Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-17 / 14. szám

1975, termát 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PÉT — 8971—75 Á holnap kenyeréért Se füstje, se hangja IMlnt egy közeli víz­­esés mormogása — a lakásokban, az iro­dákban, Pétfürdő utcáin — zug az ember fülében a gyár hangja. Itt a környé­ken mindenüvé elkíséri: halkabban, hangosabban. Ha elhallgat a zúgás — olykor ez is megesik, — akkor kap­jak fel a fejüket a pétiek: mi történt?! Másutt sziréna szól, ha segítséget kér a gyár. Itt a csend riaszt. El­hiszem, hogy így ván, hiszen 40 éve mormog' már a palo­tai dombok közt ez a „víz­esés”. Az ammónia szintézis üze­me zúg ilyen jellegzetesen. A nitrogén műtrágya — a pé­ti só —, alapüzeme. Ez a zúgás, bent a gyáregységben 110 decibel, Sajog a dobhár­tya. A lefúvókban — ezek a fő zajforrások — ott vannak a hangtompítók. Aki a be­rendezés alatt áll, valóban alig észleli a lármát. Az üzemvezető irodájában vi­szont, már kiabálva is alig értjük egymást. lyen állunk. A mezőgazdaság teijeskörű modernizálása te­hát ennél lényegesen több műtrágya felhasználását kö­veteli meg. Ezért nagy jelen­tőségű tehát, hogy 1976-tól Péten, naponta 2000 tonna komplex, három féle ható­anyagot, nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó mű­trágya készül majd. Egyetlen szállítással és szórással tehát 3 féle anyagot egy művelet­tel vihetnek majd a földek­re. Ez számottevő munkaerő, gép- és időmegtakarítást is eredményez a gazdaságoknak a hozamok növelése mellett. Mit érdemes Tenni külföldön? A továbbiakban gondoljuk végig azt is, hogy a nyugati piacokon, ebben a gyárt­mánycsoportban ugyancsak négy-ötszörös áremelkedés következett be. Tehát nem mindegy, hogy a hazai mű­trágya szükségletek mekkora részét fedezhetjük hazai ter­­melésből. Minden egyes ton­na itthon megtermelt mű­trágya — a tőkés piaci árak­hoz viszonyítva — átlagosan 250 dollár megtakarítás a népgazdaságnak. Ez szeré­nyen számolva is — az új üzem belépése után — na­ponta több mint félmillió dollár import kiadástól men­tesíti a népgazdaságot. Kisgergely Lajos a gyár igazgatója mondja: — öt év alatt a beruházás­ra fordított deviza kiadások összege, együttesen sem éri el a jövőévi külföldi műtrá­gya-vásárlásokra fordított deviza-kiadások összegét. S ez csak egyetlen év. A mű­trágya ára pedig aligha csök­ken majd jelentősen a to­vábbiakban, hiszen a világ­nak egyre több élelmiszer kell és ezért mind nagyobb lesz a törekvés a mezőgaz­dasági termelés belterjessé­gének fokozására. G. F. (Folytatjuk.) Enersjia: mérges gazokból — Az új üzem csendes lesz — mondja Keserű An­tal, a Péti Nitrogén beruhá­zási részlegének egyik veze­tő munkatársa. — Ott már nem tompítjuk a zajt, hanem elkerüljük: az a tökéletes megoldás. Közeledve a hatalmas gyár­hoz, megragadja az idegent a színpompás látvány. Színes csőrendszerek, ezüst tartá­lyok, s az egész felett az ép­pen kék ég sárga füstcsíkok­kal. Ezt a jellegzetes sárga füstöt a savüzem kéménye teríti a vidék fölé. Az új péti gyárból ezek az eget sárgí­tó, levegőt rontó nitrózus-ga­­zok sem jutnak majd a sza­badba. A szovjet licenc alap­ján épülő új savüzemben a szennyezett füstöket, gázo­kat elégetik. Az így nyert energiával turbinát hajtanak majd, s a turbina speciális kazánjából már színtelen füstgáz távozik. Háromféle anyag egy művelettel A IV. ötéves terv legna­gyobb egyhelyben megvaló­suló beruházása az új péti nitrogén műtrágyagyár. Rit­ka, hogy egyetlen gyár, egyetlen középtávú tervben ekkora összeget kap fej­lesztésre, mint a pétiek: nyolc és félmilliárdot. E be­ruházással most a gyár tel­jesítőképessége a háromszo­rosára nő. Ma naponta 500— 550 tonna