Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
1974. december S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára Az irányelvek bevezetőben rámutatnak: A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát. végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt: ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján. Hazánkban érvényesült a párt. a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv. intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelő- munka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el, amikor a tőkés világban felgyorsult infláció, a magasra szökött fűtő- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a társadalmi cselekvést. Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, békeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit. 1. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető feladatai változatlanok: aktív hozzájárulás szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosításához. Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés felé. Ebben meghatározó szerepe van a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés Szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetközi enyhülés fontos tényezője a Szovjetunió és az amerikai Egyesült Államok viszonyának javulása, kétoldalú kapcsolataik fejlődése. A szocialista országok — növekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági hatalmukkal — mind nagyobb mértékben hatnak az emberiség sorsának alakulására. A kapitalista rendszer általános válsága mélyülőben van. Eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista _ országoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrott- sága — hangsúlyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s támogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a haladó rendszerű fejlődő országokkal. Az európai biztonság megteremtésének jelentőségéről szólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk * biztonsági és együttműködési értekezlet munkáját, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenységet, a íeswerkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. Hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. II. A társadalmi viszonyok <ovábbfejle«ízté§éri>l Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal e!_ népgazdaságunkban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban lévő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi' szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvénveinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. A társadalom osztályszerkezetének változásairól a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 53 százaléka munkás. 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségi-alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály politikai öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus között is tovább nőtt; derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják, majd aláhúzza: a soron lévő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepé a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell a munkásosztály politikai felvér- tezettségét, közéleti aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialista brigádmozgalom. A munkásosztály vezető szerepe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; mindenekelőtt pártunk marxista—leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelkedett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön a marxizmus—leninizmus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amely tartalmában gazdagodik. A szocialista építőmunka folyamatában egyre Szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden, alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szocialista állam népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának növelésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszközeik gyarapodjanak és azokat célirányosan használják fel. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiden tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gazdasági munka párt ellenőrzésében, a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében. A szak- szervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok fel- használásával alakítsák ki. Általánossá kell tenni a fizikát dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. Olyan belső elszámolási rendszer ki- alakítiása szükséges, amely a dolgozók számára pontosabb áttekintést nyújt a termelés kérdéseiről és világossá tesz' a tei- jesítmenyek szerinti részesedés mértékét Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzem? demokrácia meglevő fórumaira: több érdemi ügyet teriesz- szunk elejuk. A szakszervezetek szervezzék meg a munkás- gyű éseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendIII, A gazdasági építőinunka feladatai-r. népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV, ötéves tervbe' meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságiéi közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emel’ kedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszín- vonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoztuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a tervtörvényt. az irányítási rendszer továbbfejlődött, javult s tervszerűség. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kel! biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33—35. az építőipari termelés 35—37. a’mezőgazdasági termelés 16—IS százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránvs 75—73 százalék legven. A népgazdaság két fő ágát. az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőtelesebb növelésére alapozzak. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egy-két évben, főképpen a nemzetközi tőkés mononóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és ener- giaproblém* nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban lejátszódó folyamatoktól Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyártmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; figyelmünket az előttünk álló időszakban a tömegközlekedésre összpontosítjuk. A nagyvárosokban a tömegközlekedés javítását a járműpark korszerűsítésével, a fővárosban a gyorsközlekedés — elsősorban a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett. ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban felelienek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt, A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a Központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére. az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban thal és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk: működését javítjuk. Arra törekszünk, hoffv a szabályozók hatékonyabban alkalmazkodjanak a különböző területek konkrét feltételeihez. Javítani kell a nagy értékű berendezésekkel fölszerelt ipari nagyvállalatok gazdálkodási feltételeit A szocialista világpiacra támaszkodva, objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell. hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban biztosítja az életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudornánvos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Részt veszünk nyers- és alao- anyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetéin vállalatok létesítésében. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat: fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termel ékenv«á«4ne!c növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a ter- melőfolvamatok korszerűsítését, gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerőgazdálkodást Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munka- szervezésben. amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. 1%. Élefsasínvonalj siocmlpolitlkai felad a fok Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egv főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik, népünk lobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él. mint bármikor ezelőtt. Az életkörülménvek javulásához a munkaidőcsökkentés is hozzájárult, számottevően növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segélv összege, nőtt az átlag nyugdíj, s az egészséeüsvi ellátás, a társadalombiztosítás ma már minden állampolgárra kiterjed. Az V. ötéves terv során a reáüövedelera 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelemszabálvokkal biztosítani kell a ló munka megérdemelt anvagi elismerését, A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Következetesebben kell érvényesíteni az egvenlő munkáért eevenlS bér elvét. ígv szüntetve meg a nők és a férfiak keresetében még meglevő különbségeket is. A lakosságot több. jobb. választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el. s gondoskodunk arról, hogy elesendő olcsó fogyasztási cikk legven. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshrivzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális, feladatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s s lövőben Is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és családiház-épííésh (folytatás a A McäanJ) I
