Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1374. december 1L Decemberben már terven felöl / Csak december elején, já­runk, de már biztos,, hogy ®z Alumíníumárugyár tiszafü­redi gyáregysége alaposan túl­teljesíti 1974. évi tervét, hi­szen a 120 millió forintos export- és készarutervet de­cember 1 ig 4 millió forint­tal máris túlszárnyalták. Az üzem — amelyben ké­szülnek. alumíniumedények, szellőzőcsövek és sokféle al­katrész — december hónap­ban várhatóan még 7—3 millió forint értékű árut ter­mel, s ezzel mintegy 12 mil­lió forinttal szárnyalja túl az éves tervet, szépen telje­sítve így a hazánk, felszaba- dulásánalt 30, évfordulója é%' a XI. kongresszus tiszteiéig, re tett vállalását is. Az ez évi eredmények^ lát­tán az üzem vezetői rtínény- kedve néznek a kivetkező év felé, amikor várhatóan mintegy 160 mi'Aiós tervet kell az üzemnek» teljesítenie. Ehhez nagy segítség lesz a várhatóan f zbruárban át­adásra ker/ió két új csar­nok, melyekben festőműhely, öntöde, .hegesztőműhely és unk ka£ helyet. Szerelési gyakorlaton, Kocsi János és Kovács Sándor, a tur- kevei Közlekedési és Gépészeti Szakközépiskola gépjármű­technikai ágazatának harmadéves diákjai a Csepel Diesel­motoron beállítják a szelephézagot I\oK étkezzenek a dolgozók? Irodaház ebédlő nélkül Megkezdődött Szolnoké« a III, számú irodaház — köz­ismert néven Vízig-székház — műszaki átadása, s a ter­vek szerint januártól ott dol­gozik majd a Középtiszavi­déki Vízüayi Igazgatóság, a KEVITERV, az ÁFOR, a MÉM Titfsavidék Mezőgazda- «ágfejleiíZtési Iroda és a Ve­tőmag Vállalat Közép-ma- gyaroaszági alközpontjának több mint nyolcszáz dolgo­zója. Mindenről gondoskod­tak a tervezők, de egy dolog­ról megfeledkeztek: a több mint nyolcggáz ember hol fog étkezni? Eredetileg a Pelikán Szál­ló mellé is terveztek egy ezerszemélyes önkiszolgáló éttermet amely a közétkez­tetést biztosította volna, de később módosult a terv, az önkiszolgáló étterem építése elmaradt. ' Nem bővültek a város köz- étkeztetést biztosító éttermei sem, sőt. slí egyre növekvő igények miatt a legtöbb he­lyen az eredetileg tervezett létszámnál jóval többen ét­keznek. S most nyolcszáznal több személynek kellene he­lyet szorítani az asztalok mellett I^ehéz helyzetben Legnehezebb helyzetben a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság van. Dr. Szent- péteri Cézáné igazgatási osz­tályvezető a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat levelét mutatta, amelyben közétkez­tetési igényeik bejelentésére válaszoltak. Többük között ez áll a levélben: „A Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat'kapacitás hiá­nyában előfizetéses rendelést nem tud vállalni. Kapacitása behatárolt, teljesen kihasz­nált, konyha, kiszolgálás bő­vítésére átmenetileg sincs lehetőség. A Pelikán konyha kapacitása szerződésileg le­kötött. Amennyiben valami­lyen konyhát, éttermet ren­delkezésünkre bocsátanak, az üzemeltetésétől nem zárkó­zunk el-” Mit mond a Szabó Ernő. a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy minden éttermük zsúfolt, a megengedett létszámnál jóval többet étkeztetnek. A Múze­Jelenleg még a régi. az Arany János utcai székház­ban étkeznek a vízügyi dol­gozók. A százötven személyes konyhát azonban á költözés után átadják az új tulajdo­nosnak, A Tiszamenti Regio­nális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalatnak. S