Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

1374. december S.

SZOLFOK MEGYEI NÉPLAP

a

Az első 45 perc a katedrán

Á pedagógusok életében az

egyik legemlékezetesebb esemény az első óra megtartása. Még félig diákként, a tanári asztal egyik oldaléról átkerülve a másikra mint tanárok Alinak a gyerekek előtt.

A Jászberényi Tanítóképzőben a második év első félévében kerül sor először tanítási gyakorlatra az intézet gyakorló iskoláiéban.

— A becsengetés utáni első percékben voltam a leg- izgatottabb. Ott álltam az érdeklődő, kedves gyermek- szemek tekintetének középpontjában. Mindannyian rám figyeltek, a szavaimra vár - tak. Az első mondatok után, mikor láttam, hoev a tanulók éppen úgy viselkednek, mintha a megszokott tanítójuk lennék. már nvugodt voltam, s az egész óra végül is most már nagyon kellemes emlék maradt — mondja Csikó Gabriella, aki csoporttársai közül elsőnek tanított.

— Az órára való felkészülés komoly és nehéz feladat. Milyen teendőket kell elvégezni a tanítást megelőzően?

— Részletes tervezetet írunk. Ebben fel kell tüntetni, hogy milyen nevelési és oktatási feladatokat akarunk megvalósítani, milyen módszerekkel. Továbbá szerepelni kell az órán elhangzó összes kérdésnek is. A tervezetet használhatjuk tanítás közben. ígv a tanár legfőbb segédeszköze — tájékoztat Csörgő Anna. aki negyedik osztályban tartott, olvasás órát.

— Az óra megtervezése a felkészülésnek csak írásbeli része. Ezenkívül még elolvassuk a szakirodalom megfelelő fejezeteit, s azt is jó tudni, hogy a tanulóknak már milyen ismereteik vannak a témával kapcsolatban, mire lehet „építeni”. Ezért többször is ellátogatunk a gyakorló iskolába ismerkedni a gyerekekkel, illetve a tudásszintjükkel — kapcsolódik a beszélgetésbe Béres Endre. — Én otthon Jász- dózsán „próba” órát is tartottam. Ugyanazt az az anyagot tanítottam, mint itt, az

„a” hangot és betűt az első

osztályban.

— Melyik volt sikeresebb?

— Az első. amit otthon tartottam jobb volt. Talán azért, mert azokat a gyerekeket jobban ismerem, otthon éreztem magam, felsza- badultabb voltam. Itt a gyakorlóban a csoporttársak és a szakvezető tanár is bent vannak az osztályban. Mindé - lépésre, minden mondatra jobban kell ügyelni, mert utána közösen megbeszéljük a látottakat.

— Jó az. hogy van a 'tanítás után egy óra, amikor részletesen megvitatjuk a hibákat, kiemeljük a jó módszereket. tanácsokat adunk egymásnak. Aki csak szemlélő, jobban látja, hogy mi volt jó és mi nem — szól közbe Csikó Gabriella. — Rendesen fel kell készülnünk hivatásunkra mind az elméletben, mind a gyakorlatban. hiszen egész életünkben ezt fogjuk csinálni.

T. G.

A kémények nem nőnek az égig

„Kéményseprőt látok, — szerencsét találok” — ha látok. Kevesen vannak. Szolnok megyében hetven kéményseprő dolgozik és tíz éve annak, hogy utoljára ipari tanulónak jelentkezett egy fiú. Még nagyapám meséiből tudom, milyen becsülete volt régen a kéményseprőnek. Ide kívánkozik egy sóhaj, amely sokszor elhangzik a Kéményseprő Vállalatnál; — Hol van az ma már?!

Az ellentmondás

— Hol van az ma már? — kérdeztem Böjti János igazgatótól.

— Elmúlt... A technika fejlődése nem kerülte el ezt a szakmát sem. Bevonult a „kéményseprő tudatba” egy csomó új fogalom: harmatpont mérés, nyomásmérés, műszeres vizsgálat. Több mint százezer forintért műszereket vettünk, s ezzel egy új szolgáltatást vezettünk be. Ehhez a munkához azonban legalább technikusi végzettség kell. Azt akarjuk, hogy mindenhol tökéletesen tüzeljenek, s kevesebb gáz, vágy- füst kerüljön a levegőbe.

— Ez azt jelenti, hogy a kormos fekete ruhát fölváltja a kék köpeny?

