Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

1974. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / 5 Eletet az éveknek Nyílt levél Jászárok^zállásra Győrffy Istvánra emlékeztek Karcagon Az öregség már jobbára a szavak kora. Jólesik együtt idézni a múltat, közösen örülni a jelennek. Ezért ha valame­lyik korosztály számára nélkülözhetetlen a klub, a társas, kul­túrált együttlét, a nyugdíjasoknak különösen. A napokban a jászárokszállási nyugdíjas klubban jár­tam. Egy jó fél délelőtt rajzolgattam az asztallapok porába, — senki sem nyitott ajtót, cáfolni látszott, hogy a klubra szükség van. De nem... mert nem is klöbban voltam, hanem egy nyir­kos, máló vakolatú, olajos padlózató, nehéz levegőjű hodály- ban, ahonnan jó kijönni. Nyolc rozoga kis asztal, körülötte meszest!) festékes szé­kek. Az asztalokon egy-egy festékes doboztető. Ez a hamutató. A sarokban foszló, vizes posztójú biliárdasztal. Biztos megőr­zésre van itt, játszani már nem lehet rajta. Nyolc, újjlenyo- matos, félij^ mosott pohár, két kopott seprű és egy MÉH-telep- re kívánkozó vaskályha, — ennyi még a klub. Kilépek a nagyközség szép, megnyugtató főterére. Űj áruház, emeletes házak, jól öltözött emberek. Találkozom egy bácsikával: nyugdíjas, a klub gondnoka volt, lemondott, mert „áldatlanok” az állapotok. Azok, — legalábbis egyelőre. Pedig harminc—negyven öreg, kubikos, 1919-es veterán, illegális kommunista sűrűn eljár a klubba. Jólesik beszélgetni, szóra­kozni egy kicsit, mondják. ' Megkérdeztem egy javakorabeli jászárokszállási ismerő­sömet: milyen öregkort képzel el önmagának? Meglepte a kérdés, nem tudta, hová tegye, majd így válaszolt: szép, nyu­godt öregkort. Igaza van. A jászárokszállási mai öregeknek is ezt kell biztosítanunk. Sikerült is, csupán még a klubban hi- bádzik a tiszta meszelt fal, a parketta, olcsó, de szép szőnye­gekkel, — egészséges fűtés, kényelmes, tiszta székek, lenge függönyök az ablakokra, örökzöld növények a nem létező vi­rágtartókba, híres, szép festmények reprodukciói a falra, új­ságok, képeslapok, játékok... Szép gesztus lett volna, ha egy ilyen klubbal ajándékozza meg a nagyközség az öregjeit — akik értük dolgoztak egy em­beröltőn keresztül — már most karácsonyra, dehát nem az időpont jellege a fontos, hanem a közelsége. A jelenlegi, em­berhez méltatlan, kongó, üres termet — amelyet a művelődési ház tart fenn — a nagyközség szövetkezetei, üzemei reméljük mielőbb valóban klubbá, otthonossá varázsolják, ezzel is ki­fejezve az öregek megbecsülését. — fi — Győrffy István emlékülést rendeztek tegnap a karcagi Nagykun Múzeumban. Ki­lencvenéves lenne, ha élne, de harmincöt éve halott Karcag nagy szülöttje. Az Alföld tudósának emlékére Papi Lajos kisújszállási szobrászművész készített a múzeum falába épített relie­fet, amelyet dr. Gunda Béla egyetemi tanár avatott fel, megemlékezve Győrffy Ist­ván munkásságáról. — Karcag tudós fia hű maradt a tájhoz, a néphez — mondta beszédében. — Elsősorban a nagykunsági nép eletét kutatta. ' Feldol­gozta a nagykun falvak épít­kezési, települési hagyomá­nyait, a pásztorok, rétek em­berek életét, s megírta az egyszerű nép és a szakem­berek kedves olvasmányát, a nagykunsági krónikát. — Győrffy István az egyete­men is oktatott, a