Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-18 / 15. szám

1975. Január 18. SZOLXCK MEGYEI NÉPLAP 5 ( Konzultáció a közművelődéiről Dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tegnap Tiszafüreden, a já­rási művelődési házban ta­lálkozott a múzeum, a mű­velődési ház, a könyvtár ve­zetőivel és munkatársaival. A konzultáció során a köz­művelődés időszerű kérdé­seiről folytattak eszmecse­rét. Rozmariugolas, »41 esküvő99 Vas megye számos közsé­gében az idén is felelevení­tik az évszázados népszoká­sokat. Kedves, ősi néphagyo­mány több községben, hogy ha a farsangkor nincs eskü­vő, rönkhúzást rendeznek. Ahol a lányok nem találnak párra, „álesküvőt” tartanak. A német nemzetiségű Felső­csatáron rozmaringolásra ké­szülnek. Ezzel búcsúztatják majd a farsangot. A legé­nyek csoportosan zeneszóval nótázva keresik fel a lányos házakat, ahol a lányok roz­maringgal díszítik ruhájukat. 1826-ban Teleki József harmincezer kötet könyvet ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémiának könyvtár alapítás­hoz. A Tudományos Akadémia épületében száztíz éve mű­ködik a könyvtár. Jelenleg nyolcszázezer kötet könyv, két­százezer folyóirat, háromszázezer kézirat és tizenháromezer mikrofilm segíti a tudósok munkáját. Képünkön: egy féltve őrzött XIII. századból való salzburgi kódex 4 „ T” beim Ajtőrsapkodás zaja veri fel hatkor az Eötvös tér csendjét. Pár perc múlva autók rajzanak ki a tér­ről. A kocsikban oktatók és tanulók ülnek. így kezdődik a megszokott napi munka a szolnoki Autóközlekedési Taninté­zetben. Két órával később megin­dul az élet az inézeti iro­dában íb. A tanintézetet Kis* Lukács vezeti. — Évente mintegy négy­ezerötszáz úgynevezett úrve­zetőt és csaknem ötszáz hir­­vatásös vezetőt készítünk fel a vizsgákra. Ehhez egyre több és egyre jobban kép­zett szakoktatóra van szük­ségünk. Februárban ezért új szakoktatói taníolyamot indítunk. Beszélgetésünk mindun­talan félbeszakad. Nagy a sürgés-forgás. Tiszakürti fia­talember érdeklődik a tan­folyamról. — Nem főállásra, mellék­állásra gondoltam. Sok a szabad időm — magyarázza. A jelentkezés feltételei közé tartozik a középiskolai végzettség, több éves vezetői gyakorlat és az erkölcsi bi­zonyítvány. Az Üjszilvásról jött 44 éves férfit például el­utasítják. Igaz, hogy 11 éve vezet, de csak 8 általánost végzett, és most munka­­viszonya sincs. Tovább bővülnek, gazda­godnak hazánk nemzetközi kulturális kapcsolatai. A Szovjetunióból a szovjet kul­túra napjai ünnepi esemény­­sorozatára többek között hozzánk látogat a Leningrá­­di Állami Filharmónia szim­fonikus zenekara, a moldvai Zsok népi táncegyüttes, va­lamint a világhírű moszkvai Szovremenyik színházi tár­sulata és más művész-cso­portok. Novemberben az NDK színművészeti napok alkalmából színtársulatot üd­vözölhetünk Budapesten a baráti szocialista országbőL Január 27-e és február 3-a között a József Attila Szín­házban lép fel a brnoi Drá­mai Színház, amely ezenkí­vül Pécsett is előadásokat tart, Az év első felében számos ►agyar színház vendégsze­— Én azért jöttem ide, — mondja a 22 éves Barabás László, mert tovább akarok tanulni. A Volánnál nem volt rá időm. Az új munkakörbe az idő­sebb kollégák fogják beavat­ni, amíg önállóan nem tudja ellátni feladatát. Aztán el­végzi a februári tanfolya­mot, akárcsak Kinbernai Jó­zsef, aki 23 éves, 7 éve van jogosítványa. •— Tavaly jöttem ide — feleli kérdésemre. — Idén nyolc tanulót kaptam. Most .is ketten várják a „T” betűs, piros Skodában. Á volánnál Retkes László ül, mögötte Diós Ilona. Mindket­ten kisiparosok: fodrász, il­letve festő-mázoló. Abony­­ból járnak át gyakorlati ok­tatásra. Tavaly október 21-én kezdték a tanfolyamot, és de­cember 13-án letették a KRESZ-vizsgát. Erezhető a kocsi mozgá­sán, hogy avatatlan kezek és lábak irányítják. Keveset vezettek még: Retkes László 12 órát, Diós Ilona a felét. Az oktató határozottan irá­nyítja & tanítványt. Megszab­ja cselekedeteit magyaráz, indokol. Megadja az útirányt is. — Igyekszünk az összes forgalmi helyzetet bemutatni — mondja Kinbemad József. — Minket is érdekel, ki ho­gyan találja fel magát ilyen­kor, kinek milyen érzéke van hozzá. repel a környező szocialista országokban, elsősorban a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából sor­ra kerülő ünnepség-soroza­tokon. A József Attila Színház márciusban Pozsonyban, Brnoban és Prágában ját­szik. Március második felé­ben a Thália Színház társu­lata Lengyelországot keresi feL Az Állami Bábszínház a tervek szerint március—ápri­lisban Kubában vendégsze­repei. Április 11-től Berlin­ben tapsolhat a komolyzene közönsége a Magyar Állami Öperaház művészeinek. A Szovjetunióban sorra kerülő jubileumi ünnepsége­ken reprezentatív magyar együttesek, művészeti intéz­mények gondoskodnak ha­zánk sokszínű kulturális éle­iének bemutatásáról. Egyórás vezetés után 10 perc szünet következik. Ez­után helyet cserélnek a ta­nulók. Aki eddig csak fi­gyelt, most a volánhoz ül. — Először ideges az em­ber — vallják — aztán már annyira leköti a vezetés, hogy csak azzal törődik. Aggodalomra amúgy sincs ok. Nemcsak közvetett, de közvetlen segítséget is kap­nak az oktatótól. Bármikor közbeavatkozhat, hiszen előt­te is ugyanazok a pedálok vannak. Kimélik használatuk­kal — esetenként — a kocsit is. Az intézet összes kocsija műszakilag kifogástalan, s három évnél' nem idősebb. Ellátogatunk az úgyneve­zett rutinpályákra, ahol a manőverezési gyakorlatokat tartják. Az egyébként leg­­alakalmasabb pálya — a Ti­­szaligetben a Felszabadulási emlékmű mögött — jelenleg használhatatlan: homok és törmelékkupacok borítják. A gyakorlatokat most ideigle­nes pályákon tartják, a vizs­gáztatást pedig az MHSZ pályáján. Senki sem örül en­nek. Az idegen pályán jóval nehezebb a vizsga. — Izgulunk is eleget! — mondja az oktató. S persze én is. Minden tanítvány vizsgája egyúttal a mi vizs­gánk is. Konstantin Lajos Pódium az amatőröknek Pécsett érdekes kezdemé­nyezés született a múlt év­ben: a városi tanács mű­velődésügyi osztálya életre­­hívta az amatőregyüttesek állandó pódiumát. A kezdeményezés kitünő­en sikerült. A kamaraesté­ken az ország tizennégy él­vonalbeli amatőregyüttese mutatkozott be a mecsekal­­jai városban. Kialakult az amatőrszínház törzsközön­sége, főleg fiatalokból, még­pedig elsősorban egyetemi és főiskolai hallgatókból. Az előadásokat 11 tagú — különböző művészeti ágakat képviselő — zsűri Jigyelte és értékelte. Pécs város taná­csának művelődésügyi osz­tálya díjat alapított, ame­lyet minden évben a leg­jobb előadást produkáló együttesnek ítélnek oda. Az 1974. évi díjat a miskolci Manézs színház kapta, első­sorban a Sámánének című bemutatójáért Bővülő kapcsolatok Külföldi színházak vendégjátékai Magyarországon TERMÉSZETVÉDELEM (2) Lesz-e arborétum Tiszaigaron? Bolaa gróf Tiszakürtön lé­tesített arborétumot, Széles Pál uram pedig ennék min­tájára Tiszaigaron. A tizen­hat holdas volt uradalmi díszpark jónéhány érdekes fa- és cserjefajt őriz, s a te­rület megfelelő rendezésével néhány új faj betelepítésé­vel a környék kedvelt kirán­dulóhelye, s egyben oktató­területe lehetne. Jelentősé­gét