Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-16 / 13. szám

1975. január SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 7 Á gyógyító sugár nyomában Pillanaí-horrzékelo A háztartási balesetek világszerte egyre emelkedő száma arra int, hogy az eddigi­nél jóval körültekintőbben kell megter­vezni és kivitelezni az otthonokban mind nagyobb számban megjelenő gépeket, ké­szülékeket és eszközöket. Főként az elek­tromos árammal működtetett, éles, forgó géprészeket tartalmazó, és a hőfejlesztő készülékek a legveszélyesebbek. Jóllehet a legtöbb országban szigorú szabványok Írják elő a biztonsági követelményeket, betartásuk ellenőrzését nem mindig tud­ják ellátni a vizsgálatokat végző szerveze­tek, intézmények. A fokozott műszerezett­ség mindenesetre meggyorsítja a megbíz­hatósági és biztonsági tesztek készítését. A modern vizsgálati eszközök egyike a képen látható pillanat-hőérzékélő, amely­­lyel ebben az esetben egy kenyérpirító készülék burkolatának a felmelegedési mértékét ellenőrzi a szakember. Meomentheto-e pisai ferdc'oronv Magyar akadémikus a világhírű műemlék jövőjéről aktivitás jelentősége nemze­dékek életére van és lesz meghatározó hatással, és ezt a hatást minden részletében még ma sem mérte fel a tu­domány. kednek a sugárkezelés alkal­mazásától. Pedig ezzel a módszerrel eredményesen kezelhetők az egyszerűbb izomfájdalmak is, mint pél­dául az ínhüvelygyulladás. Dr. Rodé Iván professzor már 1940-ben előadást tar­tott Budapesten a radioakti­vitás sikeres gyógyászati al­kalmazásának lehetőségeiről. A radioaktivitás felfedezői azt hitték, hogy tudományos munkásságuk eredménye a békét, az emberiség haladá­sát szolgálja majd. De már a második világháború ele­jén felismerték az atomener­gia haditechnikai szerepét és ezért Rodé professzor elő­adása nyomán egyelőre nem indulhatott meg semmiféle kísérlet a gyógyászatba való bevezetésére. Akkor úgy tűnt, hogy az atomenergia békés alkalmazásának kor­szaka végleg lezárult. Szerencsére nem így tör­tént. A háború után világszerte megkezdődött az izotópok alkalmazása az orvostudo­mányban. Az Országos On­kológiai Intézetben diag­nosztikai és terápiás céllal először 1958-ban alkalmaz­ták, s ma már leggyakrab­ban használt gyógymódok közé tartozik. Világkongresszus 1 okióban A nukleáris orvostudo­mány az utóbbi néhány év­ben indult rohamos fejlő­désnek. Ennek nyomán min­denütt nukleáris orvostudo­mányi társaságok alakultak. NáJunk 1972-ben jött létre ez a szervezet, amely no­vember 26—27-én tartotta Budapesten első kongresszu­sát. Az első nukleáris orvostu­dományi világkongresszust az idén októberben rendez­ték meg Tokióban. Az a tény, hogy a hazai tudomá­nyos találkozó ilyen gyorsan követte a világ élvonalbeli onkológusainak nemzetközi eszmecseréjét, jelzi, hogy az itthoni kutatások színvonala sem marad el a más orszá­gokétól. T. Zs. Nyelvművelő rovatunkban nem véletlenül írunk Gár­donyi Géza titkosírással fel­jegyzett könyvéről. Akik sze­retik anyanyelvűket, és ar­ra törekednek, hogy minél árnyaltabban fejezzék ki gondolataikat, haszonnal for­gathatják e kiadvány lap­jait. A címe megtévesztő, mert nem „titkokkal" terhes ez a könyvecske: nincsenek benne valóban titkos, eddig nem ismert közlések, ada­tok. Hogy külön is felhívjuk olvasóink figyelmét erre a