Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-29 / 24. szám
1975. Január ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Könnyűipar Jobb minőségű áruk A termékek minőségéről tárgyaltak a napokban a Könnyűipari Minisztérium vezetőd értekezletén. Az előterjesztett jelentés megállapította: a rekonstrukció során meghonosodott úi technológiák, az új anyagok elterjedése nyomán korszerűbbek a gyártmányok, számos termék élettartama növekedett, esztétikai megjelenésük szebb, felhasználásuk gazdaságosabb. A múlt évben megjelent minisztertanácsi . határozat értelmében a könnyűiparban is meghatározták azokat a tennivalókat, amelyekkel biztosítható a magasabb minőségi követelmények kielégítése. Erre vonatkozóan rögzítették a minőségszabályozás ágazati alapelveit. Ezek szerint a termelő osztatlan felelősséggel tartozik az általa gyártott és forgalomba hozott termékek minőségéért, s követelmény, hogy hibás minősítésű termék ne kerüljön forgalomba. A minisztérium hatósági jogkörével élve ellenőrizteti, illetve befolyásolja a termékek és a szolgáltatások minőségét, a minőségszabályozási rendszer működését, Tavaly, az év végén a martfűi Tisza Cipőgyár lakótelepén 36 új lakásba költözhet tek be. Most az év elején újabb 24 lakást vehetnek birtokukba a gyár dolgozói Természeti erőforrásaink, hazai lehetőségeink Á gazdaságfejlesztésnek vannak olyan objektív adottságai, feltételei, amelyek tneghatározó jellegűek, mert csak hosszú távon, vagy egyáltalán nem változtathatók meg. Ilyen feltétel a rendelkezésre álló munkaerőmeny* - ífyísége, 'képlet ísége', áfhéljy bosszú távon, néhány évtized. alatt megfelelő népesedési, oktatási és képzési politikával módosítható. Hasonlóképpen meghatározó, de koránt sem módosítható adottság mindaz a természeti erőforrás — termőföld, erdő, ásványi vagyon —, amellyel egy-egy ország, gazdaság rendelkezik. A magyar gazdaság természeti erőforrásai egyrészt korlátozottak — a termőföldek, az erdők területe alig bővíthető —, másrészt szűkösek. Magyarország nemzeti vagyona — nem kis részben a folyamatos felhalmozás eredményéként — évről év' re gyarapszik, 1961—1973 között példaül mintegy 70 százalékkal nőtt. Ám ugyanebben az időszakban a nemzeti vagyon másik fontos elemének, a természeti erőforrások '— a termő és nem termő föld, az élőfa-állomány. és: az újonnan feltárt ásványi kincs — vagyonértéke mindössze 12 százalékkal gyarapodott. Eaergiahordozók és nyersanyagok Ezek a hazai természetigeológiai adottságok az iparszerkezetben is tükröződnek. Két—két és fél évtizeddel ezelőtt az ásványi kincseket kitermeld ágazat, a bányászat ; mintegy 26 százalékkal részesedett az. ipar teljes termeléséből. S noha a bányászat termelése is jelentősen fejlődött, részesedése a hetvenes évek elején már 5 százalék alatt volt. Ennek továbbgyűrűző hatásai aí alapanyagiparok csökkenő arányában jelentkeznek. A bányászat, a kohászat, az építőanyagipar, a vegyipar, továbbá a villamosenergiaipar együttes részesedése az ipari termelésben a korábbi 52—53 százalékról.. 33 százalékra esett vissza s egyidejűleg nőtt a feldolgozó iparágak aránya. A növekvő igényekhez mérten az ásványi anyagok kitermelése nem tudott lépést tartani \ az ipar és a népgazdaság általános fejlődésével. A magyar gazdaság működésének nélkülözhetetlen feltétele az energiahordozók és az anyagok importja. A népgazdaság összes energiahor-Ha összevetjük a népgazdaság anyag-felhasználását a hazai termeléssel, az állapítható meg, hogy az ásványi eredetű termékek közül csak a bauxit áll kellő bőségben rendelkezésre, minden egyéb fontos és nálunk Is kitermelt bányászati termékből — nemcsak