Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-29 / 24. szám

1975. Január ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Könnyűipar Jobb minőségű áruk A termékek minőségéről tárgyaltak a napokban a Könnyűipari Minisztérium vezetőd értekezletén. Az elő­terjesztett jelentés megálla­pította: a rekonstrukció so­rán meghonosodott úi technológiák, az új anyagok elterjedése nyomán korsze­rűbbek a gyártmányok, szá­mos termék élettartama nö­vekedett, esztétikai megjele­nésük szebb, felhasználásuk gazdaságosabb. A múlt évben megjelent minisztertanácsi . határozat értelmében a könnyűiparban is meghatározták azokat a tennivalókat, amelyekkel biz­tosítható a magasabb minő­ségi követelmények kielégí­tése. Erre vonatkozóan rög­zítették a minőségszabályozás ágazati alapelveit. Ezek sze­rint a termelő osztatlan fe­lelősséggel tartozik az általa gyártott és forgalomba ho­zott termékek minőségéért, s követelmény, hogy hibás mi­nősítésű termék ne kerüljön forgalomba. A minisztérium hatósági jogkörével élve el­lenőrizteti, illetve befolyásol­ja a termékek és a szolgál­tatások minőségét, a minő­ségszabályozási rendszer mű­ködését, Tavaly, az év végén a martfűi Tisza Cipőgyár lakótele­pén 36 új lakásba költözhet tek be. Most az év elején újabb 24 lakást vehetnek birtokukba a gyár dolgozói Természeti erőforrásaink, hazai lehetőségeink Á gazdaságfejlesztésnek vannak olyan objektív adott­ságai, feltételei, amelyek tneghatározó jellegűek, mert csak hosszú távon, vagy egy­általán nem változtathatók meg. Ilyen feltétel a rendel­kezésre álló munkaerőmeny* - ífyísége, 'képlet ísége', áfhéljy bosszú távon, néhány évtized. alatt megfelelő népesedési, oktatási és képzési politiká­val módosítható. Hasonló­képpen meghatározó, de ko­ránt sem módosítható adott­ság mindaz a természeti erő­forrás — termőföld, erdő, ásványi vagyon —, amellyel egy-egy ország, gazdaság rendelkezik. A magyar gazdaság termé­szeti erőforrásai egyrészt kor­látozottak — a termőföldek, az erdők területe alig bővít­hető —, másrészt szűkösek. Magyarország nemzeti va­gyona — nem kis részben a folyamatos felhalmozás eredményéként — évről év­­' re gyarapszik, 1961—1973 között példaül mintegy 70 százalékkal nőtt. Ám ugyan­ebben az időszakban a nem­zeti vagyon másik fontos elemének, a természeti erő­források '— a termő és nem termő föld, az élőfa-állo­­mány. és: az újonnan feltárt ásványi kincs — vagyonér­téke mindössze 12 százalék­kal gyarapodott. Eaergiahordozók és nyersanyagok Ezek a hazai természeti­geológiai adottságok az ipar­­szerkezetben is tükröződnek. Két—két és fél évtizeddel ezelőtt az ásványi kincseket kitermeld ágazat, a bányá­szat ; mintegy 26 százalékkal részesedett az. ipar teljes termeléséből. S noha a bá­nyászat termelése is jelentő­sen fejlődött, részesedése a hetvenes évek elején már 5 százalék alatt volt. Ennek továbbgyűrűző hatásai aí alapanyagiparok csökkenő arányában jelentkeznek. A bányászat, a kohászat, az építőanyagipar, a vegyipar, továbbá a villamosenergia­ipar együttes részesedése az ipari termelésben a korábbi 52—53 százalékról.. 33 száza­lékra esett vissza s egyidejű­leg nőtt a feldolgozó ipar­ágak aránya. A növekvő igé­nyekhez mérten az ásványi anyagok kitermelése nem tu­dott lépést tartani \ az ipar és a népgazdaság általános fejlődésével. A magyar gazdaság műkö­désének nélkülözhetetlen fel­tétele az energiahordozók és az anyagok importja. A nép­gazdaság összes energiahor-Ha összevetjük a népgaz­daság anyag-felhasználását a hazai termeléssel, az állapít­ható meg, hogy az ásványi eredetű termékek közül csak a bauxit áll kellő bő­ségben rendelkezésre, min­den egyéb fontos és nálunk Is kitermelt bányászati ter­mékből — nemcsak