Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-19 / 16. szám

1975. Jaimár 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunszentmártoni 628. Ipari Szakmunkásképző Intézet 2. osztályos autószerelő tanu­lói a tengelykapcsolóval ismerkednek Hétfőtől szombatig Heti belpolitikai összefoglaló Folyamatosság és megújhodás A lenini munkastílus alaptétele: a mindenkori helyset konkrét elemzése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak irányelvei, amelyek a XI. kongresszus elé kerülnek meg­vitatásra, azt a javaslatot tartalmazzák, hogy a párt legma­gasabb fóruma, értékelve a X. kongresszus óta végzett munkát, hagyja jóvá, erősítse meg a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. E javaslatot azért fogalmaz­hatta meg a Központi Bizottság, mert az 1971—74-es évek­ben a szocialista építőmunka minden területén jelentős ered­ményeket értünk el; hazánk lényegesen előbbre haladt a szocializmus útján. A SZOCIALISTA nemzeti egység arra kötelez, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű-ér­dekeltségű emberek gondjai­val, sorsukkal foglal­kozzunk — jelentette ki egyebek között Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának hétfői ülésén, amelyen a XI. pártkongresszus irányelveit vitatták meg. Foglalkozott az irányelvekkel a nőtanács is, különös figyelemmel a nők társadatmi helyzetére, és a SZOT is megtárgyalta a párt kongresszusi irányelveit. Az a körülmény tehát, hogy a legfontosabb politikai társa­dalmi szervezetek előzetesen megtárgyalják a hamarosan összüiő pártkongresszusra ki­dolgozott irányelveket, alkal­mat ad a különféle rétegek sajátos kérdéseinek megvi­tatására. De hiszen ez is a cél. Ha már erről van szó, hadd említsem meg, hogy a Mi­nisztertanács a héten igen elismerően méltatta a kö­zelmúltban megrendezett if­júsági parlamenteket, s úgy foglalt állást: a forma be­vált, az elhangzott javasla­tokat meg kell vizsgálni! Szolnok megyében ülést tartott a KISZ Szolnok me­gyei- Bizottsága. A testület a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága által előterjesztett, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottságának 1975/76-os mozgalmi évi akcióprogram­jának javaslatát tárgyalta meg és fogadta eL NÉHÁNY SZOT egy másik tanácskozásról. Hiába, év eleje van. Sok még a vissza- és előretekintő összegzés. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos . Tanácsának ülésére bi­zonyára sokan odafigyelték, még azok is, akik csak távol­ról ismerik mezőgazdaságun­kat. Megtudtuk ugyanis, hogy a téeszek mezőgazdasá­gi termelése, változatlan áron számítva, kilenc száza­lékkal nőtt az elmúlt, köz­tudomásúan nehéz esztendő­ben. De nyilvánvaló lett az is, hogy a'műszaki felszerelt­séget javítani kell, mert rendkívüli időjárási viszo­nyok máskor is lehetnek, a társadalom ilyen mértékű mozgósítása mégsem válhat rendszeressé. A Szolnoki Cukorgyárban a megye cukorrépatermesztői gyűltek össze, hogy megvi­tassák ■ a termelés feltételeit. A résztvevők megállapítot­ták, hogy a cukorrépa ter­mesztési feltételei megvan­nak, és a helyes agrotechni­kával termelt növény beta­karítása után nemcsak a me­zőgazdasági üzemek, hanem a népgazdaság Is jól jár. A karcagi Lenin Termelőszö­vetkezetben szintén a mező­­gazdaságról tanácskoztak a szakemberek, de itt a rizs gépesítéséről esett a legtöbb szó. A rizstermesztési zárt rendszerhez tartozó gazdasá­gok elnökei, főagronómusai