Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1ST5. február 15. I Dublini döntések Figyelemreméltó eredménnyé aárult a Közös Piac tagállamai külügyminisztereinek egynapos tanácskozá­sa. Az esztendő első konzultációját Dublinban tar­tották. Már önmagában az is feltűnő, hogy a „Kilencek” figyelmüket elsősorban világpolitikai témáknak szen­telték. Nem kevésbé az, hogy a nyugat-európai álla­mok képviseletében „csalódásukat fejezték ki” az európai biztonsági értekezlet második szakaszának szerintük lassú menete miatt. Ez csakugyan újdonság­számba megy, mert eddig a szocialista országok állam­­férfiai vélekedhettek ehhez -hasonlóan, örvendetes te­hát, hogy végre az EGK külügyminiszterei léptek, fel sürgető szándékkar a genfi értekezlet menetének meg­gyorsítására. Hasonlóképpen csak üdvözölni lehet azt a kinyil­vánított óhajukat, hogy valamennyi részvevő tegyen erőfeszítéseket az Európa-tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésére. Meglehetősen eltér viszont az eddigi gyakorlattól a közel-keleti társággal és a ciprusi válsággal össze­függésben nyilvánoságra hozott közös piaci álláspont. Úgy tűnik, hogy az EGK szeretné mielőbb megkezde­ni a párbeszédet az Arab Liga tagországaival és szíve­sen közreműködnének — akár mint közvetítők — a ciprusi válság rendezésében. Ez már valóban dicsére­tes ügybuzgalom! Annál is inkább, mert jól emlék­szünk azokra az időkre, amikor az olajtermelő arab államokkal kapcsolatban Nyugat-Európa egészen más húrokat pengetett. Lám-lám, ebben az energiaszegény világban miként változnak a politikai álláspontok! Még akkor is, ha egyes arab vezetők szerint nem ér­kezett el az ideje annak, hogy Nyugat-Európa szá­mottevő lépéseket tehessen a közel-keleti válság bé­kés rendezésére — a Dublinban kinyilvánított készség mindenképpen megnyugtató. Nem különben a helyzet valós értékeléséből fakad » másik, a Ciprussal kapcsolatos közvetítési ajánlat. Kérdés azonban, hogy a Közös Piac NATO-tagálla­­mainak külügyminiszterei miként lépnek fel az Észak- Atlanti Szervezet színe előtt, ha majd ott terítékre kerül a török lépés miatt ismét kiéleződött ciprusi helyzet. Az ugyanis kétségtelen, hogy az Ankara által ösztönzött nicosiai lépés a NAÍO számára most már halaszthatatlan döntéseket sürget. Gips a Biztonsági Tanácshoz fonlui A biztonsági értekezlet új, békés korszak kezdetét jelentheti Európa életében Folytatódtak a szovjet—brit tárgyalások A moszkvai Kremlben folytatódtak a hivatalos tárgya­lások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter, illetve Harold Wilson brit miniszter­­elnök és James Callaghan külügyminiszter között CSpre* hivatalosait a Biz­tonsági Tanácshoz fordul az önálló ciprusi török szövet­ségi állam egyoldalú kikiál­tása miatt, Az erről szóló bejelentést Makari ősz cipru­si államfő tette, miután kor­mányának tagjaival több mint öt órán át tárgyalt * legújabb fejleményekről. Makaríosz leszögezte, hogy s török eiprioták döntése súlyos csapást jelent a szi­get jövőjéről és a konflik­tus békés rendezéséről ío­­tyó tárgyalásokra. Nicosiában tegnap töbfe mint ötezer görög cípriota tüntetett « ciprusi török szövetségi köztársaság kiki­áltása ellen. Makari ősz a tömeggyűlésen elhangzott beszédében hangoztatta: a görög eiprioták soha sem egyeznek bele a sziget meg­osztásába, soha sem fogják azt elismerni. A ciprusi kor­mány mindent meg fog ten­ni, hogy megvédje az ország függetlenségét, szuverenitá­sát és területi integritását. Athénban közben bejelen­tették, hogy a ciprusi ese­ményekre való tekintettel elhalasztják Biciosz görög és Kissinger amerikai külügy­miniszter vasárnapra Bonn­­ba tervezett találkozóját. Kissinger Jordániába utazott Kétórás megbeszélést tar­tott tegnap délelőtt Jeruzsá­lemben az izraeli vezetőkkel Henry Kissinger amerikai külügymiszter. A megbeszé­lésről távozóban újságírók­nak csak annyit mondott, hogy az eszmecsere „igen kellemes” volt. Izraeli források úgy tud­ják, hogy a tegnapi ameri­kai—izraeli tárgyaláson