Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

9 JLm SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 12. I I Itália teminyei Az olasz közvélemény most ismét — mint már annyiszor — a kommunistákra figyel. Ezt a tényt tükrözi az Olasz Kommunista Párt KB ülésén a fő­titkár beszéde után megjelent olasz sajtó is. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárának a Központi Bi­zottság előtt elmondott beszédéről a tévé is részle­tes beszámolót közölt. Szemtanúja voltam a KR- ülésről készült tv-összefoglalónak a Telegiornale mű­sorában, az olasz tv-híradóban. Már az összefoglaló terjedelméből is következtetni lehetett, hogy a meg­nyilatkozás több okból is az olasz belpolitika ki­emelkedő eseménye. Mindenekelőtt azért, mert Berlinguer kijelen­tette: márciusra összehívják az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusát. De nem kevésbé azért is, mert az 52 napos maratoni kormányválság után a Bérli nguer-beszéd volt az első nagyszabású kommu­nista megnyilatkozás. Méghozzá a párt fóruma előtt és ez csak, emelte a beszéd jelentőségét. Az olasz közvélemény ugyanis hajlamos arra, hogy ne bízzék áz egymást sűrűn követő kormányok ígéretében. Az viszont most már. Olaszországban a napnál is vilá­gosabb (karácsonyhoz közeledvén is-süt Róma fölött), hogy az OKP a krízis alakulásának és megoldásának problémájában kezdettől gazdaságpolitikai és társa­dalmi kérdésekben egyaránt helves és reális állás­pontot képviselt. Nem rajta múlt. ami történt, vagy­is: az ország a háború utáni évek legmélyebb válsá­gát éli át. Az infláció, a korrupció, a manipuláció, a terrorcselekmények gyötrelmei sújtják mindenek­előtt a békére, biztonságra és nyugalomra vágyó dolgozókat, Berlinguer beszédéből is világosan kitűnik: ha a kormányválságot pillanatnyilag sikerült is megol­dani, ez önmagában nem sokat jelent. Itália gazda­sági . válsága változatlanul fennáll és ez továbbra is meghatározója az ország és valamennyi állam­polgára sorsának. A főtitkár beszéde tartalmazna mindazokat a vonásokat, amelyek megjelölik a válságból kivezető utat. Mindenekelőtt a jog és igazság tekintélyének helyreállítása olyan gazdasági és szociális reformok­ra -van szükség, amelyek megalapozzák a társadalmi .biztonságot, felkeltik a reményt a közvéleményben Olaszország jövője iránt. Olyan demokratikus for­dulat szükséges, amely szocialista elemeket tartalmaz — társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Fel kell építeni az új Olaszországot! Itália minden józanul gondolkodó polgára tudja, hogy ez a kommunisták nélkül, vagy velük szembe­fordulva nem megvalósítható. Erről bárki meggyő­ződhet, ha csak néhány órát is elmerül a római ut­ca forgatagában. Berlinguer beszédének szelleme megerősíti, hogy a régebben felajánlott történelmi kompromisszum elvei alapján, a kommunisták a jelenben is vállal­ják a demokratikus ellenzék szerepét. A bel- és kül­politikában támogatói lesznek minden alkotó kez­deményezésnek. amely kivezet a válságból. A Moro-kormány tiszteletre méltó erőfeszítései ebből még nem sokat sejtetnek. S mégis, a tények kedvéért írjuk le: mintha valami megmozdult volna Olaszországban. A mar ismert rádió- és tv-törvényen túl, amely egyenlő jogokat biztosít valamennyi de­mokratikus pártnak a tömegtájékoztató eszközök használatában, most új fejleményként felelősségre vonják, vádat emelnek az Andreotti-kormány hét