Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Í975. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fóitf&fÉt' no&5S£áft Gazdaság és politika — rádióműsorokban A Krónikák, naponta háromszor is, több kiadásban szemmel kísérik- ami az országban nap mint nap történik. A riportok, tudósítások közül nem egy gazdaságpolitikai töltetű, szükséges, kell-e, hogy mindezen túl a rádió egy-egy kérdéssel részletesen is foglalkozzék? Tudom, meglehetősen akadémikus jellegű a kérdés, bizonyítani tulajdonképpen nem is kell az ilyen műsorok fontosságát. Érdemes viszont végignézni, hogy egy-egy műsorban mi mindenről esik sző e témakörön belül. Tágabb értelemben Jónéhány műsort ide lehet sorolni, hiszen Petress István Mücrólánc című sorozata, vagy a Mit üzen a rádió? rovat épp úgy foglalkozik gazdasági jellegű gondokkal, mint ahogy Szilágyi János a Kettesben sorozatban, az elmúlt héten például Eadó Sándorral beszélgetve, szintén érintett néhány gazdaságpolitikai kérdést. S ha már szót ejtünk nem kifejezetten gazdaságpolitikai jellegű műsorokról, a Rádiónapló műit heti adása sem maradhat ki- A csaknem négyórás műsorban ugyanis szó esett arról, mi a véleményűk a munkásoknak az év végi hajráról, hogyan és mit lehet tenni az exportbevételek csökkenése ellen, mennyit érnek hazánk ásványkincsed, milyen hatások várhatók a világpiaci árváltozásokról, és így tovább. Az, hogy a Rádiónapló ilyen nagy teret szentelt ennek, az egyrészt azt is jelzi, hogy mind többen érdeklődnek e kérdések iránt, másrészt azt, hogy a rádió érzékenyen reagál országos gondjainkra. Ez annál is inkább dicséretes, mert olyan keretek között, mint a Hádiónapió/ sokkal népszerűbben, közérthetőbben lehet gazdasági kategóriákról beszélni, mint egy olyan rétegműsorban, amilyen például Tarnói Gizella sorozata volt. A Hosszú gyeplő, rövid gyeplő... című, öt adásból álló gazdaságpolitikai műsor néhány fontos gazdasági szabályzók működését, hatását vizsgálta. Az elsőben szó esett az eszközlekötési járulékról, arról, hogy ez nem mindig ösztönöz a gépek korszerűsítésére. A másodikban a fejlesztési alapról, a harmadikban az amortizációról, s végűi a negyedikben a műszaki fejlesztési alap felhasználásáról szóltak vállalat vezetők, szakemberek. Az összefoglaló adást, amely az elmúlt héten hangzott el, ügyesen indította Tarnói Gizella, amikor e négy kérdéscsoport legjellemzőbb problémáit hangfelvételről ismét felvillantotta. Ezt kővetően kezdett el beszélgetni Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel, aki többek között az 1975-ben bevezetett szabályzó módosításokról, azok válható hatásáról beszélt. A műsor legnagyobb erénye, hogy a riporter szakszerűen kérdezett, partnere volt a miniszternek, elősegítette hogy a legfontosabb, leglényegesebb dolgokról essék szó. Többek között arról, amire a műsor címe is utal: vajon a vállalatok önállóságát a központi szabályozás milyen mértékben csökkenti. Faluvégi Lajos elmondta, hogy az intézkedések ugyan nagyobb felelősséget rónak a vállalatvezetőkre, , átgondoltabb fejlesztést Követelnek, de alapjában véve nem csökkentik az önállóságot. Ahhoz a véleményéhez, hogy az ilyen és hasonló rádióműsorok, amellett, hogy informálnak, egyfajta viszszajelzést is adnak, tehát jobban az égető gondok, problémák mögé lehet látni — csak egyetérthetünk. =*■ trőmfoöezkj — Tudományos, technikai hetek az iskolában Rajzok, bábok, kézimunkák, tucatnyi rovar- és növénygyűjtemény — a szolnoki Kassai úti Általános Iskolában tegnap nyílt kiállítás minden darabját az iskola tanulói készítették, illetve gyűjtötték. A kiállításon tizennyolc különféle szakkör mutatkozik be, s a szakkörök legjobbjai indultak a január 13 óta tartó szaktárgyi vetélkedőkön is. Az úttörő-matematikusok, vegyészek, fizikusok