Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 3. szám
\ ÄRA: 80 FILLÉR XXVi. évf. 3. sz. 1975. Jan. 4., szombat Közösség és íanuás Móciszereket és járható utakat keresünk, hogy minél 'több felnőtt dolgozó fejezhesse be félbehagyott, ál■ talános iskolai tanulhaányait. Azokról is szó vari, akik a felszabadulás előtt nem járhattak iskolába, de főleg azokat érinti, akik már a háború után nem éltek vagy roszszul éltek a kapott lehetőséggel. Mindent számbavéve vannak V&gg másfél millióan! Tekintélyes szánj! A többségük felnőtt fejjel, érthetően csak nehezen áll kötélnek. Már a gondolatától is húzódoznak, hogy „vénségükre” újra beüljenek az iskolapadba. Másrészt megfontolandó az idő és az energia, amit a tanulás megkövetelne tőlük. Főként akkor, ha áz oktatás színhelyét a lakóhelytől és az üzemtől csak távol tudják biztosítani. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak ezért a szervezés nem kis feladatot jelent. Meg kell győzniük a fizikai munlk sokat a tanulás, a művelődés döntő fontosságáról. Az utóbbi hónapokban több üzemben kísérleteznek, hogy a nyolc órás munkaidőből időkedvezményt adnak á tanulóknak, ha vállalják mulasztásaik pótlását. Másutt a sikeres vizsgák után pénzjutalmakat osztanak. Olyan üzemek is akadnak, ahol együttesen élnek mindkét lehetőséggel. Mindez valóban jó és mozgósító. Rendszerint azonban kiderül: nem ezek a tényezők adják meg a tanuláshoz szükséges és nélkülözhetetlen indító lökést, s nem is ezek rajzolják fel a munkásoknak a távoli •célt. Az az egészséges, ha- a dolgozók felismerik előbb vagy utóbb, de ténylegesen felmérik a tanulás valós céljait. S bár a jutalmak és egyéb előnyök kedvező hatásúak: továbbra is legdöntőbb kérdés marad — kitartanak-e a munkás-tanulók az iskolában hosszú távon is vagy pedig menetközben lemorzsolódnak. Ez utóbbi sajnos elég gyakori eset. E tapasztalatok többnyire azt igazolják, van néhány feltétele annak, hogy mindazok, akik elkezdték a ■ tanulást, be is fejezzék az iskolát. Az egyik legfontosabb feltétel: a megszokott közösségen belüli tanulás. Munkások mondták el beszélgetéseink során, hogy mi adta számukra a legdöntőbb nyomatékot ahhoz, hogy (egy vagy akár két éven át) kitartanak az iskolapadban. Jónéhány üzemben rendeztek tanfolyamot a gyár falain belül. A tanárok helybe jöttek tanítani. Másrészt a ki alaki - t tt osztályok a munkatársakból, kollégákból verbuválódtak. A tanuló közösségek valójában továbbra is megőrizték a kisebb nagyobb gyári kollektívákat. A tanuló-munkások így régi isn't" ősökkel, társakkal vagy éppen barátokkal kerültek egy padba. Az újsütetű öregdiákok így könnyebben viselték el új és szorongató helyzetüket. Legyőzték kezdeti félénkségüket, barátaik között gátlásaik is feloldódtak. Ha ráadásul a pedagógus határozott jóindulatát, őszinte segíteni akarását is gyorsan megérezték, a munkásoknak nyert ügyük volt. „Nagyon, nagyon jó, hogy nem kellett kimennünk a nagyvilágba — mondták az egyik üzemben. Átléptünk a gyárkapun, és máris ott ücsörögtünk a művelődési házban, ahol már várt ránk a pedagógus. S még ezt a néhány lépést sem tettük meg egyedül. Munkatársakkal, ismerősökkel meniühk, akik mindig mellettünk álltak és segítettek, ha elcsüggedtünk. S akik mellé mi ugyanúgy odaálltunk, ha szükséges volt. Biztattuk egymást.” Nos nem utolsó sorban ezen is áll vagy bukik az ügy. Az egymás iránt érzett felelősségvállaláson, a segítőkészségen, a másik meggyőzésén vagyis a kollektíva szándékán és erején. A tanuló-munkások nemcsak saját