Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-23 / 19. szám
I 1975. Január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Lé%rr a mtlró építétwnél A budapesti metróépítést eddig még nem használt műszer, a lézer segíti: a fúrópajzs geodéziai irányítását vezérli az észak—déli vonalon a Deák tértől a Kálvin tér irányába. Az alagút oldalfalára rögzített távcsőre emlékeztető akkumulátoros szerkezet máris kivívta a metrósok elismerését, mert minden korábban alkalmazott műszernél pontosabban mutatja az utat a fúrópajzsnak. A lézer vörös fénysugara —• egészen pontosan: a lézer rubintpontja — egy. a pajzsban elhelyezett műszerfalra világít, s ezzel precízen ellenőrzi, hogy „letért-e” a fúrógép az előre kijelölt útról, s ha igen, mennyivel. A fénynyaláb segítségével kapott adatokat komputer dolgozza fel, s jelzésére a, pajzsgépész — ha szükséges: — nyomban a „lézerútra” programozza gépét. Így lényegében milliméternyi pontossággal tudja vezetni a. több tonnás vasszerkezetet. A lézer „bevetésével” két Jelentős eredményt sikerült: elérni. Az egyik, hogy a pajzsok teljesítményét fokozni* tudták. A fúrógépek — a lézer-irányítás óta — naponta átlagosan négy méter alagutat építenek, kétszer any-! nyit, mint korábban. Ilyen1 produktumra pedig a budapesti metróépítés történetében még nem volt példa. A' megnövekedett teljesítmény- > nek volt köszönhető, hogy a Deák térről indított jobb oldali pajzs jóval a határidő előtt, már karácsonykor el- • érte a Felszabadulás teret. A másik nem kevésbé jelentős eredménv, hogy a lézervezérlés alkalmazása óta nem kell a fúrópajzsokat leállítani. Korábban ugyanis i— amikor optikai műszerek irányították a pajzsokat — ez útvonalprogramozás miatt minden alkalommal meg kellett szakítani a folyamatos munkamenetet. A Kaukázus feketetengeri partvidékén, Seszharisz olajkikötőben naponta több mint 50 000 köbméter, nehezékül használt vizet szivattyúznak ki az olajszállító tartályhajókból. Ennek ellenére a kikötő vizén egyetlen olajfoltot sem látni. Az olajmaradványokat megbízhatóan visszatartják azok a tisztító berendezések, melyek immár tíz éve — a kikötő megnyitásától kezdve — kifogástalanul működnek. A közeljövőben a tisztító-medencéket jelentősen bővítik; ami napi 150 ezer köbméter víz tökéletes tisztítását biztosítja. Képünkön a seszhariszi olajkikötő közelében építik az új víztisztító berendezést 1 * -. -'«Cs« ^ SS Cethal a hegyekben Ismeretlen állat megkövesedett csontjaira bukkantak az Észak-Kaukázus Krasznodari területén. Az Urupszkij szovhoz munkásai egy elektromos távvezeték lefektetése közben találtak rá az értékes leletre. A helyi tájmúzeum munkatársai azonnal megkezdték az ásatásokat. A négy és fél méter hosszú, őstengeri cethal maradványai a föld alatt, egy méteres mélységben húzódtak. Épségben megmaradt az állat gerincoszlopa, az állkapocs, a bordák és az uszony csontozata. A nem mindennapi lelet igen nagy érdeklődést váltott ki a tudósok körében. Az ásatások eredménye mind jobban megerősíti a szakemberek feltételézését, mely szerint körülbelül tízmillió évvel ezelőtt Észak-Kaukázus területét a tenger hullámai mosták, ez az őstenger a mai Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tengereket egyesítette. Közös nukleáris reaktor Anglia, Franciaország és az NSZK kormányközi megállapodást kötött a francia Alpokban, Grenoble mellett létesült, Laue és Langevin nevét viselő kutatóintézet költségeinek viseléséről. Az intézet három éve épült, de eddig csak francia és nyugatnémet közös vállalkozásként működött. Angol kutatók bevonása és angol anyagi támogatás révén az intézet fejlődésének új korszaka nyílt. Az intézet igazgatója a Nobel-díjas Mössbauer professzor. Az 57 megawattos reaktor 1500 billió neutront szolgáltat négyzetcentiméterenként és másodpercenként. Ezt a neutronfolyainot főleg szilárdtestfizikai és biológiai kutatásokhoz hasznosítják. Az intézet évi költségvetése 6 millió font sterling. A Szolnok megye! Állami Építőipari Vállalat FELVESZ — 0 vegező. — tetőfedő-szigetelő, lakatos, — villanyszerelő szakmunkásokat. A fenti szakmunkások mellé segédmunkásokat. A segédmunkások részére a fenti szakmákban átképzős tanfolyamot indítunk. Felveszünk továbbá kubikos brigádokat, t segédmunkásokat. Ács-állványozó szakmákban átképzős tanfolyamot indítunk. JELENTKEZNI LEHET a vállalat munkaügyi osztályán, Szolnok, Ady Endre út 117/c. A tiszaföldvári Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet PÉNZÜGYI FŐELŐADÓI ALLAS BETÖLTÉSÉBE. . Az alkalmazás feltétele: számviteli főiskolai vagy ennél magasabb képzettség. Jelentkezni lehet a tanács elnökénél (5131. Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 1.) személyesen vagy írásban, az eddigi működés pontos megjelölésével. Fizetés a 151373 OÍIL 77) MüM sz rendeletben foglaltak alapul vételével megegyezés szerint.. A NAGYKÖZSÉGI TANÄCS V. B. TISZAFÖLDVÁU XT. _ -............................. . . , _.i .. i. i -ha pur...'’ (?!) Cierskedvclő olvasóink lájékozlatására) A mai olvasó legtöbbjének a címbeli nyelvi forma hangszerkezetében és jelentésében egyaránt ismeretlen. Azok, akik iskolai tanulmányaik során a nyelvtörténetbe is belekóstoltak, tudják, hogy az idézett szavakat legrégibb szövegemlékünk, az 1200 körül keletkezett Halotti Beszéd alábbi mondatából emeltük ki: Látjátuk, feleim, szümtüchel..., isa pur es chomuv vogymuk: Látjátok feleim szemetekkel ... bizony por és hamu vagyunk. Van-e értelme és haszna annak, hogy nyelvművelő rovatunkban is foglalkozunk ezzel a nyelvemlék! mondattöredékkel? Van, s nemcsak azért, mert érdemes arra is rámutatnunk, hogy a Halotti Beszéd nyelve csodálatosan szép. árnyalt és hajlékony nyelv, s hogy a szavak régies hangalakiának nagyon erőteljes a hatása, eleven a hangulati értéke, s a mai olvasót is megfogja, és nyelvi gyönyörűséget is szerez számára. Más érv is igazolja vállalkozásunkat. Rovatunk néhány közleményével ugyanis azt a célt is szolgáljuk, hogy a mai olvasót. köztük elsősorban a versolvasókat segítsük abban, hogy ne csak élvezői, hanem értői is legyenek a szép költeményeknek. Ezért is szólunk tehát a címben idézett formákról. Érdekes jelenség, hogy mai költőink is nagyon gyakran illesztik bele egészen modern hangvételű és mondanivalójú verseiben is kulcsszóként éppen a címben idézett mondatrészeket. Az újra élés. a nagvonis személyes átélés, a hatásos képzettársítás céljából és eszközeként él pl. Garai Gábor Halotti beszéd cimű versében a régi mondatokkal, szavakkal: „Látjátok, fiaim, szümtükkel, s látjátok, lányaim, mivé leszünk!’’. Hogy a régi magyar nyelv ó ízei. hangulati értékel mennyire nem idegenek egy modern vers nyelvi szövetében sem. bizonyítják alábbi példáink. Mezei András versébe is beleillenek a régi nyelvi formák: Próféta kézben ág kocog, a múlandóság üvegén: isa! hamu és por vagyunk...” (Mezei: Ház.). Pákolitz István mondatai is megállítanak: „Ijesztő ez a kifosztottság: isa pur és hamu...” (Pákolitz: In flagranti). Hogy a mai olvasó nemcsak közeli emberi kapcsolatba kerül a Halotti Beszéd szavaival, hanem a régi szavakban, szókapcsolatokban, mondatfoszlány okban újszerű versépítö eszközt is megismerhet, példázzák ezek a versrészletek is: „Süvöltőz belőlem, pur es homu velág ..(Veress Miklós: A néhai poétára). Tandori Dezső, Simonyi Imre modern és korszerű verseiben is jellemző erővel hatnak a régi szavak : „sa pur ... milyen por van” (Tandori: Az estély). — „Látjátok, feleim,... anyám lábán a balladát...” (Simony1 : Tisztelgés az elődöknek). Cs. Nagy István filológiai hűséggel még arra is vállalkozik, hogy értelmezze is a szóbanforgó régi szavak: „Isa pur... milyen por vagyunk: nyíltabbá válás hangvirágai. Isa: bizony; zártra pusztulás, nyíltra születés.” (C-c. Nagy: HB.). Dr, Bakos József Áz űrtávközlés jelene és jövője Amikor a távoli országokból érkező tv-közvetítések során a vevőkészülékek képernyőjén megjelenik a „Hiba a közvetítő vonalban” szövegű felirat, azt jelenti, hogy a közvetítő lánc reléállomásainak valamelyikében meghibásodás történt. A képet és a hangot továbbító reléállomásokat átlagosan 50— 60 kilométerre telepítik egymástól, hogy azok parabolaantennái „lássák egymást”, hiszen a földfelszín görbülete miatt az egyenes vonalban terjedő mikrohullámok továbbítása csak így lehetséges. Budapest és Moszkva vir szonylatában ez azt jelenti, Láthatatla A hatvanas évek közepétől nyílt meg a lehetősége a Föld körüli pályára fellőtt, speciális mesterséges holdaknak közvetítőállomásként való felhasználására. Azt terjnészetesen már jóval korábban is tudták, högy a Föld körül keringő mesterséges holdak a földfelszín igen nagy területeit „látják”, illetve fordítva: egymástól igen nagy távolságokra levő helyekről is egyszerre láthatók. Ahhoz azonban, hogy a lehetőségnek minden előnyét ki is használhassák, meg kellett oldani a távközlési műholdak megfelelő pályára való juttatását, pályastabilizáhógy több mint negyven, a jeleket felfogó, felerősítő, majd továbbító „láncszemen” keresztül teszi meg útját a közvetített program. Nem csoda tehát, hogy ezek közül valamelyik meghibásodhat — a hibák valószínűsége ugyanis arányosan nő az állomások számával — és pillanatnyi zavar áll be a közvetítésben. Persze a közvetítő lánc megléte még így is a technika egyik nagy vívmányának számít, de ma már új, megbízhatóbb lehetősége is van a nagy távolságok jelekkel való áthidalásának: az űrtávközlés. vezetékek lását, energiaellátását, kis méretű és könnyű, de nagy teljesítményű és roppant üzembiztos elektronikus berendezések előállítását. Nem volt kisebb feladat a mesterséges holdakkal öszszeköttetést tartó földi állomások megépítése sem. Gondoljunk csak arra, hogy a hatalmas, több tíz tonna súlyú acélszerkezetnek — a parabola-antennának — milyen nagy pontossággal kell „megcéloznia” és követnie a sok ezer méter magasságban keringő mesterséges holdat. Ez természetesen csak számítógépek segítségével vált lehetségessé. Kilenc ország összefog A Szovjetunió kormánya már T966-ban javasolta egy olyan űrtávközlési rendszer létrehozását, amely alkalmas rádió-, tv-programok és telefonbeszélgetések átvitelére egyes országok vagy akár kontinensek között is. Ezt követően 1971 novemberében írták alá a szocialista országok kormányai azt az egyezményt, amely létrehozta az érdekelt országok közötti műholdas összeköttetést megvalósító INTERSZPUTNYIK Nemzetközi. Űrtávközlési Szervezetet. A megállapodás úgy szól, hogy az első időkben a Szovjetunió lő fel „Molnyija” típusú mesterséges holdakat, majd később közösen is Föld körüli pályára bocsátanak távközlési szputnyikokat. Az INTERSZPUTNYIK- rendszer első földi távközlési állomása a szocialista országok közül Mongóliában, Ulánbátor közelében épült meg. 1974 februárjától megkezdte működését a Moszkva—Havanna közötti kozmikus tévélánc is, amely közvetlenül összeköti a Szovjetuniót és a karib-tengeri szigetországot. Moszkva környékén és Havannától 30 kilométerre speciális adó-vevő állomásokat telepítettek, amelyek között a „Molnyija 2.” távközlési műhold teremt kapcsolatot. Már Csehszlovákiában is üzemel egy, az lNTERSZPUTNYIK-rendszerhez tartozó földi állomás. Fdldi állomás Kormányközi megállapodás alapján 1977-ig Magyarországon is felépül egy űrtávközlési földi állomás, amely fekete-fehér és színes tv-adás továbbítására és vételére, valamint hasonló földi állomással rendelkező országok közötti telefonösszeköttetések megteremtésére egyaránt alkalmas lesz. Az állomás telepítési helyéül a Balaton-felvidéken egy Tapolcától nem messze levő völgyet jelöltek ki a szakemberek, ahol a környezet elektromos létesítményei várhatóan nem fogják zavarni a berendezések működését. Az állomást magyar és a Dunántúlon szovjet szakemberek közös tervei alapján készítik el, s túlnyomórészt szovjet beren dezések felhasználásával építik meg. A kész állomás pontosan „becélzott” óriási antennájával -folyamatosan követi majd a Föld körüli pályán keringő „Molnyija” típusú űrtávközlési holdat. Az antenna követőmozgását rendkívül nagy pontosságú automatika fogja irányítani. Mivel a műhold keringése közben csak bizonyos időközönként lesz „látható”, az összeköttetés létesítése időpontokhoz kötött lesz. Villanymotoros ablakmosó Üj háztartási gép: villanymotoros ablakmosó gyártását kezdték meg Lengyelor- - szágban. A jólsikerült termék — amely a padlókefélő gépre hasonlít és súlya alig haladja meg a 2 kg-ot — igen egyszerűen kezelhető; minden háztartásban felhasználhatják. A magas ablakok mosását két méterig kitolható fogantyú könnyíti meg. Az elektromos ablakmosó legfontosabb elemei: a villanymotor, az általa meghajtott tisztítókefék, s az egész tisztítófelületet körülvevő speciális gyűjtőkefe, ami biztosítja az üveget koccanás, vagy repedés ellen. Az elektromos ablakmosó kiegészítője a varsói „Uroda” vegyiüzem ablaktisztító szere, amely aerosolos flakonokban kerül forgalomba. Tisztítás előtt elég bepermetezni az üveget a folyadékkal, majd megtisztítani az ablakmosó géppel. Az új háztartási gép nemcsak az ablak üvegének és keretének tisztítására alkalmas. Éppoly kitűnően használható bútorok vagy gépkocsi-karosszériák polírozására is, ilyenkor természetesen a megfelelő vegyszert kell alkalmazni.