fokozza, hogy útbaesik a Hortobágy felé. s a kiskörei tó is csak egy ugrás tőle. A Szolnok megyei Tanács vállalná az arborétummá fej­lesztés munkáit. A jobb megközelítés érdekében új bekötőutat is építene, beve­zetné a villanyt és az elkép­zelések közt szerepelne a ki­egészítése. a hozzácsatolt földdarabbal a közeli Má­tyás király fája is oda tar­tozna. Egyelőre azonban nem tör­ténhet semmi, majd talán csak akkor, ha tanácsi ke­zelésbe kerül. A kert gaz­dája jelenleg a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság és ott díszfákat, dísz­cserjéket, („egzotákat”) ter­mel — eladásra. Bár ezzel kapcsolatban a gazdaság igazgatója dr. Papp Mihály másképp fogalmaz, a lényeg ugyanaz: gazdasági terület a Széki-kert. — Az erdőgazdaság jelen­leg ott a kert fenntartását végzi. A pusztuló vagy ki­pusztult fajokat pótoljuk. No persze ha néhány fát, cser­iét elültetünk, mindig akad belőlük fölösleges, ezeket értékesítjük —■ de ebből ne­künk nincs hasznunk. Több a ráfordítás. N*m vagyunk abban a helyzetben Azt persze nehéz elképzel­ni, hagy egy gazdálkodó szerv „semmiért’’ ragaszkod­na egy területhez. Mert hogy ragaszkodik, az kétségtelen. — A terület valóban arbo­rétummá fejleszthető lenne, de jelenleg a gazdaság nincs abban a helyzetben, hogy erre milliókat költené. Mi a bonyolítást vállalnánk,, pénz­összeget édeskeveset adha­tunk ki erre. A „bonyolítás” azt jelenti, hogy adjanak pénzt, majd rrú megcsináljuk. — Azt látnánk célszerű­nek, ha az OTVH védetté nyilvánítaná és az erdőgaz­daság kezelné. Mi pedig azt, hogy mi­előbb tanácsi kezelésbe ad­nák át a kertet (amelyen úgy sincs az erdőgazdaság­nak haszna), s ezt is azért, mert a megyei tanács „tud­ja” mit szándékszik vele ten­ni, hogy az üdülőkörzetbe beilleszkedő értékes, védett területté váljon, s egyben hozzáférhető idegenforgalmi célpont is lehessen. Ha már úgyis ezen a te­rületen vagyunk, ne feled­kezzünk meg a Tisza 11-ről. Nasyvillalat — kis madarak Nehéz ott természetvédel­met (a meglévők védelmét) emlegetni, ahol a végcél a természet átalakítása, s kár lenne hadakozni ellene. Fel­adat üzért mégis akad. La­punkban már korábban fog­lalkoztunk a Tiszakutató munkacsoport megállapításai nyomán az elárasztandó te­rület veszélyeztetett parti­­fecskéi veL Nemcsak termé­szetvédelmi feladat, de az üdülők érdeke is megkíván­ja. hogy a szúnyogok szor­galmas pusztítóit ott marasz­taljuk az üdülőterületen, s elárasztott fészkeik helyett majd újat biztosítsunk szá­mukra. Víz önti el a hul­lámtér odvag fáit, bokrait is (vagy a vizet meg sem vár­va kiirtják azokat). E terü­let a bokorlakó, oduiakó énekesmadarak ezreinek élő­helye. Elárasztásakor a „la­kók” búcsút mondanak Kis­körének, annál is inkább, mert a környék sivár cellu­lóznyár erdeiben sem odú, sem bokor nem csábítja fészkelésre őket Hiányukat nem csak a széplelkeknek oly kedves ,.madárfüttyöt; ki­kelet” eltűnése, de sokkal in­kább az oda telepítendő kis­kertekben. gyümölcsösökben vészesen elszaporodó rovar­­kártevők ármádiája jelzi majd. (Nem baj, van vegy­szer — mondhatnánk. De vajon az mindent megold?) Nem jótett Az énekes madarak vé­delme, fészkelőhelyük bizto­sítása ott nem „jótett’’, a nem hobbynak számító ma­­dárdédelgetés: környezetvé­delmi, gazdasági feladat is. Éppen ezért csak elisme­réssel lehet szólni a Közép­­tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság kiskörei szakaszmér­nökségéről, amely ezt „ko­molyan veszi”, ós az üdülő­körzetben madároduk elher lyezésével segíti a madarak megtelepedését... Pedig ez nem „hatásköri feladat’’, sőt nincs paragrafus sem, amely erre utasítaná őket. A vízügyi igazgatóság kea­­deményezése minden bi­zonnyal hasznos segítség — de nem végső megoldás. Üj erdők, fasorok kellenek, s lesznek is. A Középtiszavi­­déki Intéző Bizottság rende­zési tervében is szerepelnek erdőtelepítések. S ha az új zöldövezetben a csupán „ár­bevételt” és nem enyhet adó céllulóznyár mellett több he­lyet kap a vegyes lombos­erdő, az élővilág és az üdü­lők is jól járnak vele. Igrlczi Zsigaiond Következik: Arborétum és „kultúrerdő” Országos rendezvények, gyermekszakkörök, táncház A Ság vári Endre megyei Művelődési Központ idei terveiből Január első napjai rend­szerint az új évre vonatkozó tervek előkészítésének je­gyében telnek el. Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban már összeállítoták az 1975-ös év prpgramját. Az előző évekhez hasonlít­va az idei tervek új vonása, hogy szélesítik a művelődési központ tevékenységét a munkásság, az ifjúság és a gyermekek körében. Ren­dezvényeik többsége a mun­kásoknak, a fiataloknak és a gyerekeknek szóL Aktívan részt vesznek Szolnok 900. jubileumi ünnepségsoroza­tának rendezvényein, s a ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett megemlékezésen. A vaskos kötetnyi tervet a következő témakörökbe sorol­ták: a marxista világnézet erősítése, általános és szak­­műveltség fejlesztése, esztéti­kai érzékre nevelés, ízlésfor­málás. Természetesen megtalál­juk a felsorolások után a megvalósításra vonat­kozó módszereket is. A rengeteg rendezvényt, tanfolyamot, előadásokat, ve­télkedőket lehetetlen felso­rolni, csupán csak ízdíítőt adunk a művelődési központ idei gazdag műsortervéből. A 900 éve« Szolnokot olyan országos rendezvé­nyekkel ünnepük meg, mint az április 16 és 17-én tartandó XV. országos mező­­gazdasági gépesítési tanács­kozás, június 7-én és 8-án az országos szövetkezeti dalos találkozó A felszabadulásunk tisz­teletére rendezett jubi­leumi országos néptánc fesztivál színhelye szin­tén a művelődési köz­pont lesz. Május 29—30-ig Szolnokon tartják a TIT országos me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi vándorgyűlését, s a februárban sorra kerülő me­zőgazdaság könyvhónap or­szágos megnyitóját is. Nem egy megyei rendes­vénynek is otthont adnak, így például még januárban meghallgathatjuk az úttö­­rőzenekarok megyed bemu­tatóját, márciusban a „Fel­szabadult hazánkról szólja­tok szép szavak” szavaló­verseny megyei döntőjét, s az ugyancsak márciusban rendezendő jubileumi rádiós vetélkedő döntőjét. Ebben az évben szerve­zik meg először a gyerme­kek számára a barkács s a bábcsoport szakkört Gyer­mekklubot létesítenek, ahol tévé várja majd az általános iskolás korú fiatalokat tí egy-egy műsor után vitát rendeznek. Hirdetnek egy gyermekrajz-pályázatot is „Hogyan él bennem Szol­nok’’ címmel, s a legsikere­sebb rajzokból kiállítást nyitnak. Megnyílik a táncház, ahol táncegyüttesek tarthatják meg foglalkozásaikat s ez a táncház ad majd otthont a jubileumi országos néptánc fesztiválnak. Az újdonságok mellett teé vábbra is működnek a köz­pont klubjai, irodalmi szín­pada, folytatódik az amatőr csoportvezetők továbbképzé­se, tanfolyamok szervezése, a szocialista brigádok kulturális vállalásainak megvalósításában való segítőkész közreműködés, A megvalósítandó szép; hasznos és örvendetes ter­veket szinte vég nélkül so­rolhatnánk, ám sokkal na­gyobb öröm lesz, majd ha év végén arról adhatunk számot, hogy mindezek nem­csak holt betűként, a papí­ron tervek maradtak, ha­nem a valóságban is teljesülj tek. í

Next

/
Thumbnails
Contents