Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-21 / 17. szám

1975. január 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkás őr e^ységgynlés Jászberényiben és Kimszenf márt ónban (Folytatás az L. oldalról.) az előképzés szakasz, majd jelképes fegyverátadással ért véget a gyűlése ! , ^ ^ 'Vasárnap délelőtt a kun­szentmártoni művelődési ház­ban ünnepélyes egységgyű- 5ést tartott a Nagy Péter já­­. írási önálló munkásőrszázad. A Himnusz hangjaival kezdődő /egységgyűlést — melyen ^részt vett Szűcs János, az 1 MSZMP kunszentmártoni já­■ rási pártbizottságának első l titkára, Zsovák László, ame­­/ gyei pártbizottság PTO osz­­f tályvezető-helyettese és Pos- i ta Mihály, a munkásőrség jf megyei parancsnoka — Ber­­; ta László, a járási pártbi­■ zottság munkatársa, az ün­­* népség elnöke nyitotta meg. j Üdvözölte a jelenlevő ven- 1 dégeket a társadalmi és tö­­{ megszervezetek képviselőit, i az egység személyi állomá­nyát. Bejelentette az egy­séggyűlés napirendjét, majd . átadta a szót Dósa István egységparancsnoknak. 1 Dósa István beszámolt az elmúlt évi eredményekről, ismertette az idei kiképzési év főbb tennivalóit, célkitű­zéseit. Beszámolóját parancs­kihirdetés követte. Az ün­nepi csapatgyűlésen ismer­tették a területi parancsnok és az egységparancsnok pa­rancsait, amelyek a megye egységei közt lezajlott szo­cialista versenymozgalomban elért helyezésről, az ezzel já­ró oklevélről, valamint a kiváló parancsnoki és a ki­váló munkásőri kitüntető jelvény adományozásáról rendelkeztek. Az elhangzott parancs ér­telmében a Nagy Péter ön­álló munkásőrszázad a szo­cialista versenymozgalom­ban a második helyezést ér­te el. Az oklevelet Posta Mi­hály megyei munkásőr pa­rancsnok üdvözlő szavak kí­séretében adta át. Kiváló parancsnoki kitüntetésben részesült Bállá János, hatan pedig a Kiváló munkásőr ki­tüntető jelvényt, vehették át a tegnapi ünnepségen. A kitüntetések átadása után Szűcs János, az MSZMP járási bizottsága első titká­ra köszöntötte a második helyezést elért századot. Méltatta a munkásőri meg­bízatás teljesítésének jelen­tőségét, tolmácsolta a párt és a dolgozó nép megbe­csülését. A köszöntő után szolgálati Érdemérmet, Munkásőr Em­lékérmet és emléklapot ad­tak át a 15, illetve 10 éves szolgálati idővel rendelkező munkásőröknek. A hagyomá­nyokhoz híven az ünnepi egységgyűlésen /került sor a leszerelő, tartalékállomány­ba vonuló munkásőrök bú­csúztatására, és ezzel együtt az új munkásőrök esküjére. A _ leszerelő és tartalékállo­mányba vonulók nevében Rácz Sándor búcsúzott el a munkásőrtársaktól, majd az új munkásőrök letették az esküt. Az eskü szövegének elhangzása után Rácz Sán­dor az újonnan esküt tett Liszkai Gábornak átadta a fegyvert Az ünnepi egységgyűlés végén úttörők köszöntötték az egységgyűlés résztvevőit. Korszerűbb termelési szerkezet, hatékonyabb munka ’„Egész gazdasági tevékeny­ségünket a társadalmi ter­melés hatékonyságának ed­diginél erőteljesebb növelésé­ire alapozzuk. Ez megkövete­li a termelési szerkezet to­vábbi átgondolt korszerűsí­tését, a műszaki tudományos ^haladás gyorsítását új tech­nológiák bevezetését a jö­vedelmezőség javítását a ’belső- és a külső erőíorrá­­wok jobb felhasználását.” (Az (MSZMP kongresszusi irány­elvedből.) , Látszólag sem a követeti mény, sem a megfogalmazás nem új. Napjainkban mégis más hangsúllyal kerül mind­ez szóba. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyama­tok ugyanis sok szempontból új helyzetet teremtenek. (A kiéleződött nyersanyag- és energiahiányt, illetve a nagy­arányú árváltozások hatását szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ugyan, de teljesén némi füg­getlenítheti magát a világ­­gazdaságban végbemenő fo­lyamatoktól. Felül vizsgálni és igazodni 1st a rmelés szekezeti át­alakításának követelménye ■sem a régi Jelszó egyszerű ismétlése. Többről és másról jván szó. Az új helyzet szük­­jSégessé teszi a korábban ki­alakított gazdaságfejlesztési irányok és arányok felül­vizsgálatát és az új helyzet­nek megfelelő módosítást A 'Szerkezeti változások, a nép­­gazdasági, az ágazati és a Vállalati fejlesztések irányát például határozottan kiala­kultban lévő és tartósnak ígérkező új nemzetközi érték­éé cserearányokhoz, a szigo­rúbb piaci feltételekhez szük­séges igazítani. Vagyis a termelés szerke­zeti átalakítására irányuló erőfeszítéseket á meglévő nyersanyag- és energiaforrá­sok — a hazai termelés és az importlehetőségek — éssze­rűbb, takarékosabb, hatéko­nyabb hasznosítására indo­kolt összpontosítani. Ügy, hogy mind a központi, mind a helyi fejlesztések vala­mennyi piacon versenyképes és jövedelmező végterméket eredményezzenek, gazdaságo­sabban elégítsék ki a hazai szükségleteket, csökkentsék az egyre dráguló tőkés im­portot, s így végeredményben a társadalmi termelés haté­konyságának fokozását, a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását szolgálják. Fokozni a hazai természeti erőforrások kiaknázását A termelés szerkezeti át­alakításának legfőbb eszkö­zei jelenleg is, a jövőben is a központi fejlesztési prog­ramok. Befejeződik a közúti járműgyártás, illetve, a ruhá­zati ipar rekonstrukciós fej­lesztési programja. Továbbra is megkülönböztetett módon fejlesztik a vegyipart, ezen belül a petrolkémia hazai bá­zisát. S a központi erőforrá­sokból nagyobb eszközöket Összpontosítanak a hazai természeti kincseink kiakná­zására. Fokozzák például legjelen­tősebb ásványi kincsünknek, a baüxitnak ipari feldolgo­zását a kitermelés növelésé­vel és a timföldgyártás ter­melékenyebbé tételével, gyá­rak rekonstrukciójával. De az egyéb hazai természeti források teljesebb, jobb, gaz­daságosabb kiaknázására szintén új, átfogó tervek ké­szülnek. A régi alacsony ólaj- és földgázárak mellett példá­ul a Szénbányászat csak kor­látozott mértékben s nagy állami támogatással fejlőd­hetett. A szénhidrogének ug­rásszerű áremelkedése vi­szont növelte a szén verseny­képességét; felhasználási körének bővítési lehetőségét Ennek megfelelően nem so­kára új lignit-erőmű építé­sét kezdik el Bükkábrány­iján. Ezen kívül az idei, majd az 1976—1977 évi nép­­gazdasági terv a termelés hazai nyersanyagbázisát bő­vítő, már folyamatban lévő kiemelt beruházások üzem­be helyezési határidejét is előbbre hozza. Így a hazai földgáz- és olajtermelést, il­letve -feldolgozást a Dunai Hőerőmű, valamint a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű bővítését, az ózdi acélterme­lés fokozását célzó beruházá­sok kivételezését gyorsítják meg az eredeti i tervekhez ké­pest. (További két beruhá­zás — a dunaújvárosi Hul­lámpapírgyár. illetve a gyu­lai Húskombinát — határ­idejének eJpbhrehozása a tő­kés import csökkentését, il­letve a dollárbevételek foko­zását szolgálja.) A feldolgozott kész-t'TITió­­kek áremelkedése nem kö­vette a nyersanyagok és az energiahordozók költség-nö­vekedését. Miután az ipari kész-termékek kereslete is mérséklődött, kiéleződött a verseny a tőkés piacokbn. így a világpiaci változások legérzékenyebben a hazai feldolgozóipart érintik. A fel­feladat — a korszerű keres­let és jövedelmező termékek gyártási arányának növelése, s a nem gazdaságos termelés kiszorítása — valójában a régi. De az előrehaladás ed­digi szerény üteme napja­inkban már teljességgel tart­hatatlan. Már. az idén és a jövőben azok az üzemek és vállalatok fejlődhetnek gyor­sabban, amelyek megértik a kor parancsát, és növelik a korszerű, a keresett, a jó minőségű, a divatos, vagy formatervezett cikkek rész­arányát termelésükben. Má­sok a tavalyinál szerényebb termelés növelésre, esetleg stagnálásra, sőt visszafejlesz­tésre számíthatnak.' Kik számíthatnak támogatásra? Az állami támogatások le­hetősége korlátozott, a he­lyi erőforrások önmagukban pedig nem, mindig elégsége­sek ahhoz, hogy a megrekedt vállalatok kimozduljanak a holtpontról. Hitelnyújtásra* központi támogatásra első­sorban azok az üzemek szá­míthatnak, amelyek gyorsan megtérülő fejlesztésekkel, minden piacon kedvezően értékesíthető termékekkel ké­pesek előállni. Mindenek­előtt a szocialista nemzetkö­zi munkamegosztás elmé­lyülése, az integrációs folya­matok kibontakoztatása út­ján. Ez ugyanis lehetővé te­szi a feldolgozó — köztük mindenekelőtt a gépipari — üzemek számára a termék­­összetétel határozottabb át­alakítását, a profil szűkíté­sét mind a végtermékek, mind az alkatrészek és részegységek gyártásában. A hazánkban készülő kb. egy­millió féle terméket — ennek mintegy a fele a gépipar produktuma — fizikai kép­telenség korszerűen előállíta­ni. Márpedig ami nem megy, kár erőltetni. Meglévő erő­forrásainkat a lehető légész­szerűbben kell hasznosíta­nunk. Korunk világgazdasági vál­tozásai éles reflektorfénybe helyezték a termelés szerke­zetének, összetételének, a gazdálkodás, az irányítás módszereinek fogyatékossá­gait. Az idei esztendő váljon tehát a távlatokat mérlegelő, határozott cselekvés idősza­kává. K. J. Ésszerűen takarékoskodni Beszélgetés Varga Sándornéval, a szolnoki papírgyár üzemi pártbizottságának titkárával Ezekben a hetekben tartották országszerte a pártalap­szervezetek taggyűléseiket, amelyen a kommunisták megvi­tatták, véleményt rpondtak a Központi Bizottságnak a párt XI. kongresszusára kiadott irányelveiről, a szervezeti sza­bályzat módosítására készített javaslatról és megválasztották a pnrtvezetőségeket. Nagy jelentőségű és fontos eseményso­rozat ez a párt életében, a XI. kongresszus politikai előké­szítésében. Hogyan lehetne összegezni a szolnoki papírgyár­ba: eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűlések tapasz­talatait, erről kérdeztük Varga Sándornál, az üzemi pártbi­zottság titkárát. — Elöljáróban talán any­nyit: az eddig megtartott taggyűlések—nagyon jó han­gulatban zajlottak le. Szinte minden felszólaló elmondta, de korábban megtartott párt­­csoportüléseken is — ame­lyeken a dokumentumokat ismertettük a tagsággal —i kifejtették párttagjaink azt a véleményüket, hogy az irányelvekből egyértelműen kitűnik: pártunk tovább foly­tatja fő politikai irányvona­lát, amelyet már lassan húsz esztendeje következetesen megvalósít. Azt is elmondták, hogy minden, ami ebben az országban történik a dolgo­zó embert szolgálja. Ezt bi­zonyítja, hogy nincs olyan települése hazánknak, ahol a munkások keze nyomán ne épült volna gyár, iskola, óvoda, lakás és más egyéb. Ezt mi szolnokiak is tapasz­talhatjuk, ha saját városunk­ban körülnézünk. És az irányelvek nemcsak azt tar­talmazza, hogy társadalmi életünk minden területén megvalósulnak a X. párt­kongresszus határozatai, ha­nem megjelöli a szocialista építés soronlévő feladatait is, amelyek egész népünk to­vábbi felemelkedéséhez ve­zetnek. Bizakodással tekint­hetünk a jövőbe. — Nyolc alapszervezetünk van, mintegy százhetven párttag dolgozik a szolnoki papírgyárban. Az eddig meg­tartott hét taggyűlésen a párttagok 92,5 százaléka vett ' részt, és körülbelül 23 szá­zaléka mondott véleményt, tett javaslatot az irányelvek­hez. I — Milyen gondolatok fog­lalkoztatták leginkább a párttagságot? — Legtöbb felszólaló a gazdasági építő munkával összefüggő kérdéseket érin­tette. Egyetértettek az irány­elvekben megfogalmazottak­kal, és főként azt taglalták, hogy mi, a magunk munka­­területén mit tehetünk meg­valósításukért. Tudjuk, hogy a tőkés világban eluralkodó válságjelenségek, az energia- és nyersanyagárak nagyará­nyú növekedése bizonyos ha­tással van a szocialista or­szágokra is. Az Országos A nyomdászszakszervezet központi vezetőségének ülése Tegnap összeült a Nyom­da-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének központi vezetősége. Kimmel Emi] főtitkár előterjesztése alapján értékelték az elmúlt év mozgalmi munkájának eredményeit, s megtárgyal­ták 1975 legfontosabb fel­adatait. Az ülésen megálla­pították; fejlődött a válasz­tott vezetőtestületek irányí­tó szerepe, kapcsolataik szo­­rósabbra fűződtek a tagság­gal. és a szakszervezeti bi­zottságok többsége tervsze­rűen végzi a vállalatok, üze­mek gazdasági céljait haté­konyan elősegítő tevékeny­ségét. Részük van abban, hogy a munkaverseny fellen­dülése nyomán a nyomda­ipar 1974-ben mintegy 15 százalékkal, a papíripar pe­dig csaknem 10 százalékkal termelt többet a tervezett­nél. 1975. legfontosabb tenni­valói közé sorolták az éssze­rű munkaszervezést, a taka­rékos gazdálkodást, a nagy­­beruházások hatékonyságá­nak elősegítését. Papíripari Vállalat például — amelyhez mi is tartozunk —, az idén a szocialista or­szágokból több mint 60 ezer, a tőkés országokból 72 ezer tonnánál több cellulózt kény­telen’ importálni. Ezért a papírtermelés önköltsége a tőkés árváltozások következ­tében nagyvállalati szinten 816 millió forinttal emelke­dik. E számok ismeretében érthető, hogy miért foglal­koztak párttagjaink közül olyan sokan a papírtakaré­kossággal, azzal, • hogy a hulladékpapírt az eddigiek­nél szervezettebben kellene összegyűjteni. Nagyon sok papírhulladék, talán a több­ség veszendőbe megy, holott újra felhasználásával Import­anyagot lehetne megtakarí­tani. Azt is javasolták, hogy a gyárban létre kellene hozni egy társadalmi bizottságot, melynek az lenne a felada­ta, hogy rendszeresen vizs­gálja; hol lehetne ésszerűen takarékoskodni anyaggal, energiával. Szóvá tették azt is, hogy a TMK-ban dolgo­zók, ha valahol elromlik egy gép, vagy egy alkatrész, elő­ször azt nézzék meg ki le­het-e még javítani és csak ha már végképp nem tudnak vele mit csinálni, akkor dob­ják ki a hasznavehetetlen holmik közé. Szó esett a beruházások kö­rüli takarékosságról és sze­rintem nem alaptalanul. Mennyi kárt jelent a népgaz­daságnak, ha egy beruházás késve készül el? Nálunk is az erőmű építésének befeje­zése egy évet késett, de az átadás is tavaly nyár óta húzódik, mert az erőmű nem adja azt a gőzmennyiséget, amennyi a tervben szerepel. Ugyanígy szóba került az is, hogy az eddigieknél jobban kell ta­karékoskodni az élő munká­val. Gyárunkban például y az anyagmozgatáshoz ■ még min­dig több kisgépre lenne szükség, és többet tehetnénk a munka- és üzemszervezés tökéletesítése érdekében. — Gondolom, hogy szó volt más témákról is. — Természetesen. Az irányelvekben szerepel, hogy Amíg 1971-ben 73 millió liter tejet vásárolt fel a Szolnok megyei Tejipari Vállalat, addig a múlt év­ben a felvásárolt tej meny­­nyisége meghaladta a 90 mil­lió litert, és ebben az évben várhatóan további 4 száza­lékkal nő a tej felvásárlása. Ennek a mennyiségnek a feldolgozása nem kis feladat. A tejipari vállalat üzemei elavultak, műszalcilag-tech­­nikailag korszerűtlenek. A szolnoki üzemet a területhi­ány miatt tovább fejleszteni már nem lehet, holott ki­használása. különösen a nyá­ri időszakban a 200 száza­lékot is meghaladja. Ezek a körülmények indo­kolják egy, napi 150 ezer li­ter tej feldolgozására alkal­mas, új, szolnoki tejüzem építését — amelyet a követ­kező ötéves terv elején kez­denek meg építeni, és előre­láthatóan 1978-ra be is feje­zik. A szolnokin kívül Kar­cagon is épül egy, napi 60 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzem, amely a jö­az üzemi demokrácia jelen­legi működése és hatékony­sága nem felel meg a köve­telményeknek. A mi kommu­nistáink is elmondták, bár itt a gyárban fejlődött az el­múlt évek alatt az üzemi demokrácia, még mindig van mit tenni: például a terme­lési tanácskozásokon felve­tett kérdésekre, javaslatokra még nem minden esetben kapnak a dolgozók kielégítő választ, nem mindig követi a javaslatot érdemi intézkedés. És sok szó esett a szociálpo­litikai feladatok közül a la­kásépítésről. Nagyon drágák a lakások. Felül kellene vizs­gálni: szükség volt-e ilyen magas áremelkedésre a la­kásépítéseknél, és megvizs­gálni azt is, milyen mód van olcsóbb lakások létesí­tésére. — Elhangzott-e vélemény a szervezeti szabályzat módosí­tásával kapcsolatban? — A felszólalók helyesel­ték a tagfelvételeknél a ma­gasabb követelmények állí­tását. Az is egyetértést vál­tott ki, hogy a párttagok rendszeresen fejlesszék el­méleti, politikai tudásukat. Ismét saját gyakorlatunkról szólok: párttagjaink 86 szá­zaléka részt vesz valamilyen politikai oktatásban. Ez szám szerint nagy eredmény, de az oktatás tartalmi színvo­nalán még van javítani va­lónk. Aztán elhangzott olyan vélemény is, hogy a párttag mindenkor nyíltan, egyértel­műen foglaljon állást a párt határozatai mellett, vagyis ne mondjon mást a taggyű­lésen és mást a munkahe­lyén, vagy baráti társaság­ban. — Lezajlott az alapszerve­zeti vezetőségek választása is. Sok új ember került be önöknél a vezetőségbe? — Egyáltalán nem. Az ed­dig lezajlott hét taggyűlés közül csupán egy alapszer­vezetben választottak új tit­kárt. Azt is azért, mert a régi kérte, ne válasszák meg újra, hisz közeledik már a nyugdíjkorhatárhoz. A párt­vezetőségek tagjainak java­soltak közül is csupán két tag helyett választottak mást. Elmondhatom, hogy a jelölő­bizottságók nagyon alapos, körültekintő munkát végez­tek. — mondotta befejezésül Varga Sándorné. íf Varga Viktória vő év elejére készül el, utá­na a megyeszékhely éllátá­sába lg besegít. Emellett a tejiari vállalat bővíti a jász­berényi és a kunszentmárto­ni üzemeit is. Ezek rekon­strukcióját a tervek szerint 1977 végére fejezik be. A programban szerepel a tej­­gyűjtő állomások további korszerűsítése is, erre több mint 10 millió forintot köl­tenek. A gondok és nehézségek ellenére a tejipari vállalat a termelők által felkínált tejet minden időszakban fel­vásárolta, 1 fokozatosan javí­tották a minőséget is. 1973- hoz viszonyítva a lakosság tejfogyasztása tavaly 15 szá­zalékkal nőtt, amit az igé­nyek szerint a vállalat még 5—10 százalékkal tud növel­ni. Tovább kívánják fejlesz­teni az iskola jtej-akciót, ugyanis a városokban a nagv iskolák megrendelték a te­jet, de a falusi és kisebb tanintézetek még nem. Sze­retnék elérni, hogy minden iskoláskorú gyerek taninté­zetében tejhez jussén. Jövőre épül az új szolnoki tejüzem

Next

/
Thumbnails
Contents