Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-07 / 5. szám

I 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. január 7. INFLÁCIÓ Eleresztett gyeplő A feltételezett Vulkán-bolygó „Rengeteg statiszti­kánk van, de valójá­ban fogalmunk sincs arról, hogy mi történik” — nyilatkozta a Newsweeknek az amerikai elnök egyik gaz­dasági tanácsadója. A másik így beszélt: „Az előrejelzési adatokban semmi sem volt, amiből erre (az infláció ilyen arányára) lehetett volna kö­vetkeztetni”. Másszóval: az amerikai tanácsadók mindent elkövettek azért, hogy elhá­rítsák a felelősséget maguk­tól az árak — 1973 elején történt — robbanásszerű növekedése és az infláció az­óta is tartó magas szintje miatt. Pedig a kormány ak­koriban többször nyilatkozta, hogy kezében tartja a gyep­lőt, és szükség esetén eleresz­ti vagy fékezi a lovakat (vagyis az árakat és a bére­ket.) Aztán hirtelen úgy tűnt, hogy ez a biztos kezű admi­nisztráció mégis elengedte a kantárt... Az inflációnak egyik vál­faját a közgazdászok így ne­vezik: „home made” — ott­hon csinált. Ez a házilag gyártott infláció minden fej­lett tőkésországban jelentke­zett, mértéke évente 3—5 százalék között ingadozott. Oka: a tőkés kormányok rendszeresen többet költenek, mint amit a nemzeti jövede­lem lehetővé tenne. Az ál­lamháztartások hiánya nem ritkán a 10—15 százalékot is eléri. Azt is mondhatnánk: ezeket az országokat az jel­lemzi, hogy mindenki, ^ az egyén és az állam is, többet költ, mint amennyit megen­gedhetne magának. Ezt a takarón túli nyújtózkodást az állam nagyobb pénzkibo­­csájtással fedezte. A bank­betétek utáni kamatláb eme­lésével pedig sikerült min­dig megakadályoznia, hogy az infláció a gazdasági élet­ben nagyobb nehézségeket okozzon. A kapitalista orszá­gokban szinte már megszo­kott ritmussá vált az a rend, hogy az áremelkedést bér­emelés követte, majd azt új­ra áremelés, nagyobb — ál­lami — méretben pedig a pénzromlást adóemelés, ka­matlábemelés, állampapírok vétele vagy eladása — majd ismételt pénzromlás. A nyugati kormányok a néhány éve kezdődött — különösen nagy mértékű — infláció ellen is ilyen házi patikaszerekkel védekeztek. A hivatalos kamatlábakat csaknem megduplázták. Az árak emelkedése is ebbe a „védekezés” kategóriába tar­tozik. Az infláció megféke­zésére szolgáló hagyományos módszerek azonban ez alka­lommal nem használtak. Az otthon előidézett infláció ugyanis kívülről is erősödött. A közgazdászok az infláció eme újabb válfaját „impor­táltának nevezték el. A mostani inflációs folyamatot éppen az otthon előidézett és az importált infláció együt­tes hatása teszi súlyossá. De honnan ez az import áremel­kedés? Előző két cikkünkben szól­tunk a két alapvető okról, az Egyesült Államok kor­mányának felelősségéről, amely évtizedeken át nem­zetközi méretekben űzte a „fenn az ernyő, nincsen kas” pénzügyi politikát, és rend­szeresen túlköltekezett, hiá­nyát pedig pénzkibocsátás­sal — méghozzá nem is akármilyen pénz, hanem nemzetközi kulcsvaluta (dol­lár) — fedezte. A nyers­­anyagárak emelkedése pedig a szó szoros értelmében „olajat öntött a tűzre”. A nyersanyagárak emelke­dése tulajdonképpen termé­szetes folyamat. Az iparcik­kek és berendezések arának emelkedése az elmúlt évtize­dekben lényegesen megha­ladta a nyersanyagokét, és ez a fejlődő országokat sújtotta. Hiszen termékeikért egyre kevesebb árut kaptak cseré­be, s ez lefékezte gazdasá­guk fejlődését. A mostani robbanásszerű nyersanyagár­emelkedés azonban olyan ütemű, hogy több terméknél máris meghaladta azt a mér­téket, amelyet a reális cse­rearányok megkövetelnének. És itt megint a monopóliu­mok „árkiigazító” szerepe az elsődleges. Egyes országok és mammut-vállalatok ugyanis — miként régen a műgyűj­tők — nyersanyagot gyűjte­nek. Igyekeztek a még elér­hető árukat minél nagyobb tételben megvásárolni, fel­halmozni, hogy biztosítsák a maguk számára a viszonylag olcsóbb anyagot. Ez termé­szetesen a piacon hiányt okoz, és