Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-16 / 13. szám
1975. lanuár is. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Monotónia (3) % Munkások — futószalag melleit Két, vastag iratfűzőt mutatnak, a csökkent munkaképességűek névsorát, orvosi, iratait stb, őrzik benne. Négy híján száz ember neve sorakozik a gyár hivatalos nyilvántartásában. Kilencven százalékuknál az idegrendszer jelentő^ károsodása is kimutatható. A képességcsökkenés átlagosan 50 százalék fölött van. Egyhangúság és baleset Karai László, a Tisza Cipőgyár munkavédelmi irodájának vezetője. A gyárban 3.2 éve, jelenlegi munkakörében tizennyolc éve dolgozik. — A balesetek egy részénél kétségtelenül közrejátszik a monotónia, de egyértelműen annak betudni azonban egyiket sem lehet. Az utóbbi években szerencsére egyre kevesebb a baleset. Igyekszünk a gépeket kevésbé veszélyessé tenni. — Attól függően, hogy egy-egy ember mennvi ideíe dolgozik veszélyes gén mellett, milyen a balesetek gyakorisága? ■— Azok között, akik még nem töltöttek el két évnél többet, báleset alig fordul elő. Legfeljebb ha ötévenként egy. Az öt éve dolgozóknál a baleset már gyakoribb, mondjuk közepes. A lestől’, baleset, s a súlyosak zöme azokat a munkásokat éri, akik 15—20 éve Itt dolgoznak. — Baleset után áthelyezik más gépre? — Felgyógyulása után megkérdezzük, akar-e ugyanott dolgozni. Ha igen, teljesítjük a kérését, ha nem, akkor keresünk neki megfelelő munkát. Igyekszünk, hogy olyan helyre kerüljön, ahol lehetősége van, hogy ugyanannyit keressen, mint az előző helyen. — De ehhez baleset kell? — Hát így is lehet fogalmazni. A veszélyes gépek mellett dolgozók ötévenként kötelező munkavédelmi vizsgálaton vesznek részt. De az is előfordul, hogy azonnal levesszük a gépről azt, aki szabálytalanul, önveszélyesen dolgozik. — Nem kellene a munkaműveleteket gyakrabban váltogatni? Vagy azt .is vizsgálni, — épp a monotónia miatt —, nem indokolt-e, hogy máshová kerüljön egy munkás, még akkor is, ha ő maga nem kíván munkakört változtatni? Talán még kevesebb lenne a baleset. —r A kulcsmunkát végző embereket nehéz elmozdítani. Ez gazdasági probléma is. A vezetők véleménye Kiss Lajossal, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatójával, Komáromi Bélával, a gyár pártbizottságának titkárával és Szabó Attilával, a vállalati szakszervezeti bizottság titkárával a monotónia csökkentésének további lehetőségeiről beszélgettem. — A szalagszerű cipőgyártás termelékenysége nagyságrendekkel nagyobb minden más köfábbi eljárásnál, megszüntetése tehát, vitathatatlan, szóba sem jöhet. De a futószalag melletti monoton munka idegrendszeri ártalmakat okoz, növeli a balesetveszélyt, s szinte lehetetlenné teszi a munka alkotó jellegűvé válását. A Tisza Cipőgyár a monotónia csökkentésére már eddig is több intézkedést hozott. Szabó Attila: — A szakszervezet elsősorban a munkakörülmények javításában segít. Ebbe, ha általánosan értelmezzük az ergonómiai intézkedésektől a jobb üdülési, kulturális, sportlehetőségekig szinte minden beletartozik. Tavaly például, nem számítva a gyermeküdültetést, több mint ezer dolgozónk pihent, vállalati, illetve SZOT-beutalóval. De, ha csak a szűkén vett munkahelyre gondolok, a modern, kisebb fizikai előfeszítést kívánó gépektől a cserép virágig mind-mind javítja a munkás közérzetét. — Az emberekkel való törődés, a szociális, kulturális gondoskodás, a gyárhoz való tartozás érzésének erősödése, ha nem is szüntetik' meg, de növelik a monotóniatűrést. Mindez azonban nem mentesít az alól, hogy keresni kell a munka monotóniáját csökkentő megoldásokat. Komáromi Béla: — Beszéltünk a munka alkotó jellegéről. Nem elhanyagolható tényző, hogy a szocialista brigádmozgalom