kőolajból. vasércből, kokszból, hanem bizonyos fajta anyagdozó és nyersanyag-szükségletének mintegy 50 százalékát fedezi a hazai termelés, további 50 százalékát importálni kell. A hazai nyersanyaggbázis mindössze néhány feldolgozó iparág teljeskörű ellátását biztosítja. Ezek sorába tartozik az alumínium-feldolgozás és felhasználás és az élelmiszerfeldolgozó ipar. Minden egyéb feldolgozóipar — a gépipar, a textilipar, a papír- és nyomdaipar, a bőripar, a fafeldolgozóipar s jelentős részben a vegyipar is — importált alapanyagokból félkésztermékekből állítja elő gyártmányait. Az ipar számos ágazata — pl. a vaskohászat, a pamutipar, a gumigyártás — egyetlen napig sem nélkülözheti az alapanyag-behozatalt, de más iparágakban is tucatjával adódnak olyan — a népgazdaság szempontjából alapvető jelentőségű — termékek és termékcsoportok, amelyekhez a nyers- és alapanyagokat teljes egészében, de legalább 50 százalékon felüli arányban külföldön vásároljuk meg. ból. különleges homokból, kaolinból is — importrá vagyunk utalva. Tehát ami van — kivétel a bauxit — az sem elégendő, emellett az ásványi termékek, .kincsek hosszú sora — nyers azbeszt, nyers foszfát, pirít, kén, ötvöző fémek, nehéz színesfémek ércei — hiányzik szerfelett szűkös geológiai „kincstárunkból”. A népgazdaság másik anyagszolgáltató ágazata, a mező- és erdőgazdaság gyakorlatilag csak az élelmiszeriparnak nyújt megfelelő nyers- és alapanyag-ellátást, bár egyes terményekből, aiapanyagokdóí-'aimák sem-mindig. A Az elmúlt évtizedekbén a geológusok intenzív., kutatástfeltárást végeztek az országban, egyebek , között új olai- és földgázlelőhelyekkel gyarapították egyrészt a készleteket, másrészt a termelést. Bár a tudomány és a technika fejlődése épp a közelmúlt évtizedekben a szerkezeti anyagok termelésének új lehetőségeit teremtette meg — műanyagok, műszálak, műbőrök, műfák stb. —, a mezőgazdaságban pedig növelte a hozamokat, irreális lenne azt remélni, hogy a tudományos-technikai forradalom újabb és további vívmányai nagymértékben kedvezőbbé tehetik gazdaságunk objektív adottságát, lényegesen enyhíthetik a nyers- és alapanyagok hiányát. Időszerű lecke Mellesleg a mesterséges szerkezeti anyagok is ásványi alapanyagokból, szénhidrogénekből készülnek s a terméshozamok növelésének is anyagráfordítás, műtrágya, növényvédő szer a feltétele. Minden arra vall, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzettől függetlenül, még abban az esetben is, ha aZ energiahordozók, ásványi és agrár eredetű nyersanyagok, valamint az iparcikkek árarányai a jelenleginél kedvezőbbek lennének is, népgazdaságunknak. társadalmunknak alapvető érdeke, hogy ésszerűen gazdálkodjék — . a termelésben és a felhasználásban — az anyaggal, legyen az hazai, avagy import eredetű. Időszerű, sőt szükséges ezt a létfontosságú leckét megtanulnunk, mert természeti erőforrásain^ korlátozott. sőt szűkös volta következtében a következő években azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági fejlődés során a hazai nyersanyagbázis a jelenleginél Is kisebb mértékben fedezi majd a népgazdaság ellátását, szükségleteit. G. L A mezőgazdaság szerepe A szavak nem segítenek Jegyzetek a túrkevei Bűzakalász l$z összevont párttaggyűléséről összevont taggyűlést tartottak az elmúlt hét végén a túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezet kommunistái, hogy meghallgassák, megvitassák a csúcsveze'.űség beszámolóját a pártszervezet négyéves munkájáról és, hogy megválasszák az új csúcsvezetőség titkárát, tagjait, küldötteiket a városi pártértekezletre. A pártszervezet nyolcvanhét tagja közül hatvankettőn ültek a széksorokban, és mindössze öten szólaltak fel. Vajon miről beszélhettek volna a többiek? 