elemezték a gépesítés elmúlt évi tapasztalatait és megvi­tatták az idei feladatokat. •''* Közérdeklődésre számot tartó sajtótájékoztató is egész sor volt a héten, talán meg­bocsátja az olvasó, ha ezek­re itt külön-külön nem té­rek ki. Csupán némelyikre teszek rövid utalást. A Nem­zeti Bank elnöke hitelpoliti­kai tájékoztatójában kijelen­tette: a lakossági takarékbe­tétek ez évi növekedése vár­hatólag valamelyest megha­ladja a múlt évit; a lakás­­építési hitelek a tavalyinál is nagyobb mértékben nő­nek; a fogyasztási hitelek pe­dig azonos szinten maradnak. Fogadta a sajtót a heten a KNEB elnöke is, és elmond­ta, milyen vizsgálatokra / ké­szülnek az idén. Kettőt emel­nék ki: sor kerül a lakás­karbantartási szolgáltatások árainak és számlázásának el­lenőrzésére, valamint egyes fogyasztói cikkek importjá­nak vizsgálatára. A mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezet ugyan nem a KNEB vizsgálata alapján, hanem a városi tanács ter­melésellátás-felügyeleti osz­tályának előterjesztése alap­ján szűnt meg. A gazdálko­dás szabályait megsértő szö­vetkezetei szanálták, de min­den remény megvan arra, hogy valamelyik könnyűipa­ri vállalat átveszi a szövet­kezet telepét, és mint a vál­lalat mezőtúri gyáregysége működik tovább a volt szö­vetkezet. A nyilvánosságra került tervek közül kettőt említek: egy régiséget, ami idén aktu­ális, és egy újdonságot, ami majd a következő években válik azzá. Az 1975. évi mű­emlékvédelmi munkálatok közt teljesen befejezik a sá­rospataki vár rekonstrukció­ját, II. Rákóczi Ferenc szü­letésének 300. évfordulójá­ra. A másik: miniszterelnök­helyettesi szinten tárgyaltak a magyar—csehszlovák dunai vízlépcső-rendszer megvaló­sításáról, és olyan megegye­zés született, hogy a munká­latok szovjet segítséggel kez­dődnek majd meg. A HÉT LAGNAGYOBB megdöbbenést keltett hazai eseménye még túlságosan is friss. A tragikus Ferihegyi repülőgép-szerencsétlenség okának, körülményeinek ki­vizsgálására szakbizottság alakult. Néhány közérdekű tájékoz­tatóra is sor került a héten. Egyebek között jelentették, hogy elkészült az egyetemi-, főiskolai felvételik idei rend­je. A részletes tájé., .ztató hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban. Az „elő­zetesből” csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy az idén is a felvételi tárgyaknak a középiskola utolsó két évé­ben elért eredményeit ve­szik alapul. Az elérhető pontszámot az említett tá­jékoztatóban közölt táblázat szerint lehet kiszámítani. Si­keres tanulást tehát és sok szerencsét, annál is inkább, mert a tapasztalat szerint egyre erősebb a verseny! A közlekedésben viszont nincs szükség versenyre. An­nál inkább egyértelmű sza­bályozásra és a szabványok fegyelmezett megtartására! Ezért is vezetnek be 1976 januárjától új KRESZT-t, amelynek előírásai a hét vé­gén kerültek nyilvánosságra. Jellemző rájuk a gyalogosok fokozott védelme, és a ren­delkezések korszerűsítése is, ami az autósoknak is jó és a közlekedés egészének javá­ra válik. NÉHÁNY EGÉSZSÉGÜGYI vonatkozású hírt említek még: 2500 új gyógyintézeti ágyat állítanak fel az idén — ilyen mérvű fejlesztésre még nem volt példa egyetlen év alatt! —, ez a többi' között érinti Nagyatádot, Kisvárdát, Miskolcot, Karcagot, Zala­egerszeget, Szegedet. Itt írom meg azt is: dr. Hirschler Im­re, a köztiszteletben álló nő­gyógyász főorvos, aki népsze­rű felvilágosító könyvek