Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1374. december 1L Decemberben már terven felöl / Csak december elején, járunk, de már biztos,, hogy ®z Alumíníumárugyár tiszafüredi gyáregysége alaposan túlteljesíti 1974. évi tervét, hiszen a 120 millió forintos export- és készarutervet december 1 ig 4 millió forinttal máris túlszárnyalták. Az üzem — amelyben készülnek. alumíniumedények, szellőzőcsövek és sokféle alkatrész — december hónapban várhatóan még 7—3 millió forint értékű árut termel, s ezzel mintegy 12 millió forinttal szárnyalja túl az éves tervet, szépen teljesítve így a hazánk, felszaba- dulásánalt 30, évfordulója é%' a XI. kongresszus tiszteiéig, re tett vállalását is. Az ez évi eredmények^ láttán az üzem vezetői rtínény- kedve néznek a kivetkező év felé, amikor várhatóan mintegy 160 mi'Aiós tervet kell az üzemnek» teljesítenie. Ehhez nagy segítség lesz a várhatóan f zbruárban átadásra ker/ió két új csarnok, melyekben festőműhely, öntöde, .hegesztőműhely és unk ka£ helyet. Szerelési gyakorlaton, Kocsi János és Kovács Sándor, a tur- kevei Közlekedési és Gépészeti Szakközépiskola gépjárműtechnikai ágazatának harmadéves diákjai a Csepel Dieselmotoron beállítják a szelephézagot I\oK étkezzenek a dolgozók? Irodaház ebédlő nélkül Megkezdődött Szolnoké« a III, számú irodaház — közismert néven Vízig-székház — műszaki átadása, s a tervek szerint januártól ott dolgozik majd a Középtiszavidéki Vízüayi Igazgatóság, a KEVITERV, az ÁFOR, a MÉM Titfsavidék Mezőgazda- «ágfejleiíZtési Iroda és a Vetőmag Vállalat Közép-ma- gyaroaszági alközpontjának több mint nyolcszáz dolgozója. Mindenről gondoskodtak a tervezők, de egy dologról megfeledkeztek: a több mint nyolcggáz ember hol fog étkezni? Eredetileg a Pelikán Szálló mellé is terveztek egy ezerszemélyes önkiszolgáló éttermet amely a közétkeztetést biztosította volna, de később módosult a terv, az önkiszolgáló étterem építése elmaradt. ' Nem bővültek a város köz- étkeztetést biztosító éttermei sem, sőt. slí egyre növekvő igények miatt a legtöbb helyen az eredetileg tervezett létszámnál jóval többen étkeznek. S most nyolcszáznal több személynek kellene helyet szorítani az asztalok mellett I^ehéz helyzetben Legnehezebb helyzetben a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság van. Dr. Szent- péteri Cézáné igazgatási osztályvezető a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat levelét mutatta, amelyben közétkeztetési igényeik bejelentésére válaszoltak. Többük között ez áll a levélben: „A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat'kapacitás hiányában előfizetéses rendelést nem tud vállalni. Kapacitása behatárolt, teljesen kihasznált, konyha, kiszolgálás bővítésére átmenetileg sincs lehetőség. A Pelikán konyha kapacitása szerződésileg lekötött. Amennyiben valamilyen konyhát, éttermet rendelkezésünkre bocsátanak, az üzemeltetésétől nem zárkózunk el-” Mit mond a Szabó Ernő. a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy minden éttermük zsúfolt, a megengedett létszámnál jóval többet étkeztetnek. A MúzeJelenleg még a régi. az Arany János utcai székházban étkeznek a vízügyi dolgozók. A százötven személyes konyhát azonban á költözés után átadják az új tulajdonosnak, A Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnak. S az új központban csaknem ötszázan szeretnének előfizetni ebédre. Kulturáltabb étkezést r érméitek az ÁFOR dolgozói is. Most a BVM konyhájáról étkeznek úgy, hogy a TITÁSZ elhordja az ételt, a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetbe pedig szorítanak egy kis helyet az elfogyasztására. A -Vetőmag Vállálatnál pedig nem is gondoltak ilyen problémára. Azt hitték, hogy valahol befizetnek és kész. vendéglátó? umbaxi nyolcszáz, a Nemzetiben ezerkétszáz előfizetőt fogadnak, a BVM konyháján kétezer-ötszáz szentély t főznek és Szolnokon összesen hatezeregyszáz személy étkeztetését biztosítják. Fejlesztési alapja nincs a vállalatnak. a Pelikánban közétkeztetés nem lesz, csupán a Volánnal kötöttek szerződést, hogy elhordják onnan az ebédet. A Tiszai Szálló, a Halászcsárda és s._i Alföldi is túlzsúfolt. — A