Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Szocialista egységben terveink megvalósításáért Irtat Gró Hz Károly, a* MSZMP KB osztály rexeiö je Eredményekben gazdag esztendőt búcsúztatunk és bizalomteljes légkörben új évet köszöntünk 1975. január 1-én. 1974 fontos esztendő vök, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklusnak, amelynek során megoldottuk a magunk elé tűzött felada­tokat. Munkánk, közös helytállásunk ai­­kotóan gazdagította azt a folyamatot, me­lyet a Központi Bizottság múlt év végén nyilvánosságra hozott irányelveiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Nép­­köztársaságban tovább szilárdult a mun­kásosztály hatalma, a társadalmi osztályok, rétegek együttműködése, kiteljesedőben var a szocialista demokrácia, mélyül a szocialista nemzeti egység. A magyar tár­sadalomban tudatosul rendszerünk eszmei alapjának, a marxizmus—leninizmusnak a tanítása; gyarapodik az általános és poli­tikai műveltség; erősödik népünk elkötele­zettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására elegendő utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szocia­lista módon dolgozni, élni és tanulni jel­szónak egyre szélesebb társadalmi érvé­nyére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél na­gyobb, 6 százalékos emelkedése teljes egé­szében a növekvő termelékenységből szár­mazott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapozott, lendületes fejlődése tavaly is folytatódott. Büszkék lehetünk arra, hogy a párt XI. kongresszusának, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tisztele­tére indított és országossá vált munkaver­seny új hajtóerőket szolgáltatott fejlődé­sünkhöz; így hozzájárult az ipari termelés 8 százalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépítéséhez, a lakosság fogyasztásának 1973-hoz mert 6 százalékos gyarapodásá­hoz. Politikai, társadalmi, gazdasági eredmé­nyeink arról tanúskodnak, hogy a Magyar Szocialista Munkápárt politikáját munkás­­osztályunk, népünk magáénak vallja és tettekkel támogatja. Ez a politika megfe­lel a magyar nép nemzeti érdekeinek, és összhangban áll az internacionalista kö­vetelményekkel. Hazánk fejlődésének, szocialista hala­dásunknak két nagy belső forrása van: a jó politika és a kipróbált, eredményes po­litikát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. Akiharcolt sikerek mindenekelőtt népünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozóink leg­jobbjai felismerték, hogy személyes bol­dogulásuk, családjuk felemelkedése az egész társadalom fejlődésével együtt ér­hető el. Ehhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP tevékenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csaknem két évti­zed politikai tanulságait és figyelembe ver szí a fejlődés új követelményeit. Nagy po­litikai bátorsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező problé­mákkal és megoldásukra idejében, folya­matosan intézkedik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzet­közi biztosítéka és segítője, hogy a szocia­lista országok közösségének tagjaként ha­ladjunk előre. Az új esztendőben nagy feladat vár ránk. A kiegyensúlyozott és megfelelő üte­mű fejlődés érdekében minden döntő te­rületen növelni kell munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhet­jük meg, hogy akár az újtól való idegen­kedés, akár pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítá­sát. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a kö­vetelmények mércéjének magasabbra ál­lítása nem jelent „politikai megszigorítá­sokat”, sem pedig „megmerevedést” az ed­dig követett politikában. A Központi Bi­zottság a XI. kongresszusra megjelentetett irányelveiben világosan kifejezi azt az el­tökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a kétfro^tos harc jegyében kíván­ja biztosítani a társadalom szocialista vo­násainak erősítését. Ez a mindennapi mun­kában mindannyiunktól nagy elvi szilárd­ságot, megfontoltságot és körültekintést igényel. Tudatában kell lennünk, hogy szocialis­ta céljainkat csak küzdelemben válthatjuk valóra; szívósan harcolva és dolgozva a helyes politikai vonal érvényesüléséért, határozottan fellépve mindenfajta torzí­tással, félremagyarázással, valamint a visszahúzó maradisággal, a beletörődéssel, a közönnyel szemben. Ezt példázzák Köz­ponti Bizottságunknak a X. kongresszus óta hozott határozatai, társadalmi szem­pontból nagyjelentőségű gyakorlati útmu­tatásai. Különösen a gazdasági építő­munka feladatai lesznek bonyo­lultabbak. Nehezebb feltételek közepette vágunk neki az 1975-ös eszten­dőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékosságra kell felkészülnünk mind egyéni, mind társa­dalmi értelemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az országgyűlés pedig a költségvetés vitá­jában aláhúzta, hogy a tőkés világgazda­ságban érvényesülő és mindinkább gyor­suló infláció, növekvő belső zavaraik kö­vetkeztében, a magyar népgazdaságot