Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-28 / 23. szám

1915. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csodák, csodatevők Földöntúlinkat, csodákat, csodatévőket kell segítségül hívni — ha már a földiek nem segíthetnek. A csodák ugyanis sok mindenre jók. Ki erre, lei arra használ­hatja. Lehetnek az értelem altatásának eszközei is, le­hetnek a tisztességé egy­aránt-A FAFARAGÓ MŰHELYÉBEN. Kovács Károly eserke­­szöllői faragó az utolsó simításokat végzi legújabb szobrán, a Pikuláson Már nem szögelem a ládákat Beszélgetés László Bencsik Sándorral Az elmúlt hét műsorában két, a szokásosnál is hosz­­szabb hangjáték kapott he­lyet, mindkettőben főszerep­lő a csoda. Thurzó Gábor Az ördög ügyvédje című színjá­tékának rádióváltozatában a csodatévő szentsége vitatott. A prelátus. a hivatását leg­emberibb módon komolyab­ban vevő főpap az, aki az igazság védelmében majd­nem a legmesszebb elmegy. Neki kell megvizsgálnia ugyanis, hogy a korán el­halt, tisztalelkű, de lidérces lelkifurdalásoktól gyötört if­jú csodatevő szent-e, mint azt többen hinni és elhitetni akarják. • A prelátus végül önmagá­ban is érdekes nyomozással és okfejtéssel bizonyítva lát­ja: saját papi lelkiismerete szerint az ifjú nem avatható szentté. Csakhogy a németek oldalán hátráló magyar ka­tonákat azok, akik Hitler ér­telmetlen háborújába kény­szerítették őket, már nehe­zen tudják lelkesíteni, kell hát minden, ami lélekben erősít, akiben, amiben bízni lehet — kell egy friss, cso­dákra aktív szent. Ezért in­dul meg a hatalom eszköz­válogatásában nem kényes gépezete a prelátus ellen, ezért győzi le végül mégis. Thurzó Gábor a vígszín­házi előadásból jól ismert műve politikai dráma. Jól érzékelteti, milyen erők ma­nipulálják az ember lelkét, az egyház „tisztaságát”, az egyén tisztességét. Berényi Gábor, a hangjáték rendező­je elsősorban feszes dialógu­sokkal tudja a darabot intel­lektuális élménnyé tenni, és ebben a prelátust alakító Mádi Szbó Gábor árnyaltan okos játéka is sokat segít. Míg a csodatévők, a csodák Thurzó darabjában ön- és közáltatásra kellenek egy saját erejében már joggal nem bízó rendnek, Irwing Shaw, Temessétek el a hol­takat című drámájának hangjáték-változatában a csoda dramaturgiai eszköz. Sátáni csoda, sátáni alapöt­let a második világháború előestéjén. Néhány amerikai hősi halott felkel, állva ma­rad, nem hagyja magát el­temetni, — sőt meg is szólal. S ez ellen nem lehet tenni, nem fog rajtuk erőszak, rá­beszélés, a halottak nem hajlandók elfeledtetni magu­kat. A háború borzalmai ellen tiltakozó író — aki néhány év múlva megírja világhírű háborús regényét az Orosz­­lánkölyköket — felrázni akar, rádöbbenteni arra, mi­lyen értelmetlen a katona halála. Barlay Gusztáv, a darab rendezője hallhatóan kétféle anyagból igyekezett hatásos játékot ötvözni. Az ironikus csattogó, katonás hangvétel lírai, már-már balladai han­gulatokkal váltakozik, mint­egy egyszerre akarván hatni értelemre és érzelemre. S mivel az érzelmességet alap­jában- véve sikerül elkerül­ni, ez a hatás — a rangos és egyenletes alakítást nyújtó népes szereplőgárda jóvoltá­ból is — nem marad el. —- trömböczky ~ Nem készült írónak, hirte­len felindulásból lett az — bizonygatná László Bencsik Sándor egy bíróság előtt Fiatalemberként nyelvész, esetleg néprajzkutató szere­tett volna lenni, de... Kolozsváron, majd Buda­pesten járt egyetemre, ám jött a nagy • szerelem: a nép­tánc. Táncolt, így került a Magyar Néphadsereg kötelé­kébe. Az egyenruhát később overállal cserélte fel. Ex­­portcsomagolónak jelentke­zett, a FÖSPED egyik üzem­egységéhez. Közel nyolc évig dolgozott itt. Írni az élmények hatásá­ra kezdett, s az eredmény ma már közismert. Történe­lem alulnézetben című köny­vét harmincnégyezer pél­dányban kapkodták el... — Könyvem második ki­adása a napokban jelenik meg. Változatlan utánnyo­más, csak fülszöveget