Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-17 / 14. szám
1*73. Jarno *r TT SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 A kellemes, napsütéses idő klrsalta a műteremből a mű részeket a szabadba. Képűnkön Meggyes László festőművész a szolnoki Múvésztelep kertjében a szomszédos házat és környékét örökíti meg a „januári tavaszban’’ Hat könyv három sorozatból A felszabadulásunk óta eltelt három évtized az idősebbek számára olyan átélt történelem, amelynek formálásában „ki ekével, ki kalapáccsal, tollái” majd mindenki alkotó módon részt vett. A fiatalabb nemzedék jelentős részének viszont olyan múlt már, amelyet legfeljebb szülői, nevelői elbeszélések, emlékezésekkel elegyített gyermekkori emlékek idéznek. Maga a felszabadulás, az újjáépítés, a dolgozó nép hazájának megteremtése, a szocializmus aiapjai lerakásának hősi korszaka még ebben az évben önálló életet kezdő fiatalok előtt is eleven emlék nélküli történelem csupán. E kettős indíttatástól ösztönözve született meg az Olvasó Népért mozgalom és s Könyvtártudományi és Módszertani Központ által kezdeményezett és a könyvtárak által felkarolt új felszabadulási olvasómozgalom. A nagy történelmi évforduló jegyében a magyar és a világirodalom háromszor harminc olyan kiemelkedő prózai alkotását kínálja elolvasásra ez a mozgalom, amelyekből az idősebbek újra feleleveníthetik azt a kort, amelynek maguk is cselekvő részesei voltak, az ifjabbak pedig igazi olvasmányélmények révén ismerhetik meg mélyebben e korszakos jelentőségű harminc esztendő eseményeit, sorsfordító eszméit, emberi életutakat, rétegek, osztályok, népek jelenét és jövőjét meghatározó változásait. A szakemberek egész sora által megfontolt munkával összeállított könyvjegyzék olyan szerzők műveit tartalmazza, akiknek az emberiségért érzett erkölcsi felelősségvállalása vagy szocialista elkötelezettsége közismert. Erről tanúskodik e néhány kiragadott cím is. Az I. számú könyvjegyzékben szerepel például AjtmatövŰ' Dzsamila szerelme, Apitz: ' Farkasok közt védtelen, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Illés: Honfoglalás, Panova: Ha majd visszatérsz, Solohov: Emberi sors. A II. számú jegyzékben ilyen műveket olvashatunk: Darvas: Részeg eső, Déry: Felelet, Karinthy: Budapesti tavasz, Sánta: Húsz óra, Szabó F.: Isten malmai, Szimonov: Élők és holtak, Nem születünk katonának. Az utolsó nyár. A III. számú jegyzékben szerepel Aragon: Kommunisták, Legszívesebben minden művet felsorolnánk, de ízelítőül talán ennyi is elég. Annál is inkább, mert a bővebb tájékoztatást akaró olvasó a legkisebb könyvtárban is megtalálja a teljes listát, amelyből kedve szerint válogathat. Olvasómozgalom a felszabaduld* tiszteletére A mozgalomban részt venni óhajtó olvasók ugyanis érdeklődésüknek és ízlésüknek megfelelően hat könyvet válaszhatnak ki a három sorozatból. Ezek elolvasásáról egyéni vagy csoportos beszélgetéseken, olvasókörökön, könyvtári klubokban, szocialista brigádok körében számolnak be a mozgalmat irányító könyvtárosok előtt. A művek értelemezését a csopórtok kívánságára a TIT irodalmi szakosztályának tagjai is segítik. Az olvasómozgalom tehát nem központilag szervezett pályázat. Éppen ezért a vállalást teljesítő olvasók jutalmazása is a helyi társadalmi erők illetve a hálózati központok segítségével történik meg a jubileumi esztendő végéig. Bízunk abban, hogy mindazok, akik mind eszmeileg, mind anyagilag' támogatni tudják ezt a nemes mozgalmat, a helyi könyvtárak közvetítésével a módot is megtalálják rá. Szolnok megye könyvtárainak vezetői kongresszusi és felszabadulási felajánlásként is, de szívügyüknek is tekintve az olvasómozgalom tartalmi