1. Kétségtelenül fejlődött az utóbbi években a szövetkezet, de korántsem olyan mértékben, amilyenre reálisan lehetősége lett volna. Javultak a termelési eredményeik, de búzából, annak ellenére, hogy a másik két túrkevei gazdaság hektáronként, átlagosan 39.3—38.1 mázsát termesztett, a Búzakalászban tiz-tizenegy mázsával takarítottak be kevesebbet, mint azok. Sertésállományuknak 23 százaléka ment veszendőbe tavaly. Egy tízórás munkanapra 109 forint jutott náluk 1973-ban, a másik két tsz-ben 140 forint körül. A tavalyi adatokat nem írhatom meg, mert bárkit kérdeztem a jelenlevők közül senki nem tudta megmondani mennyi volt 1974-ben az egy tagra jutó jövedelem. 2. A taggyűlés szüneteiben összeverődtünk egy kis beszélgetésre. — Nekünk- sincs - sokkal több rossz földünk, mint a másik két szövetkezetnek a városban. Csak egy út választ el minket tőlük. Mi is tudunk és szeretünk dolgoznj és mégsem keresünk ánynyit, mint ők. Mégsem áll úgy a szövetkezetünk, mint az övéké. Szerintem ott a hiba, hogy nálunk nem dolgozik jól együtt az a bizonyos ötös fogat — mondta egyikőjük. Egy idős ember közbeszólt: — Es mit tettetek ti, hogy ne így legyen?! Nektek kellene cselekedni, én már nyugdíjas vagyok. Kék pulóveres fiatalember válaszolt: — És ml lett az Nyáron, amikor Itt Jártam, 50—60 fokos hőség volt a csarnokban. Belzebub katlana sem pocsékabb hely, annak aki először jár itt. Az üvegfúvók arca dagadt, mint Armstrongé trombitálás közben, s ha nem is ze- De, de gyönyörű vázák, kancsők születtek a másfél méteres fúvócső végén. ☆ Most, télen normális a berekfürdői Üveggyár műhelyeiben a hőmérséklet. — A telet jobban szeretem mondja Kurucz János merítőmunkás. A műhelyben emelt szintű, kör alakú dobogó áll, annak közepén kemence, benne fortyog az üveg, fehéren, vörösen, sárgán... A merítőmunkás elmagyarázza, hogy 1560 fokon olvasztják az úgynevezett C—9-es üveget, de a „puha” üveg olvad már 1200 fokon. Ez utóbbiból készül a kerékpárok hátsó lámpája, autóké... Mutatja a munkásokat. ők ketten üvegfúvók, az ott „bankás”, g kéeredménye, ha szóltunk? Változott valamit? Maga is tudja, hogy nem. Részlet a taggyűlési beszámolóból : „A párttagolt véleményét egyes vezetők figyelembe sem veszik, sőt előfordult sok esetben, hogy elkerülnek bennünket, nehogy még találkozzunk, hogy szót kelljen velünk váltani... ha szóltunk sem változott semmi, nem történt intézkedés ...” Beszélgetőpartnereim közül így szólt valaki: — Még jó, ha megmaradhatunk a megszokott munkahelyünkön. Egy fiatal kommunista véleménye: — A vezetők váltották egymást, de mi itt maradtunk, mert nekünk itt kell élnünk, ez a város ad otthont, ez a szövetkezet ad munkát. Igaz, nincs rendben nálunk a szövetkezeti demokrácia, de az emberek lassan belenyugszanak ebbe is. Ezt nem, szabad megengednünk. 3. Nehéz négy esztendőt zárt ezen a taggyűlésen a szövetkezet kommunista kollektívája, de egész tagsága is. A gazdasági vezetők eziaó alatt szinte teljesen kicserélődtek, — az utóbbi négy év alatt tizenheten mentek, illetve jöttek — a csúcsvezetőség tagjai közül is hárman mentek máshová dolgozni. Az ok? Helytelen káderpolitika, meg, hogy sokan, akik nem találták meg számításukat a szövetkezetben, odébálltak. De a tagság maradt! Ez a nagymérvű személyi csere kihatott a gazdálkodásra: ötletszerű döntések, helytelen szemlélet kialakulása- — ,.a növénytermesztés területén nincs lehetőség szövetkezetünknek nagyobb termelési eredmények elérésére” — következett, s mindezt tetézte a kedvezőtlen időjárás. Egymást követték a különböző vizsgálatok. Érthető, hogy ezekután nem volt jó a politikai hangulat sem a szövetkezetben. Sajnos a pártszervezet csúcsvezetősége, az alapszervezetek nem tudtak úrrá lenni a helyzeten, pem végeztek olyan munkát, mint amilyenre ilyen helyzetben szükség lett volna. A taggyűlésen a kívülálló' is azonnal észre vehette azt a súlyos, kirívó ellentétet, • • szíti elő az üveget, és azok hárman a behordok. A présműhelyben egy-kéthárom literes iénai tálak, fénycsökkéntő lámpák készülnek. itt van Kurucz Jánosnak, ennek a magas, vékony. 