stb. ugyanis a városi, majd a megyei és az országos tanulmányi versenyekre készülnek. A „Tudományos, technikai hetek” c,ímű rendezvénysorozat az említettek mellett persze más programot is kínál. Nyílt szakköri foglalkozások, élménybeszámcttók, ankétbk, vetélkedők közül választhatnak a Kassai útiak, na és a két meghívott testvériskola — a Ságvári körúti és a Mátyás király úti — képviselőt Ax *gyik legérdekesebb etseménynetfc a hetedikesek és a nyolcadikosok pályaválasztási vetélkedője ígérkezik, melyre ma délelőtt kerül sok A szakkörök Idáffitásííssk egyik séadeÉs FILMJEGYZET | Ámokfutás ’A fifizelműítba® megjts= lent Magyar értelmező kéziszótár szerint ámokfutó az, aki a trópusokon kóros idegrohamában őrjöngve rohangál, illetve elvakultan féktelenkedik — bárhol. Fazekas Lajos filmjében. gondolom ez utóbbiról lehet szó, mivel a helyszín nem trópusi. Igaz, féktelenkedni se féktelenkedik senki, hacsak a „futás” egyik résztvevőjének férje nem, amikor mérgében földhöz vágja a karácsonyfadíszeket . . o Földhöz vágja, s rögtön ■utána fel is sepri. Igyekezete persze már hiábavalót Az apró, fényes darabkák többé már nem állnak érdekes egésszé össze *~ mint ahogy a film mozaikdarabkái sem illeszkednek pontosan. Érdekes epizódot oda nem illő, unalmas követ. aztán a film közepétől már unalmas jön unalmas után. Nem a cím, de sajnos maga a film sikerületlen. Sikerületlen a rendező érezhető mesterségbeli tudása, a megbízható opartőri munka és a kiegyensúlyozott —- Huszti Péter esetében egyenesen bravúros — színészi játék ellenére. Sikerületlen, mert a történet semmitmondó, s így „hőseinek” sorsát rokonszenv, sőt érdeklődés nélkül figyeljük, *.... igafesäte- Mis4!* Wzm&m. sssátouyrm fiuk Bsesfl férje és húga, Agí egymást* szeretnék. Mária szerencsére” találkozik egy régi ismerősével, Janóval, aid már két rosszul sikerült házasságot tudhat maga mögött Mária és Janó együtt tátik az éjszakát, aztán másnap vidékre indulnak. Űticéljük előbb a Balaton, aztán Mária esfilővároea, Csellód, hogy az időközben hazameneküli hugicát visszahívják Pestins. Ági enged a' hívásnak, Janőéik pedig tovább csavarognak. Féüoeresik az asszony gyerekét, ugyanott Janő reggelig ^vígasztal'* egy telefonoskisassaottyt Üjra Pesten vannak, majd ismét Csetlődre indulnak — ahol Mária tanítani szeretne Útközben elromlik az autó, s a két ember sorsa végleg különválik. Janó csak úgy tud élni, mint eddig: felelőtlen viszonyokban, melyek nem jelentenek sem szellemileg, sem érzelmileg lekötöttséget Hát ennyi az egész. Enynyit akart elmondani Fazekas Lajos hét év hallgatás után. (Lássátok feleim című előző filmjét 1987-ben forgatták . *t a. TERMÉSZETVÉDELEM (4) Hej vadászok, vadászok — Ma jő napom van, — mondta Chrudinák Ferenc újszászi lakos tavaly februárban az abádszalóki erdőben fácánvadászat közben. Megtöltötte a légpuskáját, megcélozta vef£'alfára1 télepedett, szokatlanul nagy madarat. Talált, az állat leesett, a „vadász” pedig, miután látta, hogy „valami sasféle”, elvitte egy preparátorhoz és érdeklődött, mit fizet érte. Augusztus 1-én megtudta: három hónapot és kétezer forintot, A tiszafüredi Járásbíróság dr. Soós Gyula tanácsa bűnösnek Jtttorídia. ki lopás büntettll^fiÄ -Jélőtt egy 20—25 ezer forint eszmei értékű szirtisast, amelynek múzeális értéke kb 50 ezer forintot tesz ki, s azt jogtalanul eltulajdonította.” Készül — elég lassan —; a természetvédelmi szabályzat, az 1971. évi természetvédelmi törvényerejű rendelet kiegészítője, az „árjegyzék“, amely meghatározza (forint összegben) a védett értékek elpusztításával okozott kárt Ez háromszáztól kétszázezerig is terjedhet Ha ez érvényben van, Chrudinák ötvenezer forint „valós“ értékért felet.. A szabályzatot előreláthatólag