Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-28 / 23. szám
1915. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csodák, csodatevők Földöntúlinkat, csodákat, csodatévőket kell segítségül hívni — ha már a földiek nem segíthetnek. A csodák ugyanis sok mindenre jók. Ki erre, lei arra használhatja. Lehetnek az értelem altatásának eszközei is, lehetnek a tisztességé egyaránt-A FAFARAGÓ MŰHELYÉBEN. Kovács Károly eserkeszöllői faragó az utolsó simításokat végzi legújabb szobrán, a Pikuláson Már nem szögelem a ládákat Beszélgetés László Bencsik Sándorral Az elmúlt hét műsorában két, a szokásosnál is hoszszabb hangjáték kapott helyet, mindkettőben főszereplő a csoda. Thurzó Gábor Az ördög ügyvédje című színjátékának rádióváltozatában a csodatévő szentsége vitatott. A prelátus. a hivatását legemberibb módon komolyabban vevő főpap az, aki az igazság védelmében majdnem a legmesszebb elmegy. Neki kell megvizsgálnia ugyanis, hogy a korán elhalt, tisztalelkű, de lidérces lelkifurdalásoktól gyötört ifjú csodatevő szent-e, mint azt többen hinni és elhitetni akarják. • A prelátus végül önmagában is érdekes nyomozással és okfejtéssel bizonyítva látja: saját papi lelkiismerete szerint az ifjú nem avatható szentté. Csakhogy a németek oldalán hátráló magyar katonákat azok, akik Hitler értelmetlen háborújába kényszerítették őket, már nehezen tudják lelkesíteni, kell hát minden, ami lélekben erősít, akiben, amiben bízni lehet — kell egy friss, csodákra aktív szent. Ezért indul meg a hatalom eszközválogatásában nem kényes gépezete a prelátus ellen, ezért győzi le végül mégis. Thurzó Gábor a vígszínházi előadásból jól ismert műve politikai dráma. Jól érzékelteti, milyen erők manipulálják az ember lelkét, az egyház „tisztaságát”, az egyén tisztességét. Berényi Gábor, a hangjáték rendezője elsősorban feszes dialógusokkal tudja a darabot intellektuális élménnyé tenni, és ebben a prelátust alakító Mádi Szbó Gábor árnyaltan okos játéka is sokat segít. Míg a csodatévők, a csodák Thurzó darabjában ön- és közáltatásra kellenek egy saját erejében már joggal nem bízó rendnek, Irwing Shaw, Temessétek el a holtakat című drámájának hangjáték-változatában a csoda dramaturgiai eszköz. Sátáni csoda, sátáni alapötlet a második világháború előestéjén. Néhány amerikai hősi halott felkel, állva marad, nem hagyja magát eltemetni, — sőt meg is szólal. S ez ellen nem lehet tenni, nem fog rajtuk erőszak, rábeszélés, a halottak nem hajlandók elfeledtetni magukat. A háború borzalmai ellen tiltakozó író — aki néhány év múlva megírja világhírű háborús regényét az Oroszlánkölyköket — felrázni akar, rádöbbenteni arra, milyen értelmetlen a katona halála. Barlay Gusztáv, a darab rendezője hallhatóan kétféle anyagból igyekezett hatásos játékot ötvözni. Az ironikus csattogó, katonás hangvétel lírai, már-már balladai hangulatokkal váltakozik, mintegy egyszerre akarván hatni értelemre és érzelemre. S mivel az érzelmességet alapjában- véve sikerül elkerülni, ez a hatás — a rangos és egyenletes alakítást nyújtó népes szereplőgárda jóvoltából is — nem marad el. —- trömböczky ~ Nem készült írónak, hirtelen felindulásból lett az — bizonygatná László Bencsik Sándor egy bíróság előtt Fiatalemberként nyelvész, esetleg néprajzkutató szeretett volna lenni, de... Kolozsváron, majd Budapesten járt egyetemre, ám jött a nagy • szerelem: a néptánc. Táncolt, így került a Magyar Néphadsereg kötelékébe. Az egyenruhát később overállal cserélte fel. Exportcsomagolónak jelentkezett, a FÖSPED egyik üzemegységéhez. Közel nyolc évig dolgozott itt. Írni az élmények hatására kezdett, s az eredmény ma már közismert. Történelem alulnézetben című könyvét harmincnégyezer példányban kapkodták el... — Könyvem második kiadása a napokban jelenik meg. Változatlan utánnyomás, csak