el­sősorban „kétoldalú kérdé­sekről” az Izraelnek nyúj­tandó katonai és gazdasági segélyről volt szó. A State Department veze­tője együtt ebédelt Golda Meir volt izraeli miniszter­­elnökkel, majd délután to­vábbutazott Jordániába, ahol megkezdte tárgyalásait Husszeinnal, Jordánia kirá­lyával. _ Waldheim folytatja közel-keleti körútját Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Szaúd-Arábiában tett kétnapos hivatalos láto­gatásának .befejeztével teg­nap Rijadból Abu Dhabi-ba érkezett, ahol megbeszélést tartott Khalifa Bin Zaid Al- Nahajannal, az Arab Emi­rátusok Államszövetségének miniszterelnök-helyettesével és Ahmed Khalifa Al-Szu­­veidi külügyminiszterrel. A főtitkár a déli órákban Dubaiba utazott. Összecsapások Dél-Vietnamban A Reuter-iroda saigoni ka­tonai körökre hivatkozva tegnap arról tudósított, hogy a dél-vietnami központi fennsíkon lévő Kontum és Pleiku térségében összecsa­pások folynak a népi erők és a Thieu rezsim alakulatai között MOSZKVA Moszkvában pénteken vé­gétért a szocialista országok oktatásügyi minisztereinek első konferenciája. Az érte­kezlet résztvevői állást fog­laltak a szocialista országok tudósai és padagógusai kö­zötti együttműködés kiszéle­sítése mellett A konferen­cián a magyar küldöttséget dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter vezette. •TUNISZ A szocialista intemacioná­­lé Bruno Kreisky osztrák kancellár vezette delegá­ciója tegnap reggel Tunisz­ból egynapos látogatásra Tripoliba, Líbia fővárosába utazott A küldöttséget hír szerint fogadja Moamer Kadhafi líbiai államfő. NEW YORK Gerald Ford amerikai el­nök Nelson Rockefellert a belpolitikai tanács alelnöké­­vé nevezte ki. A Ford el­nök vezetésével működő ta­nácsnak az a feladata, hogy koordinálja a szövetségi kor­mány különböző szervei ál­tal hozott belpolitikai — el­sősorban gazdasági — intéz­kedéseket BELGRAD A jugoszláv hatóságok ki­utasítottak az ország terüle­téről két amerikai állampol­gárságú operaénekesnőt, akik ellenséges röplapokat ter­jesztettek. A két énekesnő, kihallga­tása során elismerte, hogy jugoszláviai útjuk előtt egy szerb emigráns szervezet képviselője azzal bízta meg őket, hogy jugoszláv ellenes, uszító röplapokat megadott címekre továbbítsanak. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Harold Wil­son brit miniszterelnöknek a részvételével folytatódtak pénteken a hivatalos tárgya­lások a Szovjetunió és Nagy- Britannia között. Szovjet részről a megbeszéléseken résztvesz Koszigin szovjet miniszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter, Nagy-Britannia részéről pe­dig James Callaghan külügy­miniszter is. Wilson és Callaghan teg­nap délelőtt koszorút helye­zett el a Kreml falai alatt a Sándor kertben, az ismeret­len katona sírjánál. A hiva­talos tárgyalások második fordulója magyar idő szerint reggel kilenckor kezdődött a Katalin- teremben. Délben a‘ Kremlben a szov­jet kormány fogadást adott a brit vendégek tiszteletére, ahol Leonyid Brezsnyev és Harold Wilson beszédett mondott. Leonyid Brezsnyev megje­gyezte, „komoly pozitív vál­tozások mentek végbe a nemzetközi életben, egyebek között egyrészről a Szovjet-Leonyid Brezsnyev: „A Szovjetunió vezetőit át­hatja az eltökélt szándék: minden tőlük telhetőt elkö­vetnek, hogy törénelmileg visszafordíthatatlanná tegyék necsak magát a nemzetközi feszültség enyhülését, hanem a különböző társadalmi rend­szerű államokkal való tar­tós, gyümölcsöző és kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dést is, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alap­ján. A Szovjetunióban mi igy értelmezzük a békés egy­más mellett élést” — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev. „A béke megszilárdításá­nak és a békés együttműkö­désnek ezen az útján — foly­tatta az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára — vé­leményünk szerint jó partner lehetne Nagy-Britannia is. Nagy-Britannia szavának nem kis súlya van a nemzet­közi ügyekben”. Leonyid Brezsnyev rámu­tatott, hogy Európában „megvan a jó kiindulási pont”. A biztonsági és együtt­működési értekezlet arra hi­vatott, hogy „hosszú törté­nelmi időszakra lefektesse Európában a béke és a jó­szomszédi együttműködés szilárd alapjait A közvet­len feladat most az, hogy eredményes és méltó befeje­zést nyerjen ez a nagy ügy, amely, meggyőződésünk sze­rint, egy új, valóban békés és konstruktív korszak kez­detét jelentheti, és kell is, hogy jelentse Európa életé­ben”. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökken­tésével foglalkozó bécsi tár­gyalások kérdését érintve, Leonyid Brezsnyev a követ-nero!d Wüsar: Harold Wilson, a tisztele­tére adott ebéden mondott beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy a mos­tani angol—szovjet tárgyalá­sok új szakaszt, fordulatot jelentenek a két ország kap­csolataiban. „A vendégszerető fogadta­tás, amelyben önök és népük részesített bennünket, úgy gondolom kifejezője annak az óhajuknak, amelyet mi is osztunk, hogy várakozásaink az új, reális nemzetközi együttműködésben, az an­gol—szovjet kereskedelem és barátság helyreállításában testesüljenek meg” —, mon­dotta Wilson. unió és más szocialista or­szágok, másrészről az olyan államok, mint Franciaor­szág, a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokban”. kezűket mondotta: „bizonyos országok arra irányuló kí­sérletei, hogy egyoldalú előnyöket biztosítanak ma­guknak, a másik fél „kiját­szását” célzó próbálkozások, sajnos, még mindig komoly mértékben akadályozzák a haladást a becsi tárgyaláso­kon”. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára egyik leg­fontosabb feladatnak nevez­te a közel-keleti békés ren­dezést, amelyet tűrhetetlen módon elodáznak. „Ezért a Szovjetunió határozottan ál­lást foglal a genfi békeérte­kezlet munkájának mielőbbi felújítása mellett Ezen az értekezleten természetesen másokkal azonos alapokon kell, hogy hallassák szavukat a palesztinai arab nép kép­viselői, mert a palesztinai probléma igazságos megol­dása — a tartós békés rende­zed egyik kulcsfontosságú eleme”. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, „mind nagyobb je­lentőségre tesz szert az a feladat, hogy meg kell aka­dályozni a nukleáris fegy­ver további elterjedését a földön, fokozni kell az e kér­désben megkötött nemzetközi szerződés hatékonyságát maximálisan ki kell terjesz­teni az atomsorompó szerző­désben résztvevők körét”. „Korunk politikai légköre és műszaki-gazdasági lehető­ségei most napirendre tűzik a Szovjetunió és Nagy-Bri­­tannia nagyobbarányú, hosz­­szabb időre kiterjedő, köl­csönös előnyös együttműkö­désének kérdését számos gaz­dasági területen” —, mon­dotta beszédében Leonyid Brezsnyev. Harold Wilson megjegyez­te, hogy a genfi értekezleten a résztvevők erőfeszítéseit „igazolni fogja az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záró szakaszá­nak legrövidebb időn belüli megrendezése, legmagasabb szinten. Ami egyesít bennün­ket, az fontosabb annál, ami elválaszthat” —, jegyezte meg Wilson. A közel-keleti helyzetről szólva, a brit minszterelnök kijelentette: Nagy-Britannia kormánya és a Szovjetunió kormánya „különböző szem­pontok szerint” közelítik meg a közel-keleti problémát, de ugyanazt a célt követik, ne-; vezetesen, amelyet a Bizton­sági Tanács 1967-ben és ké­sőbb elfogadott határozatai tűztek ki. A szovjet—angol kapcsola­tok kérdéseivel kapcsolatban Wilson kijelentette, hogy ér­dekelt az angol kereskedelem kiszélesítésében, „s öröm­mel tapasztalta a szovjet kor­mány részéről az angol— szovjet kereskedelem fej­lesztésére irányuló óhaj meg­erősítését.” ☆ Délután a tárgyalóküldött­ségek újabb megbeszélésre ültek össze. Este Wilson és Callaghan, valamint a két brit államférfi felesége, akik számára egyébként külön programot dolgoztak ki a szovjet vendéglátók, a Moszkvai Nagyszínházban megtekintették a „Diótörő” című balettet. Zamjatyin sajtóértekezlete ,;A szovjet vezetők telje­sen reális lehetőségnek te­kintik, hogy új szakasz kez­dődjék a Szovjetunió és Nagy-Britannia kapcsolatai­ban” — jelentette ki tegnap délutáni moszkvai sajtóérte­kezletén Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója, s egyben a szovjet kormány szóvivője, aki csütörtökön délután és tegnap délelőtt jelen volt a Kreml Katalin­­termében a szovjet—angol hivatalos tárgyalásokon. Zamjatyin egy kérdésre válaszolva határozottan meg­cáfolta azokat a híresztelé­seket, melyek az utóbbi idő­ben a nyugati sajtóban lát­tak napvilágot Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának egészségi álla­potára vonatkozóan. Bevezetőben a szovjet szó­vivő hangoztatta: a Szovjet­unió arra törekszik, hogy viszonya Nagy-Britanniával a béke és a széles körű együttműködés viszonya le­gyen. A pénteki tárgyaláso­kon — hangoztatta Zamja­­tyin — a nemzetközi prob­lémák közül az európai biz­tonság kérdéseit és a közél­­keleti problémakört emelte ki. Szóba került a ciprusi helyzet is, mely tekintetben a Szovjetunió álláspontjában nincs változás: a Szovjetunió ragaszkodik Ciprus szuvere­nitásához, függetlenségéhez és területi integritásához. A ciprusi kérdés megoldásában jó alapnak tartja a Bizton­sági Tanács és az ENSZ- közgyűlés határozatait. A Szovjetunió egyetlen törvé­nyes ciprusi kormányt is­mer el, amelynek Makaríosz érsek az elnöke. Általános véleménycseré­re került sor a közel-keleti helyzetről és az európai biz­tonsági konferenciáról is. A szovjet—brit tárgyalá­sok nyomán aláírandó ok­mányokról szólva Zamjatyin megemlítette, hogy a kül­ügyminisztériumok több ok­mányt készítettek elő a ke­reskedelmi-gazdasági és tu­dományos-műszaki egyűtt-j működés tárgykörében. Minden készen áll az űrrandevnra Konsztesrtyí® Süsüje«/ és Glynn Lunney, a Szojuz— ApoEó-program szovjet, sí­­tetve amerikai műszaki igaz­gatója Houstonban sajtóérte­kezleten bejelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok űrhajói teljesen ké­szen állanak a júliusra ter­vezett repülés . végrehajtás iára. Busnjev a többi között el­mondotta, hogy a Szojuz-tí­pusú űrhajót olyan műsze­rekkel és berendezésekkel látták el, amelyeket a Föl­dön és a világűrben egy­aránt kipróbáltak. Az előké­születek során két ember­­nélküli repülést hajtottak Eritrea Etiópia része Az eSóp ideiglenes kato­nai kormány nyilatkozatot adott ki Eritreával kapcso­latban. A nyilatkozat mindenek előtt egyértelműen leszögezi, hogy a kormány álláspontja szerint az ország területi in­tegritása sérthetetlen és te­rületi egységének megbontá­sára semmilyen körülmé­nyek között sem kerülhet sor. Az ország északi tarto­mányában kialakult helyzet­ről szólva a nyilatkozat rá­mutat: Eritrea emberemlé­kezet óta szerves része volt Etiópiának és nagymérték­ben járult hozzá az ország ősi kultúrájának kialakulá­sához. A kérdést földrajzi végre és felbocsátották as Szojuz—16-ot, személyzettel a kabinjában. Ezek a repü­lések a közös munkához szükséges berendezések el­lenőrzését szolgálták. Az el­végzett munka biztosítja a júliusi repülés sikerét — hangsúlyozta Busujev. Jelenleg Houstonban több amerikai és szovjet űrhajós és szakember munkálkodik a közös kísérlet előkészületek befejezésén. A felkészülés legutolsó stádiumaként áp­rilisban amerikai űrhajósok mennek a Szovjetunióba, hogy folytassák ismerkedé­süket a Szojuz-típusú űr­hajó berendezéseivel, és etnikai szempontból nésn ve pedig kétségtelen, hogy Eritrea és Etiópia elválaszt­hatatlan egységet képez. Végezetül a nyilatkozat megerősíti, a katonai kor­mánynak az eritreai kérdés tárgyalások útján való ren­dezése iránti készségét, de ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a másik fél mindeddig elutasított mindennemű ilyen kísérletet, ehelyett nagy arányú fegyveres akci­ókba kezdett és mindezzel arra kényszerítette é kor­mányt, hogy a személy- és vagyonbiztonság érdekében nyíltan fellépjen frontba tö­mörült elemek ellen. „Meg keli akadályozni a nukleáris fegyver további elterjedését a földön” „Ami egyesit bennünket az fontosabb annál, mint ami elválaszthat”

Next

/
Thumbnails
Contents