az idén kiadják. A vadászok bizonyár* takoznak, hogy közéjük soroltam egy légpuskás oma> dászt Jogosan. A vadászok ekkora kárt nets okoznak, De azért akad egynéhány, aki rosszkor süti el a fegyverét » néha a vadvédelem vélt érdekében. Még mindig él a „görbecsőrű «= sas, tehát a fácán ellensége” előítélet, s a vétlen ragadozó madarak százai kerülnek puskavégro, Bár szigorú madárismerefi vizsgán esnek át a vadás»jelöltek, mégsem biztos, hogy a gyakorlatban jelesre viza-» gáznak faj ismeretbőt négy/ idős preparátor mesélte; — Bejött két vadasa Ä adták, hogy hoznak aas^ iegveszetn-e? Klmagyará»hogy nálunk már utat» la sas, Amit Sk láttak, az biztosan héja vagy ölyv veit Egerészölyv. AM meedtak, igazam vas. Egy mezőtűtS \s*sdása m egyik társáról: — Addig &§*te geíyÚBpeg»káva! a köröző madarat, mfg az le nem esett Azt hitte sas, Kígyászölyv volt Rémrég megsörétezett töepeaőSymot találtam, Két éwe darázsölyv»« egy szolnoki vadász, Egyik sem lőhető, egylr amm ért m sptómdmk, Puska kcljftf fényképcsőgép '& pgemráteKteófi mindig Móra Ferenc gyemsekhőse jut eszembe, aki dinnyét ültetett és repeső szívvel várta a palánta kibúvását Mikor végre az első kidugta fejét a kisfiú kihúzta a fűidből és szaladt vele eldicsekedni apjának, mondván, es az, amelyikről majd nagy dinnyét eszünk. Gyorsan rájött, hogy anmk. á földben a helye, Csak a vedásaoÉj S preparátorok äs rájönnének. hogy a sündisznő, vagy a kékvércse nem asztaldísznek, nem faldekorációnak való. Ügy szép, ha él. Aki gyönyörködni akar bennük, menjen ki a természetbe — «neki is jobb lesz. S ne lője —- fényképezze! Bár az is igaz, hogy az engedéllyel dolgozó preparátorok munkája az új törvény életbelépése óta csökkent, mégsem egyértelmű a „megtérés”. Két példát csupán: Fegyvemeken Bóta István két éve (!) kedvtelésből „kitanulta” a' preparátorkodást Egész csinos' házi gyűjteménye van védett madarakból. Ezt nem is 'titkolja, hiszen a házikiállítást az utcáról jól látható üvegverandán rendezte. Csak néhányat a kollekcióból': fehér gólya, kék vércse pár, kuvik, csonttollú szalakóta, dankasirály és bizonyítandó, hogy az élőt is szereti, egy vadgerle kalitkában. Bóta Istvánnak egyébként nincs engedélye —• zugpreparátor. Tiszasülyön Balázsné, TS»= ezos Rozália zuggyűjteményében vörösvércsét, kiskócsagot, sündisznót, egerészölyvet találtunk. Mentségére legyen mondva, már abbahagyta, mert „följelentették a tanácsnál”. Az igazság az, hogy nemrég felszólították, váltson iparengedélyt. Nem vált. (Pedig szépen dolgozik.) Hogy honnan kerül hozzájuk a sok védett állat? „A vadászok hozzák.” Hogy ki, azt nem tudni. — Egyelőre, (Pedig a preparátor a kisebb vétkes.) Az igazsághoz tartozik az is, hogy a tiszafüredi szirtisas-ügy az ottani preparátor segítségével várt ismertté. Egyszerűen esess vállalta s kitömés*, A természetyédelem közkatonái vadássek beásnák® mármint a védett állatokat akkor 3s igaz, és sajnálatos,/ ha a megye vadgá»-' dálkódása, a megyei vadásztársaságok munkája országosan élenjárd, A vadászok többsége betartja *s előírásokat és maga is a természetvédelmi feladatok segítője. Dr. Bereczki Lajos megyei tanácselnök helyettes, a MA VOSZ megyei elnök* äs így beszélt erről: —• A szabálysértők esaM töredékét jelentik a vadászatoknak. Ezektói elhatároljuk magunkat és az ilyen vadászokat eltiltjuk. A vadvédelem nem lehet ellentétes a természetvédelemmel. A Magyar Madártani Egyesület megyei csoportja tavaly alakult meg Szolnokon. A fiatal csoport bekapcsolódott a Tisza-menti madárvonulás kutatásába, tagjai közül részt vettek a Hortobágyon rendezett madártani táborban, terveikben szerepel, hogy az újszászi parkerdőt természetvédelmi mintaerdővé alakítják és ha a jövőben növekszik tagjaik száma (mindenki tagja