fülszöveget kellett újat írnom. Már nem szögelem a ládákat, a Népművelési Intézet a munkahelyem. — Elkészült a könyv színpadi változata is. Elégedett az átdolgozással? — Igen, bár bevallom, hogy én álmomban sem gondoltain színházi premierre. Kazimir meggyőzött... öszszeírtam vagy négy órára valót, aztán együtt húztuk, rövidítettük. A játék részben eltér a könyv anyagától. Itt a brigádvezető drámája áll a történet középpontjában,.s persze maga a brigádélet. Azt szerettem volna elmondani, hogy az eredmények mellett milyen sok még a gond, hogy mennyi minden hiányzik a valóban tartalmas együttléthez, — a színpadon ugyanúgy, mint a valóságban. — Véleménye szerint pótolhatók a hiányosságok? Igazi alkotó közösséggé kovácsolódhat egy brigád? — Könyvemmel ezt akartam bizonyítani. Az együtt dolgozó emberek szükségszerűen közösséggé formálódnak. Közösen dolgoznak, s előbb vagy utóbb közösen szórakoznak, művelődnek is. Sajnos ez utóbbihoz még nem találtuk meg az igazán hatásos, eredményes formákat. Felülről, hatalmi szóval nem lehet a szocialista brigádmozgalom gondjait elintézni. Ahogy a munkát nem Végzi el más a brigád helyett, úgy művelődni sem művelődhetünk helyettük. Segíteni viszont lehet nekik, sőt kell is ... — Űj munkakörében nyílik erre lehetősége? — Az intézetben ez a feladatom. Járom . az üzemekét, a gyárakat. A legtöbb helyre még ma is belépő nélkül enged be a portás. „Tudom, csomagolni, pakolni jött, csak menjen” — mondják. — Űjabb tapasztalatait könyv formájában is öszszegzi? — Megjelenés előtt egy brigádregényem, Mihályfi Imre rendezővel pedig hagy játékfilm forgatására készülök. Az intézetben végzett másfél esztendős kutatómunkám eredményeit most dolgozom fel, s megírásra várnak külföldi tanulmányútjaim élményei is. — Merre járt külföldön? — Törökországban és Jugoszláviában. „Itthoni fonnivaló nélkül nem érdemes utazni” — írja Sütő András, a kitűnő romániai magyar író Rigó és apostol című könyvében. Hát én is „Ugyanazon gondnak a szorításában” járok Isztambulban ugyanúgy, mint Csepelen vagy Diósgyőrben. Csak lenne időm az élményeket megírni! — Szociográfia, regény, útirajz... — sokféle műfajban dolgozik. — Mindig a téma választ magának műfajt, de bármit is írok: a valóság élteti mondanivalómat. Nem hiszek abban, hogy az élettől elszakadva igazat lehetne mondani. Szükség van egy köldökzsinórra, mely összeköt a valósággal. — Kapcsolata a régi brigádtársakkal megmaradt? — Rendszeresen kijárok hozzájuk, s ők is megkeresnek engem. A „Történelem alulnézetben” színpadi bemutatóját például egvütt izgultuk végig, s korábban együtt vártuk a könyv megjelenését is. Nagyszerű fiúk. a barátaim maradtak mindmáig ... Her ess Dezső Kongresszusi felajánlás Otven ágyas úi kórházi osztály »Az egészségügyi intézmények felújításával és bővítésével, a meglevő hálózat szervezettebb irányításával, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával javítjuk a betegellátást és a betegségek megelőzését.’* (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.) — Régi „bútordarab” vagyok. Már akkor itt dolgoztam, amikor a felszabadulás után ez a kastély rendőrtanoda lett. Én tettem rá a pecsétet az ajtókra, amikor az iskola megszűnt, és én vettem le, amikor az a parancs jött fentről, hogy az épületből kórház lesz. Mi csináltunk itt, két kezünk munkájával a romhalmazos épületből ilyen szép intézetet. Nem dicsekvésből mondom, de büszke vagyok arra, hogy én meg a munkatársaim építettük a nagy hűtőkamrát a konyhához, mi újítottuk fel a kazánokat — mondta Káló Ferenc. Az újszászi intézet ott áll a 45 holdas park közepén, 1954-ben a hajdani bárói rezidenciából kórház lett: az oszlopos épületben, a kristálytiszta levegőjű parkban egyszerre százhetven tüdőbeteg ember gyógyulhat, őrzik a kórház dolgozói az épületeket, gondozzák