Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

ÄRA: 80 FILLÉR MM—I 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Iskola és Iskolások Manapság sokan fáradoznak azon, hogy az általános is­kolát mindenki befejezze. Mert ijesztőnek tartják, hogy a tanköteles korúaknak mintegy tíz százaléka csak a hatodik-hetedik osztályig jut el. A KISZ Központi Bi­zottság akciót hirdetett „minden KISZ-tag fejezze be az álta­lános ' iskolát” jelszóval. A felnőtt oktatásban részt vevők újabb kedvezményeket kaptak. Személyes érdek és közügy a tanulás, mindenek előtt az alapműveltség megszerzése. Meglepődünk, ha olykor írástu­datlan emberrel találkozunk. Hogyan, ez még lehetséges? kérdésünkben, nemcsak a korszerű gondolkodásmód rejlik, hanem az elmúlt harminc év oktatás-politikai eredményeinek hatása is. Ezek az eredmények oly gyors ütemben jöttek, hogy jogosnak érezzük mai türelmetlenségünket. De hát honnan is indultunk? A mai nyolc általánosnak megfelelő iskolai végzettséget 1938-ban évente 34 ezren sze­rezték meg. Ma 180 ezren fejezik be az általános iskolát, s ami ennél többet mond: az iskoláskorúnknak körülbelül kilencven százaléka végigjárta a nyolc osztályt — a tankötelezettségi koron belül. Oktatja őket 30 ezernél több szakképzett tanár — 1938-ban az általános iskolákba nem egészen hatezer szak­képzett pedagógus jutott. Az iskolák államosítása, tehát 1948 előtt, a tanintézetek négyötöde egyházi kézben volt. Kiszorult belőlük^a haladó gondolat, a korszerű pedagógia. Egységes oktatási rendszerről voltaképpen az iskolák ál­lamosítása után beszélhetünk. Joggal tartják a legújabb kori történetünk krónikásai a felszabadulás utáni művelődéspoli­tika egyik legjelentősebb állomásának az államosítást. Az oktatás fejlettségének, az általános műveltségnek nem egyetlen fokmérője az általános iskolát végzettek aránya. Ugyanígy jellemző a továbbtanulóké is. Statisztikai adatok szerint a második világháborút megelőző utolsó békeévekben a 14—17 éveseknek alig több mint hét százaléka jutott el a középiskolába, s nem egészen tíz százaléka tanult szak­mát Ma ugyanennek a korosztálynak nyolcvan százaléka ta­nul. Ahhoz, hogy ezt az arányt .elérhessük, rendkívül gyor­san kellett fejleszteni — mondhatni megteremteni — a közép­iskolai hálózatot, a szakmunkás képzést. Részben új iskolák nyitásával, részben a középiskolák korszerűsítésével, oktatá­suk egységesítésével, illetve a különböző szakmunkásképző intézetek, technikumok építésével. A Magyar Kommunista Párt már 1945 tavaszán meg­hirdette az ingyenes, kötelező, nyolc osztályos általá­nos iskola tervét, és augusztusban törvény mondta ki létrehozását A szakérettségire előkészítő tanfolyamok 1948- ban kezdődtek, ugyanakkor szervezték az esti és levelező ok­tatást. Mindezt azzal a céllal, hogy megteremtsék az új ma­gyar értelmiséget megteremtsék a művelődéshez való jog fel­tételeit. Hogy az új értelmiségre mennyire szükség volt azt a harmincas évek felsőfokú tanintézeteinek statisztikái is sej­tetilt. Magyarországon 1937—38-ban mindössze 16 felsőoktatási intézmény működött körülbelül 17 ezer hallgatóval. És milyen arányban kerültek közéjük munkás—paraszt gyerekek? Föl­des Ferenc, a kiváló márxista szociológus és pedagógus adatai szerint a negyvenes évek elején az ország lakosságának 56,4 százalékát alkotó szegényparasztság és munkásság gyermekei az orvoskaron 6,2, a bölcsészkaron 5,6, a műegyetemen 5,1, a jogi karon és akadémiákon 4,1 százalékban kaptak helyet összehasonlításként megemlítjük, hogy 1971-ben a főis­kolákon, egyetemeken végzettek 56 