lehet!) as egyesület * megyei természetvédelem tömegbázisa (nemcsak a madárvédelemé) lehet. Hasznos |u«c a vadásztársaságoknak is ide belépni. Fejér megyé-' ben ez már megtörtént. Ugyanitt egyébként az egyesületnek az ottani madárbarátok körével együtt mór közel négyezer tagja van. Úttörők a Hortobí;£yon Hogy st tereöésaefcvédéíesa ne csak--«--az újkeletű környezetvédelem ihellett ■— divatszó, .hanem társadalmi ügy is legyen, már ez iskolában meg kell alapoznunk — jobban, mint eddig. Ezért, üdvözölhetjük őrömmel a Madarak és fák napjának •újbóli bevezetését, s azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szűkös órak ereten túlmutatnak. A megyében—eddig egyte dűl — Nagyivánon természete védelmi szakör működik. A tiszafüredi járás úttörői romantikus túrákban bővelkedő természetvédelmi táborozáson vettek részt a Hortobágyon. A kisújszállási gimnázium biológiai tagozatos«*®tályainak évről évre megrendezik a biológus napokat, amelyeken a környezettermészetvédelem biológiai alapjaival teaierkedaék. Jászapátiban most alakul a gimnáziumi KISZ-szerveaeú ifjúsági klubjában természetvédelmi és vadáss fcdaklédést köe^J Ismeretterjesztés és természetvédelem temet eltel JeaiM* a Seg^ Jobb „hívőtoborző”. Néhány TIT előadás — főleg m tiszafüredi járásban, ahol a KNF felügyelője Szabó László tartja — s az országjárás«* néhány esetben védett területen. Ennyi a megye! TIT és a természetvédelem kapcsolata.' Ha azt nézzük, -hogy aa ismeretterjesztés a feládáta, elégedettek lehetünk «■= legfeljebb az előadásszámot tesveseljük. Ha viszont más megyében' te szétnézünk, nos... Borsod megyé* már sas!®^ tettük. Fejér megyében a TIT közvetlen anyagi és szervezési segítséget nyújt a madártani egyesületnek. Szegeden megyei természetvédelmi és madártani ÓT? szakkör működik. Még önálló szakfolyóiratuk is vau „Puszta” eímmeL Báes-Kiskunban a TIT természetvédelmi kör tagjai mellett as ottani főiskolások is lelkes pártolói, vendégei a Kiskunsági Nemzeti Parknak. Aa avató alkalmából tartott sajtótájékoztatón például több mint kétszáz természetbarát vett részt —■ bizonyítván, hogy a megyében jó úton ha-> lad az, ami a természetvédelemnek a legfontosabb nem csak Bács, vagy Szolnok megyében: minél többen temerjék meg, tudják és érte sék, hogy egy fűcsomó, egy madár, egy kő Is ért» —• védendő természeti értékünk, ggrtesS Esügssössd! ÍTÉGE* Ipari télevmo a szakmunkásképző intézetben Megújult a Szivárvány klub Tószegen Az elmúlt napokban vehették birtokukba a tószegi fiatalok a művelődési házban felújított, kibővített Szivárvány ifjúsági klubot. A felújítást a Szolnok megyei Tanács anyagi támogatásával a klubtagok, s Tószeg lakói végezték el társadalmi munkában. Az átadási ünnepségen az ötéves múltra visszatekinthető klub tagjai színvonalas műsort adtak, majd amatőr filmeket vetítettek az építkezésről, s az eltelt öt év fontosabb eseményeiről. Ipari televíziót kaptak az egri 212. sz. Szakmunkásképző Intézet tanulói. Áz ajándékozók az egri íinomszerelvénygyár dolgozói, akik már 25 éve patronálják Egerben a szakmunkástanulókat, hiszen közülük kerülnek ki a gyár ifjú munkásai. Az üzem és az iskola jó kapcsolatát szemléletesen bizonyítja az ipari televíziós berendezés, amelyet a szakmunkásképző intézetben az elméleti és a gyakorlati oktatás összekapcsolására használnak, A tanműhelyekben folyó '©fakorlati munkát a tv képernyőin az előadótermekben nézhetik a diákok, és tanulmányozhatják az egyes munkafolyamatokat. Elméleti előadások közben a gyakorlati példákat a tv-láncon keresztül vetítik a műhelyekből a tanulók élé. Lehetőség van arra is, hogy a diákok egyegy tanulótársuk gyakorlati munkáját zavartalanul megfigyelhetik, és arról véleménv.t alkothatnak a képér** nyc beiktatásával.
