Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-18 / 15. szám

1375. Január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PÉT — 1971-75 Á holnap kenyeréért A csőszerelők esztendeje ’ — Tetszik nekem ez e munka — mutat körbe Sütő Ernő a .szintézis üzem tetejéről. — Két éve dolgozom itt: nap­ról napra látni, hogyan ha­ladunk. Ezt a munkát sze­retem : aminek látszatja van. Sütő Ernő a beruházás és a Csőszerelőipari Vállalat egyik legjobb szocialista bri­gádjában dolgozik, Salgótar­jánból került ide. — Nem könnyű ilyen so­kat távol lenni otthonról — magyarázza —, de szépen keresünk. Túlórával együtt rendszeresen a havi hatezer körül járunk. Az ellátás, a lakás jó is, olcsó is. Itt most tényleg lehet és érdemes dol­gozni. — De itt a tél — vetem közbe. t — Tavaly Ilyenkor 12 cen­tis hóban szereltük a komp­resszor állomást. Az idén, a szintézis üzem nagy részét úgy raktuk össze, hogy 6 hé­tig zuhogott az eső a nya­kunkba ... Mi, csőszerelők ritkán dolgozunk fűtött he­lyen, tető alatt. Aki nálunk megéri az ötéves törzsgárda tagságot — az már köztünk marad nyugdíjazásáig. — És túljutott már ezen a bűvös ötödik esztendőn? — Háromszor is túl va­gyok már rajta. Lassan 20 éve szakmunkás vagyok. Két nagy lányom van. Három évig tanultam kint az NDK- ban is. A nyelvtudásnak most hasznát veszem. A szintézis üzem szerelését an­gol szakemberek irányítják, főművezetőjük, akit csak Gyuri bácsinak hívunk, tud németül Így nem várunk tolmácsra, ha valamit tisz­tázni kell. nak megközelítően az egy­ötöde van még hátra. Hetente „zsűrizik” az egyes üzemrészeket: melyik, hogyan áll, hova, mi kell esetleg olyasmi, amit a ter­vek összeállításakor még nem láthattak. Ez a lényege az állandó ellenőrzésnek, szer­vezésnek. Eredménye: a szervezők már most március­ban „élnek” — tehát egy negyedévvel előbbre járnak. Egy negyedévre pontosan előre lehet látni: mi kell majd akkor — anyag, gép, szakmunkás — mi van már abból a helyszínen, mi hi­ányzik. Ami hiányzik — ma rendelik S. O. S. és nem amikor meg-megtorpant a munka. Megelőzni kell a veszteséget, nem bepótolni — ez a mottó Péten. Az elején persze a pétiek sem így csinálták, ök is megszerkesztették — aho­gyan a nagykönyvben meg van írva — a hálóprogra­mot. Aztán látták, hogy 4 hónap múlva már teljesen kicsúsztak belőle: csupa lyuk lett a program. Be kellett látni, más az elmélet, s egyelőre más a hazai adottságok köre. A környe­zet fegyelme, szervezettsége, érdekeltsége, lehetőségei. Nem elég a hosszú távú terv: naponta kell vitázni, figyelmeztetni, kézben tar­tani a munkát — akkor megy a beruházás, különben csak megyeget. Jó befektetés Az már mindenképpen bi­zonyos, hogy Pét az V. öt­éves tervben annyi műtrá­gyát gyárt majd, amennyit az összes többi hazai gyár együttvéve. Az utóbbi 2—3 év tapasztalatai azonban azt is jelzik 1— különösen a ter­melési rendszerek térhódí­tása nyomán — hogy a ma­gyar mezőgazdaság műtrá­gya igényei gyorsabban emelkedtek. Máris látszik, hogy Péten, vagy másutt, de mindenképp a péti mintára és az itt szerzett tapaszta­latok felhasználásával — a hazai műtrágya termelés ka-­­paritását érdemes lesz to­vább bővíteni. Ennek az ágazatnak a fejlesztése hosszú távra jó befektetés­nek mondható, hiszen e vegy­ipari ágazat magas színvo­nala, versenyképessége egy­ben a magyar mezőgazda­ság további gyors fejleszté­sének is egyik legfontosabb feltételét teremti • meg. G. F. (Vége.) Ezen a péti beruházáson persze vizsgázik a magyar ipar is. Legalább is a vegy­ipar gépgyártól, szerelői és építői. Évek óta több száz külföldi szakmunkással, mű­szakival dolgoznak együtt, akik — ha nem is mondják, de megnézik és hírét viszik a nagyvilágba, hogyan dol­goznak a magyarok. A szintézis üzemet