az új központban csaknem ötszá­zan szeretnének előfizetni ebédre. Kulturáltabb étkezést r ér­méitek az ÁFOR dolgozói is. Most a BVM konyhájáról ét­keznek úgy, hogy a TITÁSZ elhordja az ételt, a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetke­zetbe pedig szorítanak egy kis helyet az elfogyasztására. A -Vetőmag Vállálatnál pe­dig nem is gondoltak ilyen problémára. Azt hitték, hogy valahol befizetnek és kész. vendéglátó? umbaxi nyolcszáz, a Nemzeti­ben ezerkétszáz előfizetőt fo­gadnak, a BVM konyháján kétezer-ötszáz szentély t főz­nek és Szolnokon összesen hatezeregyszáz személy ét­keztetését biztosítják. Fej­lesztési alapja nincs a válla­latnak. a Pelikánban közét­keztetés nem lesz, csupán a Volánnal kötöttek szerződést, hogy elhordják onnan az ebédet. A Tiszai Szálló, a Ha­lászcsárda és s._i Alföldi is túlzsúfolt. — A megyei tanács keres­kedelmi osztályával közösen keressük a megoldást — mondotta Bácsi József, a vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője. — a Mú­zeumban, a Halászcsárdában és az Alföldiben nem egé­szen kétszáz személyt tud­nak még fogadni. Javasol­juk, hogy átmenetileg hagy­ják meg a vízügyi dolgozók­nak a konyhát, s a regionális vállalat dolgozói továbbra is az Arany lakatban étkezze­nek. Segíí majd a Centrum A részleges megoldást a Centrum Áruház felépítése jelenti. a Centrum mostani épületében ugyanis ezersze­mélyes önkiszolgáló éttermet rendeznek be. amely meg­oldja a környéken dolgozók étkeztetését. Ennél a pontnál azonban nem lehet megállni. Tovább kell fejleszteni a vá­ros konyhai, éttermi hálóza­tát. hogy alkalmas legyen a növekvő közétkeztetési igé­nyek kiszolgálására is. En­nek megoldása csak jelentős beruházással lehetséges. Re­mélhetőleg a Belkereskedel­mi Minisztérium megértést tanúsít és lehetőségeihez mérten anyagilag támogatja a szolnoki közétkeztetés fej­lesztését. Ez annál is inkább indokolt, mert a városban a gyermekék /nézés sem kielé­gítő. Pataki István A MB meovizsoélta, ai Metékesek intézkedtek Példás büntetés a vásárlók megkárosításáért Két hónapja, hogy a jász­berényi járási-városi NE3 ellenőrei a Jászság 42 élel­miszerboltjában vizsgálták: milyen minőségű élelmisze­rek kerülnek a boltokból a fogyasztók asztalára, hogyan törődnek a vásárlók igényei­vel. A tapasztalatok — mint azt lapunk október 20. szá­mában megírtuk — elszomo­rítóak voltak. A vizsgált bol­tok közül huszonháromban lejárt szavatosságú élelmi­szereket árusítottak, csak­nem ennyi volt azoknak az üzleteknek a száma, ahol helytelen számlázással, súly­csonkítással csapták be a vásárlókat. Különösen a ki­sebb boltokban, göngyöleg­halmazok akadályozták a kulturált kiszolgálást, az élelmiszerek egészséges táro­lását. A vizsgálatok után a NEB felhívta a tanácsi, a keres­kedelmi szervek, a szállító vállalatok figyelmét a feltárt hiányosságokra. Kérte, hogy fokozzák ellenőrzéseiket fordítsanak nagyobb gondot a szavatossági idők betartá­sára. Mi történt azóta? Erről kértünk tájékoztatást Nagy Lajostól, a jászberényi járá­si-városi NEB elnökétől, _ Az érdekelt szervek példás gyorsasággal intézkedtek. A vásárlók megkárosításáért ti­zennégy személyt a szigorú figyelmeztetés melleit átlag pénzbírsággal is sújtották, az AFÉSZ-ek és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat fe­lülvizsgálták boltjaik áru­készletét. Azonnal