kellett újat írnom. Már nem szöge­lem a ládákat, a Népműve­lési Intézet a munkahelyem. — Elkészült a könyv színpadi változata is. Elé­gedett az átdolgozással? — Igen, bár bevallom, hogy én álmomban sem gon­doltain színházi premierre. Kazimir meggyőzött... ösz­­szeírtam vagy négy órára va­lót, aztán együtt húztuk, rö­vidítettük. A játék részben eltér a könyv anyagától. Itt a brigádvezető drámája áll a történet középpontjában,.s persze maga a brigádélet. Azt szerettem volna elmon­dani, hogy az eredmények mellett milyen sok még a gond, hogy mennyi minden hiányzik a valóban tartal­mas együttléthez, — a szín­padon ugyanúgy, mint a va­lóságban. — Véleménye szerint pó­tolhatók a hiányosságok? Igazi alkotó közösséggé ko­­vácsolódhat egy brigád? — Könyvemmel ezt akar­tam bizonyítani. Az együtt dolgozó emberek szükség­szerűen közösséggé formá­lódnak. Közösen dolgoznak, s előbb vagy utóbb közösen szórakoznak, művelődnek is. Sajnos ez utóbbihoz még nem találtuk meg az igazán hatásos, eredményes formá­kat. Felülről, hatalmi szóval nem lehet a szocialista bri­gádmozgalom gondjait elin­tézni. Ahogy a munkát nem Végzi el más a brigád he­lyett, úgy művelődni sem művelődhetünk helyettük. Segíteni viszont lehet nekik, sőt kell is ... — Űj munkakörében nyílik erre lehetősége? — Az intézetben ez a fel­adatom. Járom . az üzeme­két, a gyárakat. A legtöbb helyre még ma is belépő nélkül enged be a portás. „Tudom, csomagolni, pakol­ni jött, csak menjen” — mondják. — Űjabb tapasztalatait könyv formájában is ösz­­szegzi? — Megjelenés előtt egy brigádregényem, Mihályfi Imre rendezővel pedig hagy játékfilm forgatására készü­lök. Az intézetben végzett másfél esztendős kutatómun­kám eredményeit most dol­gozom fel, s megírásra vár­nak külföldi tanulmányútja­im élményei is. — Merre járt külföldön? — Törökországban és Ju­goszláviában. „Itthoni fon­­nivaló nélkül nem érdemes utazni” — írja Sütő András, a kitűnő romániai magyar író Rigó és apostol című könyvében. Hát én is „Ugyanazon gondnak a szo­rításában” járok Isztambul­ban ugyanúgy, mint Csepe­len vagy Diósgyőrben. Csak lenne időm az élményeket megírni! — Szociográfia, regény, útirajz... — sokféle mű­fajban dolgozik. — Mindig a téma választ magának műfajt, de bármit is írok: a valóság élteti mon­danivalómat. Nem hiszek abban, hogy az élettől el­szakadva igazat lehetne mon­dani. Szükség van egy köl­dökzsinórra, mely összeköt a valósággal. — Kapcsolata a régi bri­gádtársakkal megmaradt? — Rendszeresen kijárok hozzájuk, s ők is megkeres­nek engem. A „Történelem alulnézetben” színpadi be­mutatóját például egvütt iz­gultuk végig, s korábban együtt vártuk a könyv meg­jelenését is. Nagyszerű fiúk. a barátaim maradtak mind­máig ... Her ess Dezső Kongresszusi felajánlás Otven ágyas úi kórházi osztály »Az egészségügyi intézmények felújításával és bőví­tésével, a meglevő hálózat szervezettebb irányításával, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával javítjuk a betegellátást és a betegségek megelőzését.’* (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.) — Régi „bútordarab” va­gyok. Már akkor itt dolgoz­tam, amikor a felszabadulás után ez a kastély rendőr­tanoda lett. Én tettem rá a pecsétet az ajtókra, amikor az iskola megszűnt, és én vettem le, amikor az a pa­rancs jött fentről, hogy az épületből kórház lesz. Mi csináltunk itt, két kezünk munkájával a romhalmazos épületből ilyen szép intéze­tet. Nem dicsekvésből mon­dom, de büszke vagyok ar­ra, hogy én meg a munka­társaim építettük a nagy hűtőkamrát a konyhához, mi újítottuk fel a kazánokat — mondta Káló Ferenc. Az újszászi intézet ott áll a 45 holdas park közepén, 1954-ben a hajdani bárói re­zidenciából kórház lett: az oszlopos épületben, a kris­tálytiszta levegőjű parkban egyszerre százhetven tüdő­beteg ember gyógyulhat, őr­zik a kórház dolgozói az épü­leteket, gondozzák a parkot: tavaly