alapanyagot ter­melnek, ha az új üzem be­lép 1500—1600 tonna lesz a teljesítmény. A péti beruházás megvaló­sulásában döntő jelentőségű, hogy nemcsak a műtrágya mennyiségét növeli, hanem elsősorban a korszerű, na­gyobb hatásfokú műtrágyák termelését honosítja meg ha­zánkban, s rögtön számottevő mennyiségben. Az új gyár megindulása után a jelenlegi — 28 százalékos hatóanyag tartalmú műtrágya aránya nem éri majd el a teljes ter­melés negyedrészét. A kor­szerű 48 százalékos,1 úgyne­vezett komplex műtrágya aránya viszont a teljes ter­melésnek több mint a felét adja. A fennmaradó kapaci­tással 46 százalékos ható­anyag tartalmú karbamidot gyártanak majd, s ez nem­csak műtrágyaként, hanem fehérjepótlónak is felhasz- . nálható az állattenyésztés­ben. A magyar mezőgazdaság jelenleg hatóanyagban - szá­mítva hektáronként, kb, 190— ,200 kg műtrágyát fogyaszt évente. Ezzel a „teljesít­ménnyel? a világ korszerű mezőgazdasággal bíró orszá­gainak sorában közepes he-Fffy'f* a murlifíban eviiiff a s Ópn*,o* A Gagarin brigád — Nagyon fiatal gyár a mienk — mondja Baráth Já­nos, a Híradótechnikai Vál­lalat karcagi gyárának párt­titkára. — Tizennégy szocia­lista, illetve a címért küzdő brigádunk van. A Gagarin Ifjúsági szocialista brigád a legjobbak közé tartozik. —; A többiek dolgoznak, ml majd bemutatjuk a ba­rátainkat — ajánlkozik Ba­­laskó László, a Ságvári KISZ- alapszervezet titkára. — Ügy érti, hogy a bri­gádtagokat mutatja be? — Ügy is mondhatjuk, de akkor nem elég pontos. Mi a munkahelyen kívül is ösz­­szetartozunk. — Például? ■— Brigádunk fele például együtt töltötte a szilvesztert. Vagy: a szülőknek, nagyszü­lőknek, feleségeknek van háztáji kukoricájuk, esetleg mi is vállalunk harmados kukoricát. Nos, kapálástól a törésig együtt dolgozunk. A brigádvezetőnk, Bánáti La­jos tavaly családi házat épí­tett: ott volt a brigád. Együtt járunk moziba, szín­házba ... vagy képzelje el azt a lelkesedést, ahogyan ml kifaragunk fából eey pa­pucsot, még kis kormányt is szerelünk rá, és elküldjük éppen nősülő brigádtagunk­nak. Ha lehet, akkor portó­san. Ilyen „gyengéd” célzást a fenyegető papucskormány­ra csak barátok engedhetnek meg maguknak. Például itt van Bánáti, a brigádvezető, 6 volt az én násznagyom, én voltam Matyó János nász­nagya, .. Soroljam még? Nálunk a családi ünnep is ko&a. —i.— „ _. , — Akadnak azért nehe­zebb pillanataink is — szól közbe Bánáti Lajos. — Itt az üzemben bizony alaposan meg kell markolni a szer­szám nyelét, néha nagy haj­tás van. Tizenketten va­gyunk a brigádban, lakato­sok, mechanikai műszeré­szek. Tüdős István. Dobrai Imre, Nagy István és Erdődi Ferenc frissen végzett szak­munkások. Bizony alaposan meg kellett állniuk a pró­bát' az év végi munkában, ez volt az igazi tűzkereszt­ségük. Jól képzettek, lelke­sek. De az „öregebbeknek” sem könnyű: Zsurka Imre például közben Kecskemétre jár műszaki főiskolára, hár­man pedig középiskolába. És néhányunknak már ott a család: Balaskónak kétéves, nekem nyolchónapos kislá­nyom, Matyónak héthónapos fia van. Egyszóval a gondból is akad éppen elég. Persze ez az egész gyárra is igaz, mégis 134 millió forintra tel­jesítettük az 1974-es eszten­dőt, a tervnél 14 millióval többet... Ez az első olvan év, amikor többet teljesített a mi gyárunk a fővárosi törzsgyárnál, de a békéscsa­bainál is. — Mit gondol, minek kö­szönhető ez a rendkívül si­keres esztendő? — Sok mindent lehetne mondani, de én csak annyit említek, amennyi rajtunk múlik: meg kell nézni a bri­gádtagok kezét, Egészen biz­tos, hogy ezeken a kezeken nagyon sok múlott. És a fe­jeken is: okoskodtunk, törtük a fejünket, hogyan lehetne jobban. A mi brigádunk pre­cíz munkát végez, a piár