Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-29 / 24. szám
1975. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á levéltár és a közművelődés Segítik az oktatást — Filmarchívum Az Elnöki Tanács rendeleté 1950-ben szüntette meg a régi rendszerű vármegyei, városi és községi levéltárakat, s hozta létre a levéltárak mai rendszerét, elsősorban tudományos és igazgatási jellegű feladatok ellátására. Ez azt jelenti, hogy az anyakönyvi másodpéldányok kezelése mellett kb. nyolcszáz megyei vállalat, intézmény iratainak védelmét, ügykezelésük rendjét biztosítja a megyei levéltár. Gondját viseli a megszűnt vállalatok, intézmények iratainak is. Azokkal együtt mintegy ezerötszáz szerv selejtezésre nem kerülő anyagát őrzik és látják el segédletekkel. A kutatók munkájának könnyítésére például feldolgozták minden szerv rövid történetét. A vállalatok ellenőrzése is rengeteg időt vesz el a megyei levéltár mindössze nyolc főnyi gárdájától. Az ügyfelekkel való foglalkozás hasonlóképpen. Tavaly például több mint 1700 ember ügyes-bajos dolgaival kellett foglalkozniuk, igazolva régi tanoncidőt, mesterségek szerzését, s ki tudja mi mindent nem kellett kidolgozni ok a régi iratokból A levéltár dolgozói készséggel segítették a kutatókat is. Szakkönyvtárukból 178 kötetet kölcsönöztek például számukra. Mindezek ismeretében jogos a kérdés; tudja-e a megyei levéltár kollektívája segíteni a közművelődést, mennyiben hatékony ilyen irányú munkája? Nos, aki belép az intézménybe, a hivatali helyiségek előtt egy kiállító teremben találja magát. Az új tárlókban a megye legrégibb dokumentumai láthatók a Tanácsköztársaság végéig. Ezeket az iratokat az oktatásügyi szervekkel együttműködve most diafilmre veszik és még az év első felében eljuttatják először a megye középiskoláiba. később pedig az általános iskolákba is. Az igények szerint a régi írásos emlékekből kamarakiállításokat is szerveznek. Tavaly három ilyen jellegű rendezvényük volt, melyeket több mint hétszáz látogató tekintett meg. Az iskolák 1974-ben 26 esetben szerveztek csoportos látogatást a megyei levéltárba. Több esetben szakkörök látogattak el oda. A diákoknak a kiállítási anyag témaköréhez kapcsolódó előadásokat tartottak a levéltár szakemberei. Készséggel bemutatták a tanulóknak a raktárakat is. Munkájuk ismertetése főleg a közgazdasági szakközépiskola növendékeinek nyújtott a maradandó élmény mellett hasznos segítséget. A levéltár szakemberei készséggel vesznek részt az intézményük falain túli közművelődési munkában is, — így például a rádió Naptár című műsora, s a Hazai esték programjának kidolgozásában. a kutatóknak Mindinkább gyümölcsözővé válik a kiadványok szerkesztése. Már megjelent a Levéltári füzetek első száma, mely Antal Árpád igazgató „A Szolnok megyei levéltár kéziratos térképeinek katalógusa” című munkáját tartalmazza. Évenként legalább egy kiadványt szeretnének megjelentetni. Seres Péterné tudományos munkatárs „Jász-Nagykun Szolnok megye kialakulása” című munkája most kerül nyomdába. Még az idén megjelenik a megyei levéltár fond jegyzéke. Nagy segítség ez a kutatóknak. Ugyanúgy mint a levéltár filmarchivumának megteremtése. Az Országos Levéltárban lévő, Szolnok megyére vonatkozó anyagok fényképezését megkezdte a levéltár. Filmleolvasót is vásároltak, hogy a kutatóknak ne kelljen minden forrásanyagért Pestre utazni. Mindinkább sokrétűbb és elmélyültebb lesz tehát a levéltár közművelődési munkája. Kezdeti kapcsolatok kialakultak már a járműjavító szocialista brigádjával. Terveznek üzemi kiállításokat, melyek elősegítenék a munkások művelődését. Más szervekkel együttműködve is segíti a levéltár a közművelődést így például a Damjanich Múzeummal együtt adják ki a kb 150 példányból álló jászberényi török oklevélgyűjteményt. S. B. FMsyésísé«! vizsgálatod Szennyvízbírság, leltárhiány — üzemi baleset Elkészült a megyei főügyészség idei munkaterve. Megyénkben az 1975 első félévbében — egyebek között — a vízügyi államigazgatási eljárás törvényességét vizsgálja a főügyészség. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság eljárása során következetesen érvényt szerez-e a vizek tisztaságáért hozott intézkedéseknek, valamint a környezetvédelem követelményeinek, indokolt esetben él-e a szennyvízbírság kiszabásának lehetőségével. A társadalmi tulajdon védelme érdekében a kijelölt városi-járási ügyészségek a raktári dolgozók leltárfelelősségéről szóló jogszabályi rendelkezések betartását vizsgálja az élelmiszeripari ágazathoz tartozó tanácsi és minisztériumi irányítású vállalatoknál. E vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy leltárhiány esetén a felelősség törvényes mértékét nem lépik-e túl a vállalatok. A megye termelőszövetkezeteiben több súlyos — köztük 6 halálos üzemi baleset volt, amelyek miatt — egy Azoknak a könyveknek, amelyek a hazánkkal való ismerkedést segítik, túlnyomó többségét a húsz éves fennállását most ünneplő Corvina Kiadó jelenteti meg. Érdemes röviden szemügyre venni ebből az alkalomból, mit végzett a húsz esztendő óta a kiadó. 1955 — alapításának éve — óta a Corvina több mint 2900 művet jelentetett meg. Az összpéldányszám meghaladta a 22 milliót. Az első esztendőben már lemérték, hogy a külföld érdeklődése igen nagy; s az 1955-ös 51 művel szemben 1958-ban már 130- at adtak ki. A kiadó, fennállásának első évtizedében összesen csaknem ezer könyvet jelentetett meg német, angol, orosz, francia, spanyol és még tizenhét más nyelveken. A kiadónak eddig 25 ország mintegy 200 könyvkiadójával volt együttes akciója, köztük világszerte ismert jeles cégekkel. Jánus Pannoniustól kezdve József Attiláig a legkivételével — büntető eljárás indult E súlyos balesetek indokolták, hogy a főügyészség kérésére az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek megvizsgálják, hogy a termelőszövetkezetekben mennyiben tartják be az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket. Felhívják-e a baleseti sérülteket kárigényük érvényesítésére s miként intézkednek a dolgozók kártalanításáról. A szolnoki Építő és Szerelőipari Vállalatnál a szakszervezeti munkavédelmi felügyelővel közösen a munkavédelemre vonatkozó rendelkezések megtartásának törvényességét vizsgálja majd a főügyészség. Ittas járművezetés vétsége, illetve szabálysértés esetén mellékbüntetésként a járművezetői engedély is bevonható. Vizsgálni fogja a főügyészség, hogy az ilyen ügyek elbírálása során az eljáró szervek hogyan élnek a törvényes lehetőséggel fontosabb magyar klasszikusok több nyelven, több kiadásban. Külön kötetekben a mai magyar próza és költészet színe-java. Ismeretterjesztő — elsősorban művészeti ismeretterjesztő művek. Antológiák, összeállítások, útikönyvek; nagyértékű kódexkiadványok; magyar tudósok, művészek munkái. Külön kell szólni a Corvina művészeti sorozatairól, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a magyar művészeti nevelésben és a műkincsek széleskörű külföldi megismertetésében. Keresik külföldön a magyar tájakat bemutató fotóalbumokat, a zenei könyveket — kiváltképpen a magyar zenepedagógia világszerte nagyrabecsült módszertanát tartalmazó 'alkotásokat —, a szakácskönyveket, sportkönyveket. A Corvina-kiadványok rendszeresen részt vesznek a nagy