magyar néprajztudomány új nemze­dékét nevelte fel. A tiszta B ilatonért A Keszthelyi Agrártudo- - mányi Egyetem tudósokból, ' szakemberekből alakult ku- j tagcsoportja kezdte meg a vizsgálatot, anak megállapí- ; tására: milyen külső hatá­sok érik a Balaton bioszfé­ráját. A szakemberek 15 év­re szóló tervet készítenek. A kutatók, akik főleg a keszthelyi öblöt és környé­két veszik vizsgálat alá, kí­sérleteket folytatnak az egye­tem tangazdaságában is. Fel­mérik azokat a mezőgazda- sági hatásokat, amelyek hoz­zájárulnak a Balaton vizé­nek szennyeződéséhez Jubileumra készül az Akadémia Védett hársfák Az ország egyik legszebb védett fasorának, a 220 éves nagycenki hársfasornak fel­újítását a siófoki Kertészeti Vállalat dolgozói megkezd­ték. A hársfasort 220 évvel ez­előtt telepítette Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna. A jelenlegi faál­lomány 478 élő óriás hársfá­ból áll. 159 hársat kell pó­tolni. Az 5—6 éves előnevelt fákat a soproni tanulmányi erdőgazdaság erdészei ta­vasszal ültetik el. Kettős ünnepre készül a Magyar Tudományos Akadé­mia könyvtára: hazánk fel- szabadulásának 30. és a Ma­gyar Tudományos Akadémia fennállásának 150. évfordu­lóját köszönti — az Akadé­mia elnökségének megbízá­sából — jubileumi kiállítás­sal és kiadványokkal. A jövő év tavaszán gazdag tudományos hagyaték, nagy számú dokumentum és könyv révén mutatja he az Akadémia fejlődését, kidom­borítva a felszabadulás, az Akadémia átszervezése óta elért eredményeket, a tudo­mányos intézetek működését. Az Akadémia történetét feltáró kiadványok sorában a napokban jelent meg a Magyar Tudományos Aka­démia állandó bizottságának 1864—1949 közötti működé­séről szóló könyv. A jövő év elején lát napvilágot a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjainak névmutatója, amely első ízben ismerteti az | Akadémia alapítóinak, ren­des, levelező és tiszteletbeli tagjainak névsorát, mintegy 3500 akadémiai tag adatait, funkcióit. A megye tizenhárom páva-köre kapott minősítést Mezőtúron A múlt hét végén — mint arról már korábban hírt ad­tunk — megyénk páva-körei országos minősítéssel egybe­kötött bemutató hangver­senyt adtak a mezőtúri mű­velődési központban. Ünne­pi megnyitó beszédét mon­dott Papp János, a mezőtúri Városi Tanács elnöke, aki méltatta az egyre szélesedő páva-kör mozgalom, az első országos minősítés politikai, erkölcsi, kulturális jelentő­ségét. Az alkalomhoz illő szép szavakhoz talán csak any- nyit még, hogy a mezőtúri bemutató kétségtelenül iga­zolta a mozgalom létjogo­sultságát, elért eredményeit. Nem utolsósorban azt, hogy páva-köreink a lehetőségek­hez mérten minden támoga­tást megkapnak mind az in­tézmények, mind a zenei szakemberek részéről. Ter­mészetesen e segítség alap- feltétele a további fejlődés lehetőségének. Ha egy páva­kor működésének értékmé­rőjeként csak azt az egyet­len emberi, vagy még in­kább erkölcsi pozitívumát vesszük figyelembe, hogy lét­számát tekintve is nagyon sok idős embernek visszaad­ja fiatalos életkedvét, ambí­cióját (valamennyien érzik a sikert a színpadon, hiszen tapsolnak nekik, szükség van rájuk), akkor máris el­mondhatjuk, nem érdemte­len maximális áldozatokat hozni egy igazán nemes cél érdekében. Színvonalas műsoraikkal a megye tizennégy