le­szabott anyagokat szereljük össze, végterméket adunk ki a kezünkből. — Gyökeret vertek már a gyárban? — Ügy gondoljuk, igen — simítja félre hosszú haját Szendrei Géza. — Számunk­ra most ez a legjobb mun­kahely Karcagon, bár van, ahol többet fizetnek. De sze­retném, ha megértené: nem mindegy, hogy az ember egy kis összeverbuvált csapat­ban vagy egy enbéegyes klubban focizik. Nos, Kar­cagon a HTV enbéegyes munkahelynek számít. Pedig még nem futottuk ki a for­mánkat. Tudjuk, hogy új üzemcsarnok fog épülni több millió forintért, nagy fej­lesztések előtt állunk. — Említsenek néhány fon­tos dolgot a brigádnaplóból. — Az egyetlen nói brigád­­tag, Nádházi Márta a napló­vezető, az ő keze jobban il­lik a ceruzára. Bejegyzései közül fontosnak érzem, hogy a közelmúltban elnyertük a KISZ Központi Bizottságá­nak dicsérő oklevelét — kezdi sorolni a brigádvezető. Bánáti Lajos. — Fontosnak tartom, hogy a brigád száz százalékon felüli teljesítést vállalt a munkában. ”de száz­tíz százalékot teljesítettünk, pedig a mi üzemrészünkben a legszigorúbbak a normák. Azt hiszem nagyon fontos, hogy a brigádba beilleszke­dett egy cigány fiatalember. Lázók István. Fél éve került hozzánk. Nevelőotthonban nőtt fel lakatos szakmun­kás, nős, családja van. Na­gyon rendes. Folytassam? — körmendi — A szolnoki Papírgyárban új nagyteljesítményű tasakkészítő gépet állítottak munkába. A gép percenként 240, egy 8 órás műszak alatt pedig 112 ezer papírtasakot készít. Az üzem munkásai most ismerkednek meg a francia gyártmányú „Rotoszimplex” auto­matával Fotó: N. Zs. Tervező vállal terven felel Túlteljesítette tavalyi ter­vét a Szolnok megyei Ta­nács Tervező Vállalata. Fennállása óta első ízben fordult elő, hogy a műszaki tervezés értéke meghaladta a tízmillió forintbt. A vállalat dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben kettős felajánlást tettek: teljesítik a gazdasági célkitűzéseket. és társadalmi munkát végez­nek Szolnok 900. évforduló­jára. A vállalat tavalyi ter­ve 10.7 millió forint volt, és 11 millió 450 ezer forintot teljesítettek, ami 107 száza­lékot és 90 százalékos ter­melékenység növekedést je­lent az 1973. évihez képest. Legjelentősebb munkáik közé a lakástervezés tarto­zik. Főleg a megyében — Szolnokon, Törökszentmik­­lóson. Karcagon, Mezőtúron — 193 millió forint kiviteli értékben, 757 lakást tervez­tek. Elkészíették többek kö­zött a Tiszaligetben éoülő pártiskola. Szolnokon a Tán­csics úton készülő, fegyveres erők klubja, a tiszafüredi járási rendőrkapitányság épülete és a megyeszékhe­lyen a Csanádi György kör­út kiviteli tervét. Az egy műszaki dolgozóra eső ér­ték az 1973. évi 106 ezer forinttal szemben tavaly 130 ezer forint volt. A vállalat tervezte a tavaly átadott szolnoki nyomdát és az OKGT anyagraktárát is. De nemcsak tervezéssel, hanem építkezések bonyolításával is foglalkoznak. Szolnokon ők tervezték a vízügyi és a kereskedelmi szakközépisko­lát, valamint a gyógyszer­raktárt, és lebonyolítják az építést is. A vállalat készí­tette Abádsza'ók összevont rendezési tervét. Szolnok 900. évfordulójára 1972—75 között félmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát vállaltak, amit a tavaly végzett 150 ezer forintnál nagyobb értékű munkával teljesítették. Kiemelkedik a Temető úton épülő, 130 ezer forint értékű orvosi rendelő tervezése, a jubileumi em­lékműnél végzett talaj­mechanikai vizsgálat és a művésztelep körül épülő ke­rítés tervezése. A vállalat idei munkájá­ból szerződéssel hatvan szá­zalékot már lekötöttek. Szol­nokon, a Bajcsy Zsüinszki úton a MÉSZÖV-lakóházak első ütemében kétszáz la­kást. Jászberényben GELKA szolgáltatóházat, Karcagon egészségügyi gyermekott­hont, a