ked­vezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb változása a beruhá­zásokban, az anyag- és energiafelhaszná­lásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, valamint az irányításban elő­forduló egyes következetlenségek is nehe­zítik helyzetünket; gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatásokkal minden tekintetben eredményesen fellép­hessünk, lehetőségeinkkel maximálisan él­hessünk. Mindezeket mérlegelve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai feladatunk, hogy biz­tosítsuk a népgazdaság fejlődését és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének javítását. Ezt szem előtt tartva a felhalmozást és a fogyasztást idén lassabban növeljük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondjuk, hogy á terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi fel­­használása pedig 3—3,5 százalékkal növe­kedjél!, az ipari termelés 6 százalékos bő­vülése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származzék, akkor egyéni és közös feladatok sokaságát fogalmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben kifejeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruházási, életszínvonal célok elérhetőek legyenek, minden vállalatnál és népgazdasági méret­ben is javítani kell az üzem- és munka­­szervezési tevékenységen, jobban ki kell használni a termelőberendezéseket, ész­szerűen takarékoskodni kell a munkaerő­vel, anyaggal, energiával és minden válla­latnál, munkahelyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tenniakarására, töreked­ni kell a szocialista munkaversenyben rej­lő nagy lehetőségek kibontakoztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapo­kon nyugszik. A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézségeink ellenére töretlenül foly­tathassuk gazdasági, életszínvonalpolitikai és kulturális céljaink teljesítését. A közgondolkodás fejlődésében elért eredmények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfo­gással szemben álló nézetek visszaszorítá­sában. A jövőben következetesebben, ha­tározottabban lépjünk fel a közügyek irán­ti közömbösség, a politikai vélemények in­dokolatlan hullámzása, az illúzió vagy a pesszimizmus káros végletei, a társadalmi érdeket csorbító törekvések, a kispolgári önzés, haszonszerzés ellen. Felvilágosító szóval, a pozitív példák terjesztésével te­gyünk tudatos lépéseket a felé, hogy kö­zelebb kerülhessünk a szocialista felfogás és életmód uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mind­ehhez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi támogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, felszaba­dulásunk harmincadik évfordulójára való gondos felkészülés. A kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny már eddig is emberi közösségek sokaságát ötvözte szi­lárdabbra, célratörőbbre és a közösségek ma többre képesek tegnapi önmaguknál, s holnap tudásban, teljesítményben, a szo­cialista közszellem képviseletében egy újabb nagy lépéssel előbbre tartanak an­nál, mint ahol ma állnak. Mindezek tudatában felelős munkával készülünk pártunk XI. kongresszusára és ünnepeljük meg hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulóját, befejezzük a 4. és ki­munkáljuk az 5. ötéves népgazdasági ter­vet. Jogos önbizalommal valljuk: céljaink reálisak, elérhetőek, ha mindenki részt vállal a közös feladatokból és megvalósí­tásukon ereje, képessége szerint dolgozik. így kezdik az évet Folytatódik a Járműjavító korszerűsítése Több konyhabútor az építőiparnak Új gépek a Papírgyárban Űj év, űj feladatok. A ter­vek már elkészültek, a kü­lönböző vállalatoknál külön­féleképpen. Mégis van egy közös vonásuk: a helyi adottságok figyelembe véte­lével takarékosság az ener­giával, az alapanyaggal és az idővel. MÄV Járműjavító 1975-ben tovább növeli a Diesel-mozdonyok és a négy­tengelyű személykocsik javí­tásának számát a Szolnoki Járműjavító. A tervezett mintegy 200 mozdony és hét­száz személykocsi javítása 10—12 százalékos növekedést jelent 1974-hez képest. Az új évben megkezdik az M 41-es jelű tolató Diesel-mozdonyok javítását. A második félév­ben ebből a típusból tízet újítanak majd fel 1975-ben tovább folytató­dik a patinás szolnoki üzem korszerűsítése. A Diesel­program keretében, több hó­napos ..csúszással” a harma­dik negyedévben adják át a festőcsarnokot — vagy ahogy a Járműjavítóban nevezik a ..Keleti” melléküzemet Már megérkezett Szolnokra az Angliában készült festékszó­ró. A berendezés szinte fut­­ballkapu formában körülve­szi az álló személykocsit és sínen gördül el fölötte. Az év végén kell majd átadni az ezer személyes mosdót, öl­tözőt és vele együtt egy iro­daépületet is- A nagycsar­nokban készül a tetőszerke­zet szigetelése, míg bent már alapoznak, betonoznak az építők* Az ütemezési terv szerint a teljes Diesel-prog­ramot 1978-ig kell teljesí­teni. , Szolnoki Papírgyár A Szolnoki Papírgyárban 1975-ben 1700 tonnával több papírt fognak gyártani, mint tavaly. A tervük szerint pedig 16.930 tonna papírt dol­goznál! fel. Az év első hó­napjaiban bekapcsolódik a termelésbe a 65 millió forint költséggel épült új erőmű. Biztosíték még a tervtelje­sítésre a zacskóüzem három új gépe is. Az új év, új lépcsőt jelent a Szolnoki Papírgyár és a moszkvai Szojuz üzem együttműködésében. Az el­múlt esztendőben készítették el a kísérletekhez szükséges fénymásoló alapanyagpapírt. A következő lépés a szovjet vegyszerek itthoni kipróbálá­sa lesz. Jelenleg nyugati vegyszerekkel gyártják a fénymásoló papírt. A gyár életében^ nem kis gond az új gépekhez a mun­kaerő biztosítása. Ezt pró­bálja a gyár vezetősége eny­híteni azzal, hogy a szociális és kommunális alapra 600 ezer forintot terveznek, vala­mint a dolgozók lakásépíté­séhez egymillió forinttal já­rulnak hozzá. Tisza Bútorgyár A Tisza Bútoripari Válla­lat szolnoki gyáregysége je­lentős szerepet vállal a la­kásépítési programban. A modern kivitelű, színes, be­épített konyhabútor ma már természetes hozzátartozója a házgyári lakásoknak. A szolnoki gyár árbevétele 1974-ben 192 millió forint volt. Az idén ezt 211 millió forintra tervezik. Az elmúlt esztendő jelentős változást hozott a gyártmányválasz­tékban. Megjelentek a két­részes mosogatók, a „Krisz­ta” konyhabútorok, a kony­hai sarkok kihasználására pedig a kisméretű tárolók. Az előttük áiió évben a tö­megcikkeken kívül gyárta­nak még speciális, diófurné­ros modern íelületkezelésú, stílbútorokra emlékeztető konyhai garnitúrát is. Az 1975-ös esztendő új be­ruházása a mintegy kétmillió forint értékű öltöző és fürdő lesz. SZIM, Karcag Az 1975-ös esztendő döntő változást hoz a SZIM karcagi gyáregységének életében. Az eddig gyártott részegységek, szerszámgépelemek mellett elsőízben készítenek komp­lett gépeket. A műszaki fej­lesztésben szereplő OR—00- os rezgőolló és a másoló ma­rógép nullszériáját gyártják le 1975-ben. Az első szer­számgépek sikeres próbája után 1976-ban kezdődik majd a sorozatgyártás. A SZIM igazi gyárrá válá­sát jelzi az is, hogy elkészült az üzem saját művelődési háza és átadták a 12 ágyas munkásszállót is. 1975-ös terveikben a kazánház és a központi kompresszortelep üzembe helyezése szerepel. Több millió forintot fordíta­nak a technológia fejleszté­sére — nagy termelékenysé­gű, univerzális szerszámgépe-, két vásárolnak. 1974-es 63 millió fori n to* termelési tervüket sikeresen teljesítették. Az idén az új termékek gyártásával, a ter­vezett termelési érték 70 millió forint, ami 11 százalé­kos növekedést jelent az elő­ző évhez képest. Űj dolgozó­kat is vesz fel a SZIM. A mintegy negyven új dolgozó­val a létszám eléri rn^jd a 480 főt. n j, — a ív HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Távirat Talfinnból Nyikolaj Johanson, az Észt Kommunista Párt Tal­linn városi Bizottságának el­ső titkára és Ivor Kallion, Tallinn Város Tanácsának elnöke a következő szövegű táviratot küldte Sándor Lászlónak, az MSZMP Szol­nok városi Bizottsága első titkárának és Kukri Bélá­nak, a szolnoki Városi Ta­nács elnökének: „A beköszöntő új év alkal­mából szívből köszöntjük önöket és Önök útján a 900 éves Szolnok lakosságát. Teljes szívünkből kívánjuk magyar barátainknak, hogy sikeresen teljesítsék a szo­cializmus építéséből reájuk háruló feladatokat. Ezek megvalósításához erőt és egészséget kívánunk.” Újévi köszöntő Az új esztendő alkalmá­ból levélben köszöntötte a mezőgazdaság, az élelmiszer­ipar és a fagazdaság dolgo­zóit dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Elismerését és köszönetét fejezte ki az 1974-ben végzett munkáért, és kérte, hogy az új eszten­dőben megújult erővel, újabb lendülettel dolgozza­nak pártunk politikájának sikeres végrehajtásán, Évzáró KISZ-titkári értekezlet Az üzemi KISZ-bizottsági titkárok részvételével évzáró értekezletet tartottak tegnap a szolnoki városi KISZ- bizottságon. A megjelenteket Kanyó Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte és röviden értékel­te a csaknem tízezer szol­noki KISZ-fiatal 1974. évi munkáját. Közlekedési baleset Cegléd határában, a 4-es számú főúton Petrányi Tibor 47 éves agrármérnök, török­szentmiklósi lakos személy­gépkocsijával elütötte Mása István 71 éves nyugdíjas, helyi lakos, gyalogost, majd az utána közlekedő személy­­gépkocsi, amelyet Boros Ar­nold 52 éves agrármérnök, ceglédi lakos vezetett, a földre eső embert elgázolta. Mász István a helyszínen meghalt. Egy mondatban — Oktatási és tudományos ismeretterjesztő célokat szol­gáló csillagvizsgáló épül Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. — A dunaújvárosi tanács ezévi utolsó ülésén olyan határozatot hozott, hogy a negyedévenként szokásos ta­nácsülések között — általá­ban kéthavonként — a ta­nácstagokat információs megbeszélésre hívják össze, hogy a városi tanácstagokat állandóan informálják a vá­rosfejlesztés, a városépítés kérdéseiben. Boldog új évet kívánunk!

Next

/
Thumbnails
Contents