helységé­nek páva-körei elismerésre méltó jó eredményt értek el. Kiemelkedő teljesítményével „országosan kiválóan minő­sült és a zsűri külön dicsé­retét kapta” a mezőtúri mű­velődési központ ÁFÉSZ pá­va-köre. (Vez.: Kávási Sán­dor.) „Országosan kiválóan minősült” a jászszentandrá- si ÁFÉSZ-müvelödési ház (Kunráth Sándor) és a tisza- sasi klubkönyvtár (Tari Je- nőné) páva-köre. „Országo­san jól minősült” a jász- alsószentgyörgyi művelődési ház (Marton Lászlóné). a Szolnok megyei Művelődési Központ (Rohonczy Andrea) és a törökszentmiklósi Al­kotmány Tsz páva-köre (Bi­schof László). „Országosan minősült” a cibakházi (Sza­bados László), a jászjákóhal- mi (Fodor Dénes), a kun­hegyest (Pártos Dezső), a pörteleki művelődési ház (Szentirmai Zsolt), a mes­terszállási (Szalai Antalné) és a tiszaugi klubkönyvtár (Szabó Györgyné), valamint a tiszafüredi Hámán Kató Tsz (Erős Lászlóné) páva­köre. A kórusok nagyszerű se­regszemléje után énekes és hangszeres szólisták, a me­gye legjobb citerazenekarai- nak műsora zárta az ered­ményekben gazdag élmény­teljes napot. Az elmúlt hét eseményei­ből még említést érdemel a karcagi Déryné Művelődési Ház munkáskórusának ön­álló minősítő hangversenye. Mészáros Ferenc vezetésével „aranykoszorús énekkar” cí­met nyert el a kórus, s ez­zel egy minőségi fokozattal előbbre léptek. Egyed Icrcttp Csodavárás nélkül... a Az életkörülmények javu­lásában a lakáshelyzetnek döntő szerepe lehet, de ön­magában mégis csak a le­hetőséget adja meg. Sajnos, nem egy példa bizonyítja, hogy ha a lakáshoz jutta­tott cigány családot magára hagyják, nem törődnek sor­sának további alakulásával, körülményei nem vagy a le­hetségesnél jóval kisebb mértékben javulnak. Hiszen az életmód, nem változik automatikusan. a putriban élt szokások tovább élhet­nek az új lakásban is. Az egyik legnagyobb veszély az új házak gyors leromlá­sa „leputrisodása”. Ennek legfőbb oka, hogy ■ a szoros családi kapcsolatok révén sok rokon költözik a lakás­ba a tulajdonosok mellé, s a helyiségek túlzsúfoltsága s'- étteti a lakás leromlását. Ez helytelen gyakorlat, de helytelen az az itt-ott még mindig tapasztalható maga­tartás is, hogy a tanácsok ad­minisztratív eszközökkel te­szik lehetetlenné, vagy leg­alábbis akadályozzák a be­jelentkezést. Ezzel alapvető állampolgári jogokat sérte­nek. Az adminisztratív esz­közök helyett a meggyőzés nehezebb, de hosszú távon hatékonyabb és törvényes eszközét kell választani, az új lakások túlzsúfoltságának elkerülésére. Szükséges az iskola A munka, a munkatársi közösség tudatformáló sze­repe óriási, de önmagában nem mindig elegendő. Szük­séges az iskola, az egészség- ügyi hálózat, a társadalmi és tömegszervezetek összefogá­sa is, hogy a munkába állás és az új lakásba költözés va­lóban maradandó változások elindítója legyen. örvendetes dolog, hogy me- gyeszerte emelkedik a kóru­sokban, az ifjúsági klubok­ban a cigány lakosok ará­nya, egyre többen látogatják közülük a könyvtárakat. Ez a tény újabb feladatokat ró a népművelőkre, könyvtáro­sokra, de a legkisebb ered­mény is igen sokat jelent ezen a területen. A cigány lakosság életkö­rülményeinek, életmódjának megváltozása csupán többfé­le hatás egyidejű érvényesü­lésének eredménye lehet. E hatások közül az iskola