kivonták a forgalomból a lejárt sza­vatosságú árukat. Dece ober 7-ig valamennyi boltban megszüntették a göngyöleg felhalmozását. Intézkedtek, hogy a jövőben a göngyöle­get a szállítással egyidőben begyújtsák. A beszámoló íaggyőlések betöltötték hivatásukat Beszélgetés Szekeres Lászlóvá1, a megyei p irlhrzottság titkárával Vasárnap megjelentek a lapokban a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, amelyeket még ezen a héten megvi­tatnak a pártszervezetekben. Ezzel a kongresszusi előkészüle­tek újabb szakaszához érkeztünk el. A beszámoló taggyűlések nagy többsége lezajlott a megyében, alkalmas az idő arra, hogy a legfontosabb politikai tapasztalatokat összegezzük. .Lapunk erre kérte fel Szekeres Lászlót, a megyei pártbizottság titká­rát, aki interjút adott munkatársunknak. — A beszámoló taggyűlé­seknek kettős feladata volt: a helyi politikai munka elem­zése a két kongresszus között, másrészt a jövő évi program kialakítása. Hogyan és mi­lyen színvonalon sikerült ezeket a feladatokat megol­dani? Ezrek közreműködésével — A pártéletben most ez volt a legfontosabb politikai akció, annak a kiemelkedő eseménysorozatnak az első állomása, amellyel kezdetét vette a XI. kongresszusra való felkészülés. A beszámoló tag­gyűléseket felelősségteljes munkával készítették elő az alapszervezetekben. A párt­vezetőségek gondosan, körül­tekintően tervezték meg a beszámoló taggyűlés előké­születeinek programját. Jó szervezéssel gondoskodtak ar­ról, hogy a vezetőségi tagok, pártbizalmiak feladataikat pontosan ismerjék, idejében munkához láthassanak. Ez egyik fontos feltétele volt a kollektív munkának, a tag­gyűlés sikerének. A pártve­zetőségek igen színvonalasan dolgoztak. Ez tükröződik a pártcsoportok tevékenységé­ben is, amelyek rendkívül aktívak voltak ebben az idő­szakban. A megyében több mint háromezer pártcsoport­ban 24—25 ezer kommunista (azaz a párttagok 75—82 szá­zaléka) vett részt á taggyűlé­si ... beszámoló összeállításá­ban. i — Ismét bebizonyosodott,- hogy a pártcsoportok jól is­merik és képesek elemezni az őket közvetlenül érintő poli­tikai kérdéseket, és mozgó­sítani tudják a párttagokat, kellő befolyással rendelkez­nek a környezetükben. — A pártcsoportok munká­ja nyomban fellendül, ha a vezetőség megfelelően tájé­koztatja őket, ha rendszere­sen ad nekik feladatot. A pártcsoportok mostani meg­beszélései arra engednek kö­vetkeztetni, hogy az utóbbi időben nagyobb önállóság­gal, aktívabban dolgoztak, befolyásos politikai tényezők­ké váltak környezetükben. — A beszámolók kollektív munkával készültek, nagy érdeklődést váltottak ki. Ez­zel magyarázható, hogy a taggyűléseken a párttagság 87 százaléka megjelent és 26,6 százaléka részt vett a vitában. Több mint ezer idős, a pártmunka alól felmentett elvtárs is eljött a taggyűlés­re. Néhány üzemben gépko­csit küldtek az idős pártta­gokért a kismamákért, s a taggyűlés után haza is vitték őket. Politikai beszámolók — Tartalmasak voltak a be­számolók? — A beszámolók hű tükrét adták a vezetőség, az alap­szervezet négyévi munkájá­nak. Sokoldalúan, igényesen elemezték a helyi munkát. Világosan, egyértelműen ki­mutatták, milyen hatékony­sággal valósultak meg a X. kongresszus határozatai a munkahelyükön, miben kö­vettek el hibát, miben nem kielégítőek az eredmények, s állást foglaltak abban, ho­gyan lehet és kell javítani a