— Egyelőre szó sincs ilyesmiről. S. ez a legnagyobb ellentmondás 4 mi életünkben. A műszeres szolgálat csak 10 százalékát teszi ki a munkának, a hagyományos kéményseprés pedig S0 éve mit sem változott, a munkamódszerek, a kotrókefék, a golyók, s a vele járó korom, mind megmaradtak.

— Egyre kevesebb a létszám. Miért van ez? Hová lett a kéményseprő szakma becsülete?

— Nagyon kevesen lörmek hozzánk Tatán szégyenük a fiatalok a „kormost” — így nevezik a kéményseprők viseletét — pedig mindent megteszünk a szakma népszerűsítéséért Egy közepes képességű ipari tanuló 570

forint ösztöndíjat kap ma

nálunk. A dolgozóink munkaruhát kapnak — amelyet kéthetenként tisztítunk, biztosítjuk nekik a munka előtti és utáni tisztálkodási le-' hetőséget. A keresetük sem rossz... És nem jönnek,..

A muuka dicsérete

Több millió kéményt tisztított' meg Kengyel 'Mátyás, aki 35 éve dolgozik a szakmában;

— Kettő voltam én egész életemben: gyerek, meg kéményseprő. Tizenhat éves koromban mentem el ta- noncnak.

— Ez a munka piszokkal jár. az emberek nem szeretik, ha kormos lesz a lakás. Sok szemrehányást kapott a S5 év alatt?

— Meg lehet azt tisztán is csinálni, és ilyenkor nincs reklamáció Csak szív kell hozzá, s akkor már várnak is bennünket. Kéményseprő, postás, újságkihordó — majdhogynem családtagnak számít. Soha nem szégyelltem a „kormost” viselni, és szépnek tartom a munkámat.

— Megjelentek a műszerek a szakmában ...

— Véleményem szerint, amíg egyszintes ház lesz. addig szükség van a „stósz”- >efére. a nyírfa seprőre és a két kezünkre. Nem féltem én magunkat a műszerektől, mert ahhoz is emberek kellenek.

Kormosban”

anvagiapan

Pál József, S2 utolsó ipari tanulók egyike. Tíz éve szakmunkás. Az ..anyagiakról” beszélgettünk. Fiatalember, gyerekei vannak, és családi házat épít. ■. Kell a pénz...

— Mennyiért tisztítanak meg egy kéményt?

— Típustól függően 15— 20 forintért, és teljesítményben dolgozunk.

— Naponta hánnyal végeznek?

— Átlagban 100—120-szal. Van egy előírás, amely szerint tűzrendészet! okok miatt a kéményeket típusuknak megfelelően havonként egyszer vagy kétszer tisztítani kell. Általában azért kerülünk összeütközésbe a lakókkal, mert ezt soknak tartják., Ha nem végezzük el a munkát. éri akkor is ki kell fizetniük. De hát ez a rendelet... S. az ő érdeküket szolgálja.

— Csak a kijelölt munkáltat végzik el?

— Nem... Gyakran eldugul egy-egv füstjárat, vagy felgyülemlik a korom. Ilyenkor szólnak és házhoz megyünk. De vég2ü«k ipari munkákat is, például kazánokat is tisztítunk.

— Nem a korom, ami kényelmetlen nekünk, hanem az időbeosztás. Sok munkát, csak kora hajnalban, vagy késő este tudunk elvégezni. S ez érthető, az iskolák, vagy kórházak esetében. De. van olyan ház, ahová négyszer- ötszőr kell visszamenni, s ha meglátnak bennünket, már be is csukódik a kapu ' — előttünk. Nagyobb megértés kellene a lakók részéről.

Néhány adat: a megyében 275 ezer kémény van. Ez a rendeleteknek megfelelően egymillió 240 ezer söprést igényel évente, s még hozzájönnek a kiegészítő munkái latok: a kiégetés és a füsttömörség vizsgálat Ezt ielen- leg hetven ember végzi. Kevesen vannak, megértésre és utánpótlásra várnak.

Hajnal József

Jókai

kiadványok'

Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Jókai emlékbizottsággal együtt jövő februárjában három kiadványt jelentet meg: Jókai Mór Budapestjét, Jókai életművének bibliográfiáját, valamint egy dokumentumgyűjteményt, amelyet a közművelődési könyvtárak kiállítási anyagaként is használhatnak.