százaléka volt munkás— paraszt származású. A fejlődéshez egyebek között az oktatási költségek állami térítésére is szükség volt Az általános és középiskola ingyenességére, s arra, hogy az egyetemi, főis­kolai hallgatók jelentős része ösztöndíjban részesüljön. Az oktatás, az iskolák fejlesztésének első szakaszában je­lentős eredmények születtek. Mégis szükségessé vált az okta­tás reformja, a tananyag, az iskolatípusok korszerűsítése. Gondot okozott például a szakmunkásképzés „zsákutca” jel­lege. hiszen a szakmunkásképző iskolákban tanultakat más iskolákban nem vették figyelembe. Felülvizsgálatra szorult a technikumok helye, szerepe, a gimnáziumok súlya, aránya. Az 1961-es iskolareform a problémák jórészét megoldotta, a magyar oktatási rendszert nemzetközileg is a korszerűek közé sorolták. Újabb évtized múltán, 1972-ben a párt oktatáspolitikai hatátozatában összegezte az eredményeket, és megjelölte az Újabb feladatokat. Az időpontokból is látszik, az iskolai ok­tatás szüntelen megújulására van szükség ahhoz, hogy a kép­zés megfeleljen a gyakorlati élet követelményeinek. Ma, a magyar oktatás teljesen nyitott, a továbbtanulásra mindegyik iskolatípus alkalmat ad. Számos intézkedés és társadalmi ak­ció támogatja a tehetséges munkás—paraszt fiatalok tovább­tanulását. Szakmunkástanuló és középiskolás ösztöndíjakat alapítottak, lehetővé tették a tehetséges szakmunkások érett­ségi nélküli egyetemi-főiskolai továbbtanulását, Ugyanakkor érthető türelmetlenséggel akarjuk tovább gyorsítani a folyamatot. Aggodalommal követjük az öt-hat osztályt végzettek pályafutását. Sürgetjük a szakmunkás képzés személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a kollégiumi hálózat bővítését, a felnőttoktatás kiterjesztését, jobb propagandáját. Mert nap nap után nagyobbak a köve­telmények, s ma már mindannyian érezzük, hogy korunkban — és még inkább a következő évtizedekben — az alapművelt­ség megszerzése nélkül nem lehet boldogulni. M. Dt Ciprus a Biztonsági Tanács összehívását kéri (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON) MA: E ne rg 1 ata sn r#l 2 3 as fi 3 ca nri@^i»C9€B2Ecflcissicg3»cflrB OüESEIirai GPF»£®ZBEK RÜEGVEB TmEUfcSJ*äC02E&:S,Sa A mezőgazdasági könyv­­hónap rendezvénysorozatá­ban tegnap délelőtt tanács­kozásra gyűltek össze Szol­nok megye mezőgazdasági üzemeinek gépész szakembe­rei. A városi tanács nagy­termében megtartott össze­jövetelen Galambos Árpád szaktanácsadó az energiata­karékos terményszárításról és tárolásról tartott előadást Elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek szárítókapacitásukat 30— 40 százalékkal jobban kihasználhatnák, ha a szemesterményeket nem 12—14 százalékos, ha­nem 16 százalékos víz­tartalomra szárítanák. Ezzel a nedvességtartalom­mal a gabonafélék még jól tárolhatók, a felhasznált fű­tőolaj 30—50 százaléka pedig megtakarítható. Ez országo­san több mint száz millió fo­rintot jelent Galambos Árpád előadásá­ban ismertette több Magyar­­országon egyelőre kevés he­lyen alkalmazott energiata­karékos szárító és tároló technológiáját. Az eddig épí­tett terménytároló-tornyok­nál nagyon drága volt az üritőberendezés. A közel­múltban a technológia t fázisá­nak pneumatikus meg-A magyar—szovjet kor­mányközi hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodás alapján dr. Russai István, a MINERALIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat vezérigaz­gatója és J. A. Viszlouszov, a SZOJUZGAZEXPORT kül­­kereskedelm egyesülés el­nökhelyettese Budapesten tegnap szerződést írt alá, amely 600 millió köbméter földgáz