a parkot: tavaly például 4000 csemetét ültettek el a kipusztuló fák pótlására, és 800 rózsatővel több viríthat az épület előtt. Viszonozni többel, mással — Miért csináljuk? Feri bácsi ezt szokta mondani, úgy érzi, az övé is itt minden. Mi, a többiek is így vagyunk ezzel. Én 1957 óta dolgozom az Intézetben, az első emeleti belgyógyászaton vagyok főnővér és 1969 óta párttitkár. És nem véletlen az, hogy a kórház százhuszonkét dolgozója közül hetvennyolc a törzsgárdához tartozik. Olyan, aki itt kezdte a munkát és nem akar elmenni innét. Ha az ember munkáját megbecsülik, és érzi, hogy szükség van rá, jól érzi magát, és igyekszik mindig viszonozni valamivel, a jó munkánál többel, mással azt, amit ő kap — vallja Susa Imréné. Viszonozni többel, mással! öt éve annak, hogy egy munkaértekezleten eldöntötték: a parkban társadalmi munkával fürdőmedencét építenek, 15x5x2 méteres medencét a felnőtteknek, 3x3 méteres pancsolót a gyerekeknek, zuhanyozót, öltözőt, toalettet. Amikor valakinek volt egy kis szabad ideje, fogta az ásót, a lapátot. és dolgozott a strandért. — Ugyancsak társadalmi munkával építettünk Galyatetőn üdülőt dolgozóinknak, közösen a megyei gondozóval. Oszt lombtalanítás a parkban? Ez természetes, hogy a mi feladatunk — sorolja Bohács Sándorné szbtitkár. — Most lesz két éve annak, hogy javaslatunkra „földosztás” volt az intézetben. Hogyan? Telepítettünk ide 260 gyümölcsfát. Csak nincs elég kertész, aki gondozhatná a fiatal fákat. Ajánlottuk az igazgatónknak, hogy ültessük be a fák közét krumplival, mi megműveljük a földet harmadában, és ápoljuk a fákat is. Az lett a vége, hogy harminc 300 négyzetméteres parcellát jelöltünk ki, aki igényelt belőle, mindenkinek jutott. Magunknak termelhettünk zöldséget annak ellenében, hogy a fákat gondozzuk. Nagyon jó termésünk lett — magyarázza Tóth Imre fertőtlenítő. Az új vállalkozás A „földosztás” folytatása: tavaly ősszel „deputáció” kereste fel az intézet igazgatóját „Van itt a park szélén 600 négyszögöl terület Mi, kiskert „tulajdonosok” felajánljuk, hogy bevetjük krumplival, kapáljuk, locsoljuk, s a termést teljes egészében átadjuk az intézet konyhájának. Ha kaptunk, adni is szeretnénk”. Miért írom kicsit hoszszabban a társadalmi munkák történetét, amit az intézet dolgozói — orvosok, ápolónők, takarítónők, műszakiak, szakácsok, konyhalányok — végeztek? Mert az újabb nagy vállalkozásukat, szerintem ezzel alapozták meg. — Egy politikai vitakörünkön a kongresszusi munkaversenyről volt szó. Arról is, hogy egy egészségügyi intézmény dolgozói, hogyan vehetnek abban részt. Akkor került szóba a kihasználatlan nővérszállásunk—mondja Susáné. Az ötletet tervezgetés követte, tárgyalás pártvezetőségi, intézeti vezetői ülésen, párttaggyűlésen, intézeti munkaértekezleten. És megszületett gzázhuszonkét ember — párttagok és pártonkívüliek — kongresszusi felajánlása: az emeletes, modem, hideg-meleg vízzel ellátott nővérszállás épületét felújítják és átadják a megyei tanács egészségügyi osztályának, hogy ott 50 ágyas kórházi osztályt rendezzen be. Maguk pedig egy régi garázsraktár épületből új nővérszállást építenek tizenkét személyest — párt és szakszervezeti irodával, társalgóval. Az építkezéshez szükséges anyagot az intézet költségvetésében megtakarított 200 ezer forintból veszik meg (illetve egy jó részét annak már meg is vették), s az építkezést is magukra vállalták. Ä tervet már elkészítették. A társadalmi munka értéke? Sok millió forint! Ha új kórházi osztályt kellene • létesíteni, 50 ágy 50 millió forintba kerülne. — Ez nem reális számítás —. mondja dr. Ferenczi György igazgató —, mert nekünk nem kell konyhát és más kiszolgáló létesítményeket csinálni. De tény. hogy ha egy ilyen épületet újonnan kellene építeni, az legalább 10 millió forintba kerülne, ha