Szigligeti Színháznak gazdasági épületet, a TI­­TÁSZ-nak telephelyet, az Alföldi Pincegazdaságnak — ugyancsak a megveszékhe­­lyen — borpalackozót. Szol­nok és Pest megyébe, koope­rálva az állami építőipari vállalattal tíz, egyenként százszemélyes, könnyűszer­kezetes óvodát terveznek, az ÁÉV négyszáz személyes szolnoki munkásszálójának építése pedig már megkez­dődött. S természetesen foly­tatják a sok száz lakóépület tervezését is. (pO TOT ÜLÉS A minisztertanácsi határozat nyomán Anyagmozgatás géppel Munkaerő szaka {Ital lel Tegnap befejeződött a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése; az értekezleten megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és dr. Garamvölgyi Károly ok­tatási miniszterhelyettes. Moharos József, a TOT el­nökhelyettese a termelőszö­vetkezetek szakemberellátott­ságáról számolt be. Elmon­dotta, hogy a MÉM-hez tar­tozó oktatási intézményekben korszerűsítették a képzést, és erőfeszítéseket tesznek a nö­vekvő szakember-igény ki­elégítésére. Ennek ellenére még mindig kevés a szakem­ber a közös gazdaságokban, s ez különösen azért okoz gondot, mert a téeszekben új technológiákat alkalmaznak és nagyhozamú növények ter­mesztésére térnek át. Ilyen körülmények között nem le­het nélkülözni a magasfo­­kúan képzett, az elméletben és a gyakorlatban egyaránt jártas szakmunkásokat, technikusokat és mérnököket. A TOT illetékes tárcáknak azt javasolja, hogy az V. öt­éves terv oktatási kereteinek kialakításánál fokozottabban vegyék figyelembe a téeszek szakember- és szakmunkás­igényeit. Egyes felsőfokú képzési ágakban növelni kell a szakosodást, a szakmunkás­­képzésnél pedig meg kell vizsgálni a területi igényeket, és ennek megfelelően eseten­ként át kell csoportosítani a továbbképzési központokat. A népgazdaság ágazatai­ban készülnek a felmérések az anyagmozgatás intenzív gépesítésének lehetőségeiről annak a közelmúltban ho­zott minisztertanácsi határo­zatnak a nyomán, amely a nehéz fizikai munka csök­kentésére, a gazdaságosság fokozására az anyagmozga­tás korszerűsítését írja elő a következő évekre. Mint ismeretes, jelenleg az összes foglalkoztatottak je­lentős hányada. 20 százalé­ka — ez mintegy 1,1 millió munkás — foglalkozik anyagmozgatással. Az NDK- ban ez az arány alig a fele. Ugyanakkor a demográfusok prognózi­sa szerint 1990-ig várható­an alig növekszik a fog­lalkoztatottak száma ha­zánkban, az anyagmozga­tás gépesítésével azonban jelentős munkaerő szaba­dítható feL Ezek a dolgozók a nehéz fi­zikai munka helyett tovább­képzés után, más, kevésbé fáradságos, mégis magasabb értékű munkát végezhetnek majd. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és az anyagmozgatási és csomago­lási intézet koordinálja a mi­nisztériumok munkáját, amellyel vizsgálják, hogy az anyagmozgatás korszerűsíté­sével mennvi munkaerő sza­badítható fel ágazatonként A felmérés csak most kez­dődött az előzetes számítások sze­rint mintegy 200t—240 ezer fővel csökkenthető az anyagmozgatással foglal­koztattak száma. Azt is megvizsgálják a kö­­zeliövőbem hogy az ország melyik vidékein várható leg­nagyobb számban az anyag­mozgatás gépesítésével a munkaerő felszabadítása. Az adatokat az ipartelepítések­nél is figvelemlje veszik, hogy részben helvben jussa­nak munkaalkalomhoz azok a nehéz fizikai munkát vég­zők. akik most még naponta hosszú utat tesznek meg munkahelyük és az otthonuk között. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kidolgozza az anyagmozgatási gének hazai fejlesztésének, gyártásának lehetőségeit, s megvizsgál­ja. hogy melyik KGST-or­­szágból a legcélszerűbb be­szerezni a korszerű anyag­­mozgatási gépeket,

Next

/
Thumbnails
Contents