kiadványra, annak ez a ma­gyarázó oka: Gárdonyi tit­kosnaplójának közleményei között sok olyan gondola­tot. szempontot és gyakor­lati jellegű példasort talá­lunk. amely napjaink kor­szerű nyelvművelő munká­jában is jól gvümölcsöztet­­hető. Különösen sokat ta­nulhatunk azokból a be­jegyzésekből. amelyekben Gárdonyi arról szól. hogyan kel1 bánni gazdaságosan a nyelvi formákkal. hogyan kell válogatnunk a gazdag rokonértelmű szósorból, hogy a legmegfelelőbb szó vállal­ja a beszédhelyzethez. a nvelvi valósághoz legjobban illő közlő és ábrázoló sze­repet. Figyeljük meg. milyen gazdag példatárt kínál pl. Gárdonyi számunkra a szó-Lengyel elektrofilterek A pszczynai „ELWO” Mű­szaki Berendezések Gyára Európa legnagyobb porel­szívó-berendezés készítő üze­me. A pszczynai elektrofil­terek olyan kitűnő minősé­gűek, hogy a nyugatnémet, török, indiai, osztrák, ko­reai, NDK-beli, egyiptomi, ghanai, jugoszláv és bol­gár vállalatok szinte verseng­nek értük. Legutóbb az Egyesült Államok is vásárolt „ELWO” filtereket. A vál­lalat külföldi megrendelései már 1982-ig lekötik a kapa­citást. lás, a beszélés különböző ár­nyalatainak, formáinak ki­fejezésére: beszél, szól, mo­tyog, sziszeg, susog, suttog, susmog. sesesusál, sepeg, re­­beg. rebesget, handabandáz. szaval, szónokol, sápítozik, harsogtat. A gyermek: ga­gyog, gügyög, gőgicsél. pön­­työg, csacsog. A vén: r^ké­­csel. rekedez. hákog stb.. A legkorszerűbb retorikai, közléselméleti vizsgálat és gyakorlat számára is talá­lunk e kiadványban jól hasz­nálható tanácsokat. Most csak azokat a példákat idéz­zük, amelyek a tömör, a gazdaságos fogalmazásra tö­rekvésünkben nvújthatnak számunkra valóban használ­ható szempontokat. Gárdo­nyi szerint hagyjuk el mind­azt írásunkból. beszédünk­ből, ami nem lényeges. Kü­lönösen fogjuk rövidre a be­vezető mondatokat. A gaz­daságos fogalmazással együtt jár a stílus könnyűsége, vi­lágossága. elevensége. átte­kinthetősége és kereksége. Arra is törekednünk kell. hogy a mondanivalót ér­dekesen fogalmazzuk meg. Gárdonyi ezt a nyelvi for­mát gyakran használja: „te­­legrafikus rövidség”. Arra utal vele. hogv a gazdasá­gos. tömör fogalmazásban ne legyen több szó, mint mon­danivaló. Dr. Bakos József Ismeretes, hogy a pisai ferde tornyot, Galilei klasz­­szikus szabadesési kísérle­teinek színhelyét veszély fe­nyegeti. Az utóbbi években mind jobban süllyedni kez­dett, s jelenleg öt és fél mé­terrel tér el a függőlegestől. A felbecsülhetetlen értékű román stílusú harangtorony megmentésére az olasz köz­munkaügyi minisztérium tervpályázatot hirdetett. A húsztagú zsűri két külföldi tagja közül az egyik Kézdi Árpád akadémikus, a buda­pesti Műszaki Egyetem geo­­technikai tanszékének tan­székvezető tanára, a nemzet­közi Talajmechanikai és Alapozási Egyesület alelnö­­ke volt. Mi idézte el® a torony süllye­désének újabban tapasztalt foko­zódását? — kérdezte a profesz­­szortól Oláh Béla, az MTI tudo­mányos munkatársa. — Véleményem szerint a fő ok az. hogy az utóbbi tíz—tizenöt évben — amióta a torony hosszú idő óta fo­lyamatban levő dőlése meg­gyorsult — a talajvízből va­ló vízkivétel erősen fokozó­dott. Így a felhajtó erő egy része megszűnt, s megnőtt a torony súlya alatt a talaj összenyomódása. E hatás csökkentésére egyébként né­hány hónappal ezelőtt a vízkivételt