutolsó 1974-ben), s a regényt németre és franciára is lefordították. A „regényéletrajz” most új elemmel gazdagodott; a Befejezetlen mondatból film készült. Hossza 141 perc... ■ Ezerkétszáz oldalt száznegyvenegy percbe sűríteni lehetetlen vállalkozás. A forgatókönyvíró — rendező Fábrí Zoltán ezért csak anynyit merített az irodalmi műből, amennyivel visszaadhatta a regény hangulatát, gondolatiságát. Az akaratlanul is felmerülő: Déry, vagy Fábri? — kérdésre tehát így válaszolhatunk: Déry és Fábri. Két nagyszerű alkotó, író és rendező találkozásából született a film, melyben a főszereplő Parcén Nagy Lőrinc drámájában a burzsoázia és a forradalmi munkásosztály antagonisztikus ellentéte, történelmi harca is tükröződik. Dehát kis is ez a Parcen Nagy Lőrinc? Érző szívű nagypolgár ifjú, aki környezetével; léha családjával meghasonulva eljut a munkásokhoz, az illegális kommunista párthoz. Vonzalma a proletáriátushoz azonban bizonytalan, körvonalazatlan — elsősorban érzelmi töltésű. Magánlázadása nem vezethet célra, hisz eszmeileg megalapozatlan, szinte tartalom nélküli. Bukása törvényszerű, mert bár a nagypolgárság bűneit felismeri, ám. igazi cselekvésre képtelen. Déry szereti Lőrincet, s így szánjuk — szeretjük mi is. Szeretetünk Lőrincé, undorunk, gyűlöletünk a Percen Nagy családé, mely romlásban, rothadásában is régi fényét őrizné, őrizné, de a „fenséges” már rég nevetséges, a „választákosság” közönségessé torzult. A Parcen Nagy család halálraítélt, mint ahogy egész osztálya is az. Mint említettük, Fábri nem törekszik az apró, viszonylag lényegtelen epizódok megörökítésére, bár a regény szelleméhez mindvégig ragaszkodik. Az átvilágító módszert választotta a leíró helyett, így a rejtett csomópontok is érezhetőek, láthatók. Emlékmotívumok, képzelettöredékek — Lőrinc különös asszociációi szövik át újra és újra a filmet, ezzel a rendező a regény mondanivalójának érvényesülését segíti. Maradandó, igaz ■ alkotás Fábri Zoltán filmje, a magyar filmművészet világsikerre is számot tartó remeke. Mindez Déryn és Fábrin kívül az operatőr Illés György, a zeneszerző Vukán György, valamint a közreműködő színészek érdeme. Bálint András (Parcen Nagy Lőrincz) felejthetetlen játékát kell elsőként említenünk, s mindjárt utána Csomós Mariét, aki az illegális pártmegbízatást teljesítő tánc- és mozdulatművésznő szerepében újra bebizonyítja tehetségét, felkészültségét. A népes szereplőgárdából kiemelkedik Sáfár Anikó, Latinovits Zoltán, Bisztray Mária, Orosz Lujza, Lukács Sándor és az apró Elisztratov Jóska. Teljesítményükre már nem jut külön jelző, de a nagyszerű együttes munka egyenként is minősít minden résztvevőt. „Olvasóimat arra kérem — ha figyelemre érdemesítik e könyvei — ne mérjék szűkre az olvasásra szánt időt" — kéri szerényen könyve előzéklapján Déry Tibor. Fábri Zoltán műve — a megszokott másfél óra helyett — száznegyvenegy perc, s ahogy nem tettük félre a regényt, úgy nem feszíti türelmünk határait ez az ötvenperces „ráadás” sem. A Befejezetlen mondat filmen: száznegyvenegy felejthetetlen perc. h. n. Neve: dr. Síérbecz István Foglalkozása: ornitológus (madártani kutató) Hobbyjai természetfényképezés Bizonyítás: felvétel reggel, felvétel délben, felvétel éjjel-nappaL Puszta madárral, madár pusztával, madár közelről, madár távolról, egyesével, tizesével, ezresével — színesben. A kisújszállási gimnázium előadótermében a vetítővásznon sorjáznak a hangulatosnál hangulatosabb diaképek, amelyek a biológus napok résztvevőinek testközelbe hozzák a magyar puszta jellegzetes madarait. A jólsikerült íotópuska-találatokból született „trófeák” a laikusnak is elárulnak valamit: így is lehet vadászni. Aztán a gazdag „terítékben” egyre gyakrabban feltűnik egy sárga-fekete-fehér színfoltokkal tarkított hatálmas madár. Fejét hosszú nyakán magasra nyújtja mint a strucc, s .méltóságteljes tartása is az afrikai füves puszták nagy madarát idézi. A magyar „strucc”, a túzok —■ dr. Sterbecz István kedvenc madara,, tudományos