megyei tanács kereskedelmi osztályával közösen keressük a megoldást — mondotta Bácsi József, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — a Múzeumban, a Halászcsárdában és az Alföldiben nem egészen kétszáz személyt tudnak még fogadni. Javasoljuk, hogy átmenetileg hagyják meg a vízügyi dolgozóknak a konyhát, s a regionális vállalat dolgozói továbbra is az Arany lakatban étkezzenek. Segíí majd a Centrum A részleges megoldást a Centrum Áruház felépítése jelenti. a Centrum mostani épületében ugyanis ezerszemélyes önkiszolgáló éttermet rendeznek be. amely megoldja a környéken dolgozók étkeztetését. Ennél a pontnál azonban nem lehet megállni. Tovább kell fejleszteni a város konyhai, éttermi hálózatát. hogy alkalmas legyen a növekvő közétkeztetési igények kiszolgálására is. Ennek megoldása csak jelentős beruházással lehetséges. Remélhetőleg a Belkereskedelmi Minisztérium megértést tanúsít és lehetőségeihez mérten anyagilag támogatja a szolnoki közétkeztetés fejlesztését. Ez annál is inkább indokolt, mert a városban a gyermekék /nézés sem kielégítő. Pataki István A MB meovizsoélta, ai Metékesek intézkedtek Példás büntetés a vásárlók megkárosításáért Két hónapja, hogy a jászberényi járási-városi NE3 ellenőrei a Jászság 42 élelmiszerboltjában vizsgálták: milyen minőségű élelmiszerek kerülnek a boltokból a fogyasztók asztalára, hogyan törődnek a vásárlók igényeivel. A tapasztalatok — mint azt lapunk október 20. számában megírtuk — elszomorítóak voltak. A vizsgált boltok közül huszonháromban lejárt szavatosságú élelmiszereket árusítottak, csaknem ennyi volt azoknak az üzleteknek a száma, ahol helytelen számlázással, súlycsonkítással csapták be a vásárlókat. Különösen a kisebb boltokban, göngyöleghalmazok akadályozták a kulturált kiszolgálást, az élelmiszerek egészséges tárolását. A vizsgálatok után a NEB felhívta a tanácsi, a kereskedelmi szervek, a szállító vállalatok figyelmét a feltárt hiányosságokra. Kérte, hogy fokozzák ellenőrzéseiket fordítsanak nagyobb gondot a szavatossági idők betartására. Mi történt azóta? Erről kértünk tájékoztatást Nagy Lajostól, a jászberényi járási-városi NEB elnökétől, _ Az érdekelt szervek példás gyorsasággal intézkedtek. A vásárlók megkárosításáért tizennégy személyt a szigorú figyelmeztetés melleit átlag pénzbírsággal is sújtották, az AFÉSZ-ek és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat felülvizsgálták boltjaik árukészletét. Azonnal kivonták a forgalomból a lejárt szavatosságú árukat. Dece ober 7-ig valamennyi boltban megszüntették a göngyöleg felhalmozását. Intézkedtek, hogy a jövőben a göngyöleget a szállítással egyidőben begyújtsák. A beszámoló íaggyőlések betöltötték hivatásukat Beszélgetés Szekeres Lászlóvá1, a megyei p irlhrzottság titkárával Vasárnap megjelentek a lapokban a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, amelyeket még ezen a héten megvitatnak a pártszervezetekben. Ezzel a kongresszusi előkészületek újabb szakaszához érkeztünk el. A beszámoló taggyűlések nagy többsége lezajlott a megyében, alkalmas az idő arra, hogy a legfontosabb politikai tapasztalatokat összegezzük. .Lapunk erre kérte fel Szekeres Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, aki interjút adott munkatársunknak. — A beszámoló taggyűléseknek kettős feladata volt: a helyi politikai munka elemzése a két kongresszus között, másrészt a jövő évi program kialakítása. Hogyan és milyen színvonalon sikerült ezeket a feladatokat megoldani? Ezrek közreműködésével — A pártéletben most ez volt a legfontosabb politikai akció, annak a kiemelkedő eseménysorozatnak az első állomása, amellyel kezdetét vette a XI. kongresszusra való felkészülés. A beszámoló taggyűléseket felelősségteljes munkával készítették elő az alapszervezetekben. A pártvezetőségek gondosan, körültekintően tervezték meg a beszámoló taggyűlés előkészületeinek programját. Jó szervezéssel gondoskodtak arról, hogy a vezetőségi tagok, pártbizalmiak feladataikat pontosan ismerjék, idejében munkához láthassanak. Ez egyik fontos feltétele volt a kollektív munkának, a taggyűlés sikerének. A pártvezetőségek igen színvonalasan dolgoztak. Ez tükröződik a pártcsoportok tevékenységében is, amelyek rendkívül aktívak voltak ebben az időszakban. A megyében több mint háromezer pártcsoportban 24—25 ezer kommunista (azaz a párttagok 75—82 százaléka) vett részt á taggyűlési ... beszámoló összeállításában. i — Ismét bebizonyosodott,- hogy a pártcsoportok jól ismerik és képesek elemezni az őket közvetlenül érintő politikai kérdéseket, és mozgósítani tudják a párttagokat, kellő befolyással rendelkeznek a környezetükben. — A pártcsoportok munkája nyomban fellendül, ha a vezetőség megfelelően tájékoztatja őket, ha rendszeresen ad nekik feladatot. A pártcsoportok mostani megbeszélései arra engednek következtetni, hogy az utóbbi időben nagyobb önállósággal, aktívabban dolgoztak, befolyásos politikai tényezőkké váltak környezetükben. — A beszámolók kollektív munkával készültek, nagy érdeklődést váltottak ki. Ezzel magyarázható, hogy a taggyűléseken a párttagság 87 százaléka megjelent és 26,6 százaléka részt vett a vitában. Több mint ezer idős, a pártmunka alól felmentett elvtárs is eljött a taggyűlésre. Néhány üzemben gépkocsit küldtek az idős párttagokért a kismamákért, s a taggyűlés után haza is vitték őket. Politikai beszámolók — Tartalmasak voltak a beszámolók? — A beszámolók hű tükrét adták a vezetőség, az alapszervezet négyévi munkájának. Sokoldalúan, igényesen elemezték a helyi munkát. Világosan, egyértelműen kimutatták, milyen hatékonysággal valósultak meg a X. kongresszus határozatai a munkahelyükön, miben követtek el hibát, miben nem kielégítőek az eredmények, s állást foglaltak abban, hogyan lehet és kell javítani a munkát. Szeretném hangsúlyozni: politikai beszámolók hangzottak el, melyek a pártmunka valamennyi terüMét átfogták, és a munkát elsősorban politikai nézőpontból, a párthatározatok végrehajtásának tükrében elemezték. — A beszámoló taggyűlések alapján megállapítható-e, hogy az alapszervezetek munkájának színvonala emelkedett£ — A X. kongresszus határozatának megfelelően az irányító pártszervek sokat tettek azért, hogy az alap- szervezetek a követelményeknek megfelelően fejlődjenek. A választott testületek, a városi-járási pártapparátusok dolgozói rendszeresen foglalkoztak az alapszervezeü munkával, közvetlenül áegí- tették őket, igyekeztek elterjeszteni a pártmunka legjobb módszereit, szinte ott éltek az alapszervezetekben. A pártapparátus dolgozóit jó munkájukért méltán illeti meg az elismerés. A pártvezetőségek munkája átgondoltabb, lendületesebb volt: politikai irányító-szervező és ellenőrző szerepkörüket a korábbinál jobban töltötték be — ezt mondták róluk a mostani taggyűléseken — és ez az egész alapszervezet tevékenységét dinamikusabbá, hatékonyab- bát tette. A vezetőségek kézben tartották az alapszervezet határozatainak végrehajtását, nagyobb követelményeket támasztottak a kommunistákkal szemben. Az idei beszámoló taggyűlések arról tanúskodnak, hogy az alapszervezetek ütőképesebbek lettek, munkájuk magasabb színvonalra emelkedett, ami a jövőre nézve igen biztató. — Milyen kérdések körül gyűrűzött a taggyűléseken a vita? — Mint már az előzőekben említettem, a vita nagyon élénk volt, a párttagság csaknem harminc százaléka szólalt fel a taggyűlésen. Reálisán, felelősségteljesen mondtak véleményt, egyetértettek a pártvezetőség beszámolójával. Igen sok kommunista foglalkozott felszólalásában a pártélettel. Hangsúlyozták, hogy a vezetőségek még az eddiginél is bátrabban és következetesebben harcoljanak a párthatározatok végrehajtásáért. Főként: ne csak a számadás időszakában tegyék szóvá a hibákat, hanem a napi munkában is szorgalmazzák azok kijavítását, erélyesen lépjenek fel azokkal szemben, akik nem tesznek meg mindent a határozatok megvalósításáért. — Sokhelyütt beszélték a pártcsoportokrói. Néhány pártszervezetben bírálták a vezetőséget amiatt, hogy nem . megfelelően irányítja a oárt- csoportokat, nem segíti elő, hogy jobban működjenek. Ugyanakkor voltak pártbizalmiak, akik önkritikusan elismerték, hogy a pártcsoportjuk nem volt öntevékeny, kezdeményező, munkahelyén nincs elég politikai befolyása — s ezért nem a vezetőséget kell hibáztatni. A vitában a legtöbb alapszervezetben jelentőségének megfelelően került szóba a pártépítés. Volt ahol úgy vélekedtek, hogy a tagfelvételi munka még nem eléggé tervszerű, nevelésközpontú. A körzeti, illetve a területi párt- szervezetek egy részében azt kérték, az irányító pártszerv gondoskodjon arról, hogy rendszeres és folyamatos tájékoztatást kapjanak. Tapassijj latok a nagyüzent&kböl — A nagyüzemek párt- szervezeteiben mik a tapasztalatok? — Több üzemi taggyűlésért is részt vettem, így hát személyes élményeim vannak. A nagyüzemekben a munkásságra jellemző szervezettséggel készítetnék elő a beszámoló taggyűléseket, amelyeken a párttagok 87—89 százaléka vett részt. A megjelenési arány magasabb volt, mint máshol. A taggyűléseken kifejezésre jutott: a kommunista munkások személyes ügyüknek tekintik a párt határozatainak valóra váltását, felelősséget éreznek a párt politikájáért. Ez tükröződött a beszámolóban és a felszólalásokban is. Röviden, tömören mondtak véleményt a gazdasági munkáról, a brigádmozgalom helyzetéről, az üzemi demokrácia kérdéseiről. Magatartásukat a tettre készség jellemezte. Például szóba hozták, hogy a pártmegbízatások nem eléggé konkrétak, kifogásolták, hogy a vezetőség egyeseket túlterhel munkával, másoknak pedig nincs rendszeresen feladatuk. Elhangzott olyan vélemény: a pártfegyelmet magasabb szintre kell emelni, mert az egvite fontos feltétele annak, hogy a X. és a XI. kongresszus határozatai hiánytalanul megvalósuljanak. Sokan hangsúlyozták: a pártvezetőség még következetesebben érvényesítse a párt káderpolitikáját, ne tűrje, hogy jogait bárki megsértse. — Egyes üzemekben bírálták a vezetőket, amiért nem támaszkodnak megfelelően a munkások véleményére, tapasztalataira, akad akinek a vezetési módszerei kifogásolhatók. Több felszólaló a munkáspolitika még hatékonyabb érvényesítéséért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy azt az üzemi élet minden területén érvényesítsék. Cselekvő kiállással — A termelés pártellenőrzésének javítása is foglalkoztatta őket. Elmondották, hogy az üzem- és munkaszervezési intézkedések bevezetése lassan halad, hatékonysága nem kielégítő. Már csak azért sem, mert a munkások tapasztalatait nem vették figyelembe. Felvetődött az is, hogy a jói dolgozó munkások nagyobb megbecsülést kapjanak, akik pedig adósak a közösségnek, érezzék is meg annak hátrányait. A példákat sorolhatnám tovább is. Mi a közös vonása a nagyüzemekben megtartott beszámoló taggyűléseknek? Az, hogy a párttagság fokozottabb követelményt támaszt önmagával és a pártvezetőséggel szemben azért, hogy a párt politikája, határozatai teljes egészében megvalósuljanak. Kiálltak a párt politikája mellett, kifejezve, hogy minden áldozatot meghoznak azért, hogy ez a bevált politika érvényesüljön, a párt és a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjön. — Milyen főbb következtetések vonhatók le a beszámoló taggyűlések alapján? — Nézetem szerint a beszámoló taggyűlések betöltötték hivatásukat, jelentős állomásai voltak a XI. kongresszusra való felkészülésnek. A beszámolókban reálisan tükröződött a pártszervezetek négyévi tevékenysége. A taggyűlések aktívak voltak, mindenütt a tenniakarás, a munka további javításának szándéka nyilvánult meg. Bár még néhány alapszervezetben csak a héten tartják meg a taggyűlést — úgy gondolom már elmondható, hogy ez a kiemelkedően fontos politikai akció jól sikerült a megyében. A beszámoló taggyűlésekkel azonban nem ért véget a XI. kongresszusra való felkészülés. Az alapszervezetekben megválasztották a januári vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit. A jelölőbizottságok már munkához láttak és a következő hetekben valamennyi párttaggal beszélgetnek majd. Bízunk benne, hogy a megye 1004 pártalapsjzervezetében a kommunisták a mostanihoz hasonló felelősséggel készítik elő és tartják meg a vezetőség választó taggyűlést. Ezektől azt reméljük, hogy újabb lendületet adnak a munkának. így lesz teljes és a XI. kongresszushoz méltó a pártéletnek ez a kiemelkedő, felemelő eseménysorozata, 11 f'ábíáa Péter