korlátozták, ami­nek kedvező hatása már ér­zékelhető. Hogyan zajlott le és milyen eredményeket hozott a pályázat? — A bizottság 1973 szep­temberében látott munká­hoz. s küldetésének első ré­szét 1974 októberében fejez­te be. Nyolc ülést tartott, s igen alaposan megvizsgálta a beérkezett pályamunkákat. A pályázaton kizárólag cé­gek vehettek részt, magán­­személyek nem. Jóllehet, csak részletesen kidolgozott műszaki tervekkel és költ­ségvetésekkel lehetett bene­vezni. mégis a világ külön­böző részeiből nagyon sok ir­reális elképzelés, bizarr öt­let is befutott. — Az egyik terv például a torony teljes lebontását, majd egy új cölöpalap elkészítését és a torony újbóli felépíté­sét iavasolta. Egy másik in­dítvány szerint a nyolcszin­tes 55 méter magas, 15 ezer tonna súlyú objektumot át­menetileg a szó szoros ér­telmében fel kellene füg­geszteni mindaddig, míg egy új, nagyfelületű alaplemezt elhelyeznek alatta, amelyre azután visszatennék a tor­nyot. Befutott terv. amely azt ajánlotta, hogy a dőlés­iránnyal szembeni oldalon az altalajban készítsenek fer­de fúratokat. Ezek végén a torony közelében üregeket alakítsanak ki. s az ürege­ket töltsék ki megfelelő „sta­bilizáló” anyaggal. — Érkezett azonban ti­zenhat olyan pálvamunka a bizottsághoz, amely az elő­írt feltételeknek mindenben megfelelt. Bizottságunk első­sorban azt vizsgálta, hogy a benyújtott terv milyen el­gondolást tartalmaz a to­rony alapjának megerősíté­sére, illetve a további fer­dülés megakadályozására. Másodsorban azt, hogy mi­lyen megoldást kínál a meg­rongálódott hétszáz éves to­rony-falazat megerősítésére. Végül pedig azt, hogy az adott koncepció milyen ideig­lenes megtámasztást javasol a megerősítési munkálatok idejére. Kézdi professzor vélemé­nye szerint a reális elgon­dolásokat tartalmazó pálya­munkákból kitűnik, hogy a további ferdülés három — elvileg különböző, de egyfor­mán megvalósítható —mód­szerrel megakadályozható. Az egyik, hogy megszilár­dítják — injektálások útján — az altalaj elég vastag fel­ső rétegét, s az így kapott úi „alaplemezzel” a terhet nagyobb felületen osztják el. A másik, hogy a torony alapján a dőlésirányban az alsó homokrétegig lenvúló cölöpökkel támasztják alá. a harmadik pedig, hogy a tor­nyot a dőlésiránnyal ellen­tétes oldalon „lehorgonyoz­zák”. — A zsűri végül úgy dön­tött. hogy eredeti alakjában egyik pálvaművet sem java­solja kivitelezésre, mivel megítélése szerint egyik sem ad teljes, az említett három fő követelménynek eleget te­vő megoldást. Ellenben ki­választott öt olyan pályáza­tot, amelynek e módszer va­lamelyikét javasolták. s amelyekben a torony fal­­tömbjének megerősítésére és ideiglenes megtámasztására is voltak hasznosítható meg­oldások. A jódizotóp „megkeresi” a beteg pajzsmirigyet A radioaktív izotópok or­vosi alkalmazásának az a lé­nyege, hogy az anyagot be­juttatják a szervezetbe ~ akár szájon keresztül, akár injekció formájában —, s az izotópok a beteg szervben megtelepszenek, felhalmo­zódnak. A jódizotóp például az esetek jó részében „meg­keresi” a beteg pajzsmiri­gyet. a radioaktív kalcium a csontokat, a radioaktív fosz­for pedig a vörös vérteste­ket. Ezután sugárzásuk spe­ciális mérőműszerekkel ki­mutatható, és képpé — scin­­ti grammá — alakítható. Ez ma már rutinmódszernek számít, s az