munkát. Szeretném hangsú­lyozni: politikai beszámolók hangzottak el, melyek a párt­munka valamennyi terüMét átfogták, és a munkát első­sorban politikai nézőpontból, a párthatározatok végrehaj­tásának tükrében elemezték. — A beszámoló taggyűlések alapján megállapítható-e, hogy az alapszervezetek mun­kájának színvonala emelke­dett£ — A X. kongresszus hatá­rozatának megfelelően az irányító pártszervek sokat tettek azért, hogy az alap- szervezetek a követelmények­nek megfelelően fejlődjenek. A választott testületek, a vá­rosi-járási pártapparátusok dolgozói rendszeresen foglal­koztak az alapszervezeü munkával, közvetlenül áegí- tették őket, igyekeztek elter­jeszteni a pártmunka legjobb módszereit, szinte ott éltek az alapszervezetekben. A párt­apparátus dolgozóit jó mun­kájukért méltán illeti meg az elismerés. A pártvezetőségek munkája átgondoltabb, len­dületesebb volt: politikai irá­nyító-szervező és ellenőrző szerepkörüket a korábbinál jobban töltötték be — ezt mondták róluk a mostani tag­gyűléseken — és ez az egész alapszervezet tevékenységét dinamikusabbá, hatékonyab- bát tette. A vezetőségek kéz­ben tartották az alapszervezet határozatainak végrehajtá­sát, nagyobb követelménye­ket támasztottak a kommu­nistákkal szemben. Az idei beszámoló taggyűlések arról tanúskodnak, hogy az alap­szervezetek ütőképesebbek lettek, munkájuk magasabb színvonalra emelkedett, ami a jövőre nézve igen biztató. — Milyen kérdések körül gyűrűzött a taggyűléseken a vita? — Mint már az előzőekben említettem, a vita nagyon élénk volt, a párttagság csak­nem harminc százaléka szó­lalt fel a taggyűlésen. Reáli­sán, felelősségteljesen mond­tak véleményt, egyetértettek a pártvezetőség beszámolójá­val. Igen sok kommunista foglalkozott felszólalásában a pártélettel. Hangsúlyozták, hogy a vezetőségek még az eddiginél is bátrabban és kö­vetkezetesebben harcoljanak a párthatározatok végrehaj­tásáért. Főként: ne csak a számadás időszakában te­gyék szóvá a hibákat, hanem a napi munkában is szorgal­mazzák azok kijavítását, eré­lyesen lépjenek fel azokkal szemben, akik nem tesznek meg mindent a határozatok megvalósításáért. — Sokhelyütt beszélték a pártcsoportokrói. Néhány pártszervezetben bírálták a vezetőséget amiatt, hogy nem . megfelelően irányítja a oárt- csoportokat, nem segíti elő, hogy jobban működjenek. Ugyanakkor voltak pártbi­zalmiak, akik önkritikusan elismerték, hogy a pártcso­portjuk nem volt öntevé­keny, kezdeményező, munka­helyén nincs elég politikai befolyása — s ezért nem a vezetőséget kell hibáztatni. A vitában a legtöbb alapszer­vezetben jelentőségének meg­felelően került szóba a párt­építés. Volt ahol úgy véle­kedtek, hogy a tagfelvételi munka még nem eléggé tervszerű, nevelésközpontú. A körzeti, illetve a területi párt- szervezetek egy részében azt kérték, az irányító pártszerv gondoskodjon arról, hogy rendszeres és folyamatos tá­jékoztatást kapjanak. Tapassijj latok a nagyüzent&kböl — A nagyüzemek párt- szervezeteiben mik a tapasz­talatok? — Több üzemi taggyűlésért is részt vettem, így hát sze­mélyes élményeim vannak. A nagyüzemekben a munkás­ságra jellemző szervezettség­gel készítetnék elő a beszá­moló taggyűléseket, amelyeken a párttagok 87—89 százaléka vett részt. A megjelenési arány magasabb volt, mint máshol. A taggyűléseken ki­fejezésre jutott: a kommu­nista munkások személyes