magukat, de társaikat is meggyőzték a cél fontosságáról. Megfordíthatjuk a tételt. A mások meggyőzése árán saját magukat is tanulásra serkentették. Azok, akik már jól ismerték a brigád kollektíva formáló erejét az üzemből, hamar megértették, hogy a megszokott közösségen belül kaptak egy nagyszerű lehetőséget mulasztásuk pótlására. Ily módon szinte zavartalan körülmények között, üzemi támogatással, (ingyen könyv ingyen jegyzet) vállalhatták azt, amitől kezdetben húzódoztak, féltek: a tanulást! A tanulást, amely — s ezt szinte kivétel nélkül felismerték — végtelen sok örömet, dicséretet hozott és nem utolsósorban megbecsülést szerzett számukra. Sz. B„ MÁ: Gazdálkodjunk takarékosabban az energiával A nehézipari miniszter nyilatkozat A nehézipari ágazat IV. ötéves tervében meghatározott legfontosabb feladatok teljesítése érdekében végzett négyéves munkáról, az eddigi erőfeszítésekről, eredményekről és az idei feladatokról nyilatkozott dr. Székéi1 Gyula nehézipari miniszter. — Népgazdaságunk energiaellátása — mondotta — több éve megfelelő és kiegyensúlyozott. Az elmúlt évek gazdálkodására alapvetően a tervszerűség volt jellemző. Az ország energiaigényeit mennyiségben, öszszetételben és területi elosztásban az elmúlt években Növekedőit a vasúti áiuorgöom Sikeres évet zárt a szolnoki vasúti csomópont: 1973-ban (a decemberi adatok nélkül) 77 413 vagonban 2 millió 10 ezer tonna áru étkezett a megyeszékhelyre, tavaly viszont 73 671 kocsiban csaknem 2 millió 200 ezer tonna. Emelkedett az átlagos kocsikihasználás. Míg 1973-ban az egy vagonba rakott mennyiség 21,97, addig tavaly 22,21 tonna volt. Jelentősen csökkent a rakodási idő. Így például a Beton- és Vasbetonipari Műveknél míg 1973-ban 1 kocsit 7 óra alatt raktak meg, addig tavaly 6,5 óra alatt. Jelentős az Idő csökkenés az ERDÉRT- nél és a Tiszamenti Vegyiműveknél is. Az őszi betakarítási nehézségek miatt viszont a Szolnoki Cukorgyárnál és a Volán 7. számú Vállalatánál nőtt a rakodási idő. anrfak ellenére is zavartalanul sikerült kielégíteni, hogy azok meghaladták a IV. ötéves tervben eredetileg tervezettet. — Az ipar beruházásainak mintegy 50 százaléka a nehéziparban valósul meg. Jelentős része központi fejlesztési programok keretében. Az energiaellátás . hatékonyságát és az energiastruktúra javítását célzó földíáz'elhasználási központi fejlesztési program keretében mintegy 6 milliárd köbméter földgáz felhasználásának feltételeit teremtjük meg, a földgáztermelés, valamint a A TOT elnöksége Szabó István elnökletével tegnap megtartotta ez évi első ülését, és megtárgyalta a fizikai munkát végző termelőszövetkezeti dolgozók munkadíjazásának helyzetét, és a múnkadíjazáá rendjének továbbfejlesztésével összefüggő feladatokat. Megállaoította, hogy a tsz-ekben kialakult gyakorlat közelebb áll a szocialista elosztás elveihez, mint korábban. Az anyagi ösztönzés hatásos, és az erkölcsi ösztönzéssel párosulva jól szolgálja a tsz-tagok munkakedvének magas szinten tartását, a szervezettség, a munkafegyelem erősödését, a munka termelékenységének folyamatos növelését. Az aktív kofu tsz-tagok egy munkaórába jutó keresete 1968 és 1973 között 8,29 forihtról 11,01 forintra, az évi átlagos munkaóra teljesítése 2180 óráról 2410-re növekedett, A tsz-tagok jelentős rétegeinek keresete azonban még fiérn éri el a társadalmilag iaer.~" .Ilinjjyneilium» i'iiiiiiiiiiiinnmi gázelosztó hálózat fejlesztése révén. —- Az idei gazdasági év feladatai közül az energiaigények kielégítésével, a folyamatban levő beruházások befejezésével és a következő ötévés tervidőszakra való zavartalan átmenet megalapozásával kapcsolatos feladatokat emelem ki. — Népgazdaságunk energiaszükséglete 1975-ben mintegy 6—7 százalékkal növekszik. Az energiaigények teljes kielégítése igen nehéz feladat lesz. (Folytatás a 3. oldalon.) indokolt mértéket, egy szűkebb rétege viszont meghaladja azt. A legfőbb teendő a kereseti arányok elvszerű, helyes kialakítása, a foglalkoztatás mértékében és rendszerességében levő különbségek csökkentése. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok indokolt igényei közé tartozik a lekötött munkaidő garantált díjazása, és a jogszabállyal ma még nem korlátozott munkaidő csökkentése is. A végzett munka értékelésénél a képzettség, a fizikai igénybevétel és a munkakörülmények gondosabb mérlegelése szükséges, de nagyobb figyelmet kell fordítani a férfiak és a nők kereseti arányaira is. Sekat fejlődtek a tsZ-ekben a ’munkadíjazás módszerei. A munkaegységen alapuló díjazás elvesztette korábbi uralkodó szerepét, a részes, és a természetben meghatározott díjazás pedig az élőmunka-igényes ágazatokra szorult vissza. A munkadíjazás alapjává széles körben a munkanormákon A szervezeti szabályzat módosításáról „Örökzöld” a zöldségellátás Kimerül-e föld-űrhajó? Világgazdasági hírek Közművelődés a karcagi Május 1. Tsz-ben Pedagógusok téli szünetben Hazánk, Magyarország nyugvó teljesítménydíjazás vált. A normák műszaki megalapozása azonban még nem mindenütt kielégítő. A több szempontból nehezebb és újszerű feladatok csak ú?v oldhatók meg, ha növekszik -a munkaügyek, a tagok foglalkoztatásának és díjazásának intézéséhez szükséges szakértelem és felkészültség. Nemcsak jól képzett munkaügyi szakemberekre van szükség, hanem megfelelő szervezeti intézkedésekre Is, hogy javuljon a munkaügyi kérdésekben nozot* üzemi döntések megalapozottsága. és minden vezető felelős legven e döntések végrehajtásáért. A helyes kereseti politika alkalmazását segíti az ipari és az építőipari szakmák területén idén hatálvbaléoő országos szakmai bértáblázat A TOT elnöksége elhatározta. hogy az érdekelt minisztériumokkal együttműködve és egyeztetve megkezdi a termelőszövetkezeti munkadíjtáblázat kiadásának előkészítését. A !erme!ő$zi>velkezeíi dolgozók munkai! Íjazásáról tárgyalt a ÍOT e!nöksege Apad a Bodrog és a Tisza Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén á Bodrogon — bár az országhatártól Sárospatakig továbbra is harmadfokú készültségben védekeznek a gátakon —. megkezdődött a lassú apadás A Bodrog Felső* bereckinél huszonnégy óra alatt hat centimétert apadt. A megcsappant vízmennyiség a Tisza Vízállásán is megérződött a Felső-Tiszán péntekre fftíntégy két és fél méterrel csökképt. Énnek következtében Zemplánagárd és Kenézlő között megszüntették a készültséget, Tokaj és üjlőrincfalvá között pedig elsőfokúrá mérsékelték Az apadás ellenére is fokozott tMgvel&mmel őrzik a gátakat az Északm agvarországi Vízügyi Igazgatósa' dolgozói. Tegnap is csaknem hatszázan rio'goztak a havac gátakon. Negwen gépiárnr" hordta a különféle anvago kát: homokzsákokat. követ rőzsekötegeket, gumicsizmában és védőruhában öltözve több süni százan terítették a műnyagfóliát a hullámverésnek legjobban kitett szakaszokon. Egymillió tonna szén Tegnap, a délutáni műszakváltásnál ünnepélyesen köszöntötték az oroszlányi 23-as aknán a Magyar— Szovjet Barátság nevét viselő ifjúsági frantbrigádot abból az alkalomból, hogy szovjet önjáró biztosító berendezéssel és szovjet kombájnnal már egymillió tonna szenet termeltek ki. A vállalat kiváló brigádja címet viselő kollektíva nemrég kapta meg a Magyar—Szovjet Technikai és Tudományos Együttműködési Bizottság elismerő oklevelét és Makettjét. valamint n KISZ KB kitüntető zászlaját és oklevelét. Nádi» rajás A csongrádi székhellyel nűködő Tiszai Nádgazdasági Vállalat 7 megyére kiterjedő munkakörzetébeft megkezdődött a tavaszig tártó hagy betakárításj idény. Az idén mutatkozik be első ízben az Alföldön az olasz gyártmányú, Olimpia elnevezésű új típusú önjáró berendezés, amely naponta háromezer-négyezer kéve nádat vág le és köt össze. A 2000 hektáros termőterületéről a Tiszai Nádgazdasági Vállalat dolgozói — H tervek szerint — mintegy 800 000 kévét gyűjtenek össze. Tél az almáskertekben A szabolcsi ^almáskertefcben a téli hónapokban sem szünete! a munka. Ez az időszak, amikor előkészítik a fákat az új terméshez. A megyében mintegy 28 ezer hektárnyi területen kell elvégezni ezt á nagy körültekintést. szakismereteket igénylő munkát. Speciális metsző brigádok dolgoznak az almatcmelő nagyüzemekben arra törekedve, hogy tavaszig befejezzék a mechanikai íaEsskákai Luxus panorámabuszok Az Ikarus székesfehérvári gyárában tegnap megkezdték a 200-as autóbuszcsalád új tagjának, az IK—256 típusú, luxus távolsági-autóbusz nullszériájának gyártását. Az ú.itípusú. minden kényelmi berendezéssel ellátott panorámabusz első tíz példánya január végén elkészül, majd az üzemi és országúti próbák után az idén 150-et gyártanak belőle. A székesfehérvári gyár 1975-ben 4500 autóbusz elkészítését tervezi és a jelek szerint tövább bővülnek az exportlehetőségek. Az Ikarusz-auíóbuszok legnagyobb megrendelője továbbra is a Szovjetunió, ahová 1500 és áz NDK. ahová 10Ó0 autóbuszt szállítanak. Nagykunsági kiállítás Ha jd úszobosrlón Ollólábas tetők alatt címmel kiállítást rendezett Hajdúszoboszlón, a karcagi Győrffy István Nagykun Mű«süsse, A Nagyktussá« népi építészetét bemutató kiállítás budapesti és karcagi sikere után most a híres hajdúsági fürdővárosban reprezentálja tájegységünk népének értékeit. a Hajdúszoboszlói művelődési központ kiállítótérmében vasárnap délelőtt dr. Bellon Tibor, a karcagi múzeum igazgatója nyitja meg a kiállítást. Tűz Törökszentmiklósim Tegnap este Törökszent“ miklóson, a Kossuth Lajos út 5. szám alatt Buttermann József lakásán tűz ütött ki- Az épület alsókőnyháiában lévő olajkályha kigyulladt, s attól az ágynemű, a bútorok, majd később a ház tetőszerkezete tüzet fogott. A helyszínre érkező tűzoltók és a mentéshez segítséget nvúitó helyi munkásőrök megfeszített munkával eloltották a n ház n^?v rész»3 és az értékes ingóságok a tűz Udozatai lettek. A házban tartózkodó családtagok közül senki sem sérült meg. A késó estig tartó mentési munkálatok után a tűzoltóság és a rendőrség szakértői megkezdték a tűzeset körülményeinek, okainak tisztázását. Manzu-kíállítás Giacomo Manzu ölas> szobrászművész kiállítása s Műcsarnokban január 5-én vasárnap zárul. A kiállítási eddig mintegy 70 ezren te kintették meg. Egy mondatban — Üj fedett piae épül Szombathelyen, építésére több mint harmincmillió forintot költenek. —- Az idén mintegy félmillió köbméter fát termelnek ki az ország egyik legnagyobb erdészedben „ borsodi Erdő- és FaMd -Tgozó Gazűe«> gban. — ű Mi»v;ir Közlöny 1974 évi ”? száma közli r»t i mi niszteri ven Jeletet, amely a bedolgozó és a mvránnmnkáltotöknál munkaviszonyban lévő csökkent munkaképességű dolgozókra is kiterjeszti a rehabilitációs rendszeri n V,
