Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

197^ február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Peru az ellenforradalmi kísérlet után A LEGUTÓBBI napokban ’erura figyelt a világ. Él­ni forradalmi lázadás tört i a dél-amerikai ország fő­árosában. A polgárőrség ne­­ű’rendőri testület tagjai' érkövetelési sztrájkba lép­ék. Ennek hírére a főváros őútjaira tódultak a külön­­ále reakciós, ellenforradal­­ü csoportok, amelyeknek ezetői tulajdonképpen jobb­­ldali puccsot akartak ki­­,ény szeri teni. A barbár akciók súlyos árokat okoztak emberélet­en és anyagiakban egy­ránt, s a kormányt arra ényszerítették, hogy har­linc napra rendkívüli álla­­'ütot vezessen be az or­­zágban. A lövöldöző, gyúj­­jgató, fosztogató tömeg lát­­zólag a rendőrökkel való zolidaritását juttatta kife­ezésre, valójában azonban haladó katonai kormány reg buktatásával próbálko­­ott. Az ellenforradalmi láza­­ás néháriy napig tartott. A ‘gyve rés erő forradalmi ormánya — ez a katonai ormány hivatalos neve —■ rrá lett a nehézségeken. A mai események némi meg­vetést okoztak a megfigye- Sknek, mert Peru nem tar­ozik az olyan latin-ameri- í ai országok közé, ahol min­­ennaposak az erőszakos selekmények. A jobboldali szervezkedés íegértéséhez tartozik, hogy z 1968. október 3-án hata­lmira jutott katonai kor­­lány antifeudális és anti-A szerző most tért ha­za Peruból, ahol a Magyar Üjságírók Országos Szövet­sége küldöttségének tag­jaként járt. kapitalista forradalmat kez­dett meg. Államosította a külföldi tulajdonban volt nagy bányavállalatokat, meg­kezdte a földreformot, szá­mos haladó jellegű törvényt hozott. Az évszázados el­maradottság és a mozdulat­lanság kora véget ért Peru­ban. A népbarát katonai ve­zetők többé-kevésbé követ­kezetesen haladtak a fejlő­dés nem kapitalista útján. Juan Velasco Alvarado tá­bornok kormánya a múlt év­ben is kát új intézkedést hozott: május elsején kihir­dette a társadalmi tulajdo­nú vállalatokról szóló tör­vényt, július 27-én pedig be­jeim tette, hogy kisajátítja a konzervatív polgárság kezé­ben levő nagy, napilapokat. A kormány elleni akciók tulajdonképpen már a chilei fasiszta puccs után kezdték . sűrűsödni, de az igazi for­dulat májusban kezdődött. Vargas Caballero al tenger­nagy, haditengerészeti mi­niszter olyan politikai nyi­latkozatokkal lepte meg baj­­tarsait és a közvéleményt, amelyeket a reakciós körök ^örömmel fogadtak. A minisz­ter, aki a haditengerészeten belül a jobboldal vezéralak­ja volt, lemondásra kénysze­rült. A nyílt lázadás és puccs elmaradt, a feszültség lassan megszűnt. Ám a nagy lapok kisajátítását követően Lima egyik városrészében, Mirafloresben az utcákra tó­dultak a nagypolgárok gye­rekei, kirakatokat törtek be, autókat gyújtottak föl, és kormányellenes jelszavakat kiabáltak. A múlt év végén és most az év elején pedig több alkalommal merényle­tet kíséreltek meg a kor­mány egyes tagjai ellen. Más módszereket is alkal­maztak a kormány gyöngí­­tésére, a chilei típúsú fe­szültség kirobbantására. Pe­ruban is szándékosan elő­idézett áruhiány van. Az élelmiszer-ellátásban nehéz­ségek támadtak, mert a rendszer ellenségei nagy mennyiségben csempészik külföldre az élelmet, amire a perui lakosságnak volna szüksége. A csempészek le­fülelése egyébként éppen an­nak a polgárőrségnek a fel­adata volna, amelynek tag­jai a múlt héten föllázad­tak a kormány ellen. A FEGYVERES ERŐK úr­rá lettek a nehézségeken. Jelenleg rend és nyugalom van a perui fővárosban. A hét végén népi koordinációs bizottságot hoztak létre a kormányt támogató szakmai és politikai szervezetek. Ez a lépés mindenképpen erő­síti a haladó erőket, mert összefogja mindazokat, akik hajlandók megvédeni a hu­manista és szocialista for­radalmat. Todero Frigyes Sarkvidéki expedíciók Az őrök jég világa a Föld .ét pólusában mindig érde­­elte, foglalkoztatta az embe­­zket az ókori Pytneastól égé­sén Nansenig és Cook kapi­­ányig, Amundsenig, a Déli­­ark meghódítójáig és korunk állalkozó kedvű természet­­arátaiig. nem beszélve a tu-, ósokróL Azért említjük az matőröket, mert az alábbi­­kban természetbarátokról is zó' lesz, akik többnyire vál­­klkozó kedvükre, merészsé­­ükre, az elemi erőkkel szem­em kitartásukra alapozva élnék útra. Mielőtt azonban e két leen­­ő expedíció tervét ismertet­­lénk, egy friss hír alapján leszámolunk arról, hogy egy j-zélandi vulkanológus cso­­iort, amelynek vezetője dr. iliaun' Norman, elállt attól a zándékától, hogy behatol az Antarktisz Ross szigeten levő dáunt Erebus vulkán kráte­­ébe. A vulkán kráterében ieves robbanások követik gymást, s mint az expedíció ezetője rádión jelentette, ve­­zélyes lenne leereszkedni a tűzhely katlanába,,. Egye­­óre. Ám amennyiben a vul­­iáa működése alábbhagy, az ‘Ikövetkező napokban ,acso­­lort néhány tagja megpróbál­­a a leereszkedést. Ugyancsak a déli sarkvi­­lekre készül egy szovjet-női ■xpedíció. Útjukat, amelynek :élja, hogy sítalpakon átszel­ek az Antarktiszt, a jövő év­­•e tervezik. Az út egyik leg­­őbb állomása, szinte útcél a Déli-sark, amelyet számítás szerint 50 nap alatt érnek eL Útközben elidőznek a Vész­tők nevű szovjet kutatóállo­máson és megállnak az Amundsen—Scott amerikai kutatóbázisnál is. Az északi sarkvidékre in-_ dúlt ezekben a napokban a' 33 éves Naomb Uemura, 9000 kilométert szándékszik meg­tenni egymagában kutyaszá­non. Utjának végcélja a Be­­ring-tenger, amelyet előrelát­hatólag 1977 tavaszán fog el­érni. Grönland partjairól in­dult, s útjának első szakaszát az óriássziget nyugati part­ján teszi meg. Jakobshavn és Thule között, mintegy 1200 kilométeres távon. Innen El­lesmere kanadai szigét felé indul: ott várja meg az őszi fagyot, majd Kanada ászaid részén és Alaszkán áthaladva ellentétes irányban teszi meg azt az utat, amelyen szerinte évezredekkel ezelőtt az ázsiai eredetű eszkimók indul­tak új hazát keresve. A japán kutató mögött már több expedíció áll, ezeket a földteke nagy hegy masszívu­maiban tette és az Amazonas medencéjében.. Nevét köny­veit, fényképkötetei nyomán a nagyközönség is ismeri. Mostani útjával kapcsolat­ban kijelentette, hogy a leg­nagyobb veszélynek az óriási kiterjedésű lakatlan vidéke­ken lesz kitéve, a jégpáncél láthatatlan belső repedései és a sarki medvék támadásai miatt. Az egyik nagy japán könyvkiadó vállalat kötelez­te magát, hogy bajba jutása esetén fedezi a mentés költ­ségeit. Az expedíció szervező­ivel állandó rádiókapcsola­tot fog tartani Uemura, fő­ként akkor, amikor lakatlan helyeken utazik. Nixon pekingi nagykövet lesz? A Time Magazin című ame­rikai lap legutóbbi számában azt a meglepő hírt közölte, amely szerint Richard Nixon, a volt elnök kifejezte legkö­zelebbi barátai előtt abbéli óhaját, hogy örömmel venné, h& kineveznék az Egyesült Államok pekingi nagyköve­tének. A múlt héten Barry Gold­­water, Arizona állam repub­likánus szenátora kijelentette, Nixon tudatta vele, hogy visszatérne a politikai, életbe de nem kíván magasabb tiszt­séget betölteni. H brit üisSöIpc®r A brit gépkocsigyár­tók és -eladók közössé­ge közölte, hogy 1974- ben az előző évhez vi­szonyítva több mint egv­­milliárd font sterling értékben növelte a gép­kocsikivitelt, ami 19 szá­zalékos emelkedést je­lent. Az import mind­össze 3. százalékkal nőtt. A gépkocsialkatrészek, felszerelések, a trakto­rok és a különféle mo­torok exportja 20 száza­lékkal volt nagyobb. A gépkocsiipar eredménye két okból jelentős: egy­részt, mert a múlt évben dolgozói többször is be­szüntették a munkát, másrészt pedig a világ­ban a gépkocsieladás 15 százalékkal csökkent az infláció és az .energia­­válság miatt. Nemzetközi kereskedelmi központ Moszkvában 1975-ben Moszkvában megkezdik a Nemzetközi Keres­kedelmi és Műszaki-Tudományos Kapcsolatok Központjának építését. (Képünkön a makett.) A központot korszerű szá­mítógépes információs tájékoztató rendszerrel látják el. A tervek szerint a központot a külföldön elterjedt kereske­delmi, gazdasági információgyűjtő, illetve továbbító és ki­adó rendszerrel, az „Interfaillal” kapcsolják össze, amely már ma is. összeköti a londoni, tokiói és New York-1 nem­zetközi kereskedelmi központokat. A rendszer különleges kóajeleivel a kereskedelmi központok nyelvi nehézségek nélkül érintkezhetnek egymással. Hitler tudott Hess útjáról s • i Tudományos mű ez NDK-han a második világháborúról Érdekes tudományos, mű­vet jelentetnek meg az NDK-ban a második világ­háborúról, a kérdéssel fog­lalkozó tudósok sokéves ku­tatási eredményeinek fel­­használásával, az időszakról megjelent számos tanul­mány, visszaemlékezés, a le­véltárakban fellelhető és egyre mélyebben feltárt ere­deti okmányok alapján. A négykötetesre tervezett nagyszabású kiadvány első része most jelent meg Ber­linben, az NDK akadémiai kiadójának gondozásában, s az 1941. június 22-ig terje­dő időszakot öleli fel. A ter­vek szerint még az idén el­hagyja a nyomdát a máso­dik kötet (a Szovjetunió el­leni rablótámadástól a sztá­lingrádi csatáig). Ezután esz­tendőnként jelennek meg a hátralevő kötetek a harma­dik, az 1942 novemberétől 1943 végéig lezajlott esemé­nyekkel, a háború meneté­ben bekövetkezett alapvető fordulattal, a negyedik a német fasizmus teljes szét­zúzásával és a német nép felszabadításával foglalko­zik, úgyhogy 1977-re feje­ződik be a teljes kiadás. A mpst megjelent, 644. nagyalakú oldalas, számos, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen fényképfelvétellel és más dokumentumokkal illusztrált kötet a Szovjet­unió elleni támadásig fejti ki az NDK történészeinek álláspontját a háború elő­készítéséről, kirobbantásáról és menetéről. A széles körű szerzői kollektíva — az NDK tudományos akadémiájának központi történelemtudomá­nyi intézete az NDK had­történelmi intézetével, va­lamint az NSZEP KB mel­lett működő marxizmus—le­­ninizmus intézettel együtt­működésben gondozía a mű­vet — nagy figyelmet for­dít a német monopoltőke szerepére a háború előké­szítésében. Kimutatja, mi­lyen szoros összefüggés jel­lemzi e körök profitéhségét, a német militaristák, expan­ziós törekvéseit, a nácik ideológiáját, és azt a német­országi terrort, amellyel a Német Kommunista Párt tagjait és más német béke­szerető erőket a legkegyet­lenebb módszerekkel igye­keztek megsemmisíteni. A könyvben közölt adatok bizonyítják, hogy a Lengyel­­ország elleni támadás idő­szakában, de különösen a Szovjetunió elleni támadást Közvetlenül megelőző na­pokban tetőztek a letartóz­tatás! hullámok. A náci de­magógia, a kezdeti látszat­­sikerek, amelyeket a hitle­rista rezsim a kapituláns angol és francia politikusok hallgatólagos támogatásával ért el, Németországban nagy létszámú tömegelvet téyesz­­tettek meg, és a Wehrmacht hadbíróságai által (tárgyalt nagyszámú, úgynevezett ha­za-, felség- és zászlóárulási ügyek, a bíróság által elren­delt kivégzések százai, azt Közellenség: °zolkf?l . as a aoham/zas Az országutak első számú közellensége világszerte továbbra is az alkohol. Pedig úgy tűnik, a hatóságok szigorral, a pszic­hológusok és a reklámszakemberek meg­győző munkájukkal, a műszakiak lelemé­nyességükkel már-már egész fegyvertáru­kat bevetették. A General Motors például olyan szellemes szerkezetet szerelt kocsi­jaiba, amely automatikusan méri a volán­hoz ülő személy leheletének alkoholtar­talmát, s ha abban egy ezreléknyit észlel, lehetetlenné teszi a kocsi beindítását. Sok országban most arra készülnek, hogy az amerikai tapasztalatokból merít­ve megkísérlik az alkoholt fogyasztó gép­kocsivezetők gyógykezelését is. A borsos büntetés mellett kötelezik a vétkeseket, hogy pszichológiai csoportterápiáh vegye­nek részt. Az USA-ban erről a módszer­ről jó eredményeket jegyeztek fel, tízéves gyakorlat igazolja, a próbálkozásokat. Az alkoholnak a vezetésre gyakorolt reflexbénító hatásáról sok szó esik. Arról is beszámolnak a lapok, hogy egyes gyógyszerek fogyasztása is tompítja a fi­gyelmet. Teljesen új megállapítással je­lentkezik Ferdinand Shmith nyugatnémet professzor aki azt követeli, hogy minden baleset elkövetőjére nézve súlyosbító kö­rülménynek keli tekinteni a volán. mellett történő dohányzást. A nikotin ugyanis erő­sen mérgez és kábít, csökkenti a bizton­ságos vezetéshez szükséges koncentrációt, a dohányzás művelete eltereli a figyelmet, lefoglalja a kezet és így tovább. A kutatások valóban arról tanúskodnak hogy zárt utastérben elszívott tíz cigaretta már jelentősen bénítja a vezető cselekvő­­képességét, hiszen a nikotin mellett még vagy húsz féle mérgező anyagot tartalmaz, a füstben levő széndioxid pedig akadá­lyozza a vér oxigénfelvételét . Ugyanakkor azt is felveti: az erős do­hányosok annyira megszokták ezt az ideg­mérget, hogy a cigaretta megvonása is ká­rosan befolyásolná a vezető magatartását. A jövőben tehát ki kell dolgozni a do­hányzás megtiltásának' jogi és fiziológiai módszereit, s nagyobb figyelmet kell szen­telni a közlekedésbiztonság valamint a dohányzás összefüggéseinek. Schmidt professzor témájáról átfogó nemzetközi statisztika még nem készült. Néhány ország szakembereinek megálla­pítására támaszkodva azonban az egyik amerikai biztosítótársaság máris kedvez­ményeket nyújt azoknak az autósoknak, akik nem dohányoznak. Számukra 25 szá-: zalékkal Csökkentik a szavatossági bizto­sítás összegét. is bizonyítják, hogy Német­országban a hitleristáknak és a rablóháborúnak nem kevés nyílt ellenzője akadt még 1 ebben, a nácik számá­ra „felfelé ívelőnek” számí­tó szakaszban is. A háború körülményeit tárgyalva, a szerzői kollek­tíva részletesen foglalkozik azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket bizonyos angol­szász körökkel egyetértésben á leginkább liberálisnak ne­vezhető német nagytőkések é,s politikusok tettek egy nyugati békekötés érdeke­ben, hogy Hitler egész ere­jét a Szovjetunió ellen for­díthassa. E titkos tárgyalá­sokon körülbelül ugyanazok játszottak vezető szerepet —­­a többi között Goerdeler volt lipcsei főpolgármester, akik később az 1944. július 20-i Hi ti ér-ellenes és következet­lenségével nemcsak Hitler életben maradasa miatt ku­darcra ítélt összeesküvés elére álltak. Hess angliai küldetésével kapcsolatban a szerzők va­lószínűnek tartják, hogy bár a hitleristák tágadták, Hess Hitler tudtával és be­leegyezésével „szökött” Ang­liába, hogy a küszöbönálló szovjetellenes háború elölt kiegyezzen azokkal az angol körökkel, amelyek csaknem két évvel a háború kitörése után is hajlandók, voltak- a hitleristákkal tárgyalni, de amelyeknek elképzelései az akkori világpolitikai hely­zetben mégsem valósulhat­tak meg. Az NDK történé­szei idézik Ernst Wilhelm Böhle egykori gauleitert, Hess bizalmasát, aki a há­ború után azt vallotta,. hógy „Hitler tudott Hess külde­téséről”.

Next

/
Thumbnails
Contents