újabb áremelkedést. Persze, a nyersanyagok mellett a pénztulajdonosok (elsősorban magánszemélyek) mást is gyűjtenek: aranyat, ingatlant, műtárgyat. S ezek árai is rakétaszerű gyorsa­sággal emelkednek. Az arany unciája (54,2 gramm) a sza­badpiacon 1974 elején 80 dollárba került, most már 170 dollár fölött van. Az in­gatlanok ára megtöbbszörö­ződött, egy-egy Renoir vagy Picasso-képért dollármillió­kat fizetnek. Visszaka n yarodtunk hát ismét a magas árakhoz, a tőkés világ pénzügyi válságához. A pénzügyi vál­ság természetesen nem min­dig jelent gazdasági válsá­got, de annak elindítója le-A szovjet parlament de­cemberi ülésszaka, figyelem­be véve mindkét kamara ál­landó bizottságainak módo­sításait és a képviselők fel­szólalásait, jóváhagyta a Szovjetunió állami népgazda­ság-fejlesztési tervét és az ország állami költségvetését az 1975. esztendőre. Elfogad­ta a terv és a költségvetés kulcsfontosságú mutatóit rögzítő törvényeket. A Legfelső Tanács üléssza­kának határozatait kommen­táló szemleírók kiemelik a Szovjetuniónak azt a törek­vését, hogy ezután is rendü­letlenül folytatja az enyhü­lésnek és a béke erősítésé­nek politikáját. Erről tanús­kodnak a tények. Először: a védelmi ki­adások 1975-ben ismét 200 millió rubellel, két esztendő alatt (1974—1975) pedig fél­­milliárd rubellel csökken­nek. Ezeknek a kiadásoknak a volumene 17,4 milliárd rubel lesz (a költségvetés 8.4 százaléka), szemben az 1973. évi 17,9 milliárd rubel­lel (9,9 százalék). Másodszor: az összki­adások körülbelül 90 száza­lékát békés célokra — a gaz­daság, a kultúra, a lakás­­építkezés fejlesztésére, a la­kosság életszínvonalának nö­velésére — fordítják. Harmadszor: a Szov­jetunió, külpolitikai irányvo­nalával összhangban, 1975- ben tovább bővíti kereske­delmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatait más országokkal. Még job­ban erősödik az együttmű­ködés a szocialista orszá­gokkal. Bővül a kereskede­lem a fejlődő államokkal és az iparilag fejlett kapitalis­ta országokkal. A kü lkeres-. het. A tartós és magas szin­tű infláció — amely úgy is felfogható, mint a beteg gaz­dasággal járó árulkodó láz — hosszú távon általános le­romláshoz vezethet. Hogy csak néhány következményt említsünk, a belföldi árak növekedése csökkenti a reál­­jövedelmet, ez értékesítési nehézségeket okoz. Az embe­rek kevesebbet vásárolnak. A termelés ennek nyomán visz­­szaesik. Ez például a nyuga­ti autóiparban máris bekö­vetkezett. A termelés visz­­szesése pedig vagy azzal jár, hogy ez a jelenség végiggyű­rűzik az ipar egészén, (hi­szen például az autóipar ha­nyatlása visszaveti a csavar­gyártást, a gumigyártást épp­úgy, mint más, autóval kap­csolatos iparágak), vagy kül­földi piacokat keresnek a vállalatok árucikkük számá­ra. A nemzetközi piac vi­szont szűkül, hiszen az inflá­ció nyomán a legtöbb ország­ban fizetési nehézségek ke­letkeznek, ezért csökkentik a behozatalt. A növekvő ex­port-orientáció, a szűkülő piac kiélezi a versenyt a tő­kés államok között és felfo­kozza a lappangó érdekel­lentéteket. Az országokon be­lül pedig a munkásosztály és a tőkésosztály ellentétei lesz­nek élesebbek, mert a tő­kés állam megpróbálja az infláció növekvő terheit a bérből és fizetésből élők nya­kába varrni. K. A. (Következik: 4. Ki fizesse a válság árát?) kedelem forgalma több mint 13 százalékkal emelkedik. A szovjet parlamentben a terv és a költségvetés tár­gyalását a gyors fejlesztési ütem lehetőségének felisme­rése jellemezte. Az üléssza­kon a fő figyelmet arra összpontosították, hogyan le­het túlteljesíteni a tervet és megvalósítani az ötéves terv fő feladatát, a nép életszín­vonalának számottevő növe­lését. A jelenlegi szakaszban a szovjet gazdaság fejlődésé­nek sajátossága a minőségi mutatók növelése. A kilen­cedik ötéves terv befejező évében tehát az idén az egész gazdaság. különösen pedig annak döntő ága, az ipar hatékonyságának növe­lésén van a hangsúly. To­vábbra is rendkívül idősze­rű