volt minisztere — ahogy itt nevezik: szuper-bürok­raták ellen, akik politikai udvartartásukat pazar, de törvénytelen honoráriumokkal jutalmazták. S végül, bármennyire véletlen is, mégis szinte sorsszerű, hogy Berlinguer beszédének napján az olfasz televízió partizánokról« szóló dokumentumjáté­kot sugárzott: az Ostola-völgyi garibaldisták megrázó történetét. Azokból az időkből, amikor a katonatisz­tek és a demokratikus erők összefogtak Itália be­csületének megmentésére. A mai válságos helyzetből is ez az egyetlen kiút. Nem síkéiül megszüntetni az ellentéteket Franciaország fővárosában véget ért a közös piaci or­szágok kormány- és állam­főinek csúcstalálkozója. Az értekezleten gazdasági prob­lémákat és a közösség poli­tikai intézményeinek fejlesz­tésével kapcsolatos kérdése­ket vitattak meg. A tanácskozás megmutat­ta, hogy a tagországok — mindenekelőtt Anglia és Franciaország — között ko­moly nézeteltérések vannak a közösség politikai intézmé- nj'ei fejlesztésének kérdésé­ben. Az intézmények kérdésé­ben hozott határozatok értel­mében megszüntetik az ün­nepélyes formájú/ csúcskon­ferenciákat, helyettük a kor­mányfők ezentúl munkaérte­kezlet keretében találkoznak évente legkevesebb három­szor és a konferenciákat „európai tanácsnak” nevezik. Eb rre INI sági konfer encia Ma összeül a .-:o9?dm 'dós bizottság A Genfben ülésező európai '-iztonsági értekezlet a hiva- alos program szerint tegnap hát albizottságot foglalkozta­tott. A diplomáciai terepet ezúttal a „harmadik kosár” íratta. Az úgynevezett hu-, nanitárius együttműködés témakörében délelőtt'a kul­túra Hs»kérdésekkel foglalko­zó, délután az emberi kon­taktusok nemzetközi vonat­kozásait tárgyaló és a tájé- kozlatnsügyi albizottság ülé- ezett. Kedd ótá és a hét végéig mindennap dolgozik az 1. számú albizottság, amely az európai biztonság- és együtt­működés politikai elveit szö­vegező Két albizottság munkálko­dott tegnap a kereskedelmi, illetve az ipari együttműkö­dés kontinentális vonatkozá­sain. A konferencia ülései továbbra is zártak. Ma délelőtt összeül a konferenciának képviseletben legmagasabb szintű munka­szerve, a koordinációs bi­zottság. hogy az 1975. feb­ruár 7-ig terjedő időszakra véglegesítse az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet munkaprogramját. NAPIRENDEN: a né^gaEdcrsági tervek összehangolása Ülést tartott a KGST ta rvezési együttműködési bizottsága LENIN REND A SZOJUZ—16 LEGÉNYSÉGÉNEK Lenin-renddel és a vele­járó Aranycsillag-éremmel tüntették ki tegnap Moszk­vában Anatolij Filipcsenkót és Nyikolaj Rukavisnyikovot, a Szojuz—16 űrhajósait az űrrepülés sikeres megvalósí­tásáért. a hatnapos út során tanúsított bátc«ójukért és hősiességükért. Mindkét űrhajóst immár másodízben tüntették ki Le­nin-renddel. SZOVJET SEGÍTSÉG A VDK-NAK A Szovjetunió 1975-ben is gazdasági segítséget nyújt a Dél-vietnami Köztársaság­nak. Az erről szóló megál­lapodást Ignatyij Novikov, a szovjet Minisztertanács el­nökhelyettese és Nguyen Van Hieu, a DIFK állammi­nisztere írta alá Moszkvá­ban. A tárgyalások szívé­lyes, elvtársi légkörben, a barátság és teljes nézetazo­nosság jegyében zajlottak le. INTERJÚ CORVALAN FIÁVAL A Kansan Untiset című finn lap interjút készített Luis Alberto Corvalannal. a Chilei Kommunista Párt fő­titkárának fiával, aki a chi­lei kommunista ifjúsági szer­vezet egyik vezetőjeként ti­zenegy hónapig sínylődött a katonai junta