ügyüknek tekintik a párt ha­tározatainak valóra váltását, felelősséget éreznek a párt politikájáért. Ez tükröződött a beszámolóban és a felszó­lalásokban is. Röviden, tömö­ren mondtak véleményt a gazdasági munkáról, a bri­gádmozgalom helyzetéről, az üzemi demokrácia kérdései­ről. Magatartásukat a tett­re készség jellemezte. Például szóba hozták, hogy a pártmegbízatások nem eléggé konkrétak, kifogásol­ták, hogy a vezetőség egyese­ket túlterhel munkával, má­soknak pedig nincs rendsze­resen feladatuk. Elhangzott olyan vélemény: a pártfe­gyelmet magasabb szintre kell emelni, mert az egvite fontos feltétele annak, hogy a X. és a XI. kongresszus hatá­rozatai hiánytalanul megva­lósuljanak. Sokan hangsú­lyozták: a pártvezetőség még következetesebben érvénye­sítse a párt káderpolitikáját, ne tűrje, hogy jogait bárki megsértse. — Egyes üzemekben bírál­ták a vezetőket, amiért nem támaszkodnak megfelelően a munkások véleményére, ta­pasztalataira, akad akinek a vezetési módszerei kifogásol­hatók. Több felszólaló a mun­káspolitika még hatékonyabb érvényesítéséért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy azt az üzemi élet minden területén érvényesítsék. Cselekvő kiállással — A termelés pártellenőr­zésének javítása is foglalkoz­tatta őket. Elmondották, hogy az üzem- és munkaszervezési intézkedések bevezetése las­san halad, hatékonysága nem kielégítő. Már csak azért sem, mert a munkások ta­pasztalatait nem vették fi­gyelembe. Felvetődött az is, hogy a jói dolgozó munkások nagyobb megbecsülést kapja­nak, akik pedig adósak a kö­zösségnek, érezzék is meg an­nak hátrányait. A példákat sorolhatnám tovább is. Mi a közös vonása a nagyüzemek­ben megtartott beszámoló taggyűléseknek? Az, hogy a párttagság fokozottabb kö­vetelményt támaszt önmagá­val és a pártvezetőséggel szemben azért, hogy a párt politikája, határozatai teljes egészében megvalósuljanak. Kiálltak a párt politikája mellett, kifejezve, hogy min­den áldozatot meghoznak azért, hogy ez a bevált politi­ka érvényesüljön, a párt és a munkásosztály vezető sze­repe tovább erősödjön. — Milyen főbb következte­tések vonhatók le a beszá­moló taggyűlések alapján? — Nézetem szerint a beszámoló taggyűlések betöltötték hivatásukat, jelentős állomásai voltak a XI. kongresszusra való felkészülésnek. A beszámolókban reálisan tükröződött a pártszervezetek négyévi tevékenysége. A taggyűlések aktívak voltak, mindenütt a tenniakarás, a munka további javításá­nak szándéka nyilvánult meg. Bár még néhány alapszerve­zetben csak a héten tartják meg a taggyűlést — úgy gondolom már elmondható, hogy ez a kiemelkedően fontos politikai ak­ció jól sikerült a megyében. A beszámoló taggyűlésekkel azon­ban nem ért véget a XI. kongresszusra való felkészülés. Az alapszervezetekben megválasztották a januári vezetőségvá­lasztó taggyűlések tisztségviselőit. A jelölőbizottságok már munkához láttak és a következő hetekben valamennyi párt­taggal beszélgetnek majd. Bízunk benne, hogy a megye 1004 pártalapsjzervezetében a kommunisták a mostanihoz hasonló felelősséggel készítik elő és tartják meg a vezetőség választó taggyűlést. Ezektől azt reméljük, hogy újabb lendületet ad­nak a munkának. így lesz teljes és a XI. kongresszushoz mél­tó a pártéletnek ez a kiemelkedő, felemelő eseménysorozata, 11 f'ábíáa Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents