Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
1975, február 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á járdával kezdődött Jászfényszarui tanácstagok hétköznapjai „...a tanácstagok fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat választóikkal, az üzemi, munkahelyi kollektívákkal, legyenek a helyi közélet aktív részesei,' a közérdek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízásait.” (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára.) Jászfény szaru neve évek óta rendszeresen olvasható a megyei területfejlesztési verseny legjobbjai között. . A harmadik helynél nemigen adták alább, de elsők is voltak néhányszor a nagyközségek között. Mindez elképzelhetetlen lenne a tanács Vezetői, dolgozói, valamint a tanácstagok és a lakosság jó együttműködése nélkül. — A járdaépítéssel kezdőt dött 1967 körül — mondja Török Sándor tanácselnök. — Ez olyan ügy volt, amelyben legnyilvánvalóbban érdekelt volt a lakosság. Nem is volt nehéz elérni, hogy társadalmi munkát vállaljon a járdaépítésben. Korábban itt nemigen voltak hajlandók társadalmi munkára. El •is terjedt a jászfényszaruíakról, hogy csak a saját hasznukat nézik, közös ügyért két szalmaszálat sem tennének keresztbe. Ez akkor sem volt igaz mindenkire, de tény, hogy sokkal kevesebbet áldozott a lakosság a nagyközség fejlődéséért, mint manapság. Pontos, rendszeres tájékoztatás —• Ma már e járdaépítésnél sokkal nehezebb, nagyobb jelentőségű feladatokat is elvégeznek társadalmi munkában. — Igen, s ez javarészt a tanácstagok jó munkájának köszönhető. Mi mindent megteszünk azért, hogy a tanácstagok valóban felelősen dönthessenek a nagyközség ügyeiben. Ennek első feltétele a pontos tájékoztatás. Tanácstagjaink rendkívül igényesek ebben, gyakran kérdeznek, ha a tanácsülésen tájékoztatóban nem elég részletesen számolunk be arról, hogy a végrehajtó bizottság, a tanács választott tisztségviselői miben, hogyan intézkedtek. A, tanácsi bizottságok tevékenysége igen élénk. Sok esetben rájuk bízzuk a döntést, a szakigazgatási szerv csak a pontot teszi fel az i-re, a pecsétet üti rá a döntésre, ha ez a jogi előírás. Bangó Károly tizenhét éve a 29-es körzet tanácstagja. 1972. augusztus 20. óta nyugdíjas. — Azóta még jobban ráérek a lakosság dolgaival törődni. — Hogyan tartja a kapcsolatot a választóival? — Az igen egyszerű, hiszen naponta találkozom velük. Megyek a boltba, megállít valaki: „Karcsi bácsi, kellene tenni valamit, mert elmerülünk a sárban”. Tényleg kellene. A traktorosok vállalták, hogy hoznak földet meg salakot. A szétterítését meg a bedolgozását elvégezték az utcabeliek. Hát így megy ez. Két szomszéd összevész, jönnek hozzám, tegyek igazságot. Én aztán mondom, ahogy a legjobbnak gondolom. Nehezebb esetekben bemegyek a tanácselnökhöz, vagy a titkárhoz iés őket kérdezem meg mit lehetne tenni. Segítség a fésiekrakóknok Pető Ferenc, a 49-es körzet tanácstagja a tejüzemben dolgozik, karbantartó lakatos. — A munka mellett hogyan tud időt szakítani a közügyekre? — Mindig megtalálom a módját. Az emberek megkeresnek, akár itt a tejüzemben, akár otthon, esetleg az utcán, gyorsan megbeszéljük, amit kell. Vagy munka után én ^keresem meg őket, ha szervezni kell valamit. A tanácsnál soronkívül intézhetem a hivatalos ügyeket, nem kell naphosszat várakoznom, —- Milyen ügyekben kérik & segítségét? ■— Mostanában a vízhálózattal volt egy kis gond. Az emberek azt várták, hogy minden ház előtt lesz víz, most meg úgy áll a dolog, hogy több utcában csak a házak 150 méteres körzetében lesz vízvezeték. Volt, aki azt mondta, addig nem fizet adót, amíg nem lesz vízvezeték a háza előtt Ez persze meggondolatlan beszéd. Mire odakerül a dolog, hogy meg lehet kezdeni a bekötéseket, megoldjuk ezt is, senki sem érezheti majd becsapva magát Az én körzetem a község szélén van, sok kertből kisajátítottak ott kisebb-nagyobb darabot Előfordult, hogy 120—150 négyszögölnek hat—nyolc tulajdonosa volt. Szóvá tették, hogy a tanács kis pénzt ajánlott. Megmagyaráztuk, hogy ahol ennyi felé oszlik a pénz, ott szinte semmit sem számít, ha valamivel többet fizetne érte a tanács. Viszont így olcsóbban is adja, és a fészekrakó fiataloknak, vagy nagycsaládosoknak már sokat jelent, ha a telekért kevesebbet kell' fizetni. Ezt a legtöbb ember megértette. Itt születtem a körzetben Jánosi Imre, a vegyesipari szövetkezet elnöke, a 10-es körzet tanácstagja. — Könnyű helyzetben vagyok — mondja —, hiszen a körzetemben lakom és dolgozom. Sőt itt is születtem, az emberek többségét jól ismerem. Könnyű a helyzetem azért is, mert a körzetem, a Fürst Sándor utca, a község központjában van, és sok szempontból a legjobban ellátott részek közé tartozik. A járda, az út, a közvilágítás nálunk szinte egyáltalán nem ad okot panaszra. — Legutóbb milyen kéréssel fordultak Önhöz? — Van egy artézi kútunk, ugyancsak lassan csordogál belőle a Víz. El is romlott a múltkor, azért szóltak. Meg is csináltuk közösen, mivel értek hozzá valamit. — A szövetkezet munkájával elégedettek a körzetben? — Igyekszünk, hogy ne legyenek panaszok. A lakosság megrendeléseinek soron kívül, ha lehet azonnal eleget tesznek a szolgáltató részlegeinkben. Jászfényszarun nem egyszeri fellángolásból születtek jó eredmények a községfejlesztésben. Nem tudjuk, hogy az 1974. évi munka alapján a nagyközség hányadik helyre kerül a versenyben. Lehet, hogy nem lesz első, de biztosan a legjobbak között találkozunk a nevével, s éppen ez a legfontosabb. Egyszer nyerni sem könnyű, de mindig az elsők között lenni, ehhez még több kell: a lakosság és a tanácstagok, a tanácstagok és az apparátus jó kapcsolata, magas színvonalú szervező munka, s végül, de korántsem utolsósorban a lakóhely szeretete. B. A, Gyorsfénykép a mosolyról és egy műteremről Szép tágas fogadóhelyiségben, kényelmes székekben, asztal mellett várja a vendég, hogy megörökítsék. Kabátját fogasra akasztja, megfésülködik. Azután leültetik a tágas műterem modern fényképezőgépei elé. Ekkor és ekkor jöhet a képért uram, viszontlátásra. Kérem a következőt. Erre tessék..:” — ragyog a mosoly és a padló. Az emeleten a laboratórium van, fölszerelése modern. Mellette külön színes labor, elől tágas, világos kidolgozó helyiség. Gázfűtés, a fürdőben meleg víz... milyen régen várták a karcagiak, hogy ilyen helyen örökítsék meg mosolyukat! És menynyivel jobb az itt dolgozóknak is! Tavaly március óta — akkor nyílt meg a szolgáltatóházban a fényképészet — már csak emlék a régi hely, az elavult körülmények... Emlék? Mindenki azt hiszi Karcagon, hogy megszűnt a Madarast úton levő eldugott fényképész műterem, — pedig nem. Aki tudja, vagy aki betéved és szétnéz, megfogadja, hogy ide sem jön toí> bet, csak most szabaduljon mielőbb. Esetleg rögtön sarkonfordul. A ritka vendég az utcáról, helyesebben egy kis zugból hideg előszobába lép, A falon tükör, itt lehet megigazítani a nyakkendőt, rendbetenni a frizurát. Amikor a vendég talál helyet a kabátjának, s dideregve a műterembe lép, meghökken: az egyik ablakot befalazták, az a háttér a felvételhez. A műterem levegőtlen, rossz a kémény, az olajkályha csöve összeégett. A fényképezőgép özönvíz előtti, a hajópadló időrágta, felmoshatatlanul ronda. R. Nagy József né, a műterem egyetlen dolgozója havonta száz forintot kap a takarításért. Ő fényképez, laborál, szalad és sorba áll fűtőolajért. Ha a kádból, amelyben a képeket áztatják, leeresztik a vizet, az íölbuggvan a padló alól. A KÖJÁL véleménye szerint ez a műterem emberi munkára alkalmatlan. Persze, munka nem is igen akad: 1974, decemberében például 403 forint volt az árbevétel, s ezután R. Nagy Józsefné részére 109 forint fizetés járt. Találomra néhány adat: tavaly szeptemberben a forgalom 727 forint, a fizetés 196 forint volt, míg októberben a 111 forint fizetésért 410 forintot forgalmazott a műterem dolgozója. Persze, a Szolnok megyei FÉNYSZÖV vezetői — mindkét karcagi fényképész műterem hozzájuk tartozik — jól látják, hogy R. Nagy Józsefné ennyi pénzből nem tud megélni, s „készségesen” segítenék is: például 550 forintot is megkereshet, ha elég szorgalmas, és elegendő munkatasakot tud lebélyegezni, mivel ilyen különmunkát adtak neki. Csakhogy... R. Nagy Józsefné 1952 óta a szövetkezet dolgozója, s mindössze másfél éve van a nyugdíjig. Csoda, hogy úgy érzi, méltánytalanság történik vele? S aki nem hiszi, hogy igaza van, nézzen szét Karcagon a két műteremben: két gyorsfénykép is dokumentálhatja, hogy a FÉNYSZÖV-nél valami nincs rendben a méltányossággal. A kunszentmártoni Szakmunkásképző Intézetben modern taneszközöket is használnak az oktatásban. Képünkön az elsőosztályosok szakrajzóra ján készült, ahol a tanulók az írásvetítő képei alapján rajzolnak Műszak után Martfűn — Adva van egy nagy gyár, a legmodernebb termelőeszközökkel, jó munkakörülményekkel, szociális ellátással. Ám amikor a gyár munkásgárdája kilép a kapun, falusi problémákkal találja magát szemben. Ez a mi legnagyobb gondunk. Az emberek joggal gondolják azt, hogy van egy nagyüzem, Oravecz Károly tanácselnök — nemrég még ő is a gyárban dolgozott — hozzáteszi: — A falu lakosságának száma ötezer-nyolcszáz. A gyárba naponta 16 községből csaknem négyezerhétszázan járnak be dolgozni. Szolnok után Martfű a 'legnagyobb „ingázóközpont” a megyében. A gyár munkásnői természetesen műszak után itt szeretnének bevásárolni. Sokan megunták a napi utazást és itt akarnak letelepedni, lakáshoz jutni. Modern gyár — falusi gondok — bármilyen furcsán hangzik, de így igaz. Aki az utóbbi évben Martfűn járt, láthatta: egymás után épülnek ott többszintes — telepszerű beépítéssel — modern lakóházak. Csak kevés. — Először a közművesítést kellett megoldani, azutan foghattunk az építkezéshez. Ezt* a feladatot a gyár és a község közösen vállalta. Őszszesen 8 millió forintba került, de a mi fejlesztési alapunkat három évre szinte teljesen lekötötte. Aztán egy újabb gondunk lett: az állami építőipari vállalat nem vállalta el a 318 lakás, a többszintes házak építését, ezért más kivitelező után kellett nézünk. Így azután Martfűn 1565 lakást tartanak nyilván, ebből 1336- ban van televízió, 1313-ban rádiókészülék, nem beszélve a mosógépről, hűtőszekrényről, a porszívóról. GELKA szerviz viszont nincs, ezért Tiszaföldvárra, vagy Szolnokra szállítják a meghibásodott készülékeket. Kellene legalább egy GELKA felvevőhely Martfűn. A szolgáltatásokat — fodrász, varród nő stb. — 80 kisiparos látja el, és a Patyolat kirendeltség, ahol ágynemű mosást, ruhatisztítást vállalnak. Beszéltem több gyárbéli aszszonnyal. Hiányolták, hogy náluk még nem vezette be a Patyolat az ágynemű és más háztartási ruhanemű ' csereakcióját, pedig jócskán megkönnyítené az otthoni műszakot. Mint ahogyan valóban könnyebb lenné a martfűi nők élete ha végre elkészüla Tisza Cipőgyár, aztán van egy község Martfű, de ez a kettő mintha nem egy és ugyanazon helyen lenne. Ezen kell változtatnunk, — mondja Erneszt Péter, a Tisza Cipőgyár építésvezetője, aki a martfűi községi csúcsvezetőség újonnan megválasztott titkára. két év veszteséggel kezdődhetett az építkezés: Az ÉPSZER jó munkát végez, a tervezettből 270 lakás épül fel a negyedik ötéves tervben, és mintegy száznyolcvan kis családi ház. Hatalmas gyári segítséggel épülnek a lakások, amelyeket először a nagycsaládosok, a fiatal házasok kaptak. Épült 54 állami lakás is, mások mellett pedagógusok költözhettek be, — magyarázza a tanácselnök. — De még mindig sokan laknak albérletben, nehéz körülmények között. Az viszont mindenképpen biztató a martfűiek számára, hogy amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a község fejlődéséről tárgyalt, elhatározta: Martfűt fokozottaban kell segíteni, a munkáslakás építéseknél tartani kell a jelenlegi ütemet Vagyis, az ötödik ötéves tervben legalábbis a község vezetői így gondolják —• az elmaradt lakásépítések megvalósításán túl, még további, legalább 300 lakás lesz emeletes házakban. Enynyire szükség is van, mivel jelenleg már háromszáznál több a lakásigénylő. A Tisza Cipőgyár fiataljai családi otthont Martfűn akarnak maguknak. ne az űj 606 négyzetméter alapterületű ABC áruház, ahol már félkész ételeket mirelit árukat vásárolnának. Az élelmiszerellátás nagyon sokat javult Martfűn az utóbbi években — különösen amióta a mezőhéki Táncsics Tsz megnyitotta a húsboltját, bisztróját. A martfűiek nagy elismeréssel beszélnek errőL De ez még mindig nem elegendő. — Általában kinőtte Martfű a meglévő közintézményeket, — mondja Oravecz Károly. — A régi iskolát 1973- ban bővítettük 8 tanteremmel, ennek ellenére tavaly már egy osztályt a művelődési házban kellett tanítani. Az idén ősszel már két osztályt tanítanák majd a műj velődési házban. Hétszáz általános iskolás tanul Martfűn. Az óvoda iránti igényeket ki tudtuk elégíténi,' de & következő ötéves tervben mégis kell majd óvodát és bölcsődét építenünk. Több az újszülött ez örvendetes, de a gyár nem nélkülözheti a gyakorlott munkaerőt sem. A megoldás? A kismamáknak meg kell adni a lehető-; séget, hogy válasszanak: otthon akarnak maradni a kicsijükkel, vagy bölcsődében kívánják elhelyezni őkel, hogy dolgozhassanak. Sok a gond Martfűn? Ysss. elégi A községben még mindig nem jó az ivóvízellátás. Elengedhetetlen az is, hogy szennyvízelvezető csatornákat, derítőket építsenek. Csakhogy mindez majdnem 25 millió forintba kerüL A községnek nincs körzeti orvosa, csak a gyári lakótelepen. Örömmel újságol-; ják a tanácsnál: „Most kötöttünk egy orvostanhallgatóval ösztöndíjra szerződést, 1977-ben már jön dolgozni,1 A lakás készen várja.” Addig azonban a lakótelepi orvos látja el az egész község lakosságát. Nagy segítség, hogy a gyári orvosi szakrendeléseket — nő-, bőr-, a gyerekgyógyászatot, a fogászatot — a községbeliek is igénybe vehetik. Terv itt is van*: új szakorvosi rendelő építése Martfűn, akkor már lehetne nyitni egy új gyógyszertárat is. Bizony gond még az is, hogy bár javultak a bejáró munkások közlekedési körülményei, csúcs forgalom idején — 14 és 17 óra között — még mindig nagy a tülekedés, a zsúfoltság a buszokon. Egy Martfű legyen — Amikor a közetaűKbass községünk párttagsága őszszevont taggyűlését tartotta — mondta Erneszt Péter —• állást foglalt abban, hogy hogy bár sókat javultak aé életkörülmények Martfűn, további feladat a már említett gondok mielőbbi megoldása. Állást foglalt abbán is, hogy a község és a cipőgyár pártvezetésének az eddigieknél jobban kell együttműködnie. Bár a községben az elmúlt négy évben fejlődött a pártélet, három alapszervezetben százhat kommunista dolgozik becsülettel: nem nélkülözhetjük a pártmunkában azt a hatalmas tapasztalatot, amivel a cipőgyári partbizottság rendelkezik. A közös tevékenységnek megvan az alapja: egy helyen élünk, egy települést mondunk otthonunknak. Azt akarjuk, hogy a lakóhely és a munkahely körülményei együtt, egymással összhangban fejlődjenek. Egy Martfű legyen, ahol modern cipőgyár van és ahol a munkások olyan körülmények között élnek, amilyen megilleti őket Modern gyár, falusi gondok Kereskedelem és szolgáltatás 2L íj Varga-