börtöneiben. Ez év szeptemberében sike­rült találkoznia apjával, Valparaiso egyik katonai alakulatánál. ahol ä chilei KP vezetőjét ákkor fogva tartották. Alberto Corvalan elmon­dotta, hogy a sok kínzások és megpróbáltatás, az egyik börtönből a másikba történt szállítás nem törte meg a Chilei KP vezetőjének lelki- erejét.. „Apám, akárcsak én, szilárdan hisz a chilei nép győzelmében” — hangoztatta az interjúban. Moszkvában december 9— 10-én megtartották a KGST tervezési együttműködési bi­zottságának 9. ülésszakát. Az ülésszakon megvitatták az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex programjának meg­valósításával, és a KGST- tagállamok* szocialista gazda­sági integrációjának fej­lesztésével összefüggő kérdé­seket. Megvizsgálták az ér­dekelt KGST-tagországok együttműködéséről szóló, ré­gebben aláírt általános meg­állapodások teljesítésének menetét az orenburgi gáz­lelőhely feltárásában, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gáz- távvezeték építésében. A vastartalmú nyersanyagokat és egyes ferróötvözeteket ter­melő újabb kapacitásoknak a Szovjetunió területén való létesítésében, továbbá meg­vitatták, azt a kérdést, hovy kölcsönösen együttműködnek új nikkel és kobalt tartalmú termékeket előállító kapaci­tásoknak a Kubai Köztársa­ság területén való létesíté­sében. A bizottság megvitatta a KGST-tagállamok együttmű­ködésének kérdéseit abban, hogy a Mongol Népköztársa­ságban megoldják egyes ál­lati termékek előállításának intenzifikálását és ipari mód­szerek bevezetését, valamint biztosítsák a mezőgazdasági termékek komplex és magas színvonalú ipari feldolgozá­sát. A bizottság megvitatta a KGST-tagállamok 1976— 1980 évekre szóló népgazda­sági tervei összehangolásá­nak éS kÖlcSÖTiöq c«ry£i ■ ködésének kérdéseit, bele­értve gazdasági és tudomá­nyos-műszaki színvonaluk közelítésének kérdéseit, va­lamint az 1971—1975-ös nép- gazdasági tervek koordiná­lásának keretei között összehangolt intézkedések megvalósításának mene­tét. Megállapították, hogy ennek során feltá­rultak az együttműködés elmélyítésének olyan új le­hetőségei. amelyek elősegít­hetik a kölcsönös áruszállí­tások növelését az erre az időre vonatkozó hosszúlejá­ratú kereskedelmi megálla­podásokban előirányzott vo­lumenek felett. A KGST bizottságának ülésszakát a baráti és tárgy­szerű légkör jellemezte. ☆ KOMMENTÁR A KGST tervezési együttműködési bi­zottsága megvitatta a szocialista országok legközelebbi öt­éves (1976—1980) népgazdasági / tervei összehangolásának és kölcsönös együttműködésének kérdéseit. A tagállamok képviselői megállapították. hogy a KGST által az 1971—1975-ös évekre előirányzott együttes intézkedések megvalósításának eredményeképpen már fel­tárultak a kölcsönös sokoldalú együttműködés további el­mélyítésének nagy lehetőségei. Az ülésszakon nagy figyelmet szenteltek egyebek kö­zött az orenburgi gázlelőhely feltárásában való együttműkö­dés realizálásának. Geológusok szerint az orenburgi lelő­hely 1,7 billió köbméter földgázt, sok gázkondenzátumot és kénhidrogént tartalmaz. A következő ötéves terv időszaká­ban Orenburgtól (Dél-Ural) a Szovjetunió nyugati hatá­ráig gáz-távvezetéket fektetnek le s a földgázt eljuttatják a KGST-országokba is. A 2750 kilométer hosszú csővezeték építését Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió vállalta magára. Az új vezeték lényegesen megnöveli a résztvevő országok földgázzal való ellátott­ságát, évente maximálisan 15,5 milliárd köbméter gázt juttat el a tagországokba. A bizottság megvitatta azokat a kérdéseket is. ame­lyek a Szovjetunióban a KGST-tagállamok részvételével építendő dúsító és kohójpari vállalatok létesítésével, illet­ve a meglevő ilyen vállalatok bővítésével függenek össze. Ezek a beruházások már 1980-tól megtérülnek, mert a Szovjetunió növeli a vasércszállításokat. Az együttműködés ilyenirányú fejlesztését a szocialista gazdasági integráció komplex programja irányozta elő és célja a KGST-hez tar­tozó országok népgazdaságainak fémmel való tervszerű, hatékony, hosszú időre biztosított ellátása. A következő években a KGST-országök internaciona­lista műszaki és gazdasági segítséget nyújtanak Mongóliá­nak a mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipar fejleszté­séhez. A tagállamok képviselői megvitatták a lescélszerűbb módszereket ebben az együttműködésben. Az ilyeniránvú tervek realizálása lehetővé teszi a Mongol Népköztársaság lakosságának élelmiszerekkel való jobb ellátását, valamint azt, hogy Mongólia növelhesse mezőgazdasági kivitelét. Schmidt az NDK javaslatairól Uf'abb lépés a béke és az együttműködés útján Pravda a szovjet-francia csúcsról A Pravda tegnap vezér­cikkben kommentálta a szovjet—francia csúcstalál­kozót. Az SZKP KB Politi­kai Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet mi­nisztertanács — írja a lap —, áttekintve Leonyid Brezs- nyev és Giscard D’Estaing munkát, alákozójának ered­ményeit, teljes egészében jóváhagyta Leonyid Brezs- nyev tevékenységét és kife­jezte megelégedését a Ram- bouilletben elért megállapo­dásokkal és egyezményekkel kapcsolatban. A Pravda „realistának és alkotónak” minősíti a mun­katalálkozón folytatott pár­beszédet és megállapítja, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozó tovább szilár­dította a két ország közötti egyetértést és együttműkö- ködést. A vezércikk emlékeztet rá, hogy a Rambouillet-i tár­gyalások előtt került sor a szovjet—amerikai, illetve a szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozóra, és annak a meg­győződésnek ad hangot, hogy Leonyid Brezsriyev francia- országi látogatása „újabb lé­pés a béke és a jószomszédi együttműködés útján”. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről aláírt ötéves megállapodást méltatva a vezércikk hang­súlyozza: „a Rambouillet-i találkozó újabb lökést adott a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.” A szövetségi gyűlés teg­napi ülésén elhangzott kor- mánvnvilatkozatában Helmut Schmidt kancellár igen ered­ményesnek minősítette és pozitívan értékelte a két német állam legújabb meg­állapodásait, Ford amerikai elnökkel nemrég tartott megbeszéléseit, valamint a közös piaci kormányfők pá­rizsi csúcsjglálkozóját. Az NDK új tárgyalási ajánlata és egyéb kezdemé­nyezése a legpozitívabb fej­lemény a nyugat-berlini négyhatalmi egyezmény megkötése óta — adott han­got véleményének a nyugat­német kormányfő,, majd be­jelentette. hogy kormánya még szerdán dönt a „Swing hitelegyezmény” meghosz- szabbífásának aláírásáról és azoknak a tárgyalásoknak a BUKAREST Bukarestben megkezdődött a KGST-tagországok belke­reskedelmi minisztereinek hatodik tanácskozása, amely­nek munkájában részt vesz Szurdi István hazánk belke­reskedelmi minisztere is. LISSZABON Mario Soares 'portugál kül­ügyminiszter és Arnold Ka- linyin, a Szovjetunió lisz- szaboni nagykövete tegnap a portugál fővárosban megál­lapodást írt alá. amelynek értelmében közvetlen légi­összeköttetést létesítenek Moszkva és Lisszabon között. SZÓFIA A Hazafias Népfront kül­döttsége, amely Sarlós Ist­vánnak, a Népfront Országos Tanácsa főtitkárának veze­tésével hivatalos látogatáson a Bolgár Népköztársaságban tartózkodik, tegnap folytatta megbeszéléseit a Bolgár Ha­zafias Front vezetőségével. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés komrr^mista és szocialista képviselőcsoportjai bejelentet­ték, hogy a jövő hét során bizalmatlansági' indítványt terjesztenek elő a nemzet- gyűlésben a kormány poli­tikája ellen. TEL AVIV Az izraeli tüzérség az el­múlt 24 órában 21 támadást intézett rV -libanoni telepü­lések ellen. RANGOON A burmai kormány tegnap statáriumot és kijárási tilal­mat rendelt el a főváros te­rületére azt követően, hogy a város fegyes ' körzeteiben több ezren — a hivatalom in­doklás szerint ..törvényenkí- vüli elemek” garázdálkodtak. A kormány közleménye sze­rint a rendzavarásban mint­egy 3000 ember vett részt s a tömeg rendőrőrsöket, köz­épületeket és üzleteket táma­dott meg. BUENOS AIRES Az El Mercurio című ar­gentínai lap közlése szerint a chilei katonai junta a jövő év eleién az állami intézmé­nyek további 30 ezer alkal­mazottját bocsátja el. A munkanélküliség Chilében példátlan méreteket ölt, je­lenleg mintegy félmillió ál­lástalan személyt tartanak számon. LONDON Befejezte nyolcnapos láto­gatását Angliában a Kubai Kommunista Fárt Antonio Perez Herrero, a Kubai Kommunista Párt KB titká­ra vezette küldöttség. BRÜSSZEL Brüsszelben végétért a NATO országok hadügymi­nisztereinek tanácskozása. A kiadott közlemény megálla­pítja: a miniszterek folytatni kívánják n NATO fegyveres erőinek megerősítését. megkezdéséről, amelyeket a két német állam képviselői tartanak majd az összeköt­tetés megjavításáról, a villa- mosenergia-ellátásról, a gaz­dasági együttműködésről és a nem kereskedelmi jellegű fizetési forgalomról. Ezzel összefüggésben nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy mind az NSZK, mind Nyugat-Berlin számára igen fontos a kereskedelem fenn­tartása és fejlesztése az NDK-val. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva Schmidt hangsú­lyozta, hogy Ford elnökkel közösen folytatni kívánja a nemzetközi envhülési politi­kát. Ford — ebben az ösz- szefüggésben — részletesen tájékoztatta őt a szovjet ve­zetőkkel tartott tárgyalásai­ról, amelyek nyomán ..nyil­vánvalóvá vált a Vlagyivosz­tokban elért SALT-megálla- podás pozitív jellege”. Tegnap délutáni ülésén a nyugatnémet kormánv meg­hozta a döntést: a közeljö­vőben aláírja a múlt hét vé­gén parafáit NDK—NSZK megállapodást az úgyneve­zett Swing-hitelegyezménv meghosszabbításáról, qz NDK által megjelölt kérdésekről pedig megkezdődtek a tár­gyalások. 1975 NEMZETKÖZI NŐÉV Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a világszervezet közgyűlése 1975-öt a „nők nemzetközi évének” nyilvánította. A nemzetközi nőévet — hangzik a főtitkár nyilatko­zata — arra kell felhasz­nálni, hogy a férfiak és nők egyenlősége ne csak jo­gilag, hanem a gyakorlat­ban is megvalósuljon; ar­ra, hogy a nőket minél na­gyobb számban vonják be a nemzetközi béke fenntartá­sáért és az életköriíirnénv^k általános megjavításáért ki- rejtett erőfeszítésekbe. < t

Next

/
Thumbnails
Contents