Öt nyelven tájékoztak

A hortobágyi nemzeti park igazgató tanácsának felügyeletével a csárdával szemközti területen épül a hortobágyi körszín. A negyven méter átmérőjű, köralakú épületben színes felvételeken, tablókon, eredeti kiállítási anyagon nutatják be a puszta történetét. megváltozott világát és mai életét. Öt nyelvű feliratok és állandó diafilm vetítések segítik a idegeneket a pusztái értékek megismerésében. A tervek szerint a hortobágyi körszín még ez év , végén elkészül

Korok és kórusok

Az európai kórusművészet ezeréves történetéről ad áttekintést a Korok és kórusok címmel meghirdetett sorozat, december 13-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztálya zenei szakcsoportjának rendezésében. A hét részből álló előadás-sorozat egy-egv jelentős zene! korszak életét, kórusirodalmának remekeit mutatja be, s egyúttal lehetőséget teremt & közreműködő kamarakórusok sajátos arculatának felvillantására is.

Ssolnohi Téli Tárlat

Nagy István; Napkeleti bölcsek

Ma nyílik a megyei képzőművészek szokásos évi téli tárlata a Damjanich múzeum kiállítóhelyiségében. A bemutató anyaga színvonalas, több a kiállító művészek anyagában h vissza-vissza vonzó mű, mint amit tőlük általában az utóbbi évek tárlatain láttunk.

A jelenleg a telepen dolgozó művészek között ott láthatjuk az utóbbi években a samott anyagának bűvöletében dolgozó Nagy István. Napkeleti bölcsek munkáját. Az ízes plasztikáiról, szívet melengető állatszobrairól ismert művész az utóbbi években erősen vonzódik a népi formavilágból induló fali plasztika, a játékos-me- seszerű ábrázolás figurális és reliefben megoldott problémái iránt. Együtt kellene egyszer már látni ezirányú tevékenységét ahhoz, hogy a művész szándéka teljességében hitessék, s az az öröm. ami alkotásainak létrejöttekor fűti. közönségéhez is utat találjon. Simon Ferenc „Család” című lemezdombo- rítása terv szerint a jászberényi házasságkötő' terem falát fogja díszíteni. A kompozíció őrzi a művész korábbi hasonló technikájú műveinek legjobb kvalitásait, esztétikai előnyeit. Jól illeszkedik a figurák sommázott megfogalmazása a repülő madarak ívének könnyedségéhez. Fehérmárvínv torzója klasszikus vonalaival emeli a tárlat színvonalát.

A zuglói Szolnok park állatfigurájának eredeti elképzelését is láthatjuk Szabó Lászlótól a Budapestre kerülő különálló állatfigura mellett. A pásztor mellé komponált birkanyáj mutatja, hogy mennyivel teljesebb lenne, ha a lehetőségek az eredeti elképzelés megvalósítására is módot adtak volna. S még egy tanulság: Szolnok megyében is elkelne egy hasonló témájú mű. például a Hortobágy 'kapujánál, Nágyivánon. Az. önálló kiállításán sokak által megszeretett Papi Lajos munkái közül most csak egy kőből

kibomló ízes-magyar fejet láthatunk, a Szabolcs vezért.

Chiovini Ferenc munkái, különösen a két kisebb méretű Tisza és a Tanyán a művész örök frissességéről, közvetlen környezetünk ma is eleven látásáról tanúskodnak. S egyben arról is: milyen élvezetet adhat az ismert táj, a fejlődés lassan őrölte régi városrészek, munkafolyamatok, tanyák, a gépek lassan kiszorította ökrök, Ibvalc emlékezetünkben őrzött motívumainak képbe komponált látványa. Ugyanígy idézi fel számunkra a természet szinpompájának ezernyi rezdülését, a lombok, levelek, fényben-árnyékban fürdő házfalak, egy kerti pad formájában napszakonként változó, s ezért állandóan mozgásban levő szinél- ményét Fazekas Magdolna. A művész két képén is bizonyítja érzékeny kötődését a portré iránt; mindkét fej gazdag színátmenetekkel, plasztikus mozgalmassággal

vall a modell belső életéről is. A megyei bemutató három jászberényi résztvevője; Benke László, Sáros András és Vuic s István. Munkáikban a Zagyva, egy-egv falusi részlet, egy tanya fehér fala. az Alföld sík .át- ványánalc képi visszaadására törekedtek.

Elvontabb formákkal, hang- sályozottabb konstrukcióval fogalmaz tájat, alakot Béré- nyi Ferenc. Míg nála az erős kontúrral határolt, színben elváló forma a domináns, addig Baranya Sándor munkáinál a szélesen hömn gő Színek uralkodnak. Bargnyó expresszív hevülete. sodró színáradata mellett Meg-,yc:s László képeinek intim líra»— sága ragad meg. A termeszét szeretetéből. hosszas figyeléséből. átéiéséb'ől fakadnak munkái.