kőolaj­ból. vasércből, kokszból, ha­nem bizonyos fajta anyag­dozó és nyersanyag-szükség­letének mintegy 50 százalé­kát fedezi a hazai termelés, további 50 százalékát im­portálni kell. A hazai nyersanyaggbázis mindössze néhány feldolgozó iparág teljeskörű ellátását biztosítja. Ezek sorába tar­tozik az alumínium-feldol­gozás és felhasználás és az élelmiszerfeldolgozó ipar. Minden egyéb feldolgozóipar — a gépipar, a textilipar, a papír- és nyomdaipar, a bőripar, a fafeldolgozóipar s jelentős részben a vegyipar is — importált alapanya­gokból félkésztermékekből állítja elő gyártmányait. Az ipar számos ágazata — pl. a vaskohászat, a pamutipar, a gumigyártás — egyetlen na­pig sem nélkülözheti az alapanyag-behozatalt, de más iparágakban is tucatjával adódnak olyan — a népgaz­daság szempontjából alapve­tő jelentőségű — termékek és termékcsoportok, ame­lyekhez a nyers- és alap­anyagokat teljes egészében, de legalább 50 százalékon felüli arányban külföldön vásároljuk meg. ból. különleges homokból, kaolinból is — importrá va­gyunk utalva. Tehát ami van — kivétel a bauxit — az sem elégendő, emellett az ásványi termé­kek, .kincsek hosszú sora — nyers azbeszt, nyers foszfát, pirít, kén, ötvöző fémek, ne­héz színesfémek ércei — hi­ányzik szerfelett szűkös geo­lógiai „kincstárunkból”. A népgazdaság másik anyag­szolgáltató ágazata, a mező- és erdőgazdaság gyakorlati­lag csak az élelmiszeripar­nak nyújt megfelelő nyers- és alapanyag-ellátást, bár egyes terményekből, aiap­­anyagokdóí-'aimák sem-min­dig. A Az elmúlt évtizedekbén a geológusok intenzív., kutatást­­feltárást végeztek az ország­ban, egyebek , között új olai- és földgázlelőhelyekkel gya­rapították egyrészt a készle­teket, másrészt a termelést. Bár a tudomány és a tech­nika fejlődése épp a közel­múlt évtizedekben a szerke­zeti anyagok termelésének új lehetőségeit teremtette meg — műanyagok, műszálak, műbőrök, műfák stb. —, a mezőgazdaságban pedig nö­velte a hozamokat, irreális lenne azt remélni, hogy a tudományos-technikai forra­dalom újabb és további vív­mányai nagymértékben ked­vezőbbé tehetik gazdaságunk objektív adottságát, lénye­gesen enyhíthetik a nyers- és alapanyagok hiányát. Időszerű lecke Mellesleg a mesterséges szerkezeti anyagok is ásvá­nyi alapanyagokból, szén­­hidrogénekből készülnek s a terméshozamok növelésének is anyagráfordítás, műtrágya, növényvédő szer a feltétele. Minden arra vall, hogy a jelenlegi világgazdasági hely­zettől függetlenül, még ab­ban az esetben is, ha aZ energiahordozók, ásványi és agrár eredetű nyersanyagok, valamint az iparcikkek ár­arányai a jelenleginél ked­vezőbbek lennének is, nép­gazdaságunknak. társadal­munknak alapvető érdeke, hogy ésszerűen gazdálkodjék — . a termelésben és a fel­­használásban — az anyaggal, legyen az hazai, avagy im­port eredetű. Időszerű, sőt szükséges ezt a létfontosságú leckét megtanulnunk, mert természeti erőforrásain^ kor­látozott. sőt szűkös volta kö­vetkeztében a következő években azzal kell számol­nunk, hogy a gazdasági fej­lődés során a hazai nyers­anyagbázis a jelenleginél Is kisebb mértékben fedezi majd a népgazdaság ellátá­sát, szükségleteit. G. L A mezőgazdaság szerepe A szavak nem segítenek Jegyzetek a túrkevei Bűzakalász l$z összevont párttaggyűléséről összevont taggyűlést tar­tottak az elmúlt hét végén a túrkevei Búzakalász Ter­melőszövetkezet kommunis­tái, hogy meghallgassák, megvitassák a csúcsveze'.