például 4000 csemetét ültettek el a kipusztuló fák pótlására, és 800 rózsatővel több viríthat az épület előtt. Viszonozni többel, mással — Miért csináljuk? Feri bácsi ezt szokta mondani, úgy érzi, az övé is itt min­den. Mi, a többiek is így vagyunk ezzel. Én 1957 óta dolgozom az Intézetben, az első emeleti belgyógyászaton vagyok főnővér és 1969 óta párttitkár. És nem vélet­len az, hogy a kórház száz­­huszonkét dolgozója közül hetvennyolc a törzsgárdához tartozik. Olyan, aki itt kezd­te a munkát és nem akar el­menni innét. Ha az ember munkáját megbecsülik, és ér­zi, hogy szükség van rá, jól érzi magát, és igyekszik mindig viszonozni valamivel, a jó munkánál többel, más­sal azt, amit ő kap — vall­ja Susa Imréné. Viszonozni többel, mással! öt éve annak, hogy egy munkaértekezleten eldöntöt­ték: a parkban társadalmi munkával fürdőmedencét építenek, 15x5x2 méteres medencét a felnőtteknek, 3x3 méteres pancsolót a gye­rekeknek, zuhanyozót, öltö­zőt, toalettet. Amikor vala­kinek volt egy kis szabad ideje, fogta az ásót, a lapá­tot. és dolgozott a strandért. — Ugyancsak társadalmi munkával építettünk Galya­tetőn üdülőt dolgozóinknak, közösen a megyei gondozó­val. Oszt lombtalanítás a parkban? Ez természetes, hogy a mi feladatunk — so­rolja Bohács Sándorné szb­­titkár. — Most lesz két éve an­nak, hogy javaslatunkra „földosztás” volt az intézet­ben. Hogyan? Telepítettünk ide 260 gyümölcsfát. Csak nincs elég kertész, aki gon­dozhatná a fiatal fákat. Ajánlottuk az igazgatónk­nak, hogy ültessük be a fák közét krumplival, mi megműveljük a földet har­madában, és ápoljuk a fá­kat is. Az lett a vége, hogy harminc 300 négyzetméteres parcellát jelöltünk ki, aki igényelt belőle, mindenkinek jutott. Magunknak termel­hettünk zöldséget annak el­lenében, hogy a fákat gon­dozzuk. Nagyon jó termé­sünk lett — magyarázza Tóth Imre fertőtlenítő. Az új vállalkozás A „földosztás” folytatása: tavaly ősszel „deputáció” ke­reste fel az intézet igazga­tóját „Van itt a park szé­lén 600 négyszögöl terület Mi, kiskert „tulajdonosok” felajánljuk, hogy bevetjük krumplival, kapáljuk, lo­csoljuk, s a termést teljes egészében átadjuk az intézet konyhájának. Ha kaptunk, adni is szeretnénk”. Miért írom kicsit hosz­­szabban a társadalmi mun­kák történetét, amit az in­tézet dolgozói — orvosok, ápolónők, takarítónők, mű­szakiak, szakácsok, konyha­lányok — végeztek? Mert az újabb nagy vállalkozásu­kat, szerintem ezzel alapoz­ták meg. — Egy politikai vitakörün­kön a kongresszusi munka­versenyről volt szó. Arról is, hogy egy egészségügyi intéz­mény dolgozói, hogyan ve­hetnek abban részt. Akkor került szóba a kihasználat­lan nővérszállásunk—mond­ja Susáné. Az ötletet tervezgetés kö­vette, tárgyalás pártvezető­ségi, intézeti vezetői ülé­sen, párttaggyűlésen, in­tézeti munkaértekezle­ten. És megszületett gzáz­­huszonkét ember — pártta­gok és pártonkívüliek — kongresszusi felajánlása: az emeletes, modem, hideg-me­leg vízzel ellátott nővérszál­lás épületét felújítják és át­adják a megyei tanács egészségügyi osztályának, hogy ott 50 ágyas kórházi osztályt rendezzen be. Ma­guk pedig egy régi garázs­raktár épületből új nővér­­szállást építenek tizenkét személyest — párt és szak­­szervezeti irodával, társal­góval. Az építkezéshez szük­séges anyagot az intézet költségvetésében megtakarí­tott 200 ezer forintból ve­szik meg (illetve egy jó ré­szét annak már meg is vet­ték), s az építkezést is ma­gukra vállalták. Ä tervet már elkészítették. A társa­dalmi munka értéke? Sok millió forint! Ha új kórházi osztályt kellene • létesíteni, 50 ágy 50 millió forintba ke­rülne. — Ez nem reális számítás —. mondja dr. Ferenczi György igazgató —, mert nekünk nem kell konyhát és más kiszolgáló létesítménye­ket csinálni. De tény. hogy ha egy ilyen épületet újon­nan kellene építeni, az leg­alább 10 millió forintba ke­rülne, ha nem többe. Az új