követelmény az ország hatalmas termelési potenci­áljának és gazdag erőforrá­sainak jobb kihasználása. A számítások szerint a nemzeti jövedelem egy év alatt 6,5 százalékkal növekszik. Ab­szolút növekedése nagyobb lesz az ötéves terv négy esz­tendejének átlagánáL Az ipari termelés 6,7 százalékkal emelkedik. Gyor­sabban fejlődik a gép-, a vegy-. a petrolkémiai és a műszaki haladást meghatá­rozó ipar sok ágazata. Így például az egész gazdaság műszaki rekonstrukciójának alapja, a gépipar több mint 10 százalékkal termel majd többet. Az utóbbi években lényegesen megnőtt a fo­gyasztási cikkek termelése; 1975-ben újabb 6 százalék­kal növekszik. Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanár Callaghan Tanzániában James Callaghan brit kül­ügyminiszter vasárnap este Dar Es Salaamba érkezett és nyomban megkezdte tárgyá­­lásait a tanzániai kormány minisztereivel Dél-Afrika jö­vőjéről. A brit diplomácia vezető­je az elmúlt napokban több afrikai fővárosban tett vil­lámlátogatást, hogy megis­merkedjék az afrikai vezetők álláspontjával Rhodesia kér­désében. Jeaház -politika Miki Takeo miniszterelnök elhatározta, hogy a hagyomá­nyos vacsorák helyett ezután kevésbé költséges reggelik keretében találkozik a kor­mányt támogató nagytőkések vezető képviselőivel. A ja­pán konzervatív politikusok és a nagytőkések közös va­csorái arra szolgáltak, hogy ezeken döntsék el„ milyen politikai és gazdasági lépé­seket tegyen a konzervatív kormány. A „teaház-politi­­ka” néven ismert gyakorlat tökéletes összhangot biztosí­tott a politikusok és a mo­nopóliumok között. Portugál • angolai csúcs A portugál kormány üdvö­zölte a három angolai fel­szabadító mozgalom képvi­selőinek mombasai megálla­podását és bejelentette, hogy pénteken Portugália déli ré­szén tárgyalásokat kezd a szabadságharcosok vezetői­vel a legnagyobb portugál gyarmat sorsáról. Francisco Costa Gomes portugál államfő, a dekolo­­nizációs bizottság elnöke „alapvető lépésnek” nevezte a mombasai találkozón elért eredményeket és köszönetét mondott Kenyatta kenyai el­nöknek, a találkozó házigaz­dájának közvetítő, tevékeny­ségéért. csának elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának elnöke a parla­menti ülésszakon kijelentet­te: az ötéves terv négy esz­tendeje alatt sok minden történt a lakosságnak szük­séges áruk termelésének nö­veléséért, választékának bő­vítéséért és minőségének ja­vításáért, bár ezen a téren némi lemaradás mutatkozik az előirányzattól. A jövő évi terv felada­tul tűzte ki, hogy meg kell gyorsítani új üzemek építé­sét a könnyű- és élelmiszer­­iparban, valamint olyan más ágazatokban, amelyek az életszínvonal növelését és a kereslet, különösen a divatos és kiváló minőségű áruk iránt megnyilvánuló keres­let teljesebb kielégítését szolgálják. A terv előirányozza, a költségvetés pedig anyagilag biztosítja az életszínvonal újabb számottevő emelkedé­sét. A bérek növekedése, a társadalmi fogyasztási ala­pokból számos szociális jel­legű kifizetés emelkedése ré­vén a szovjet lakosság együt­tes jövedelme 1975-ben a tavalyinál 21,5 milliárd ru­bellel lesz több. Ezenkívül egy milliárd rubelt irányoz­tak elő az egykor jegyzett államkölcsönök visszafizeté­sére. Az áruk és szolgáltatá­sok árstabilitása teszi lehe­tővé. hogy a lakosság egy személyre számított reáljö­vedelme öt százalékkal emel­kedjék. Mark Makszimov .. az APN hírmagyarázója Már régebben felmerült az a feltevés, hogy nem a Nap­rendszer legbelső bolygója a Merkur, hanem egy még bel­sőbb bolygó is volna, amely­nek feltételesen a Vulkán nevet adták. A Vulkánnak, éppen úgy, mint a Merkúr­nak, meteorológiai szempont­ból az volna a különleges érdekessége, hogy egyikük­nek sincsen légköre és mind­kettő igen nagy intenzitású napsugárzásnak van kitéve. A Vulkán kérdésével igen behatóan foglalkozik H. Courten, aki New York ál­lamban tevékenykedik. Már 1966 óta minden egves tel­jes napfogyatkozás alkalmá­val fényképfelvételeket ké­szített