ű­­ség beszámolóját a pártszer­vezet négyéves munkájáról és, hogy megválasszák az új csúcsvezetőség titkárát, tag­jait, küldötteiket a városi pártértekezletre. A pártszer­vezet nyolcvanhét tagja kö­zül hatvankettőn ültek a széksorokban, és mindössze öten szólaltak fel. Vajon mi­ről beszélhettek volna a töb­biek? 1. Kétségtelenül fejlődött az utóbbi években a szövetke­zet, de korántsem olyan mértékben, amilyenre reáli­san lehetősége lett volna. Javultak a termelési ered­ményeik, de búzából, annak ellenére, hogy a másik két túrkevei gazdaság hektáron­ként, átlagosan 39.3—38.1 mázsát termesztett, a Búza­­kalászban tiz-tizenegy má­zsával takarítottak be keve­sebbet, mint azok. Sertésál­lományuknak 23 százaléka ment veszendőbe tavaly. Egy tízórás munkanapra 109 fo­rint jutott náluk 1973-ban, a másik két tsz-ben 140 fo­rint körül. A tavalyi adato­kat nem írhatom meg, mert bárkit kérdeztem a jelenle­vők közül senki nem tudta megmondani mennyi volt 1974-ben az egy tagra jutó jövedelem. 2. A taggyűlés szüneteiben összeverődtünk egy kis be­szélgetésre. — Nekünk- sincs - sokkal több rossz földünk, mint a másik két szövetkezetnek a városban. Csak egy út vá­laszt el minket tőlük. Mi is tudunk és szeretünk dolgoz­­nj és mégsem keresünk ány­­nyit, mint ők. Mégsem áll úgy a szövetkezetünk, mint az övéké. Szerintem ott a hiba, hogy nálunk nem dol­gozik jól együtt az a bizo­nyos ötös fogat — mondta egyikőjük. Egy idős ember közbe­szólt: — Es mit tettetek ti, hogy ne így legyen?! Nek­tek kellene cselekedni, én már nyugdíjas vagyok. Kék pulóveres fiatalember válaszolt: — És ml lett az Nyáron, amikor Itt Jár­tam, 50—60 fokos hőség volt a csarnokban. Bel­zebub katlana sem po­csékabb hely, annak aki először jár itt. Az üveg­fúvók arca dagadt, mint Armstrongé trombitálás közben, s ha nem is ze- De, de gyönyörű vázák, kancsők születtek a más­fél méteres fúvócső végén. ☆ Most, télen normális a be­rekfürdői Üveggyár műhe­lyeiben a hőmérséklet. — A telet jobban szeretem mondja Kurucz János me­rítőmunkás. A műhelyben emelt szintű, kör alakú dobogó áll, annak közepén kemence, benne for­tyog az üveg, fehéren, vörö­sen, sárgán... A merítőmun­kás elmagyarázza, hogy 1560 fokon olvasztják az úgyne­vezett C—9-es üveget, de a „puha” üveg olvad már 1200 fokon. Ez utóbbiból készül a kerékpárok hátsó lámpája, autóké... Mutatja a mun­kásokat. ők ketten üvegfú­vók, az ott „bankás”, g ké­eredménye, ha szóltunk? Változott valamit? Maga is tudja, hogy nem. Részlet a taggyűlési be­számolóból : „A párttagolt véleményét egyes vezetők figyelembe sem veszik, sőt előfordult sok esetben, hogy elkerülnek bennünket, ne­hogy még találkozzunk, hogy szót kelljen velünk váltani... ha szóltunk sem változott semmi, nem történt intéz­kedés ...” Beszélgetőpartnereim közül így szólt valaki: — Még jó, ha megmaradhatunk a meg­szokott munkahelyünkön. Egy fiatal kommunista vé­leménye: — A vezetők vál­tották egymást, de mi itt maradtunk, mert nekünk itt kell élnünk, ez a város ad otthont, ez a szövetkezet ad munkát. Igaz, nincs rendben nálunk a szövetkezeti de­mokrácia, de az emberek lassan belenyugszanak ebbe is. Ezt nem, szabad megen­gednünk. 3. Nehéz négy esztendőt zárt ezen a taggyűlésen a szövet­kezet kommunista kollektí­vája, de egész tagsága is. A gazdasági vezetők eziaó alatt szinte teljesen kicserélődtek, — az utóbbi négy év alatt tizenheten mentek, illetve jöttek — a csúcsvezetőség tagjai közül is hárman men­tek máshová dolgozni. Az ok? Helytelen káderpolitika, meg, hogy sokan, akik nem találták meg számításukat a szövetkezetben, odébálltak. De a tagság maradt! Ez a nagymérvű személyi csere kihatott a gazdálko­dásra: ötletszerű döntések, helytelen szemlélet kialaku­lása- — ,.a növénytermesztés területén nincs lehetőség szövetkezetünknek nagyobb termelési eredmények eléré­sére” — következett, s mind­ezt tetézte a kedvezőtlen időjárás. Egymást követték a különböző vizsgálatok. Ért­hető, hogy ezekután nem volt jó a politikai hangulat sem a szövetkezetben. Saj­nos