kutatásainak tárgya, Európa egyik legféltettebb kincse — Szolnok megye lakója. A kontinensen mintegy 6500, Magyarországon több mint 3000 túzok él, s ennek legnagyobb része Szolnok—Békés megye egymással határos területein. Féltett kincs, mert kiveszőiéiben van. Pedig régen, a komisz, ólom-esős teleken százával terelték a pusztai legények a beragadt szárnyú 8—10 kilós madarakat karámba, ahol leöldösték őket és irány a külföld (régi már a húsexportunk!) Ez ma már megszűnt — egy ilyen akció végzetes lenne. Most szigorú védelem alatt áll, meg kell menteni. Mentsük, de miért? Sgsssalräeäl élet bajokkal * Mentsük többek közt azért, mert erre már „önerőből” nemigen képes. A rablógazdálkodásban megfogyatkozott állományt 'a háborús lövedékek megtizedelték, a csatazaj elüldözte, a háború után a kisparcellás földmű- i velés tovább szűkítette aa életterét, tovább zaklatta az éber állatot, az engedélyezett kakaskilövések beleszóltak túzokék családi életébe. .. Az egyébként becsületes egynejűségben élő „madárférjek” konkurrencia híján, megnövekedett kötelességeikre gondolva áttértek a bigámiára, a poligámiára. így aztán könnyen megeshetik a roKonházasság, ami korántsem vezet felvirágzáshoz. Ezt mielőbb meg kellett szüntetni, s így 1969-ben teljes vadászati tilalmat rendeltek el a madárra. Ez segített, de még nem eléggé. Ha a jószág nem akar szaporodni, szaporítsuk. ' Nemzetközi példa nélkül álló hazai kezdeményezés született: túzoktojásokat mesterségesen keltettek, és a kitelepítésre szánt kicsinyeket felnevelték. Jó ötlet, csak éppen nem az igazi... RíSisít a S3£3lileuS%f«s Nem olyan szőrös de, olyan ragaszkodó. Ezt a kutató mondta a. kikelt túzokcsibére, amelyet — jószándéktól vezérelve — el akart engedni, hogy a pusztát benépesítse a hajdan ezerszám tenyésző madárral. Nem sikerült. A kis túzok csak attól volt hajlandó elfogadni az ennivalót, aki először adott neki — ha ember volt, akkor az embertől (így aztán nevelőként az öreg madarak „szóba sem jöhettek”), ha természetes környezetében az anyától, akkor pedig az ember; már a legnagyobb igyekezettel sem tudta megmenteni az éhhaláltöl (minden túzokcsibe elpusztul fogságban). Lényeg az, hogy . a „műkotlóssal” keltetett utódokat el sem lehetett zavarni (állandóan a gondozójuk nyomában „lábatlankodtak”) befogni meg nem volt érdemes, hisz nem is ez $ cél, Márpedig a' kiveszőiéiben lévő madarat mindenképpen, meg kell óvni attól, hogy a nevét márványba kelljen vésni. — Az USA-beli Bronxban egy jelképes temetőben állítanak emléket az ember által a XVII. század óta kipusztított fajoknak. Mentsük meg, de hogyan. Háziállatot nem faraghatunk belőle! ÜSxssSaasS«—Békés tüzokiiédelmi terület A budapesti Vadbiológiai állomás sikeres kísérletei után a szomszédban, Dévaványán a szelíd túzokokból tenyésztelepet létesítenek amelyből már kiengedhetnek, elvadíthatnak fiatal állatokat. A géppel keltetett „pulikutya”-anyák ugyanis maguk felnevelik az utódaikat, amelyek most már hanyatt-homlok menekülnek ki a szabad természetbe, s elfoglalják ősi környezetüket, a pusztát. A kísérlet sikerült, az eredmények biztatóak —■ Dévaványán elkészült a nevelőtelep, s az idén már megkezdődik a benépesítés. Ezután — még mindig a Békés megyei részen, a telep körül néhány száz hektáros természetvédelmi területet alakítanak ki. S végül, ami megyénkben is fontos: megalakul a Szolnok—Békés túzokvedelmi terület. .Ez —■ ne tévesszen meg senkit — nem jelenti sem mezőgazdasági területek megszüntetését, sem tiltó rendszabályok sorozatát. Egyszerűen kölcsönös információ rendszer lesz, amelyet a területen dolgozó mezőgazdasági üzemek, a vadbiológiai intézet és a dévaványai terület kezelői között építenek ki a védett madár fészkeinek bejelentésére, veszélyeztetett tojásai begyűjtésére, és mindarra a közös munkára, amelyet a mezőgazdasági szakemberek a természetvédelem művelőivel egy világszerte híres, értékes állatfej megmentéséért végezhetnek. S ebben éppen Szolnok megyének is fontos szerep jut. s. a* ,