a Nap körüli égbolt­részről és az 1970. évi é....ak­­amerika1 teljes napfogyatko­zás során egy gyanús ob­jektum jelent meg a fény­képeken. jóllehet ezeket há­rom egymástól távoleső hely­ről készítették. A kutatók úgy vélik, hogy a Merkur és a Nap között egy égitest kering a Nap körül, körülbelül egy ti zed csillagászati egységnyi tá­volságban a Naptól; Az em­lített fényképeken úgy jele­nik ez meg, mint egy csil­lagszerű égitest. Ezenkívül azt is valószínűnek tartják, hogy egy teljes aszteroida-öv helyezkedik el a Merkur és a Nap között. A szálastakarmány előké­szítése és az istállóba való behordása. valamint a szal­matrágya kihordása és fel­halmozása az állattenyésztés két legnehezebb művelete. A nagy gazdaságokban már gé­pesítették e munkát, a kis gazdaságokban azonban nem lenne kifizetődő csupán e célra beszerezni gépeket. Az osztrák Steyer Művek szakemberei ebből kiindulva készítették el a képen lát­ható speciális emelőszerke­zetet, amely könnyen és gyorsan rászerelhető mín-Francia tudósok meghök­kentő terv megvalósítását ha­tározták el. Eszerint 300 mé­ter átmérőjű, hárommillió köbméter űrtartalmú, lencse alakú léghajót juttatnának fel 22 kilométer magasság­ba. A hatalmas „lencsét” lég­csavarokkal látnák el. ame­lyeket napelemekkel táplált villanymotorok forgatnának. E légvesavarok — számító­­gépes földi irányításra — úg, mozgatnák a léghajó-űr­állomást, hogy ne távolodjék el eredeti helyétől. A különleges objektumot meteorológiai és csillagásza­ti megfigyelésekre, valamint ultrarövid- és tv-reléállomá­­sob működtetésére rendeznék be. Valamennyi feladatot automatákra bíznák. A szá­mítások szerint 2—4 ilyen Léghajó-űrállomás „Hajolift” a Jenylszejen Amikor a folyók medrét gáttal zárják el, hogy a fel­­duzzasztott vízzel villamos energiát termelő turbinákat forgassanak meg. nagy pr b­­lémát jelent, hogy miként biztosítsák a zavartalan ha­jóforgalmat. Az egyik megol­dás az. hogy egvmás után épített zsilipkamrák segítsé­gével hajtják végre a vízi járművek magasabb szintre való felemelését, illetve az onnan való lebocsátását. még­pedig úgy. hogy szivattyú­zással emelik, illetve csök­kentik az egyes kamrák víz­szintiét. A Krasznoiarszki Vfzierő­­mű építői egy másik megol­den olyan mezőgazdasági traktorra, amelynek van ten­­gelycsonk-ki vezetése egy kis hidraulikus szivattyú hajtá­sához (márpedig ez a ieg­­újabb típusú traktorok mind­egyikén megtalálható). A könnyűfémből készült. de azért kellő szilárdságú eme­lőkarok, és a hidraulikus „izmok”, valamint maga a ki. olajszivattyú minden kü­lönösebb szakértelem nélkül felerősíthetők az erőgépre, így kézi erő igénybevétele nélkül elvégezhető többféle nehéz művelet. léghajó-űrállomás elegendő lenne Franciaország égés? területének kiváló minőségű tv-adással való besugárzásá­ra. Ez jóval olcsóbb megol­dásnak ígérkezik, mint a jelenlegi híradástechnika­mesterséges holdakkal törté­nő jelátvitel. A tervezett 22 kilométere1 tartózkodási magasság lé nyegében felette van a leg sűrűbb légrétegeknek, és a legtöbb időjárási folyama* nak. Nyáron gyakorlatilag szélcsend van a sztratoszfé­rának e térségében, ahol a légnyomás értéke 50 millibar, a hőmérséklet pedig mínusz 60 Celsius-fok. Már folynak is a kísérle­tek a francia reníilésügyi in­tézet szélcsatornájában a léghajó-űrállomás kétméte rés modelljével. dást választottak. A hajók­­egy 100 méter hosszú. 20 mé tér széles önjáró vasbeton medencébe úsztatják be a Jenyiszej folyó alsóbb szint­jén. Ez a sínekre helyezett önjáró medence, amelyet 160 db egyenként 300 ,óerős elektromotor hajt. 1 kilomé­ternyi uta* tesz meg a lejtős pályán a gát tetejéig, ahol a hajó kiúszhat a folyó fel­ső szintjére. A vízi jármű­vek lebocsátása ugyanígy történik, csak ellentétes irányba. Egy-egv hajó e módon való átemelése eey órát vesz igénybe, egvhar­­maűát a zsilipelés idejének. Lendületes fejlődés A Szovjetunió 1975. évi terve és költségvetése

Next

/
Thumbnails
Contents