szerzőjeként is jól ismert, nyugalomba vonul, s ebből az alkalomból a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntették ki. Végül — bár még nem mondhatjuk, hogy vége —, immár egymillióan betegedtek meg influenzá­ban, ám ezzel, úgy tűnik, a járvány túljutott csúcspont­ján. Ennek ellenére ugyan­annyi óvatosságra van még szükség! Egy bírósági esemény: ha­lálra ítélték a bestiális pécsi gyermekgyilkost, a 23 éves, eddig négyszer büntetett Nyéki Oszkárt. BEFEJEZÉSÜL pedig egy fontos érdekesség: megala­kult a Magyar Reklámszö­vetség. Célja nyilvánvaló: a jobb reklám. Akkor hát hadd idézzek egyet a hét reklám­­hirdetései közül: Meleg lesz a lakása, ha magyar briket­tel fűti. Bizony, ez figyelem­re méltó reklám napjaink­ban, de azt hiszem, még semmi köze a reklámszövet­ség megalakulásához. A következtetés, amely alapjául szolgál mun­kánk sokoldalú és minden részletre kiterjedő elemzé­sének, meghatározza egyben az elemzéshez használandó mértékegységet, megadja az alaphangot is. A lenini mun­kamódszerből általában kö­vetkezik, — az elmúlt évek­re vonatkozóan, konkrétan pedig a fenti alapképletből, — hogy a munka elemzése, a számvetés nem lehet egy­szerűen az elért eredmények, a sikerek felsorolása, mint­ahogyan még kevésbé lehet csupán a hibák? a fogyaté­kosságok, az el nem végzett feladatok listája. Az eredmények reális értékelése szükségképpen magában foglalja annak vizsgálatát, miként értük el azokat; fel kell tehát kutat­nunk mindama forrásokat, amelyek fontos szerepet ját­szottak szocialista fejlődé­sünkben. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy ennek el­sősorban most nem is a múlt történelmileg helyes szemlé­lete miatt, hanem a jövőben várható nehézségek leküzdé­se, további sikerek előkészí­tése érdekében van nagy je­lentősége. Gazdasági építő­­munkánkra különösen, de áz élet minden területén érvé­nyes, hogy ' a fejlődés nagy­szerű tartalékait lelhetjük meg, ha gondosan feltárjuk mindazt, ami az elmúlt években elért eredmények forrása volt. A szocialista építés köz­ben. a fejlődés folyamatában természetesen keletkezhetnek ellentmondások is, mintaho­gyan a X. kongresszus óta eltelt évek sem voltak men­tesek ezektől. Ez is arra fi­gyelmeztet, hogy nem elé­gedhetünk meg a végered­mény egyszerű tudomásul­vételével, legyen az mégoly szívet dobogtató is. Vizsgál­ni kell azt is, miként értük el azokat, s milyen ellent­mondásokat kellett eközben felismerni, majd feloldani. JVojfy jelentőségű igazságot fogalmaz meg a ■ Központi Bizottság irányel­veinek az a már idézett meg­állapítása, hogy pártunk az elmúlt négy esztendőben eredményesen hajtotta végre a X. kongresszus határoza­tait. Jelentősége abban van, hogy nemcsak az objektív, tudományos mércék alapján állítható ez. Az ország fel­virágzásának kézzelfogható jelei mindannyiunk által ki­tapinthatok a városok, a fal­vak, a kisebb közösségek, családok életének alakulásá­ban is. Éppen ezért mond­hatjuk el, hogy a X. kong­resszuson megfogalmazott politika helyességét az élet igazolja. És ezzel magyaráz­ható az is, hogy e politika megnyerte a nép egyetérté­sét és támogatását. Így ér­telmezve is reális, mondhat­ni a „népakarattal” egyenlő az a XI. kongresszus elé ter­jesztendő elhatározás, hogy a párt a jövőben is e jól be­vált politika útján haladjon, még következetesebben, még nagyobb határozottsággal. Mindezek alapján állíthat­juk, hogy a politika folya­matosságának ily módon va­ló hangsúlyozása sarkalatos tétele a kongresszusi irány­elveknek. Nem elég azonban a politika folyamatosságának egyszerű óhajtása; nem elég erre nyomatékosan félhívni a párttagság és a pártszer­vezetek figyelmét. A fő po­litikai irányvonal megőrzése és továbbfolytatása ugyanis nem automatikusan végbe­menő folyamat. bármilyen sikerek igazolják is annak múltbeli helyességét. Az ál­landó problémaérzékenységet igényli ez a követelmény a pártélet minden szintjén, minden időszakban. Ahogyan Lenin tanítja: a konkrét helyzet mindenkori konkrét elemzését. Az alapszervezetek­ben most lezajlott számve­tések egyik legfontosabb ta­pasztalata az, hogy ahol — természetesen saját terüle­tük méreteihez, szintjéhez igazodva — így tudták ele­mezni az elmúlt évek ta­pasztalatait, ott helyesen je­lölték ki a soron következő időszak tennivalóit is. Azt is tapasztalhattuk, hogy mind több az olyan jó; fel­készült, feladata magaslatán álló pártszervezet, ahol el­mondhatták, hogy a minden­kori helyzet konkrét elem­zése alapján megszabott fel­adatok teljesítése jelentős eredményekkel járt. Ha ilyen munkastílust, önkritikus elemző munkát láthatunk egyre inkább alapszerveze­teinkben, a pártbizottságok­kal szemben még nagyobb követelményt támaszthatunk — és támaszt is á párttagság — saját helyzetük és ten­nivalóik felmérését illető­en. A követelmények között felsorakozik az is, hogy vizsgálják meg saját négy­éves tevékenységüket, s mér­legeljék abbdn azt is, képe­sek voltak-e minden hely­zetben a munka olyan elem­zésére, ahogyan azt maga­sabb sz'inten a Központi Bi­zottság mindig megtette. Áttekintve a Központi Bizottság 1971 decemberi, 1972 novemberi, 1973 novem­beri és márciusi üléseinek anyagát — hogy csak ezeket említsük —, egyértelműen végig kísérhető a X. kong­resszuson meghatározott po­litika megvalósulásának és alakulásának a párt által irányított és ellenőrzött fo­lyamata. A Központi Bizott­ság ülései alkalmával mindig higgadtan elemezte a ténye­ket, kutatta az elért ered­ményedet) a sikereket, de számba vette a hiányossá­gok objektív és szubjektív okait is, megfontoltan és időben intézkedett azok ki­küszöbölésére. Idézzünk fel erre néhány példát. Amikor időszerű volt feltárni és rendezni a beru­házások területén támadt fe­szültségeket és azok kedve­zőtlen következményeit az állami költségvetésben, a párt elvégezte ezt a munkát. Amikor feltárultak az egyes osztályok és rétegek jövedel­mi viszonyaiban támadt egyenetlenségek és a közvé­leményt ez erősen foglalkoz­tatta, a párt intézkedéseket hozott azok megszüntetésé­re. Amikor időszerű lett a gazdaságirányításban tapasz­talható hiányosságok feltárá­sa. a párt megvizsgálta azok objektív és szubjektív okait, intézkedéseket hozott azok megszüntetésére, megerősí­tette a tervgazdálkodást, a gazdaság pártellenőrzését és biztosítékot teremtett e te­rületen is a központi akarat hathatósabb érvényesülésé­hez. Amikor szükségessé vált a munkásosztály vezető sze­repének a vizsgálata, a párt elvégezte azt és intézkedett annak megerősítésére. Ami­kor a X. kongresszus hatá­rozatainak maradéktalan és idejében való végrehajtása káderátcsoportosításokat kö­vetelt különféle szinteken, a a végigkísérhető folyamat a párt életerejéről, alkotó mó­don alkalmazott marxista­­leninista politikájáról és le­nini munkastílusáról tanús­kodik. Kiemelve a Központi Bizottság 1972 novemberi és 1973 novemberi ülésének ha­tározatait, együttesen vizs­gálva azokat, különösen jói érzékelhető a pánt követke­zetessége. Emlékeizünk rá: az 1972 novemberi ülés át­fogóan ellenőrizte a X. kong­resszuson hozott határozatok végrehajtását. A feladatok egész sorát határozta meg az élet különböző területeire az eredményesebb munka, a maradéktalan végrehajtás érdekében. Egy év után mar e határozatok végrehajtását is ellenőrizte a Központi Bi­zottság. És éppen e követke­zetességnek köszönhetően megállapíthatta: az 1972 no­vemberi ütés intézkedéseinek nyomán, azoknak megfelelő­en meggyorsult és nagyobb lendületet kapott a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtása. A Központi Bizottságnak ez a tevékenysége ugyancsak a lenini munkastílusról ta­núskodik: nem elég a hatá­rozatokat meghozni, végre­hajtásukat rendszeresen el­lenőrizni is kell. A Központi Bizottság e tevékenységével a X. kongresszus határoza­tainak maradéktalan végre­hajtását szolgálta, de egyben példát is mutatott az alsóbb pártszerveknek. Az alapszer­vezeti beszámoló taggyűlé­sek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a példa jó ta­lajra hull. Mind több helyen tapasztalható az alapszerve­zetekben is ez a következe­tesség, a határozatok végre­hajtásának rendszeres elle­nőrzése. Ismerve pártbizott­ságaink tevékenységét, a most soron következő hely­zetelemzéseik alkalmával minden bizonnyá; — és még általánosabban — ugyanez lesz megállapítható. Az, hogy a párt folyama­tosan kritikusa lehetett sa­ját tevékenységének, minde­nekelőtt szilárd eszmei, poli­tikai, szervezeti egységével, határozott és világos politi­kájával magyarázható. Azzal a készségével, hogy képes alkotó módon alkalmazni a marxizmust-leninizmust, s politikáját mindenkor meg tudja védeni mindenfajta torzítástól, elhajlástól. Mind­ez az alsóbb pártszerveze­tekben természetesen más­ként jelentkezik. De egy bi­zonyos. Ügy az alapszerve­zetekben. mint a magasabb szintű pártszervekben a sa­ját és a felsőbb szervek ál­tal hozott határozatok vég­rehajtása nem egyszerű, ön­magától megvalósuló folya­mat. Mindennapi harcot je­lent ez, amely folyik a ha­tározatok helyes és egységes értelmezéséért, folyik azért, bogy a párttagók ne csak szavakban értsenek azokkal egyet, hanem fejezzék kJ egyetértésüket cselekedeteik­kel is. védjék meg a helyes álláspontokat vitákban is. A párt fentiekben jel­zett tevékenységén is lemér­hető, miként valósult meg társadalmi vezető szerepe a gyakorlatban. Ha nemcsak a Központi Bizottság munkáját tekintjük át így — ami egyébként a kongresszus fel­adata lesz —, hanem alsóbb pártszervezeteink életét is, választ kapunk arra, hogyan valósult meg a párt vezető szerepe az élet részterületein is, a politika mindennapjai­ban. így válik egésszé az a folyamat, amelynek során pár­tunk figyelemmel kíséri az ország életét, időben észreveszi a megoldásra váró feladatokat, közülük helyesen választja ki a legfontosabbakat, megszervezi a munkát, mozgósít a végrehajtásra és a gyakorlatban is ellenőrzi a végrehajtást. Soha véget nem érő harc ez. amelyben — ha jól dolgozunk — a párt minden szinten, a Központi Bizottságtól az alap­szervezetekig, megőrzi elvi tisztaságát, szervezeti egységét, politikájának szilárdságát, valóságérzékét. Ez teszi alkal­massá arra, hogy minden időben és minden helyzetben be­töltse vezető szerepét. Varga József

Next

/
Thumbnails
Contents