célkitűzéseit, minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik az olvasási program teljesülését a felszabadulás harmincadik évfordulójának évében. Ssnrmay Er««i A tanár Moszkvából jön... Eredményes mnnka a Gorkij nyelviskola megyei tagozatán A második tanév közepén járnak a Gorkij nyelviskola megyei tagozatának hallgatói. Az orosz 'nyelv iránt változatlanul nagy az érdeklődés. A tanárok és diákok szervező munkában való részvétele, a termelőszövetkezeteknek a rendkívüli őszből adódó nagy mérvű lekötöttsége akadályozta a nyelvtanfolyamok szervező munkáját is. Ennek ellenére 39 tanfolyamon több mint hatszáz hallgató ismerkedik az orosz nyelvvel, méghozzá túlnyomórészt haladó, illetve magasabb fokon. A kezdő tanfolyamok száma mindössze tizenhárom. Adódik ez abból, hogy általános és középiskoláinkban nagyon sokan elsajátítják az orosz nyelv alapjait, s inkább haladó fokon képezik tovább magukat. A Gorkij nyelviskola hallgatóinak többsége ezért társalgó, nyelvvizsgára előkészítő, egyetemi-, főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő, illetve speciális tanfolyamokon tamil. figyelemre méltó új vonások is vannak a Gorkij nyelviskola megyei tagozatának munkájában. így például júniusban a jászberényi Lehel vezér Gimnázium nyelvi laboratóriumában azoknak a középiskolásoknak számára, akik orosz tanárok szeretnének lenni, vagy tanulmányaikat a Szovjetunióban kívánják folytatni, felvételi vizsgára előkészítő, kéthetes tanfolyamot szerveznek. Ezen a tanfolyamon a társalgást a moszkvai Puskin Intézet tanárai vezetik. Ezután a tanfolyam után a megyei tanács művelődésügyi osztályának pedagógus továbbképző intézete és u Gorkij nyelviskola megyei tagozata Szolnokon szervez egy tanfolyamot aJközépiskolai orosz szakos tanárok részére. Ezen a továbbképzésen szintén a moszkvai Puskin Intézet tanárai működnek közre. A megyei tanács művelődésügyi osztálya lehetővé tette orosz nyelvtanfolyamok, szervezését a középiskolák-' ban. Több helyen éltek is a lehetőséggel. Iskolai tanfolyamot szerveztek a szolnoki Tiszaparti, a jászberényi Lehel vezér, a törökszentmiklósi Bercsényi és a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A Gorkij nyelviskola sikereihez a pártszervezetek nagy mérvű segítsége mellett lelkiismeretes munkával járultak hozzá az általános és középiskolai orosz szakos tanárok. Közülük is kiemelkedik a kisújszállási Kovács Dezsőné, a karcagi .Elekes Agnes, a törökszentmiklósi B. Kiss Jolán, a kőteleki Tárcsa Teréz, a mesterszállási Máj zik Istvánná, — és így lehetne még tovább folytatni a sort. A tanárok hivatali kötelességen túli munkájának köszönhetően egyre több helyen nyílik lehetőség arra, hogy felnőtt fejjel is lehessen ismerkedni az orosz nyelvvel. Azzal a nyelvvel, mely leginkább összeköt bennünket a baráti népekkel és ezért gyakorlati haszna is kézzelfogható. TERMÉSZETVÉDELEM (I.) Nemzeti park és még valami Előttem egy prospektus, a most felavatott Kiskunsági Nemzeti Park ismertető füzetecskéje. Lapjai közt az egyik színes képen homokbucka látható, rajta egyetlen borzas fűcsomó: homoki csenkesz. Ezt a semmit érő homokot, ezt a maréknyi, jelentéktelen füvet védi a törvény. Másik kép: pocsolya, benne felfelé kunkorodó csőrű, pipaszárlábú fekete-fehér madarak: gulipánok. Az unatkozó fura jószágokról is szól a rendelet, a Minisztertanács által jóváhagyott védelmi határozat. Hogy a furcsának tűnő tényeket szaporítsuk, a pocsolya (kiskunsági szikes tó) apró vízi élőlényei is beletartoznak a sorba. Furcsa? Ugorjunk egyet a pusztáról a hegyekbe. A Pilisi Parkerdőgazdaságban önkéntesek álltak őrt egy fa alatt hetekig. Védték egy hatalmas fülesbagoly, az uhu fészkét, hogy a „bagolykotlós” nyugodtan költhessen. A