szállítását irányozza elő a Szovjetunióból Magyar­­országra, 1975. folyamán. Borbándi János és dr, Tímár Mátyás látogatása Borbándi János és dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei teg­nap látogatást tettek a me­chanikai laboratórium hír­adástechnikai kísérleti vál­lalatánál. A vendégeket Asz­talos Lajos kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes fo­gadta. Megtekintették több ipari vállalat termékeit, majd eszmecserét folytattak a vállalatok jelenlevő veze­tőivel az időszerű műszaki­gazdasági kérdésekről. Vb-ülés Karcagon Hogyan érvényesülnek a káderpolitikai irányelvek a tanácsi apparátusban? — ezt vizsgálta többek között a karcagi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. Az utóbbi két évben egyre kevesebb tanácsi dol­gozó válik meg munkahelyé­ol dúsával csak Fejér megyében 20—22 millió forintot sikerült megta­karítani a mezőgazdasá­gi üzemeknek. Kevesebb fűtőolajat kell fel­használni a termény kezelésé­re az úgynevezett kétfázisú szárítónál, ahol 22 százalékos nedvességtartalomra forró levegővel szárítják a gabo­nát, utána pedig természetes körülmények között szellőzte­tik 30—40 napig. A hagyo­mányos eljárással szemben, a hűtvetárolással szintén ener­giát takaríthatnának meg a gazdaságok. Az eljárás to­vábbi előnye ^még, hogy az egyszerűen előállítható lég­­csatornákat és a hűtőkomp­resszort a magyarországi gyárak is gyárthatják. Az előadó arra is felhívta a fi­gyelmet hogy az ismertetett technológiákat a környező szocialista országokban, — például a Szovjetunióban és Csehszlovákiában már alkal­mazzák. Horváth József szakta­nácsadó, a mezőgazdasági üzemek energiagazdálkodá­sának helyzetéről és felada­tairól szóló előadásában ki­emelten, foglalkozott az ener­getikus szakemberképzéssel. A DATE mezőtúri gépé­szeti főiskolai karán már megteremtették a szak-Az aláírt szerződés alap­ján a Szovjetunió a kőolaj és a villamosenergia mellett újabb fontos energiahordozó szállítását kezdi meg, amely nagy mértékben hozzájárul hazánk energia-ellátásához és vegyiparunk fejlődéséhez. A szovjet földgáz a hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára megépülő „Testvé­riség” gázvezetéken érkezik Magyarországra. tői, s ez a tavaly végrehaj­tott bérrendezésnek is kö­szönhető. Jelenleg tizenha­tan tanulnak különféle szak­mai, illetve politikai kép­zettséget nyújtó iskolákban. Az utóbbi időben reálissá, kritikusabbá váltak a minő­sítések, javult az ügyintézés kulturáltsága, a panaszok száma szinte elenyésző. A kiadott határozatokra érke­zett fellebbezések aránya nem éri el a két százalékot — állapította meg a végre­hajtó bizottság. Téma: a Szovjetunió Mi Grúzia fővárosa? A világ mely múzeumai vete­kednek az Ermitázzsal? Mi­kor vett részt először a Szovjetunió az olimpiai já­tékokon? E?ek, s ehhez ha­sonló kérdések hangzottak el tegnap délelőtt Szolnokon, a 605-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben, délután pedig Kisújszállá­son, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a „Ki tud mérnöki oktatáshoz szük­séges feltételeket, csak a termelőszövetkezeteken, állami gazdaságokon mú­lik, hogy kihasználják-e ezt a lehetőséget. Kovács Gyula, a Nagykun­sági Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének műszaki főmun­katársa néhány gyakorlati problémával egészítette ki az előadásokat, Hoppál Zsig­mond, a Szolnok megyei Ta­nács műszaki felügyelője pedig az energiatakarékos­ságról kiadott miniszteri ren­deletet értelmezte. A ta­nácskozás hozzászólásokkal és vitával ért véget. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge, az MSZMP X. kerületi bizottsága és az Egyesült Villamosgépgyár párt-, gaz­dasági és társadalmi vezető­sége tegnap barátsági nagy­gyűlést rendezett a Magyar Népköztársaság és a Szovje­tunió barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási egyezménye megkö­tésének 27. évfordulója tisz­teletére. Az ÉVIG művelődé­si házában megtartott ünne­pi gyűlés elnökségében he­lyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Mar­jai József külügyi államtit­kár, Király Andrásné, a bu­dapesti pártbizottság titkára is. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott ünnepi be­szédet. A többi között kie­melte: a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási egyezményének aláírása óta eltelt esztendők a tények so­kaságával igazolták: a ma­tóbbet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról” vetélkedő Szolnok megyei középdön­tőin. Az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ KB és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősé-' ge által tavaly szeptember­ben szervezett vetélkedő las­­san-lassan végcéljához köze­ledik. A megyei döntők le­bonyolítása után május 6. és 12. között kerül sor az or­szágos elődöntőre, valamint a döntőre Budapesten. A szolnoki középdöntőre a szolnoki Vegyipari Szakkö­zépiskola csapata lett az el­ső helyezett, Kisújszálláson pedig a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium csapata bizonyult a legjobbnak. Diákköri konferencia Mezőtúron A DATE mezőtúri mező­­gazdasági főiskolai karán tegnap tudományos diákköri konferenciát tartottak. Há-A területfejlesztés gazdasági, társadalmi követelményei Válság — olasz módra Műszak után Martfűn A járdával kezdődött A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó gyar és a szovjet nép barát­sága, együttműködése, test­véri kapcsolata kiállta az idők próbáját, mindenben megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Hangsúlyozta: a barátság, a segítségnyújtás szálai messzire 'nyúlnak visz­­sza a magyar és a szovjet nép történelmében. Népünk örök hálával emlékezik a szovjet nép hős fiaira, akik mérhetetlen véráldozatok árán a második világháború­ban nemcsak saját országuk­ból verték ki a fasiszta tá­madókat, hanem Európa sok országát, köztük hazánkat is felszabadították a fasizmus igája alóL Ezután V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa köszöntötte meleg szavakkal a nagygyűlés résztvevőit, és méltatta az egyezmény je­lentőségét. A továbbiakban Janicsek- Ferencné, az ÉVIG szocialis­ta brigádvezetője szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. rom szekcióban 14 pálya­művet vitattak meg. A szek­cióülések befejezésekérít ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a fia­tal oktatók az Alkotó ifjú­ság pályázatra benyújtott dolgozatokat mutatták be. A hallgatók legjobb pályamun­káit megjutalmazták. Első helyezést Skultéti Béla és Kerepeszki István közös pá­lyázata nyerte. Egy mondatban — Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésé­vel hazaérkezett Moszkvából a szocialista országok közok­tatási minisztereinek tanács­kozásán résztvett delegáció. — Tegnap a Közlekedési Múzeumban kétnapos vas­­útvillamosítási ankét kezdő­dött magyar, csehszlovák, ro­mán és osztrák szakemberek részvételével. — A békéscsabai Jókai Színház társulata tegnap reggel a csehszlovákiai Ko­máméba utazott. Magyar—szovjet földgázszerződés Az Idén ©OO millió köbméter- 'fi dúsítások— hírek — tudósítások^ híkik fl testvéri kapcsolat kiállta az idők próbáját Barátsági nagygyűlés az EVIG-ben

Next

/
Thumbnails
Contents