nővérszállásnál végzendő munka értéke pedig megkö­zelítőleg 7—800 ezer forint körül van. Nem ssemél\es érdekből Kérdezem: miért vállal­koznak ilyen nem mintien­­napi feladatra? Dr. Alapi Gábor főorvos! — Aki ismeri a megyében a kórházak helyzetét, az tudja, milyen nagy szükség van minden új kórházi helyre. Nem tudjuk a megyei ta­nács milyen célra rended majd be az új 50 ágyas osz­tályt, de abban biztosak vá­gyunk: valakinek a munká­ja könnyebb lesz általa és újabb 50 beteg embert lehet gyógyítani. Nyerges Istvánná ápolónő! — Az építkezésen a legna­gyobb munka a szakembere­inkre, a műszakiakra hárul, de téglát hordani, maltert vinni mi is tudunk. Az em­bernek túl kell 'nézni a sze­mélyes érdekein. Dr. Thaly Gedeon orvom — Én is szívesen megfogom a lapátot, a malteros ládát, mert tudom az egészségű©' fejlesztéséért teszem. Dr. Ferenczi György igaz­gató-főorvos: — A nővére­ink az évek során férjhez mentek, beköltöztek a falu­ba. A megyei tanács pénz­ügyi osztálya jogosan kifo­gásolta minden évben, hogy üresen, kihasználatlanul áll az épület. Azt hiszem, hogy átalakításán valamennyien szívesen dolgozunk. Kálmán Klára röngten asszisztens: — Abban a szép épületben mindössze ketten lakunk, holott legalább negy­ven embernek volna ott hely. Kár érte. hogy üresen áll Most legalább a mun­kánk eredményeként hasz­nosíthatják. és lesz szép nő­vérszállásunk is. Bohács Sándor pénzügyi­­számviteli csoportvezető: — Elkészítettük az ágyak fenn­tartásához szükséges költ­ségvetést, és azt bevittük a megyei tanács egészségügyi osztályára. E szerint most nálunk egy ágy fenntartásá­nak évi költsége 54 ezer fo­rint. Az új kórházi osztá­lyon egy ágy fenntartása csak 30 ezer forint körül lesz. így lehet és kell ész­szerűen fejleszteni egy inté­zetet A megyei főorvos mondja S mi a véleménye a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya vezető főorvosának, dr. Pápai Dénesnek az újszászi­­ak felajánlásáról? — Ezt a felajánlást csak pártfogolni, dicsérni lehet de lemondani róla semmi­esetre sem. A megye ötödik: ötéves tervének elképzelé­seiben már szerepeltetjük az újszásziak „kerítésen belüli" 50 ágyas fejlesztését. Müven célra hasznosítjuk majd? Ezt ma még nem tudom meg­mondani, ennek eldöntése ké­sőbbi feladat Fontos, hogy a megye kórházi ágyellátá6a ezzel is javul. Varga Viktória Vízépítők, régészek egjftttm&kédése Kutatás a Tissa II• vízlépcső tájkörzetében József Attila­­szavalőverseny Megyei döntő február 8-án A mezőtúri Művelődési Központban az elmúlt vasár­nap délelőttjén fejeződött be az országos József Attila­­szayalóverseny megyei válo­gatója. Egy héttel ezelőtt a jászberényi válogatón hat, most pedig tizenöt versmon­dó nyert jogot arra, hogy február 8-án délután 3 óra­kor ott legyen a szolnoki Komarov-teremben a me­gyei döntőn, ahol a verseny Zsűrijében már a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is képviselteti magát, Az utóbbi tíz esztendő leg­nagyobb szabású, hazái régé­szeti feltáró munkáját vé­gezték el a kutatók a Ma­gyar Nemzeti Múzeum régé­szeinek irányításával a Tissa II. vízlépcső körzetében, azon a területen, ahol az elmúlt évszázadok, évezredek sok­sok tárgyi emléke, építésze­ti hagyománya rejlett a föld mélyében. A muzeológusok, a kivitelezd vállalatok, a vízépítők együttműködésével százezer köbméter föld meg­­forgatásával 60 ezer négy­zetméter területet tártak fék A vízlépcső 120 négyzetki­lométeres víztározó területé­nek eredményes „szondázá­sa” után a régészek tovább folytatják a leletmentést. Az idén a vízlépcsőhöz kapcso­lódó Jászsági és Nagykunsá­gi Főcsatorna, illetve a csat­lakozó öntözőfürtök terüle­tén folytatnak ásatásokat, Az épülő két mesterséges fo­lyó, a Jászsági és a Nagy­kunsági Főcsatorna magas­vezetésű. a megye árvízmen­tes magaslatain húzódnak, így régészetileg is nagyobb eredményre számítanak a szakemberét

Next

/
Thumbnails
Contents