a csi­­kágói Kellog cég angliai le­ányvállalata szállítja: tehát vannak itt amerikaiak és angolok. Ök hoztak maguk­kal, indiai, portugál és svéd specialistákat is. Szovjet szakmunkások épí­tik az új salétrom üzemet A hármashatóanyagú üzem norvég licenc. A karbamid­­üzem — belga. Az automata rakodó-üzem francia. Ez csaknem gombnyomásra na­ponta 6 ezer tonnát mozgat meg: üríti, rakja a vagono­kat Az NDK-bői állványozók jöttek. Az NSZK-ból szi­vattyúszerelők. Csehszlovák barátaink kazánt építenek, jugoszláv kollégáink hegesz­­tenek. Egyszóval itt az egész vegyipari gyárépítő szakma a nagyvilágból: a legjobb nemzetközi termék és mun­kamódszer bemutatójává alakult az új péti beruhá­zás. Ehhez a nemzetközi tábor­hoz csatlakozik mintegy 120 hazai vállalat A 120 hektá­ron fekvő építkezési terüle­ten 4—5 ezer embgr dolgo­zik. Naponta átlagosan 10— 12 millió forintot építenek be az új gyárba. A technológia valamennyi elemét onnan vette meg a beruházó, ahol ahhoz a leg­jobban értenek. Mi követke­zik ebből? Nézzünk néhány példát: Az ammóniagyártáshoz sok energia kell. Egy tonna elő­állításához szén felhasználá­sával a 60-as évekig 2400 kwó villanyáramot használ­tak. Földgázból előállítva 1400 kwó-ra volt szükség. Az 1969-ben befejeződött első rekonstrukció után a korszerűbb technikával már csak 700 kwó kellett egy tonna ammónia gyártásához. Az új üzemben — 15(!) — kilowattóra villamos energia kell majd. Ezt nyújtja a korszerű technika: óriási energiamegtakarítást, ver­senyképes önköltséget, ma­gasabb színvonalú terméket. Termelékenység: a szén­bázison 350 ember gyártott naponta 125 tonnát. Földgáz alapon 120 ember kellett eh­hez a teljesítményhez. Az első rekonstrukció után 1969- től 520 tonnát gyártott — 80 ember. Az új üzemben 1000 tonnát gyárthat majd naponta — 60 ember. 48 LA KAST ÉPÍT Töröksze ntmiklóson a Petőfi Lakásépítő Szövetkezet. A képen látható épület elkészülte után két 36 lakásos épület alapjainak lerakását kezdik meg A párt kongresszusi irányelveiről tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen megvitatta a párt kongresszusi irányel­veit. Az ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztály­­vezetője, Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese és Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A tanácsülést Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg, majd Virizlay Gyula, a SZOT titkára tar­tott vitaindító. beszámolót. A szakszervezeti mozga­lomban eddig lezajlott széles körű véleménycsere alapján rámutatott, hogy a szakszer­vezetek egyetértenek az irányelvekkel. Reálisnak és előremutatónak tartják a két kongresszus közötti időszak munkájáról szóló értékelést és a politikai, gazdasági, ideológiai célokat egyaránt. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikai irányvona­lának helyességét az élet igazolta. A párt politikáját őszin­te bizalom övezi, ami né­pünk eredményes mun­kájában, a kongresszusi verseny eredményeiben, a dolgozók fokozódó tár­sadalmi és kulturális ak­tivitásában is kifejezésre jut. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusi irányelvek szel­leme is hűen tükrözi pár­tunk szövetségi politikáját. A szakszervezetek is fontos­nak tartják a munkás—pa­raszt szövetség fejlesztését, s joggal állapíthatják meg, hogy a munkáshatalom ma minden korábbinál erősebb hazánkban. A szakszerveze­teknek meggyőződésük, hogy a két dolgozó osztály a jö­vőben is együtt fog halad­ni és újabb eredményeket ér el a szocializmus építé­sében. A szakszervezetek nagy jelentőségűnek tartják, hogy az életszínvonal rend­szeres javulását pártunk po­litikájának megvalósulása a jövőben is biztosítja. Ugyan­csak fontos tényezőként em­lítette az előadó, hogy az eddiginél nagyobb súlyt he­lyez a párt, a kormány a társadalmi juttatások fej­lesztésére. Befejezésül az előadó egyetértését fejezte ki az irányelveknek az ideológiai és művelődési kérdésekkel foglalkozó fejezetével is. Mint mondotta, a társada­lom, s különösen a dolgo­zók legaktívabb, legművel­tebb tömegei igénylik és nagy megelégedéssel fogad­ják. hogy a párt egyre nö­vekvő figyelmet fordít a szocialista tudat formálásá­ra, az eszméinktől idegen nézetek és magatartás okai­nak feltárására, leküzdésére, a közoktatás és a kulturális élet fejlesztésére. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa állásfoglalásá­ban kifejezte, hogy egyetért a párt kongresszusi irányelvei­vel, a bennük meghatá­rozott politikai, gazdasá­gi, ideológiai célokkal. Kiss Károly, a SZOT al­­elnöke zárszavában bejelen­tette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsának állás­­foglalását. a vita során el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat a SZOT titkársá­ga eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához. Szem előtt a közlekedés tokozottabb biztonsága, folyamatossága Sajtótájékoztató a közúti közlekedés új szabályairól A közlekedés fokozottabb biztonságának és zavartalan­ságának követelményeit érvényre juttató, a nemzetközi nor­mádat figyelembe vevő új paragrafusok szabályozzák 1976. január 1-től a közúti forgalmat — jelentette be tegnap az Autóklub Römer Flóris utcai székházában tartott sajtótá­jékoztatón dr. Tőzsér István, a Közlekedés- és Postaügyi minisztérium főosztályvezetője. A tájékoztatóból néhány példa a közúti jelzésekben bekövetkező jelentősebb vál­tozásokra. A kötelező legki­sebb sebességet elrendelő táblának ezentúl saját, ön­álló feloldó jelzése lesz, az ábrán a sebességet jelző szám keresztülhúzásával. Újdon­ság lesz a megfordulást til­tó, valamint a legkisebb kö­vetési távolságot előíró táb­la is. Az előzni tilos tábla formájában változatlan ma­rad, de értelmezésében je­lentősen módosul: egyrészt kategorikusan megfogalmaz­za, hogy a tábla hatálya alatt előzni tilos (bármivel, bár­mit); másrészt a kivételeket részletesen felsorolja. Telje­sen új a tehergépkocsival való előzést tiltó, s a- jármű hosszúságát korlátozó tábla is. Figyelemre méltó új tar­talmat nyer az eddigi „gép­kocsival és oldalkocsis mo­torkerékpárral behajtani ti­los” tábla, mert formai vál­tozás nélkül az értelme: gép­járművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos. Űj tábla tilt­ja majd a robbanó, vagy tűz­veszélyes anyagot ' szállító járművel való behaj­tást, s a különböző veszélye­ket jelző .táblák közé is újakat sorolnak (például rak­part, vagy meredekpart; egyenetlen úttest; kavicsfel­­verődés; kőomlás; oldalszél). Formájában új lesz a zsák­utca jelzése, s új táblák jel­zik majd a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit. Az útburkolati jelek közül a terelővonal formai alkal­mazása és jelentése is kiter­jed. Ha ugyanis egy váltako-. zó irányú, forgalmú útszaka­szon a forgalmat külön fény­jelző készülék szabályozza, akkor ezt a forgalmi , ren­det a terelővonal párhuza­mos kettőzése is jelzi. Ha pedig a szaggatott vonalak térköze csökken, az arra utal, hogy a terelővonal rövidesen záróvonalban folytatódik. Az úttesten „busz” belirat jelzi majd. hogy menetrend sze­rint közlekedő autóbuszok és trolibuszok — a kikerülés esetét kivéve — csak ebben a sávban közlekedhetnek, a sávra más jármű reggel I és este 7 óra között csak ke­resztezés, illetve bekanyaro­­dásra való felkészülés céljá­ból hajthat rá. Az úttesten sárga színnel festik fel az autóbusz, a trolibusz vagy a taxiállomás jelzését, s sárga színű lesz a megállási- vagy várakozási — tilalmat jelző vonal is. A vasúti átjárókat biztosító