erősödése kifejlesztett egyfajta kollektív alkotásérzetet. S ez nem csupán hangzatos frázis. Az „én csináltam” helyett a „mi csináltuk” egyre erősebb ezekben, a brigádokban. Ez nagyon fontos, de természetesen nem oldja meg alapvetően a monotónia probléknáját. Az első lépés, ezt már a pártbizottság javasolta is, hogy le- I gyen egy munkapszichológiai csoport. Ez látná el az „emberek tmk”-ját, tudományos alapossággal vizsgálná meg, hol, miben lehet segíteni. Sajnos, erre szakembert kapni szinte lehetetlen. Kevés van, őket is elszívja a város. De ezt néhány éven belül feltétlenül meg kell oldani. — A futószalagszerű gyártásban a műveletek cseréjének rendszere több országban, így a Szovjetunióban is kedvező tapasztalatokat hozott. Nemcsak a monotónia csökkentését, az alkotásérzet növekedését eredményezte, de bizonyos idő után a termelékenység is emelkedett. Kísérlet és dotáció Kiss Lajos: — A módszert jónak tartom, de nálunk több okból nagyon nehéz lenne bevezetni. Ma még nem vagyunk úgy felkészülve, hogy az emberek tömegesen több műveletet tudnának elvégezni a szalag mellett. A kiképzés sok pénzbe és időbe kerülne, de lehet, hogy megérné. Kísérleti jelleggel meg fogjuk próbálni. Feltétele persze az, hogy a kísérlet hatékonyságot rontó befolyását központilag hagyják figyelmen kívül — akkor belemegyünk. Ha dotálnák, el tudom képzelni, hogy kor és szakképzettség szerint öszszeválggatott emberekkel, mondjuk kéthónapos „edzőtábor” után hozzá lehetne fogni. Persze mindezt jó alapos, legalább másfél éves előkészítő munkának kell megelőznie. A Tisza Cipőgyár tehát vállalkozik egy, a szalagmunka monotóniáját alapjaiban megszüntető módszer kikísérletezésére. S ennek jelentősége már túlnő a gyáron, hiszen ez nemcsak a martfűiek gondja. A monotónia mindenütt jelentkezik, ahol futószalag mellett dolgoznak a munkások, így a gyár majdani tapasztalatait várhatóan más cipőgyárakban, esetleg más iparágakban is hasznosítani lehet. ■ E tapasztalatok megszerzése, a felkészülés, a kísérletek természetesen pénzbe kerülnek, e eleinte — átmenetileg, s mivel csak kísérletről vpn szó, nem alapvetően — bizonyára a hatékonyságot is rontani fogják. Mégis úgy gondolom — se kijelentésre végül is a gyár vezetőinek véleménye bátorít — a hatékonyság átmeneti romlását, a költségtöbbletet, más, épp a hatékonyságot általában javító módszerekkel ki lehet egyenlíteni — dotáció nélkül is. Vége. Trömböczky Péter Napirenden: A téeszek gazdái kodása Tegnap Budapesten megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése; Szabó István, a TOT elnöke megnyitó-előadásában elmondotta: a termelőszövetkezetek az elmúlt évben jól gazdálkodtak, a mezőgazdaság ágazatai közül a tsz-ek fejlődtek továbbra is a legdinamikusabban. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése — nem számítva ide a mellék-tevékenységet — mintegy 9 százalékkal nőtt, és több mint negyedmilliárd forinttal haladta meg a népgazdasági terv előirányzatát. A szövetkezetek 1975-ben előbbre lépnek: a közös gazdaságok összes termelése idén a terv szerint meghaladja majd a 100 milliárd forintot. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megtárgyalta a tszárukapcsolatok és a termelőszövetkezetek oktatási-művelődéspolitikai helyzetét és a szakmai képzés növelésének további lehetőségeit. A három és négy szintes lakóházak építéséhez az idén 20 ezer köbméter tégla középfalazó blokkokat gyártanak a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kisújszállási téglagyárában. Tavaly 16 300 köbméter volt az üzem teljesítménye Jövőnket szoigáljst a nők egy€‘n|ognságának me »valósítása A notanács állásfoglalása a kongresszusi irányelvekről Tegnap a Parlament Vadasztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranyai Tibor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője — a párt XI. kongresszusának Hánvelveit elemezték. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó szavai után Erdei Lászlóné a nőtanács elnöke tartott vitaindító referátumot. Egyebek közt rámutatott, a magyar lányok, asszonyok hazánk felszabadulásának első napjától teljes erejükkel, munkájuk legjavát adva részt vettek a párt politikájának megvalósításában, s az építőmunka következő szakaszainak feladatait is hasonló elkötelezettséggel vállalják. Akik figyelemmel áttanulmányozták a dokumentumot, egyértelműen meggyőződhettek arról, hogy az a párt eddigi politikájának töretlenségét, folytatását tükrözi. A nőtanácsot nagy megelégedéssel tölti el, hogy a nőkérdés az egész társadalom ügyévé lett. A szocializmus építésének sikerei pedig egyre biztosabb gazdasági, művelődési, szociális körülményeket biztosítanak a női egyenjogúság kibontakoztatásához. A lányok asszonyok társadalmi helyzetének változását jelzi -a munkaalkalmak növelése, az iparban és a mezőgazdaságban a munkakörülmények javulása, a béremelések, a 44 órás munkahét, a gyermekes anyáknak juttatott szabadnapok és pótszabadság bevezetése, a családjogi törvény módosítása, a többgyermekes családok megkülönböztetett védelme és támogatása. Ugyanígy sokoldalú gondoskodást tükröz a gyermekápolási táppénz kiterjesztése,, a háztartási szolgáltatások fejlesztése, a gyermekintézmények gyorsütemű gyarapítása, a nők tudatos felkészítése és bevonása a közélet különböző területeire. Mindez elősegítette a lányok, asszonyok társadalmi helyzetének javulását. A feladatokról szólva megállapította: a női egyenjogúság teljes megvalósítása hosszú távú feladat. Utalt a XI. kongresszus irányelveiben a nők helyzetének javításáról megfogalmazott feladatokra, miszerint ez a szocialista építés egyik fontos területe, jövőnk célját szolgálja, ha társadalmi előrehaladásunk ütemével és lehetőségével együtt válik teljessé a nők egyenjogúsága. A Magyar Nők Országos Tanácsa megtisztelő felelősségteljes feladatot teljesít, amikor a nők társadalmi helyzetét érintő kérdésekben él javaslattevő és bírálati jogával. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irányelvek minden fejezetével kapcsolatban. A vitában felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára is. Az elhangzottakat Erdei Lászlóné foglalta össze. A nőtanács állásfoglalásában leszögezte: egyetért a párt irányelveivel, a bennük meghatározott bel- és külpolitikai, szociális és kulturális célokkal, feladatokkal. A vita során elhangzott észrevételeket, javaslatokat eljuttatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Export Jászapátiból Jo eredmény ek — Gondoskodás a nőkről Az elmúlt év eleji megtorpanás ellenére a vártnál jobb eredményekkel zárták az esztendőt a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében. A gyár az elmúlt év első negyedében anyagellátási gondokkal — kelmehiánynyal — küzdött. Nehéz helyzetükön gépi berendezéseik korszerűsítésével, új speciális gépek vásárlásával, az eddigieknél hatékonyabb technológiák bevezetésével enyhítettek. Több mint 200 ezer forintot költöttek a poliészter anyagok feldolgozásához szükséges simatűző késes gépek vásárlására. Üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű bálázógépet. Ezzel a nehéz fizikai munka megszüntetése mellett lehetővé tették, hogy helyben „csomagolják” és közvetlenül a mohácsi feldolgozó üzembe szállítsák a termelés során összegyűlt hasznosítható hulladékot. — Éves tervüket túlteljesítették: 2 millió 650 ezer poliészter blúzt, úszónadrágot, férfi és női fehérneműt gyártottak. Ebből több mint 700 ezer