a pártszervezet csúcs­­vezetősége, az alapszerveze­tek nem tudtak úrrá lenni a helyzeten, pem végeztek olyan munkát, mint ami­lyenre ilyen helyzetben szük­ség lett volna. A taggyűlésen a kívülálló' is azonnal észre vehette azt a súlyos, kirívó ellentétet, • • szíti elő az üveget, és azok hárman a behordok. A présműhelyben egy-két­­három literes iénai tálak, fénycsökkéntő lámpák ké­szülnek. itt van Kurucz Já­nosnak, ennek a magas, vé­kony. 23 esztendős berekfür­dői munkásnak a helye. Fog­ja a jó másfél méteres merí­tőcsövet. az olvadt üvegbe meríti, viszi a présgép kéze­lőjéhez. aki a megfelelő mennyiséget elvágja, belete­szi a formába, ráengedi a dugót. A kézikaros vagy sű­rített; levegővel működő présgépből kikerül az üveg, a „préses” beleteszi esv edző­kemencébe. ezen keresztül­megy, a másik oldalán kijön, beleesik az ólaiba ahonnan már hűtve, edzetten hozza ki a szalag. A behordó elmossa, készen van a híres karcagi üvegtermék. — Négyen dolgoznak eb­ben a munkabrigádban — magyarázz» Kurucz János. — Egy 28 esztendős berekfürdői fiatalember. Kábái János a „préses”. Ágoston Imre Kun­madarason lakik, 35 éves, ő ami a csúcsvezetőség és a gazdasági vezetők között fe­szült. Egymást hibáztatták a szövetkezet nehez helyzeté­ért. 4. Hallgattam a felszólalókat. Kovács István növényter­mesztési brigádvezetó mond­ta: — A vezetők a torzsal­kodás, az értelmetlen vita helyett inkább a munka, a politikai hangulat megjaví­tására fordítanák az energi­ájukat. És ha közösen hoz­nak egy jó határozatot, azt senki önhatalmúlag ne vál­toztassa meg. Bartha Imre növényter­mesztő: — Mit tettünk a hi­bák kijavítására? Az az igazság, hogy adósak marad­tunk a párthatározatok tel­jesítésével. Szabó István személyzeti előadó: — A kollektiv veze­tés döntsön különböző kér­désekben. Igazuk volt. De vajon eze­ket a helyes elveket, miért nem érvényesítették az el­múlt négy esztendőben? 5. Mi hiányzott ezen a tag­gyűlésen? A szövetkezet helyzetének reális megítélé­se és a gazdaság fellendü­léséhez vezető út pontos megjelölése. Most ismét el­mondták a gopdokat, szóvá­­tették a hibákat, de azt már nem fogalmazták meg, nem mondták ki, min hogyan akarnak változtatni. A túrkevei Búzakalász Tsz kommunistái, tagja; gazda­ságuk fennállásának 25 esz­tendeje alatt megtanulhat­ták: együttes munkával ér­ték el az eredményeket és közösen követték e] a hibá­kat is. Ki hallgatással, ki helytelen döntéssel. Nekik kell reálisan felmérni a szö­vetkezet jelenlegi gazdasági, politikai helyzetét és .meg­határozni a konkrét tenni­valókat. hogy utolérjék a másik két túrkevei szövet­kezetei. Ügy dolgozzanak, hogy a szövetkezet jövője szilárd, jó alapokra épüljön. Ez most az új csúcsvezető­ség és a gazdasági vezetők halaszthatatlan dolga. A sza­vak nem segítenek, most már a tetteken a sor. V. V. a gyűrűrakó. A brigádban a behordó Szendrei Károlyné, 23 éves. Karcagról iár dol­gozni. És • én vagyok a me­rítő. A merítőmunkástól megtu­dom még. hogy most iskolá­ba iár huszadmagával. szak­munkás akar lenni. Hetente kétszer gyűlnek össze a kul­túrteremben, ahol a gyár szakemberei — tanáraik — üvegipari szakmunkásokká képezik őket. Kurucz János most három- három és fél­ezer forintot keres, de októ­berben, sikeres vizsga után 10 százalékkal emelkedik a fizetése. Ötödik éve dolgo­zik az üvegiparban, a berek­fürdői üveggyárnak ő a sakk­bajnoka. Szabad idejében sakkozik, magnózik. — Négy éven belül itt új gyár lesz, addigra elkészül a rekonstrukció. Nagyon vá­rom, nem mindegy, hogy mi­lyen körülmények között dol­gozunk. Szeretek itt lenni. A papa is az üveggyárból ment nyugdíjba két eszten­dővel ezelőtt. Talán én is... — körmendi — Uveggy áriak \ w

Next

/
Thumbnails
Contents