példákhoz még csak egyet: a Balaton partján a hegyoldalban hatalmas kőoszlopok. Ilyen kővel találkozni minden útépítésen. Semmi különös nincs benne. De azoik a hatszögletű oszlopok, a bazaltorgonák megmaradnak, hadd lássák a fiaink, az unokáink is. Csak azért, mert „olyan szépek?” Azért. S> azért gondoskodunk egy marék zöld fűről, egy madárról, azért szavatoljuk rendelettel egy „pocsolya” nádas, erdő nyugalmát, mert szép, mert értékes. Értékes, de nem a forintokkal mért értékmérők szerint, hanem mert kevés van belőle, s ha nem vigyázunk, eltűnhet — örökre. Nemzeti parknnk a Hortobágy Szolnak megye 1972 óta sokszor szóba kerül, ha a természetvédelemről beszélnek. A fogalmat legtöbben Szalmunfcáslépző Vietnamnak Vietnamban a magyar fiatalok segítségével ezerszemélyes szakmunkásképző intézet épül. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1974. május 2-án határozott erről. Az ország ifjúkommunistái vállalták, hogy társadalmi munkák, kommunista műszakok szervezésével biztosítják az építkezéshez és az iskolai felszereléshez szükséges 50 millió forintot. A Szolnok megyei fiatalok ebből az összegből 2 millió forint befizetését ajánlották feL A szolidaritási számlára eddig több mint 500 ezer forintot fizettek be a vállalatok, intézmények, iskolák KISZ-szervezetei, Ezek közül is kiemelkednek a szolnoki KISZ-isták, akik 311 ezer 414 forinttal járultak hozzá a „Vietnami—Magyar Barátság” szakmunkásképző intézet építéséhez. A vízügyi igazgatóság 50 ezer, a Volán 7. számú Vállalat 35 ezer, a Járműjavító 22 ezer, a vegyipari szakközép iskola fiataljai 10 ezer forintot gyűjtöttek össze és juttattak el a szolidaritási bizottsághoz. Könyvsorozat szakembereknek A vállalati szervezés, az ebben rejlő tartalékok feltárásának jelentősége jegyében a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az iparvállalatok különböző szintű vezetői és a témával foglalkozó szakemberek számára munkaszervezési sorozatot jelentet meg. i azonosítják a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. Nem panaszkodhatunk. Az ország első és eddig legnagyobb természetvédelmi területe valóban kincset érő birodalom. A Nemzetközi Természetvédelmi Bizottság is kérte hazánkat, mentsük meg az Alföld pusztáit. A védelem a puszta tájképi egységét (amiért „olyan szép”), a csak itt termő „fűcsomókat”, a fészkelő és a vendégként érkező madarakat, az embernek majdnen végzetesen „haszontalanná” vált háziállatfajták utolsó hírmondóit megmenti az elmúlástól. Megmentjük mi is, Szolnok megyeiek azzal, hogy hozzájárultunk a park (a teljes védelem) létrejöttéhez, s azzal, hogy az intézményes védelem dolgozóinak munkáját segítjük, törekszünk arra, hogy az ott lévő gazdaságok érdekeit egyeztessük a természetvédelem érdekeivel. Salamon Ferenc, * HNP igazgatója nagy megelégedéssel nyilatkozott a megyével kialakított kapcsolatukról. csakúgy mint dr. .Major István, az Országos Természetvédelmi Hivatal munkatársa, s ez többek közt annak is szólt: a megye Tiszafüreden külön épületet ajánlott fel a parkban végzendő kutatómunkához. Ügy hírlik, a HNP ezt elfogadja. Az előbb azt írtuk: nemzeti parkunk a Hortobágy. Legyünk pontosak: a* miénk is. A kisebb része van Szolnok megyében. Az 52 ezer hektárból 8 ezer 450 tartozik hozzánk. Egyébként pedig a HNP-hez csatolt természetvédelmi területtel (a tiszafüred—kocsi mocsarak, a tiszafüredi madárrezervá*him) és még a Tiszazug egy tenyérnyi foltjával összesen 10 ezer 650 hektár védett terület van Szolnok megyében. Bo’za-fcert és Mátvás király fája A majd tizenegyezer hektár már egy jó tsz-birtoknak is beillik. Nézzük azonban egy kicsit más szemmel. Jelenleg van egy hortobágyi és két Hortobágy melléki, országos