exportra,' jugoszláv, angol, NSZK, finn és líbiai kéreskedelmi vállalatok megrendelésére készült. A háromszaztiz dolgozót foglalkoztató gyáregységben tovább javultak a nők élet- és munkakörülményei. A Váci Kötöttárugyár jászapáti dolgozóinak gyermekei után egyenként 3 ezer forinttal járult hozzá a helyi óvodák fenntartásához. Huszonnyolc édesanya gyereke kapott óvodai elhelyezést, így a gyár dolgozóinak felvételi kérelme közül egyet sem utasítottak el. Növénytermesztés olcsókban Nagy horderejű kísérlet A mezőgazdasági nagyüzemekben a talájművelés költsége a növénytermesztés összes költségének 10—20 százalékát is eléri- A megye erőgéppark-kapacitásának 40—50 százalékát a talajművelés köti le, a talajművelésre évente átlagosan 350 Az intézetben a megye állami gazdaságaiban alkalmazott talajművelési módokat elemzik, az utóbbi négy esztendő adatai alapján. A kutatás nagy tömegű adat feldolgozását kívánja, amit csak komputerrel lehet elvégezni. Az elemzések szerint a talajművelésen belül a szántás igényli az energia és a költségek 40—60 százalékát. Magától értetődik tehát, hogy a szántás ésszerűsítésével lehetne a legnagyobb megtakarítást elérni. A kutatóintézet szakemberei meg-Sokszor a helyi hagyományok, termelési szokások is gátjai a helyes talajművelési rendszernek. Pedig a gazdaságok gépoarkjai ha nem is kiváló, mindenesetre többre lenne képes a jelenleginél. De nem mindegy mit kapcsolnak egy-egy gén után. A kutatók megállapították. hogy vizsgált állami gazdaságoknál mintegy 35 ezer műszaknapot fordítanak. A karcagi Talajművelési Kutató Intézetben most azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogyan lehetne csökkenteni a talajművelés költségeit, azáltal olcsóbbá tenni a növénytermesztést. állapították, hogy a gazdaságok évről évre mélyszántást végeznek, holott a növények ezt csak 3—4 évenként igényelnék, a közbeeső esztendőkben a sekélyebb talajművelés is tökéletesen megflelne. Ez a talajművelésj szisztéma komoly megtakarítást jelentene, hiszen a mélyszántást követő esztendőkben elég két sorral végig küldeni a tárcsát a földeken, s ennek a műveletnek a költsége mindössze egyharmada, egynegyede a mélyművelésnek. féle eke van, ebből 5—6 az uralkodó típus, és mind mélyszántásra való. Az is kiderült, hogy igen sok a talajművelést végző gének menetszáma, ami a taposási káron túl is rendkívül költségessé teszi a munkát. Szolnok megyében ötször, nyolcszor megy végig egy táblán a gép. mire elkészül a talajművelés. Helyes lenne, ha gépkapcsolásokkal egy menetben több műveletet is elvégeznének. A talajművelési kutató intézet szakemberei az adatok feldolgozsával a talaj művelés elemzésével ki tudják mutatni az alkalmazott talajművelés hibáit, a költségnövelő tényezőket, így lehetővé teszik azok megváltoztatását. Vizsgálatuk másik célja, hogy megismertessék és népszerűsítsék a nagyüzemekben már eredményesen alakalmazott jó talaj művelési módokat. A tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését ezzel is segítik. Erre példa az a tanulmány, amely a közelmúltban készült a megye búza- és kukoricatermesztéséről. Úttörő munka A tanulmányt megvitatták a kutatók és a gyakorlati szakemberek. A tudományos elemző munka minél jobb hasznosítása érdekében kiadják és az állmai gazdaságok szakembereivel megvitatják mostani kutatásaik eredményeit is, mégpedig hamarosan. A karcagi kutatók már több FAO modellgazdaságban kezdték meg a talaj művelés elemzését, s ettől további fontos eredményeket várnak. Hazánkban eddig nem foglalkoztak szervezett formában a talajművelés ökonómiai kérdéseivel. Űí tudományos terület meghódításához kezdtek Karcagon. Körmendi Lajos Ha a szántás ésszerűbb „Ekemúzeum” a gazdaságokban | V