Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-09 / 7. szám
1975. január 9. SZOLNLK MEGYEI NÉPLAP VALÓSÍCÍZf SCI-rí.,. Az átöröklés mérnökei és sebészei Vlagyimir Engelhard akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai intézetének igazgatója a közeli és a távoli lövőről. Miért mutatnak ma oly nagy érdeklődést a molekuláris biológia és a molekuláris genetika iránt? A rákkutatók reményei például azért fonódtak össze velük, mert egy egészséges sejt elfajulása maga is „molekuláris betegség”. Keletnémet, csehszlovákiai és szovjet molekuláris biológusok közösen dolgoznak most egy enzimen, amely létfontosságú lehet. Csakis rákkeltő vírusokban fordul elő. Ezért, ha egy daganatban megtalálják, akkor az vírus-eredetű. Másfelől, mivel csak vírusokban fordul elő. az enzim hatástalanításával a rák kitörését meg lehetne talán előzni. A molekuláris biológiát azonban az enzimekhez nemcsak ez fűzi. Az enzimek' természetes katalizátorok. Közreműködésükkel egyes kémiai reakciók oly sebesen mennek végbe az élő szervezetekben, amilyenről a mérnökök legföljebb csak álmodhatnak. Viszont még nem sikerült az enzimeket Tűzoltó robotgép A levegőből való tűzoltás célját szolgáló, az égő objektumot gyorsan megközelítő repülő tűzoltóberendezést konstruáltak nyugatnémet kutatók. Rájöttek ugyanis arra, hogy a tűz idejekorán való elfojtása sokszor több nyereséggel jár — a megmentett emberi életről nem is beszélve —, mint amennyibe ezeknek az automatikus szerkezeteknek az elkészítése és időnkénti „bevetése” kerül. A repülő tűzoltóberendezés hossza 4,6 méter, súlya (öt mázsa oltóanyaggal együtt) 750 kilogramm. Tűz esetén több ilyen rakéta meghajtásos repülő testet kell útjára bocsátani gyors egymásutánban a tűzfészek irányába. Miközben másodpercenkénti száz méteres sebességgel halad, elektronikus vezérlőműve pontosan a tűz fölé irá-NYELVMŰVELÉS »Feszült hocsihelyzet.:”(?!) A sztii és a szénbányászat jelene és jövőj A címbeli nyelvi formát ebből a mondatból emeltük ki: ,,A napilapokból és a rádióból ismert feszült kocsihelyzetünk ellenére a mezőgazdasági igények, valamint a tüzelőanyagok szállításához igényelt vasúti kocsikat... biztosítjuk ..Az idézett mondat szerves része annák a hivatalos tájékoztatásnak, amelyet mind 'az elhivatalosított nyelvi formák felesleges használata, mind a megfogalmazás bizonytalansága egyformán jellemez. A „feszült kocsihelyzet” jelzős szerkezet nem segíti elő az egyértelmű fogalmazást, sőt inkább azt a szerepet szánta neki a hivatalos közlést megfogalmazó, hogy megkerülje vele a lényeget, és az egyenes mondandót határozatlanná alakítsa. Valóban, ez a nyelvi forma nagyon elmosódott jelentéstartalmú és szokatlan a használati értéke is. Először is: a kocsihelyzet összetétel utótagját tekintve egyáltalában nem illeszthető bele . az alábbi Jelzős kifejezések és összetett szavak sorába: jogi helyzet, nemzetközi helyzet, nehéz helyzet, kiváltságos helyzet, függő helyzet; ' beszédhelyzet, gólhelyzet, osztálvhelyzet, kulcshelyzet, világhelyzet stb. A kocsi előtaggal alkotott összetételek (kocsivizsgáló, kocsikísérő, koüzemi folyamatokban alkalmazni. A vegyészek tőlük telhetőén utánozzák a természetes katalizátorok működését, ami nem olcsó mulatság, és nem is mindig sikerül. Most viszont fölmerült egv lehetőség. Kevéssé bomlékony molekulákhoz kötöttek enzimeket, mintegy lehorgonyozták őket. Rögzített helyzetük annyira megnöveli az élettartamukat, hogy többszörösen föl lehet használni őket. Az enzimek megkötése az orvostudománynak is kapóra jön. Bizonyos betegségek éppen abból erednek, hogy a szervezet keveset termel valamelyik ''enzimből. Ilyenkor majd tartósan ható, kötött enzimeket juttathatunk a véráramba akár közvetlenül, akár műveséből. Hogy a biogenetika kilátásairól fogalmat alkothassunk, vegyünk e~v példát: a trágyázásét. Mint mindenki tudja, a vetemények nitrogént vesznek föl a talajból. Évente csak a Szovjetunió tonna milliószám gyárt nitrogéntartalmú 'trágyát. Egész iparág foglalkozik vele és műtrágyazsákokkal megranyítja a „repülő tűzoltót”, amely ott automatikus kioldószerkezete segítségével 20—30 méter magasból a tűzfészekre zúdítja a nagyhatású oltóanyagot. „Küldetése” befejeztével csiszín, kocsiforduló stb.) a pontos, a tartalmas fogalmak közötti egyértelmű viszonyt jelölik. A kocsihelyzet összetétel fogalmi értéke és viszonytjelölő szerepe azonban homályos, határozatlan, így csak az egyenes mondanivaló kikerülésére alkalmas nyelvi fonna. Mikor és hogyan lehet a kocsihelyzet feszült? A feszült idegek, a feszült viszony, a feszült érdeklődés, a feszült nemzetközi helyzet stb. kifejezésekben szereplő feszült szóalak ebbe a rokonértelmű sorba illeszthető bele szervesen: kifeszitett, kiélezett, fokozott, nagyfokú, felcsigázott stb. Az ilyen rokonértelmű jelentéskörben egészen világos a jelző használati értéke. A feszült kocsihelyzet nyelvi forma azonban nem erőszakolható belé ebbe a jelentéskörbe se. A panaszra adott hivatalos válasz tehát nyelvi formájában nem célszerű, mert nemcsak az eleven, élő nyelv valóban értelmes és meggyőző erővel teli formáit nem találjuk meg benne, hanerp szinte a tudatos elködösítés, a mellébeszélés szomorú példáját szolgáltatja, és leszoktatja az olvasókat az egyénileg formált gondolkodásról, fogalmazásról is. Dr. Bakos József kott teherkocsik vonulnak mindenfelé. Ugyanakkor nitrogén mindenütt van, hiszen a levegő háromnegyed része az. Mi lenne, ha „megtanítanánk” növényeinket, hogy a nitrogént közvetlenül a levegőből vegyék? Ha a nitrogénmegkötő baktériumok génjeit átültetnénk a sejtjeikbe. e növények minden utóda épp úgy a levegőből szívná a nitrogént, mint a génjüket rájuk ruházó mikroorganizmusok. De talán kevésbé távoli a „genetikai műtét” egv másik formája — a növény tulajdonságaiért (például a gyümölcsfa termékenvségéért) felelős gének átültetése. Fákat tehetünk így ellenállóvá betegséggel, vagy kemény körülményekkel szemben. Megnyílik az út a kultúrnövények nagyszabású nemesítése, szinte korlátlan átváltoztatása felé. De semmivel sincs kisebb jelentősége a szövet-összeférhetetlenség — molekuláris gyökereire vonatkozó kutatásoknak, amelyek a mindeddig sikertelen szervátültetések fő akadályát háríthatják el. mindegyik tűzoltóberendezés ejtőernyővel földet ér, tehát később újra felhasználható. Rakétahajtóművének üzemanyaga 8—10 kilométernyi távolság megtételére elegendő Láthatatlan kísérők A Nap legközelebbi csillagszomszédainak egyike a 10,8 fényév távolságra lévő, 4 magnitúdó fényességű Epszilon Eridani. A Sproul Obszervatóriumban 1938 és 1972 között több, mint 900 felvételt készítettek róla. Ezek kiértékelésekor azt találták, hogy a csillag saját mozgásában olyan periodikus ingadozások vannak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az Epszilon Eridani valószínűleg — a Naphoz hasonlóan — egy vagy több kis tömegű, sötét kísérővel rendelkezik. A számításokból az ingadozás periódusára 25 év, a sötét kísérők össztömegére a Jupiter tömegének közel hatszorosa, 0,006 naptömeg adódott. Édesvíz a sóstó helyén Ukrán szakemberek elkészítették a Duna—Dnyeszter öntözőrendszer építésének műszaki terveit. A tervezők eredeti megoldást javasoltak a Fekete-tenger melléki aszályos földek öntözéséhez. A Duna vize 13 kilométeres gravitációs (ejtős) csatornán jut el a Szaszik nevű sóstóba. A tavat keskeny homokpad választja el a Fekete-tengertől. A védőgát felépítése után nagy teljesítményű szivattyúk a tó sós vizét a tengerbe szivattyúzzák. A természetes víztároló több mint 500 millió köbméter édesvizet képes befogadni és csaknem 200 000 hektár aszályos föld öntözését teszi lehetővé. Néhány évvel ezelőtt még arról tanácskoztak a szakemberek, hogy a kőolaj- és a földgáz-lelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat, hogy a gyengébb energiahordozókról a nagyobb kalóriájúakra való áttérést addig sohasem követte visszafordulás a régihez. Most, az 1973—74 évi energiaválság folyományaként, másként történt, ami egyben a vitát is eldöntötte. A szenet ugyanis világszerte „rehabilitálták”, folyik a korábbi tervek, elképzelések felülvizsgálata, a széntermelés pedig egyre fokozódik. Üj gépeket, eszközöket konstruálnak, hogy a széntermelést még intenzivebbé lehessen tenni. Sok országban nem azért nyúltak hozzá ismét a szénkészletekhez, mintha valamiféle új előnyét fedezték volna fel a szénhidrogénekkel szemben, hanem kényszerűségből. Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű áremelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi eloszlása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesülhet a nagyobb kiadások egy részétől, az olajtermelők „ultimátumának” kihatásaitól. Csökkenés ultin növekedés Hazánkban az 1960-as évek elején kialakított energiakoncepció szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan kisebbedéit a szénbányászat szerepe. A felhasznált szén mennyisége az 1965. évi 31,4 millióról 1975-re 26,5 millió tonnára csökken. A mennyiségi változás mellett nagyarányú változás ment végbe a felhasználás szerkezetében is. Csökkent a vasút, a lakosság és az ipari fogyasztók szénigénye, s növekedett a villamosenergia-ipar szénfogyasztása. Az energiaszerkezet korszerűsödését jelzi, hogy míg 1950—52-ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigényeit, addig 1965-re a részesedése mintegy 55 százalékra esett vissza. 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni.) Az energiaszerkezet korszerűsítése a következő években is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csökken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az eredeti elképzelések szerint csökkenne tovább, az arány 1990-re nem lenne magasabb 10 százaléknál. Az igények változása azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt jelenti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 százalékos lesz, az országos össztermelés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. t lJj bányák, fokozott gépesítés Az elmondottakból kiviláglik, hogy a termelés komoly mértékű felfuttatására, nagyarányú fejlesztésére van szükség a szénbányászatban. Mivel a meglevő bányák fokozatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy kapacitású új bányák megnyitásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyművelésű és egy külfejtésű új bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a felét (kb. 20 millió tonnát) fedezni lehetne. Az új bányatelepítési javaslatok az oroszlányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi szénterületre terjednek ki valamint a bükkábrányi lignitfejtést foglalják magukban. Az elmúlt évek tendenciáira jellemző volt a nem gazdaságos bányák leállítása, a termelés erőteljes koncentrációja: 1965-ben még 133 bánya működött az országban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére pedig várhatóan csupán 53 marad üzemben. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az egy bányaüzemre jutó termelés mennyisége: a mélyművelésű bányákban 750-ről 1300 tonnára, a külfejtéseken 44- ről 27 000(!) tonnára fokozódott á hozam. A számok további érdekességeket is elárulnak. Többek között azt, hogy a gépi jövesztés aránya 5,9 százalék-Szénkitermelés mélyművelés sei ról 54 százalékra, a gépi rakodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Ha azonban mintegy 15 év múlva el akarjuk érni a 40 millió tonna körüli szénkitermelést, a korszerű gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászat-ik ban jelenleg a vágathajtás gépesítésben tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakoncepció értelmében tulajdonképpen „visszafogjuk” a szénbányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben csupán ott fogjuk felhasználni a szenet, ahol gazdaságosan tehetjük meg, akkor viszont igen nagy mennyiségben. Kiderült például, hogy a gyenge fűtőértékű hazai barnaszén és lignit csak erőművekben alkalmas tüzelésre. Az is bebizonyosodott, hogy érdemes építeni egy olyan óriási erőművet, ami annyi villamos energiát ad majd. mint a mai össztermelés fele. Energetikai kombinát Bükkábrányi an Az 1980-as évek elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 2000 megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, hogy a föld alatt mintegy 500—550 millió tonna lignit van, amelyből az erőmű évi 21— 22 millió tonnát használhat fel. Ez a lignitmennyiség több lesz, mint az összes mélyművelésű bánya termelése együttvéve. A lignitréteg egyébként 8—13 méter vastag, és általában 30—50 méter mélyen helyezkedik el. A kitermelést természetesen a legnagyobb fokú gépesítéssel fogják elvégezni. Nem lehet kétséges, hogy ilyen mennyiségű szénvagyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor sem, ha a kitermelt szén kalóriaértéke messze elmarad a mélyművelésű bányák szeneitől. Csak meg kell találni a kisebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is.