nem többe. Az új nővérszállásnál végzendő munka értéke pedig megközelítőleg 7—800 ezer forint körül van. Nem ssemél\es érdekből Kérdezem: miért vállalkoznak ilyen nem mintiennapi feladatra? Dr. Alapi Gábor főorvos! — Aki ismeri a megyében a kórházak helyzetét, az tudja, milyen nagy szükség van minden új kórházi helyre. Nem tudjuk a megyei tanács milyen célra rended majd be az új 50 ágyas osztályt, de abban biztosak vágyunk: valakinek a munkája könnyebb lesz általa és újabb 50 beteg embert lehet gyógyítani. Nyerges Istvánná ápolónő! — Az építkezésen a legnagyobb munka a szakembereinkre, a műszakiakra hárul, de téglát hordani, maltert vinni mi is tudunk. Az embernek túl kell 'nézni a személyes érdekein. Dr. Thaly Gedeon orvom — Én is szívesen megfogom a lapátot, a malteros ládát, mert tudom az egészségű©' fejlesztéséért teszem. Dr. Ferenczi György igazgató-főorvos: — A nővéreink az évek során férjhez mentek, beköltöztek a faluba. A megyei tanács pénzügyi osztálya jogosan kifogásolta minden évben, hogy üresen, kihasználatlanul áll az épület. Azt hiszem, hogy átalakításán valamennyien szívesen dolgozunk. Kálmán Klára röngten asszisztens: — Abban a szép épületben mindössze ketten lakunk, holott legalább negyven embernek volna ott hely. Kár érte. hogy üresen áll Most legalább a munkánk eredményeként hasznosíthatják. és lesz szép nővérszállásunk is. Bohács Sándor pénzügyiszámviteli csoportvezető: — Elkészítettük az ágyak fenntartásához szükséges költségvetést, és azt bevittük a megyei tanács egészségügyi osztályára. E szerint most nálunk egy ágy fenntartásának évi költsége 54 ezer forint. Az új kórházi osztályon egy ágy fenntartása csak 30 ezer forint körül lesz. így lehet és kell észszerűen fejleszteni egy intézetet A megyei főorvos mondja S mi a véleménye a megyei tanács egészségügyi osztálya vezető főorvosának, dr. Pápai Dénesnek az újszásziak felajánlásáról? — Ezt a felajánlást csak pártfogolni, dicsérni lehet de lemondani róla semmiesetre sem. A megye ötödik: ötéves tervének elképzeléseiben már szerepeltetjük az újszásziak „kerítésen belüli" 50 ágyas fejlesztését. Müven célra hasznosítjuk majd? Ezt ma még nem tudom megmondani, ennek eldöntése későbbi feladat Fontos, hogy a megye kórházi ágyellátá6a ezzel is javul. Varga Viktória Vízépítők, régészek egjftttm&kédése Kutatás a Tissa II• vízlépcső tájkörzetében József Attilaszavalőverseny Megyei döntő február 8-án A mezőtúri Művelődési Központban az elmúlt vasárnap délelőttjén fejeződött be az országos József Attilaszayalóverseny megyei válogatója. Egy héttel ezelőtt a jászberényi válogatón hat, most pedig tizenöt versmondó nyert jogot arra, hogy február 8-án délután 3 órakor ott legyen a szolnoki Komarov-teremben a megyei döntőn, ahol a verseny Zsűrijében már a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is képviselteti magát, Az utóbbi tíz esztendő legnagyobb szabású, hazái régészeti feltáró munkáját végezték el a kutatók a Magyar Nemzeti Múzeum régészeinek irányításával a Tissa II. vízlépcső körzetében, azon a területen, ahol az elmúlt évszázadok, évezredek soksok tárgyi emléke, építészeti hagyománya rejlett a föld mélyében. A muzeológusok, a kivitelezd vállalatok, a vízépítők együttműködésével százezer köbméter föld megforgatásával 60 ezer négyzetméter területet tártak fék A vízlépcső 120 négyzetkilométeres víztározó területének eredményes „szondázása” után a régészek tovább folytatják a leletmentést. Az idén a vízlépcsőhöz kapcsolódó Jászsági és Nagykunsági Főcsatorna, illetve a csatlakozó öntözőfürtök területén folytatnak ásatásokat, Az épülő két mesterséges folyó, a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna magasvezetésű. a megye árvízmentes magaslatain húzódnak, így régészetileg is nagyobb eredményre számítanak a szakemberét