jelentőségű területünk. *Az is az igazsághoz tartozik, hogy bár részben a miénk a Hortobágy, nem mi „találtuk ki” a nemzeti parkot, s ennek országos védettségét. Amit ezen kívül, mint megyei határozatta] védettet fel tudunk mutatni, ^az egy arborétum és egy fa. Tiszakürtről sokszor írtunk már. A szarvasi Pepi-kert mintájára (s vele csaknem egy időben) létesült Bolza-kert elismerésre méltó fa- és cserjegyűjtemény a Tisza partján. Kissé eldugott, talán azért nena ismerik elegen az országban, A jövőben egyébként újabb fák kai ültetik be, bővítik az értékes területet. Elkelne most már a vendégvárás javára is egy kis „bővítés”. A fentebb említett Mátyá* király fája Tiszaigaron van, s ha nem is Mátyás királyé, de azért elég régi fa, több száz éves kocsonyás tölgy. Az alföldi őstölgyesek utolsó emléke hatalmas törzsű, lelógó ágú odvas példány. Az idő előtti korhadás ellen, védik a „beton-tömések”, de az alatta eljáró traktorok éllen semmi sem védi. Törnek az ágai, megsérülhet a törzse. Lenne azonban egy megoldás, amely jobban biztosítaná az épségét... de az nem olyan egyszerű, még ha egy újabb arborétumot nyernénk is vele. Márpedig nyernénk. Az elképzelés is megvan. Igriezi Zsigmond Következik: Lesz-e arborétum Tiszaigaron? TÍT-ninnk a EREDMÉNYEK A JÁSZSÁGBAN Sikeres előadások a fizikai dolgozók körében Eredményes félesztendőről készített számvetést a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jászberényi járási elnöksége. A járás területén 14 községben működik TIT-csoport. Feladatuk, az iskolai tanévhez igazodó féléves és éves munkatervben határozták meg. A százhetvennyole főnyi előadógárdával együttműködve felmérést készített az elnökség arról, hogy a közművelődésnek milyen formáit keresik leginkább a jászsági községekben és a tanyákon lakó emberek. Az éves program ezek figyelembe vételével, a művelődéspolitikai határozatok szellemében készült. A közművelődés új formáinak kialakítását és meghonosodását Jászérokszálláson a Hűtő* ben alakult közös klubok, például Jászfelsőszentgyörgyön a pártpropagandisták, és a TIT-csoportok közös klubja, Jászapátiban a politikai és tudományos ismeretterjesztő klub. Közös programmal segíti a közművelődési feladatok megvalósítását Jászárokszálláson a Hűtőgépgyár és a TIT helyi csoportjának klubja. Más figyelemreméltó eredményeket is hozott a közös klubok megalakítása. A feladatok együttes meghatározásával, a közösen kialakított — a természet- és társadalomtudomány számos ágát felölelő — programjukkal egybefogták a & ismeretterjesztő munkát, megszüntet* ték a túlszervezettséget.% A jászberényi járásban a TIT-csoportok az 1974-75 oktatási év első felében 47 előadássorozatban, több mint 450 előadást tartottak. Az év második felében további 500 előadást szerveznek. A korábbi éveknél lényegesen magasabb volt a termelési célkitűzések megvalósítását segítő műszaki-technikai, valamint az újszerű követelményeknek megfelelő agrártur dományi előadások számai Különösen a munkás- és a tsz-akadémiák programjában szerepeltek, fontosságuknak megfelelő helyen ezek aa előadások. Nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők a párt XL kongresszusának előkészületeiről szóló és az MSZMP KB irányelveit ismertető előadásokat. Hasznosak voltak a művelődéspolitikai határozatokból adódó helyi feladatok, különösen a fizikai dolgozók művelődését elősegítő ismeretterjesztő előadások. A vártnál jobb eredményhez hozzájárul az a tény, hogy kedvezően változott a TJT tagságának összetétele. A3 elmúlt félévben tizenhat új előadóval növekedett a társulat taglétszáma, örvendetesen emelkedett az ismeretterjesztő munkát vállaló fiatal közgazdászok, műszaki szakemberek és jogászok száma.
