Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-21 / 17. szám
1975. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkás őr e^ységgynlés Jászberényiben és Kimszenf márt ónban (Folytatás az L. oldalról.) az előképzés szakasz, majd jelképes fegyverátadással ért véget a gyűlése ! , ^ ^ 'Vasárnap délelőtt a kunszentmártoni művelődési házban ünnepélyes egységgyű- 5ést tartott a Nagy Péter já. írási önálló munkásőrszázad. A Himnusz hangjaival kezdődő /egységgyűlést — melyen ^részt vett Szűcs János, az 1 MSZMP kunszentmártoni já■ rási pártbizottságának első l titkára, Zsovák László, ame/ gyei pártbizottság PTO oszf tályvezető-helyettese és Pos- i ta Mihály, a munkásőrség jf megyei parancsnoka — Ber; ta László, a járási pártbi■ zottság munkatársa, az ün* népség elnöke nyitotta meg. j Üdvözölte a jelenlevő ven- 1 dégeket a társadalmi és tö{ megszervezetek képviselőit, i az egység személyi állományát. Bejelentette az egységgyűlés napirendjét, majd . átadta a szót Dósa István egységparancsnoknak. 1 Dósa István beszámolt az elmúlt évi eredményekről, ismertette az idei kiképzési év főbb tennivalóit, célkitűzéseit. Beszámolóját parancskihirdetés követte. Az ünnepi csapatgyűlésen ismertették a területi parancsnok és az egységparancsnok parancsait, amelyek a megye egységei közt lezajlott szocialista versenymozgalomban elért helyezésről, az ezzel járó oklevélről, valamint a kiváló parancsnoki és a kiváló munkásőri kitüntető jelvény adományozásáról rendelkeztek. Az elhangzott parancs értelmében a Nagy Péter önálló munkásőrszázad a szocialista versenymozgalomban a második helyezést érte el. Az oklevelet Posta Mihály megyei munkásőr parancsnok üdvözlő szavak kíséretében adta át. Kiváló parancsnoki kitüntetésben részesült Bállá János, hatan pedig a Kiváló munkásőr kitüntető jelvényt, vehették át a tegnapi ünnepségen. A kitüntetések átadása után Szűcs János, az MSZMP járási bizottsága első titkára köszöntötte a második helyezést elért századot. Méltatta a munkásőri megbízatás teljesítésének jelentőségét, tolmácsolta a párt és a dolgozó nép megbecsülését. A köszöntő után szolgálati Érdemérmet, Munkásőr Emlékérmet és emléklapot adtak át a 15, illetve 10 éves szolgálati idővel rendelkező munkásőröknek. A hagyományokhoz híven az ünnepi egységgyűlésen /került sor a leszerelő, tartalékállományba vonuló munkásőrök búcsúztatására, és ezzel együtt az új munkásőrök esküjére. A _ leszerelő és tartalékállományba vonulók nevében Rácz Sándor búcsúzott el a munkásőrtársaktól, majd az új munkásőrök letették az esküt. Az eskü szövegének elhangzása után Rácz Sándor az újonnan esküt tett Liszkai Gábornak átadta a fegyvert Az ünnepi egységgyűlés végén úttörők köszöntötték az egységgyűlés résztvevőit. Korszerűbb termelési szerkezet, hatékonyabb munka ’„Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növeléséire alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését, a műszaki tudományos ^haladás gyorsítását új technológiák bevezetését a jövedelmezőség javítását a ’belső- és a külső erőíorráwok jobb felhasználását.” (Az (MSZMP kongresszusi irányelvedből.) , Látszólag sem a követeti mény, sem a megfogalmazás nem új. Napjainkban mégis más hangsúllyal kerül mindez szóba. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok ugyanis sok szempontból új helyzetet teremtenek. (A kiéleződött nyersanyag- és energiahiányt, illetve a nagyarányú árváltozások hatását szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ugyan, de teljesén némi függetlenítheti magát a világgazdaságban végbemenő folyamatoktól. Felül vizsgálni és igazodni 1st a rmelés szekezeti átalakításának követelménye ■sem a régi Jelszó egyszerű ismétlése. Többről és másról jván szó. Az új helyzet szükjSégessé teszi a korábban kialakított gazdaságfejlesztési irányok és arányok felülvizsgálatát és az új helyzetnek megfelelő módosítást A 'Szerkezeti változások, a népgazdasági, az ágazati és a Vállalati fejlesztések irányát például határozottan kialakultban lévő és tartósnak ígérkező új nemzetközi értékéé cserearányokhoz, a szigorúbb piaci feltételekhez szükséges igazítani. Vagyis a termelés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítéseket á meglévő nyersanyag- és energiaforrások — a hazai termelés és az importlehetőségek — ésszerűbb, takarékosabb, hatékonyabb hasznosítására indokolt összpontosítani. Ügy, hogy mind a központi, mind a helyi fejlesztések valamennyi piacon versenyképes és jövedelmező végterméket eredményezzenek, gazdaságosabban elégítsék ki a hazai szükségleteket, csökkentsék az egyre dráguló tőkés importot, s így végeredményben a társadalmi termelés hatékonyságának fokozását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgálják. Fokozni a hazai természeti erőforrások kiaknázását A termelés szerkezeti átalakításának legfőbb eszközei jelenleg is, a jövőben is a központi fejlesztési programok. Befejeződik a közúti járműgyártás, illetve, a ruházati ipar rekonstrukciós fejlesztési programja. Továbbra is megkülönböztetett módon fejlesztik a vegyipart, ezen belül a petrolkémia hazai bázisát. S a központi erőforrásokból nagyobb eszközöket Összpontosítanak a hazai természeti kincseink kiaknázására. Fokozzák például legjelentősebb ásványi kincsünknek, a baüxitnak ipari feldolgozását a kitermelés növelésével és a timföldgyártás termelékenyebbé tételével, gyárak rekonstrukciójával. De az egyéb hazai természeti források teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására szintén új, átfogó tervek készülnek. A régi alacsony ólaj- és földgázárak mellett például a Szénbányászat csak korlátozott mértékben s nagy állami támogatással fejlődhetett. A szénhidrogének ugrásszerű áremelkedése viszont növelte a szén versenyképességét; felhasználási körének bővítési lehetőségét Ennek megfelelően nem sokára új lignit-erőmű építését kezdik el Bükkábrányiján. Ezen kívül az idei, majd az 1976—1977 évi népgazdasági terv a termelés hazai nyersanyagbázisát bővítő, már folyamatban lévő kiemelt beruházások üzembe helyezési határidejét is előbbre hozza. Így a hazai földgáz- és olajtermelést, illetve -feldolgozást a Dunai Hőerőmű, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítését, az ózdi acéltermelés fokozását célzó beruházások kivételezését gyorsítják meg az eredeti i tervekhez képest. (További két beruházás — a dunaújvárosi Hullámpapírgyár. illetve a gyulai Húskombinát — határidejének eJpbhrehozása a tőkés import csökkentését, illetve a dollárbevételek fokozását szolgálja.) A feldolgozott kész-t'TITiókek áremelkedése nem követte a nyersanyagok és az energiahordozók költség-növekedését. Miután az ipari kész-termékek kereslete is mérséklődött, kiéleződött a verseny a tőkés piacokbn. így a világpiaci változások legérzékenyebben a hazai feldolgozóipart érintik. A felfeladat — a korszerű kereslet és jövedelmező termékek gyártási arányának növelése, s a nem gazdaságos termelés kiszorítása — valójában a régi. De az előrehaladás eddigi szerény üteme napjainkban már teljességgel tarthatatlan. Már. az idén és a jövőben azok az üzemek és vállalatok fejlődhetnek gyorsabban, amelyek megértik a kor parancsát, és növelik a korszerű, a keresett, a jó minőségű, a divatos, vagy formatervezett cikkek részarányát termelésükben. Mások a tavalyinál szerényebb termelés növelésre, esetleg stagnálásra, sőt visszafejlesztésre számíthatnak.' Kik számíthatnak támogatásra? Az állami támogatások lehetősége korlátozott, a helyi erőforrások önmagukban pedig nem, mindig elégségesek ahhoz, hogy a megrekedt vállalatok kimozduljanak a holtpontról. Hitelnyújtásra* központi támogatásra elsősorban azok az üzemek számíthatnak, amelyek gyorsan megtérülő fejlesztésekkel, minden piacon kedvezően értékesíthető termékekkel képesek előállni. Mindenekelőtt a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyülése, az integrációs folyamatok kibontakoztatása útján. Ez ugyanis lehetővé teszi a feldolgozó — köztük mindenekelőtt a gépipari — üzemek számára a termékösszetétel határozottabb átalakítását, a profil szűkítését mind a végtermékek, mind az alkatrészek és részegységek gyártásában. A hazánkban készülő kb. egymillió féle terméket — ennek mintegy a fele a gépipar produktuma — fizikai képtelenség korszerűen előállítani. Márpedig ami nem megy, kár erőltetni. Meglévő erőforrásainkat a lehető légészszerűbben kell hasznosítanunk. Korunk világgazdasági változásai éles reflektorfénybe helyezték a termelés szerkezetének, összetételének, a gazdálkodás, az irányítás módszereinek fogyatékosságait. Az idei esztendő váljon tehát a távlatokat mérlegelő, határozott cselekvés időszakává. K. J. Ésszerűen takarékoskodni Beszélgetés Varga Sándornéval, a szolnoki papírgyár üzemi pártbizottságának titkárával Ezekben a hetekben tartották országszerte a pártalapszervezetek taggyűléseiket, amelyen a kommunisták megvitatták, véleményt rpondtak a Központi Bizottságnak a párt XI. kongresszusára kiadott irányelveiről, a szervezeti szabályzat módosítására készített javaslatról és megválasztották a pnrtvezetőségeket. Nagy jelentőségű és fontos eseménysorozat ez a párt életében, a XI. kongresszus politikai előkészítésében. Hogyan lehetne összegezni a szolnoki papírgyárba: eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait, erről kérdeztük Varga Sándornál, az üzemi pártbizottság titkárát. — Elöljáróban talán anynyit: az eddig megtartott taggyűlések—nagyon jó hangulatban zajlottak le. Szinte minden felszólaló elmondta, de korábban megtartott pártcsoportüléseken is — amelyeken a dokumentumokat ismertettük a tagsággal —i kifejtették párttagjaink azt a véleményüket, hogy az irányelvekből egyértelműen kitűnik: pártunk tovább folytatja fő politikai irányvonalát, amelyet már lassan húsz esztendeje következetesen megvalósít. Azt is elmondták, hogy minden, ami ebben az országban történik a dolgozó embert szolgálja. Ezt bizonyítja, hogy nincs olyan települése hazánknak, ahol a munkások keze nyomán ne épült volna gyár, iskola, óvoda, lakás és más egyéb. Ezt mi szolnokiak is tapasztalhatjuk, ha saját városunkban körülnézünk. És az irányelvek nemcsak azt tartalmazza, hogy társadalmi életünk minden területén megvalósulnak a X. pártkongresszus határozatai, hanem megjelöli a szocialista építés soronlévő feladatait is, amelyek egész népünk további felemelkedéséhez vezetnek. Bizakodással tekinthetünk a jövőbe. — Nyolc alapszervezetünk van, mintegy százhetven párttag dolgozik a szolnoki papírgyárban. Az eddig megtartott hét taggyűlésen a párttagok 92,5 százaléka vett ' részt, és körülbelül 23 százaléka mondott véleményt, tett javaslatot az irányelvekhez. I — Milyen gondolatok foglalkoztatták leginkább a párttagságot? — Legtöbb felszólaló a gazdasági építő munkával összefüggő kérdéseket érintette. Egyetértettek az irányelvekben megfogalmazottakkal, és főként azt taglalták, hogy mi, a magunk munkaterületén mit tehetünk megvalósításukért. Tudjuk, hogy a tőkés világban eluralkodó válságjelenségek, az energia- és nyersanyagárak nagyarányú növekedése bizonyos hatással van a szocialista országokra is. Az Országos A nyomdászszakszervezet központi vezetőségének ülése Tegnap összeült a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének központi vezetősége. Kimmel Emi] főtitkár előterjesztése alapján értékelték az elmúlt év mozgalmi munkájának eredményeit, s megtárgyalták 1975 legfontosabb feladatait. Az ülésen megállapították; fejlődött a választott vezetőtestületek irányító szerepe, kapcsolataik szorósabbra fűződtek a tagsággal. és a szakszervezeti bizottságok többsége tervszerűen végzi a vállalatok, üzemek gazdasági céljait hatékonyan elősegítő tevékenységét. Részük van abban, hogy a munkaverseny fellendülése nyomán a nyomdaipar 1974-ben mintegy 15 százalékkal, a papíripar pedig csaknem 10 százalékkal termelt többet a tervezettnél. 1975. legfontosabb tennivalói közé sorolták az ésszerű munkaszervezést, a takarékos gazdálkodást, a nagyberuházások hatékonyságának elősegítését. Papíripari Vállalat például — amelyhez mi is tartozunk —, az idén a szocialista országokból több mint 60 ezer, a tőkés országokból 72 ezer tonnánál több cellulózt kénytelen’ importálni. Ezért a papírtermelés önköltsége a tőkés árváltozások következtében nagyvállalati szinten 816 millió forinttal emelkedik. E számok ismeretében érthető, hogy miért foglalkoztak párttagjaink közül olyan sokan a papírtakarékossággal, azzal, • hogy a hulladékpapírt az eddigieknél szervezettebben kellene összegyűjteni. Nagyon sok papírhulladék, talán a többség veszendőbe megy, holott újra felhasználásával Importanyagot lehetne megtakarítani. Azt is javasolták, hogy a gyárban létre kellene hozni egy társadalmi bizottságot, melynek az lenne a feladata, hogy rendszeresen vizsgálja; hol lehetne ésszerűen takarékoskodni anyaggal, energiával. Szóvá tették azt is, hogy a TMK-ban dolgozók, ha valahol elromlik egy gép, vagy egy alkatrész, először azt nézzék meg ki lehet-e még javítani és csak ha már végképp nem tudnak vele mit csinálni, akkor dobják ki a hasznavehetetlen holmik közé. Szó esett a beruházások körüli takarékosságról és szerintem nem alaptalanul. Mennyi kárt jelent a népgazdaságnak, ha egy beruházás késve készül el? Nálunk is az erőmű építésének befejezése egy évet késett, de az átadás is tavaly nyár óta húzódik, mert az erőmű nem adja azt a gőzmennyiséget, amennyi a tervben szerepel. Ugyanígy szóba került az is, hogy az eddigieknél jobban kell takarékoskodni az élő munkával. Gyárunkban például y az anyagmozgatáshoz ■ még mindig több kisgépre lenne szükség, és többet tehetnénk a munka- és üzemszervezés tökéletesítése érdekében. — Gondolom, hogy szó volt más témákról is. — Természetesen. Az irányelvekben szerepel, hogy Amíg 1971-ben 73 millió liter tejet vásárolt fel a Szolnok megyei Tejipari Vállalat, addig a múlt évben a felvásárolt tej menynyisége meghaladta a 90 millió litert, és ebben az évben várhatóan további 4 százalékkal nő a tej felvásárlása. Ennek a mennyiségnek a feldolgozása nem kis feladat. A tejipari vállalat üzemei elavultak, műszalcilag-technikailag korszerűtlenek. A szolnoki üzemet a területhiány miatt tovább fejleszteni már nem lehet, holott kihasználása. különösen a nyári időszakban a 200 százalékot is meghaladja. Ezek a körülmények indokolják egy, napi 150 ezer liter tej feldolgozására alkalmas, új, szolnoki tejüzem építését — amelyet a következő ötéves terv elején kezdenek meg építeni, és előreláthatóan 1978-ra be is fejezik. A szolnokin kívül Karcagon is épül egy, napi 60 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzem, amely a jöaz üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek. A mi kommunistáink is elmondták, bár itt a gyárban fejlődött az elmúlt évek alatt az üzemi demokrácia, még mindig van mit tenni: például a termelési tanácskozásokon felvetett kérdésekre, javaslatokra még nem minden esetben kapnak a dolgozók kielégítő választ, nem mindig követi a javaslatot érdemi intézkedés. És sok szó esett a szociálpolitikai feladatok közül a lakásépítésről. Nagyon drágák a lakások. Felül kellene vizsgálni: szükség volt-e ilyen magas áremelkedésre a lakásépítéseknél, és megvizsgálni azt is, milyen mód van olcsóbb lakások létesítésére. — Elhangzott-e vélemény a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban? — A felszólalók helyeselték a tagfelvételeknél a magasabb követelmények állítását. Az is egyetértést váltott ki, hogy a párttagok rendszeresen fejlesszék elméleti, politikai tudásukat. Ismét saját gyakorlatunkról szólok: párttagjaink 86 százaléka részt vesz valamilyen politikai oktatásban. Ez szám szerint nagy eredmény, de az oktatás tartalmi színvonalán még van javítani valónk. Aztán elhangzott olyan vélemény is, hogy a párttag mindenkor nyíltan, egyértelműen foglaljon állást a párt határozatai mellett, vagyis ne mondjon mást a taggyűlésen és mást a munkahelyén, vagy baráti társaságban. — Lezajlott az alapszervezeti vezetőségek választása is. Sok új ember került be önöknél a vezetőségbe? — Egyáltalán nem. Az eddig lezajlott hét taggyűlés közül csupán egy alapszervezetben választottak új titkárt. Azt is azért, mert a régi kérte, ne válasszák meg újra, hisz közeledik már a nyugdíjkorhatárhoz. A pártvezetőségek tagjainak javasoltak közül is csupán két tag helyett választottak mást. Elmondhatom, hogy a jelölőbizottságók nagyon alapos, körültekintő munkát végeztek. — mondotta befejezésül Varga Sándorné. íf Varga Viktória vő év elejére készül el, utána a megyeszékhely éllátásába lg besegít. Emellett a tejiari vállalat bővíti a jászberényi és a kunszentmártoni üzemeit is. Ezek rekonstrukcióját a tervek szerint 1977 végére fejezik be. A programban szerepel a tejgyűjtő állomások további korszerűsítése is, erre több mint 10 millió forintot költenek. A gondok és nehézségek ellenére a tejipari vállalat a termelők által felkínált tejet minden időszakban felvásárolta, 1 fokozatosan javították a minőséget is. 1973- hoz viszonyítva a lakosság tejfogyasztása tavaly 15 százalékkal nőtt, amit az igények szerint a vállalat még 5—10 százalékkal tud növelni. Tovább kívánják fejleszteni az iskola jtej-akciót, ugyanis a városokban a nagv iskolák megrendelték a tejet, de a falusi és kisebb tanintézetek még nem. Szeretnék elérni, hogy minden iskoláskorú gyerek tanintézetében tejhez jussén. Jövőre épül az új szolnoki tejüzem