A tárlat anyaga Bényi László hasonló alapállás, 51, művészi felfogásból fogant munkáival egészül ki.

Egri Mária

Táncház? Tánciskola? Folklór köze ont?

A Fővárosi Művelődési Központban történt: a Sebő—Halmós együttes muzsikált. énekelt, s a közönség

— főleg tizenévesek — táncölni kezdett Ez a vidám jelenet adta az alapötletet: a fiatalok számára táncházakat kellene létesíteni.

Már az első kísérletek naav sikert hoztak, az egyhangú beat-ritmusból „kiábrándult” fiúk, lányok nagy örömmel tanulták meg nagyszüleik táncait Azóta igen népszerűek a táncházak Sátoraljaújhelyen. S2ekszárdon. Székesfehérváron és a Z' or$2ág más városaiban.

Ilyen előzmények után kértük Cseppentő Miklóst. a megyei művelődési központ igazgatóját és Várhelyi Lajost. a Tisza Táncegyüttes művészeti vezetőjét, hogy ismertessék a Szolnokon létesülő táncház terveit

—» Mi tulajdonképpen cV'on folklór centrumot szeretnénk csinálni — mondotta Cseppentő Miklós —, ahol a fiatalok a bevezetett táncrend alapján táncolhatnak. — miután ezt a táncrendet megtanulták.

— Tehát — mondjuk így

— a táncház „előszobája” egy olyan tánciskola, ahol a fiatalok néptáncot tanulnak, majd azt követi az össztánc.

«— Valahogy így. de mégis többről van szó: azt szeretnénk, ha a táncház programjába szervesen illeszkednének a különböző népművészeti kiállítások, pávakö- rök. hangszeres szólisták, bemutatói.

— A házigazda a Tisza Táncegyüttes lesz?

— Szervezetileg nem az együttesre épül a táncház, de az kétségtelen, hogy táncosainkra hárul a feladat, hogy bevezessék a táncrendet. mert...

— Ne haragudjék kedves Várhelyi Lajos, hogy félbeszakítom a mondatát, de jő lenne tudni, hogy milyen táncrendre gondolnak.

— Minden néprajzi egységnek megvolt — többé kevésbé tisztán — a maga sajátos táncrendje, vagyis, hogy mit. hogyan és milyen sorrendben táncoltak. Így a Jászságnak is. a Kunságnak is... De elképzelhető ez is. hogy először a széki táncrendet vezetjük be. mivel az lényegesen egyszerűbb.

— Mikor és hol „nyit” & táncház?

— Januárban, e megyei művelődési központ szolnoki Komarov termében.

_ M _

M

úzeumi tervek Ipari kiatltiá?

a karcagi szélmalomban

A napokban fejeződött be a karcagi Györffv Tst/iri Nagykun Muzeum 1 millió 200 ezer forint értékű felújítása, s az úi köntösbe öltözött épület vezetői máris új terveket szőttek.

Tájházat rendeznek rri- '<á be, amelyben a XVIII. század eleji, a XIX. század c’.ső és utolsó évtizedeinek kar:a- g; vonatkozású fazekas, air- művészeti és mezőgazdasági tárgyait mutatják be. Helyreállítják 400 ezer forintos beruházással az ötlyukú HA- dör-hidat. Idegenforgalmi látványosság lesz a szélmalom, amelynek felső résiében malomipari kiállítást reniez- nek be. £ három létesítmény a Nemzeti park karcagi bázisa lesz.

A megszépült múzeumban há2i muisikasorozatot ind nak. Egv-egv összejövetelen az egyes korok, irányzatok zenei műveit mutatják be összekapcsolva irodalmi alkotásokkal- A felszabadulás 30. évfordulódra jelenik meg a karcagi krón'ka, amelv a város két világháború kő2ötti történetét öil- gözza fel. Folytatódik a Nagykunsági füzetek jorczat számainak összeállítása, illetve kiadása. A soron következő füzet Gvőrífv emléksz lm lesz. amelvnek an.vagát » múzeum névadód tiszteletére december 10-én rendezendő emlékülés szolgáltat-'*. Ezen a? ünnepségen elírások hangzanak maid el a rendkívül sokoldalú Győ'"y Istvánról, s felavatják * múzeum falán elhelyezett Győrffyt ábrázoló dombnr- művet. amely Pap’ LfSs szobrászművész alkotása-