külföldi könyvkiállításokon és elmondhatjuk, hogy előkelő helyezést érnek el a világranglistán. TISZTA-E A IEVEGÓ? Tegnap délután ülést tartott a Hazafias Népfront és a megyei tanács mellett működő környezetvédelmi társadalmi bizottság levegő-tisztaságvédelmi albizottsága, amely a légszennyezésért felelős vállalatok, üzemek részvételével a megye környezetvédelmének helyzetét tárgyalta meg. Dr. Vankő Attiláné, az albizottság titkára ismertette a megye területi kategóriába sorolását és az ÉVM levegő-tisztaságvédelmi alapjához benyújtott megyei pályázatokat, valamint a levegőszenynyezési bírsággal kapcsolatos tudnivalókat. A tegnapi értekezleten munkacsoportok alakultak, amelyek a levegő tisztaságának megóvása érdekében az egyes népgazdasági területeken felmérik a légszennyezés jelenlegi állapotát s javaslatokat tesznek a tisztaság védelmének kidolgozására. Így például a megyei rendőr-főkapitányság és a Volán szakembereinek bevonásával a körzeti járművek szennyezőhatását vizsgálják, a Meteorológiai Intézet szolnoki állomása és a KÖJÁL a meteorológiai viszonyok és a légszennyezettség összefüggéséről készít tanulmányt, a Szolnok megyei vállalatok, üzemek képviselőiből alakult munkacsoport pedig a légszennyezés csökkentésével kapcsolatos üzemi tapasztalatokat méri fel az 1975- ös évben. Új acél nemesítőszer A Tatabányád Szénbányák és a hazai vaskohászat szakemberei új. a hagyományosnál jobb minőségű acélnemesítő anyagot kísérleteztek ki. Alacsony fűtőértékű szénből, az úgynevezett égőpalából állítják elő az acélgyártás egyik fontos segédanyagát, az úgynevezett de^oxidáló íémötvözetet A CORVINA JUBILEUMA Együtt a múlt és a Jelen. Felvétel a szolnoki Zagyva-parti lakónegyedről Dugó a fülben Gépterem. — Halló, itt nagy a sajt Nem zúg a füle? — Mit mond? — Nagy a zajfii Nesnzúg a füle? .— Nem hallom. Nagy a zaj!!! Zúg a fülem!!! Hát igen, ez van —mondjuk erre tanácstalanul. Ahol dolgoznak, ahol gépek működnek, ott zaj van. Kisebb vagy nagyobb, de van. Először kellemetlen, később unalmas, áhnosító, még később megszokott, s már nem is olyan hangos. Hozzáidomul a fülünk. Csak az a furcsa a dologban, hogy amikor a fűrészgép, marógép, vagy a saját kopácsolásunk zaját „megszokásból” halkabbnak halljuk, akkor már sa heszédnél is lobban Az ország egyik legkorszerűbb hallásvizsgáló központjában, a MÁV kórházban 1971 óta folyik a zajos MÁV- munkahelyeken dolgozók „szűrése” dr. Írás Mátyás főorvos vezetésével. Évente mintegy ötezer embert vizsgálnak meg, s ennek eredményeként Szolnok legnagyobb vasutas üzemében, a MÁV Járműjavítóban — ahol az öt évvel ezelőtti zajszintmérések igen nagy értéket mutattak — elkészült a dolgozók hallás-anyakönyve. Mint dr. Kozma József üzemorvos mondta, az idén esedékes kontroll eredmé-Zajártalom az üzemben odafülelünk. Kazánkovácsok, kovácsok, kompresszorkezelők, fűrészgépkezelők közt szép számmal akad ilyen. Némelyik szakmában az öreg szakik nagyothallása foglalkozási bélyeg.,. Ma úgy mondjuk; foglalkozási ártalom, üzemi zaj okozta halláscsökkenés, amely attól függően kisebb vagy nagyobb mértékű, hogy a munkás milyen erős zajban mennyi időt dolgozott folyamatosan. Folyamatos munka, állandó zajártalom fokozatos süketülés. Vajon a nagyothaüás akkor kezdődik, mikor nem érteim rendesen a beszédet? Állítólag nem. Sokkal előbb. Ezt persze csak az orvos tudja. Nézzük, hogyan. nyel alapján, összehasonlítva a jelenlegi adatokkal, nyilvántartásba vehetik azokat, akik valamilyen mértékben zajkárosodást szenvedtek — akiknél a süketszoba-csipke megadta a figyelmeztetést. Ha a dolgozó azóta is a hasonló erősségű zajban dolgozott, a hallása romlott — az audiogramm kimutatja. Erre akadt jónéhány példa. Már a négy évvel ezelőtti vizsgálatok kimutatták, hogy volt olyan munkahely, ahol ali egyévi munka után kezdődött a nagyothallás —például a teherkocsi javítóban. vagy a kazánjavítőbao,' Volt olyan dolgozó, akii azóta folyamatosan vizsgáltak, évről évre rosszabb eredményt mutatott a hallásnyilvántartó lapja, s a munkás már „igazi” nagyothalló. Kézenfekvő a kérdés, v»~ jón miért „hagyta” a dolgozó, hogy megsüketüljön, a miért nem tett ellene valamit Egyáltalán mit lehel tenni a zajártalom éllen? A Járműjavítóban két éve megszűnt a legzajosabb munkahely, a kazánjavltó — a fő zajveszély elmúlt. Mégis — a legutóbbi mérés szerint legalábbis — az üzeni zajszintje több helyen meghaladja az előírásos 80 decibel értéket, zajártalom tehát még van — s nem esak itt, Zajártalom másutt is A megye tizenegy vállalatánál a tavalyi zajszintméréskor ötvenhárom munkahely közül csupán kettő volt alatta a megengedhetőnek. (Az IKV hőközpontjában példáiul 85, a szolnoki Húsipari VáUalat vágóhídi csarnokában 95, a jászberényi Hűtőgépgyár darálóüzemében 10Ü decibel erősségű zajszintet észleltek.) A dolgozók védelme s mindenütt — megköveteli^ hogy orvosi javaslatra kevésbé zajos munkahelyre tegyék át a zaj károsultat (Ez persze még ritkán fordul elő, részben »szervezési nehézségek miatt.) Másik lehetőség a gépek zajának csökkentése — amire jó példát szolgáltat a Tiszamenti Vegyiművek és a Szolnoki Papírgyár, ahol különböző zajnyelő burkolatot, védőfülkéket terveztek. Az előbbieknél sokkal egyszerűbb, ha a dolgozó maga védekezik, egyszerűen bedugja a fülét tokot, vagy zajvédő sisakot húz rá — saját érdekében. De a Járműjavítóban például a munkavédelmi előadónál a fiókban vannak a védőeszközök — nem igénylik a dolgozók... Pedig pillanatnyilag ez a leghatásosabb, s legegyszerűbb biztosíték az idő előtti nagyothallás ellen, amelyet már nem iavít (de nem ia kárpótol) a tavaly óta adható iáradék. A néhány forint pedig nem éri meg. hogy csak a végső esetben forduliunk orvoshoz. Igriczi Zsígmond Vizsgálat a Járműjavítóban A süketszoba, meg a csipke MÁV kórház, fül-orr-gége osztály. Hangfogó üveggyapot prizmák borítják a falat, a plafont, szivacs-gumi padlóba süpped a láb. A külvilág legkisebb zaja is kívül reked. Ajtócsukás után úgy érzed, megsiketültél. Innen az elnevezés: süketszoba. A hallás vizsgálatára szolgáló hangszigetelt szobában füledre tesznek két hallgatót és azt a feladatot kapod, hogy amint hangot hallasz, nyomd meg a billentyűt és jelezz a hallásvizsgáló készüléken az audiométert kezelő asszisztensnőnek. Ö pedig az előtte levő kartonon bejelöli, hogy a tizére két jel közül milyen rezgésszámú (magasságú) hangot milyen hangerősségnél hallasz meg. Végül összeköti a bejelölt pontokat, lesz egy grafikon; az audiogrammal, amely kiegészítve a hallásnyilvántartó lappal, a hallóképességed anyakönyve. Ebből tűnik ki. hogy a munkahely erős zaja „kikezdte”-e már a dolgozó hallását. A műszer ugyanis a halláscsökkenést jóval előbb jelzi, mint ahogyan azt az ember érzékeli. Akkor is nagyot hall a dolgozó, amikor még nem hall nagyot Furcsa, de igaz. Az első hang, amelyet a többinél csak jóval nagyobb hangerőn „veszünk észre” a hallásvizsgáló szobában,' a 4000 Herz rezgésszámú búgó jel. Az ennél magasabbat, alacsonyabbat is jól hallani, csak ezt nem. Mindegy miért, tény, hogy az orvosnak ez a figyelmeztető. A kartonon bejelölt pontok közül a négyezresnél hirtelen süllyedés látszik, s ha ezt a pontot összekötik a többivel, a grafikonon jól látható „csipke” lesz.