agyfüggelék ki­vételével minden szervet le­het vizsgálni a segítségével. A kutatók újabb izotópokat keresnek, amelyek biztosabb hatásfokkal „dolgoznak”. A tudományág utóbbi években bekövetkezett fej­lődése lehetővé tette, hogy egyes vizsgálatokat a radio­aktív anyagoknak a szerve­zetbe juttatása nélkül is el­végezzenek. Ilyenkor vérmin­tát vesznek a betegtől, és laboratóriumban, úgynevezett radioimmunológiai eljárással vizsgálják. Dr. Rodé Iván egyetemi tanár véleménye szerint nincs messze az az idő, amikor rákszűrővizsgá­latokat is ezzel a módszer­rel végeznek majd. A professzor elmondotta: világszerte foglalkoznak a rákkutatással, de ezidáig még nem sikerült kimutatni, hogy a rák vírusos eredetű volna. A legújabb rákkuta­tási tapasztalatok szerint azonban vannak bizonyos daganattípusok, amelyeket gyógyszeres kezeléssel is eredményesen lehet gyógyí­tani. Ügy tűnik tehát, hogy a belátható jövőben ezeknek a daganattípusoknak a keze­léséhez, eredményes gyógyí­tásához már nem lesz szük­ség a sebész késére, hanem ennek szerepét a tabletták veszik át. A gyógyító sugarat nem­csak a daganatok, hanem egyéb fájdalmak megszünte­tésére is eredményesen hasz­nálják fel. Egyelőre az a ta­pasztalat, hogy azok az or­vosok. akik nem az onkoló­gia, hanem más gyógyítási területeken dolgoznak, sok esetben egy kicsit idegen­............................................................ A SZOLNOK MEGYEI Állami építőipari vállalat FELVESZ gyakorlattal rendelkező gyors. és gépírót Jelentkezni lehet a vállalati személyzeti és oktatási osztályon. Szolnok, Ady Endre út 117/c. AZONNALI BELÉPÉSSEL KERESÜNK SZAKOSÍTOTT TELEPPEL RENDELKEZŐ SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ ÁGAZATUNK VEZETÉSÉRE LEGALÁBB 3 ÉVES ÜZEMI GYAKORLAT^ agrármérnököt ö Szarvasmarha-tenyésztő szakmérnök előnyben! Szükség esetén lakást biztosítunk. JELENTKEZÉS személyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél. Felszabadulás MTSZ Szentes, Lenin út 64. sz. NYELVMUVELES Titkosnapló (Gárdonyi Géza titkosírásos feljegyzéseiről) A felfedezéstől a gyakorlatig Az emberiség második tűzgyújtása — így nevezik a szakemberek a radioakti­vitás felfedezését. Ezzel a hasonlattal azt próbálják érzékeltetni, hogy a radio-A nukleáris orvostudo­mány, azaz a radioaktív izo­tópok' alkalmazása a bioló­giai és. orvosi kutatásban, a klinikai diagnosztikában és a gyógyításban: az atom­energia békés alkalmazásá­nak egyik legfontosabb terü­lete. A természetes radiokti­­vitást 1896-ban fedezte fel Röntgen és Bequerel. Felfe­dezésük lényege az volt, hogy bizonyos elemek sugár­zást bocsátanak ki, s ennek a sugárzásnak biológiai ha­tása van. Az elemeknek ezt a tulajdonságát hamarosan felhasználták a gyógyításban is. A harmincas években sok esztendős fárasztó kísérlet­­sorozat után a Curie-házas­­pár jött rá, hogy létezik mesterséges radioakivitás is, vagyis ha megbontják az atommag egyensúlyát. fel­szabadult az úgynevezett kö­tési energia és ez sugárzás formájában jelenik meg. Ké­sőbbi kutatások igazolták, hogy minden elem megbont­ható mesterséges módon. Az anyagnak tehát általános tu­lajdonsága, hogy energia fel­szabadításával sugárzóvá te­hető. Bizonyos tényezők ha­tására tehát minden élő, vagy élettelen anyag radio­aktívvá tehető.

Next

/
Thumbnails
Contents