23 esztendős berekfürdői munkásnak a helye. Fogja a jó másfél méteres merítőcsövet. az olvadt üvegbe meríti, viszi a présgép kézelőjéhez. aki a megfelelő mennyiséget elvágja, beleteszi a formába, ráengedi a dugót. A kézikaros vagy sűrített; levegővel működő présgépből kikerül az üveg, a „préses” beleteszi esv edzőkemencébe. ezen keresztülmegy, a másik oldalán kijön, beleesik az ólaiba ahonnan már hűtve, edzetten hozza ki a szalag. A behordó elmossa, készen van a híres karcagi üvegtermék. — Négyen dolgoznak ebben a munkabrigádban — magyarázz» Kurucz János. — Egy 28 esztendős berekfürdői fiatalember. Kábái János a „préses”. Ágoston Imre Kunmadarason lakik, 35 éves, ő ami a csúcsvezetőség és a gazdasági vezetők között feszült. Egymást hibáztatták a szövetkezet nehez helyzetéért. 4. Hallgattam a felszólalókat. Kovács István növénytermesztési brigádvezetó mondta: — A vezetők a torzsalkodás, az értelmetlen vita helyett inkább a munka, a politikai hangulat megjavítására fordítanák az energiájukat. És ha közösen hoznak egy jó határozatot, azt senki önhatalmúlag ne változtassa meg. Bartha Imre növénytermesztő: — Mit tettünk a hibák kijavítására? Az az igazság, hogy adósak maradtunk a párthatározatok teljesítésével. Szabó István személyzeti előadó: — A kollektiv vezetés döntsön különböző kérdésekben. Igazuk volt. De vajon ezeket a helyes elveket, miért nem érvényesítették az elmúlt négy esztendőben? 5. Mi hiányzott ezen a taggyűlésen? A szövetkezet helyzetének reális megítélése és a gazdaság fellendüléséhez vezető út pontos megjelölése. Most ismét elmondták a gopdokat, szóvátették a hibákat, de azt már nem fogalmazták meg, nem mondták ki, min hogyan akarnak változtatni. A túrkevei Búzakalász Tsz kommunistái, tagja; gazdaságuk fennállásának 25 esztendeje alatt megtanulhatták: együttes munkával érték el az eredményeket és közösen követték e] a hibákat is. Ki hallgatással, ki helytelen döntéssel. Nekik kell reálisan felmérni a szövetkezet jelenlegi gazdasági, politikai helyzetét és .meghatározni a konkrét tennivalókat. hogy utolérjék a másik két túrkevei szövetkezetei. Ügy dolgozzanak, hogy a szövetkezet jövője szilárd, jó alapokra épüljön. Ez most az új csúcsvezetőség és a gazdasági vezetők halaszthatatlan dolga. A szavak nem segítenek, most már a tetteken a sor. V. V. a gyűrűrakó. A brigádban a behordó Szendrei Károlyné, 23 éves. Karcagról iár dolgozni. És • én vagyok a merítő. A merítőmunkástól megtudom még. hogy most iskolába iár huszadmagával. szakmunkás akar lenni. Hetente kétszer gyűlnek össze a kultúrteremben, ahol a gyár szakemberei — tanáraik — üvegipari szakmunkásokká képezik őket. Kurucz János most három- három és félezer forintot keres, de októberben, sikeres vizsga után 10 százalékkal emelkedik a fizetése. Ötödik éve dolgozik az üvegiparban, a berekfürdői üveggyárnak ő a sakkbajnoka. Szabad idejében sakkozik, magnózik. — Négy éven belül itt új gyár lesz, addigra elkészül a rekonstrukció. Nagyon várom, nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgozunk. Szeretek itt lenni. A papa is az üveggyárból ment nyugdíjba két esztendővel ezelőtt. Talán én is... — körmendi — Uveggy áriak \ w