berendezéseknél je­lentős változás, hogy a fény­sorompó eddigi folyamatos zöld jelzése helyett villogó fehér fényjelzést alkalmaz­nak, s ez csak annyit jelent, hogy a fénysorompó műkö­dőképes állapotban van. A KRESZ új szóhasznála­tot vezet be: az eddigi gya­logátkelőhely, vagy kijelölt gyalogátkelőhely elnevezés helyett a gyalogos átkelés megfogalmazást használja. Az eddigi KRESZ a gyalo­gosnak három elsőbbségi helyzetét ismeri: a kijelölt gyalogátkelőhelyen, a ka­nyarodó járművel szemben, valamint a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttesten. Az új pa­ragrafusok az utóbbit töröl­ték; a járdasziget és a hoz­zá közelebb eső járda kö­zött, az úttesten a gyalogos­nak már nem lesz feltétlen elsőbbsége. (Ilyen helyen a jármű vezetőjének természe­tesen fokozottan ügyelnie kell). Ugyancsak megszűnik a gyalogosnak a kanyarodó járművel szembeni elsőbbsé­ge azon az úton, amelyről a jármű elkanyarodik, de meg­marad azon, amelyre a jár­mű kanyarodik. A tömegközlekedési esz­közök forgalmát szabályozó passzusok közül lényeges új előírás, hogy a járművek vezetői, lakott területen be­lül, az elindulási szándékát jelző és menetrend szerint közlekedő autóbusznak, tro­libusznak a megállóhelyről való kiindulását, illetve a jobb szélső sávba való be­sorolását lassítással, szük­ség esetén megállással is biztosítani kötelesek, feltéve, hogy ezt hirtelen fékezés nélkül tehetik. Ezentúl tilos lesz előzni a villamost, köz­vetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel és leszállása az úttesten törté­nik. A sebességkorlátozó ren­delkezések egy részét már tavaly decemberben bevezet­ték. Üj rendelkezés lesz, hogy ha lakott területen be­lül a sebességkorlátozás jel­zőtáblája 60 kilométernél na­gyobb sebességet mutat, ak­kor személygépkocsival a jelzőtáblán megjelölt sebes­séggel is szabad közlekedni. Új előírás, hogy lakott te­rületen kívül a 3500 kilo­grammot vagy a 10 méteres hosszúságot meghaladó jár­művekkel olyan követési tá­volságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy — előző — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Jelentős az az előírás is, amely szerint a jármű se­bességét hirtelen fékezéssel csak akkor szabad csökkente­ni, ha ezt a személyi- és vagyonbiztonság megóvása teszi szükségessé. Merőben új a párhuzamos közlekedésre vonatkozó ma­gatartási szabályok. Az egyik változás például, hogy pár­huzamos közlekedésre alkal­mas úton is folyamatosan csak a külső (jobbszélső) sávban szabad haladni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra kanyarodás és megfordulás céljából le­het majd, s ha a menetirány szerinti jobb oldalon két for­galmi sáv van, az előzés be­­bejezése után a külön sávba vissza kell térni. Lakott te­rületen belül, olyan párhuza­mos közlekedésre alkalmas úttesten, ahol a forgalmi sá­vokat útburkolati jelekkel el­választották, személygépko­csival a belső sávban is sza­bad folyamatosan haladni, feltéve, ha ezzel a mögötte gyorsabban haladó járműve­ket nem akadályozza. A forgalmi sávokat azonban — a gyorsabb előrehaladás ér­dekében — kis távolságon belül nem lehet majd ismé­telten változtatni. Az előzés feltételei között új elem lesz, hogy előzni csak abban az esetben sza­bad, ha az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó má­sik jármű nem jelezte elő­zési szándékát. Csak az irányjelző alkalmazása lesz majd kötelező, a hang vagy fényjelzés nem. — Most következik a ma­gyar csőszerelők esztendeje: a finis — mondja Keserű Antal, a péti beruházók egyik vezetője. — A határ­idő a XV. ötéves terv utol­só napja: 1975. december 31. Jelenleg minden úgy áll, hogy ezt telejesíteni lehet. A beruházás megvalósításá­A kilyukadt hálőprogram

Next

/
Thumbnails
Contents