je­lentősége szinte túlbecsülhe- tetlen. hiszen lehetőséget te­remt a kvalifikáltabb mun­kára, a kulturáltabb élet­módra, s mindarra, ami ezekből következik. Ezt a tanácsok felismerték, s óriási erőfeszítéseket tesz­nek a cigánygyerekek rend­szeres iskoláztatása érdeké­ben. A számok azonban azt mutatják, hogy az eredmé­nyek egyelőre még nincse­nek arányban az erőfeszíté­sekkel, bár egyes települé­seken igen jelentős eredmé­nyekről lehet beszámolni. Cibakházán és Jászjákó- halmán a legmagasabb a 8. osztályt elvégzők aránya. E két helyen már több közép- iskolás és szakmunkástanuló is került ki közülük. Jászjá- kóhalmán például iskolai mulasztás miatt az idén nem kellett ’feljelentést tenni, Ci­bakházán pedig több éve nem volt bukás a cigány- gyerekek körében. Ne csak az alsó tagozatba! A megyei átlag ugyan nem ilyen jó, de a két község példája bizonyítja, hogy a helyzet viszonylag rövid idő alatt javítható. Szolnok megyében 1974- <ben 3656 iskoláskorú cigány- gyerek volt. s bár a túlko­rosok aránya csökken, még mindig megközelíti az 57 százalékot. Az osztályozha- tatlan cigánygyerekek ará­nya 22 százalék, sajnos nö­vekedett. Még mindig szinte általá­nosnak tekinthető jelenség, hogy a cigánygyerekek alig jutnak az alsó tagozaton túl. Bár később a dolgozók is­kolájában sokan folytatják a tanulást, és az adott hely­zetben ez is jó, a cél még­is az, hogy a megfelelő kor­ban végezzék el az általános iskolát. Hogy ezt minél nagyobb számban megtehessék, növel­ni kellene arányukat az óvo­dákban és az iskolai napkö­zikben. Jelenleg a megyében nyolcvan cigánygyerek jár óvodába, kétszer annyi,.mint 1971-ben, de még mindig ke­vés. Közismert dolog, hogy ke­vés az óvodai hely, de erre hivatkozva nem volna sza­bad visszautasítani azokat, akiknek a legnagyobb szük­ségük van az óvodára. A cigánygyerekek 7.6 százaléka jár napközibe. Ez az arány is alacsony, bár az is tény, hogy a jogos igények sem mindig jelentkeznek a ci­gány szülők részéről, holott a napközi igen sokat segít gyermekeiknek a tanulásban, A cigányok tapasztalatai A cigányosztályok, — nap­közik általában nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Egy-két helyen még megvannak, s ahol ve­zetésüket igazán lelkes, ön­zetlen pedagógusok vették kézbe, ott eredményeket is tudnak felmutatni, de á ta­pasztalatok szerint nem ezek lesznek a továbbfejlődés fő mozgatói. * A tények azt bizonyítják, hogy nem lehet néhány évi „kampánymunkával” bepó­tolni azt a helyenként év­százados elmaradást, ami történelmi-társadalmi okok miatt a cigány lakosságot sújtja. Ugyancsak nem lehet az egy-egy területen (mun­kavállalás, lakáshelyzet) el­ért eredményektől várni az egész helyzet automatikus meg javulását. További ered­ményeket csak szívós, nem is mindig látványos munká­tól várhatunk, sokféle hatás egyidejű érvényesülése ese­tén. (Vége.) Bistey András Hanglemezek karácsonyra A népzene és néptánc re­neszánszát segíti elő a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat a Táncház-sorozat el­indításával. A kislemezek előadói a népzene korszerű tolmácsolá­sát tűzték ki célul. A Sebő együttes széki lassú és friss csárdásai, verbunkja és legé- nyese, a Kolinda együttes palóc táncok-ja, leánykariká- zója és friss csárdása, a Dé­libáb együttes hajdúsági pásztortáncok-ja. végezetül a Muzsikáló együttes palatkai táncrendje., és széki lakodal­mas dallamok-ja szerepel többek között a sorozat első négy lemezén. A karácsonyi lemezválasz­tékot gazdagítja a Miskolci szimfonikus Zenekar hang­lemeze. A Mura Péter ve­zényletével készült felvéte­len két érdekes és ritkán hallható Mozart mű csendül fel. A 16 esztendős Mozartot 1772-ben a salzburgi érsek koncertmesterének nevezi ki. s az ebből az időszakból származó szimfóniái közül szólal meg az A-dur. Emel­lett a ritkán előadott operá­jából, az Idomeneo, re di Cretaból a nvitány és a ba­lettzene felvétele teszi tel­jessé a lemezt. Liszt Szent Erzsébet oratóriuma, amely a korábban Nemzetközi Hanglemez-díjat nyert most vásárolható a hanglemez- boltokban, ugyancsak hozzá­férhető Haydn Tóbiás haza­térése című oratóriuma, amely a közelmúltban nyert értékes nemzetközi díjat. FILMJEGYZti banda komédia), amerikai krimi Néhány hete egy jegyzet-a jó komikusok. Vélemé- ben azt panaszoltam, hogy nyem azóta is változatlan, filmszínházainkból eltűntek bár most a Magas szőke férfi felemás cipőben című francia filmvígjátékban láttam egyet. Pierre Richard- nak hívják, s hazájában bi­zonyára népszerű és foglal­koztatott filmsztár, legalább­is ezt bizonyítja, hogy rövid időn bnlül már másodszor látjuk, (ö volt a „Balszeren- cs<^ Alfréd” főszereplője is.) Dicséretére csak annyit: idő­vel akár a legjobb mulatta- tóknak, Keatonnak, Chaplin- nak is méltó utódia lehet. Tulajdonképpen ugyanígy jellemezhetnénk az egész fil­met, annak ellenére. hogy Yves Robert közismert, sike­res rendező. (Olyan nagysze­rű alkotások fűződnek nevé­hez, mint a ..Gombháború”, vagy a „Horgász a pácban”) Ezúttal félelmetes sárkányra ránt kardot, az elembertele- nedett. eszközként használt bűnüldözést próbálja nevet­ségessé tenni. Hogy a várt­nál kisebb sikerrel? Ennek az az oka, hogy követi a filmjében egymással harcoló bandák példáját, vagyis las­sú, bonyolult okoskodó.. Egv vígjátékban ezek meg­bocsáthatatlan hibák, s hiá­ba békít Robert sex-szel, tu­catnyi mozijeggyel, sőt né­hány igazán jó bemondással is — p néző morcos marad. Pedig egy komédián nevet­ni kell... A nagyfilmben csalódtam, de megvigasztalt egv kicsi­Magyar József „Végtelen szürke csatatér” című „kísé­rője” könnyed. szellemes, gondolatgazdag filmalkotás. Yves Robert fiimiében a2 a magas, szőke férfi: ábrán­dos tekintetű, látszólag mit sem sejtő, ártatlan lelkületű kisember, egyszóval pont olyan mint Colombo felügye­lő a Váltságdíj egy halottért című amerikai krimiben. Igaz, Colombo alacsony és barna---- de azért a hason­l óság szembetűnő. Bosszanta­ni itt csak az bosszant, hogv a hős Colombo kibírhatatla­nul unalmas. Unalmas, mer* ismerős ő az aki úgv néz ki. kettőig sem tud számol­ni. oedig ... Pedig legyőzhe­tetlen. verhetetlen, felülmúl­hatatlan. Szerintem alulmúl- hatatlan. Richard Living rendező alighanem szériában készít hasonló filmeket — remél­jük kevés jut belőle hozzánk. Színészei több szerepeket ér­demelnének, kü'önösen Lee Grant és Peter Falk, az ügy­védnő, valamint a felügyelő megformálóia. Ezt az amerikai filmet saj­nos „kísérő” nélkül vetítet­ték ... H. D. £ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents