Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

1ST4. december S. SZOLWK MEGTE1 NÉPLAP Kettő helyett egy Egyesülnek az ipari szövetkezetek Tiszaíöldváron-'iszaföldvárí Építő-, Vasipari és Szolgáltató Szövet­kezet... Nem tévedés, bár ilyen . nevű ipari szövetkezet még nincs a megyében. Tíszaíöldvár építő, valamint ve­gyesipari szövetkezetének tagsága a nyár végén döntött az egyesülésről, a közös szövetkezet létrehozásáról. Az együt­tes gazdálkodás első napja 1975. január 1. Mindkét helyen az egyesülés előkészületeiről kérdeztem az elnököket Benkó László, a tiszaföld- vári Vegyesipari Szövetkezet elnöke: — Régóta érlelődött a .gondolat, hogy a két kis szövetkezet termelési erejét, évenkénti csekély fejlesztési alapját egyesíteni kellene. A két gázdaság profilja közel áll egymáshoz, hiszen mi is az építőipari vállalatoknak, szövetkezeteknek dolgozunk. Termelési értékünk felét az énületekhez gyártott vasszer­kezeti elemek jelentik. Gyár­tottunk már fém ablakkere­teket a BVM szolnoki gyá­rának. a megyei építőipari vállalatnak —. azonban a szomszéd szövetkezetig rit­kán jutottak el termékeink. Palágy! Ferenc, a tisza- töldvári Építőipari Szövet­kezet elnöke: — Jelenleg az egyesülést készítjük elő mindkét helyen. A két szö­vetkezet tagságának közös határozata alapján az új ve­zetőséget választó, a szövet­kezet további terveit megha­tározó - taggyűlést december >>-ig meg kell tartani. Kedvezőbb gazdálkodási eredményt az elmúlt évek­ben, kétségkívül a vegyes­ipari szövetkezet ért el. Kosz- szú éveken keresztül S—9 millió forint körül állandó­sult a. termelési érték. De ez évek óta változatlan, fejlő­désre aiig-alig lehetett szá­mítani. B. L.S — A mostani gaz­dálkodási lehetőségeinkkel szinte kilátástalannak tűnt a nagyobb termelési érték el­érése. A közepes eredmé­nyekbe beletörődtek tagja­ink. s a közgyűlés is csak hosszú vita. a több hónapig tartó „győzködés” eredmé­nyeként minimális szavazat- többséggel foglalt állást az egyesülés mellett P. F.: — Nálunk csaknem mindenki a közös gazdálko­dás mellett volt a? egyesü­lésre adta le voksát. Igaz, hogy szövetkezetünk eredmé­nyei nem olyan stabilak, mint a „vegyesiparié”, de az utóbbi esztendőkben a terve­zettnek megfelelően javult a termelési eredmény. Tavaly már 19 millió forint volt a termelési érték, az idén pe­dig a tervezettnél valamivel több, 21 millió forintos tel­jesítés várható. Lakásokat újítunk fel Szolnokon, Szan- daszöllősön és a szajoli, martfűi óvoda szakipari mun­káját is mi vállaltuk. Mindkét szövetkezetben a megyei átlagnál jóval na­gyobb a lakossági szolgálta­tás értéke. Az építőipari szö­vetkezet évente 600 kisebb- nagyobb építési munkát vál­lal, amelyeknek zöme la­kásfelújítás, karbantartás. A vegyesipari szövetkezetben — a névhez illően — a fodrá­szoktól kezdve az órásokig még 6—8 szakma található. A kevésbé gazdaságos szol­gáltatások mellett jó néhány előnyös dolgot is visznek a „házasságba” a szövetkeze­tek. B. L.S — A? idén 3 millió forintos költséggel elkészült az új szerelőcsarnokunk, ahol a vasszerkezeti részlegünk kapott helyet. Ugyancsak a központban, a jövő év jú­niusában fejeződik be az autószerviz felújítása. •P. F.: — Míg a vegyes­ipari szövetkezet műhelyek­kel van jobban felszerelve, addig nekünk a gépeink, a berendezéseink jobbak, és va­lószínűleg a közös szövetke­zet székháza is a mi volt irodánk lesz. Tiszaföldváron több mint 20 éve, hogy egymás mellett dolgozik a két ipari szövetkezet A két „szomszédvárat" csak a kerítés és ellentét képzeletbeli, de annál erősebb fala választotta el egymástól. Most mindkettőt felszámol­ják 1975. január elsejétől a két ipari szövetkezet tagsága a közös utat választotta. H L. carbeaartőségbe. A kockás papírlapon 62 aláírás, A so­rok egy kisközség lakóinak kérését tolmácsolják Tiszaburán három élelmi­szerbolt ‘látja el a lakossá­gét Egyik közülük ^ karcagi Sütőipari Vállalat 110-es szá­mú boltig. Szaréinek ott vá­sárolni az asszonyok, -hiszen, mindent megvehetnek egy helyen. Bőséges választékot tartanak élelmiszerekből. & bolt vezetője, vérbeli keres­kedő- Ha megjelenik valami újdonság, a tiszaburai kis­boltban néhány táp ' múlva már kapható. Három hónap j* kellemet­len, hír kapott (szárnyra: a ííftjés számú -, bolttól meg- vdngálf az élelmiszerék áru­sításénak jogát, . és ezután csak tejet kenyeret lehet majd venni, az egész köz­ség háborgott .--- keli a bolt hiszen ha négy volna, az is kevés lenne. Asszonyokból „verbuválódott” küldöttség ment a községi tanácshoz, sokan felszólaltak a tanács­ülésen, Levelet írtak a tisza­füredi Járási Hivatalhoz, se­gítséget kértek a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­tól is. A jogos kérés meghallga­tásra- talált. Alig telt el két hónap, az ügyet elintézték. A tiszaburaiak megelégedé­sére- a bolt továbbra is meg­marad olyannak, amilyen ré­gen volt­Áz ügv végére gvorsan pontot tettek. Ném született számtalan határozat, hefn sokasodtak, az akták. Csak az történt, amit egy község is akart, Tegnap délelőtt a Magyar Hidrológiai Társaság szolno­ki szervezete. 3 Középtisaa- vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Jogász Szövet­ség Szolnok megyei Szerve­zete rend&zéseben Szolnokon, a TVM-ben „a vízvédelem szabályozó rendszere és & •vállalati magatartás” címmel egész napos ankétet tartott melyen a környezetvédelem több kérdését tárgyalták meg. A meghívott vendégek közt volt dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese és dr. Bere.czki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. A Szolnok megye csaknem egész területéért „felelős” Kö2éptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ellenőrizte vi­zekbe évente 3800 topna szerves szennyezőanyag, 15 tonna méreganyag és 45 'ton­na olaj kerül. Nem túlzottan vigasztaló ez a ténv még annak ismeretében sem, hogy a jelenleg érvényben lévő vízü|yiTÍ0Si rendelkezések értelmében a szennyvizet ki- bocaájtó üzemek nagy. össze­gű bírságokat fizetnek, £ e bírságrendsze- nélkül a szennyezettség ennek több­szöröse lenne. Vízvédelmünk mintegy százharminc éve® múltra te­kint vissza, s a mai jogsza-. bályok támogatta módszere­ink világviszonylatban is ki- emelkedőek. mégis az a fur­csa helyzet állt elő, hogv a szennyvíztisztítási kötelezett­ségről szóló több mint húsz éves minisztertanácsi rende­let és az azóta hozott — és. közben lejárt — végrehajtá­si utasítás sem hozott meg­felelő eredményt. Ma sincs mnínden üzemnek megfelelő — sőt semmilyen! — szenny­víztisztító berendezése, s a nagy összegekkel felemelt bírságok mellett is „megéri” inkább a büntetést fíjptni, mint tiszti tó berendezési épí­teni. Ennek érzékeltetésére ifimét számadat: egy köbmé­ter szennyvízért S3, fillér büntetést fizettek 1972-ben a „bűnösök” (1971-ben még csak 46 fillért), ugyanakkor ennek a tisztítása 2—S fo­rintba kerüli volna-. Nem kell hozzá közgazdásznak lenni, hogy megértsük, miért döntenek a bírság mellett a viUalatok- De tegyük hozzá: azok a vállalatok amelyek a bioszféra védelme helyett csak a gazdaság; mulatók ápolását tartják szem előtt. Az, -hogy a környezetvéde­lem mennyire szívügye egv üzemnek vagy vállalatnak, ma még nem annyira a iogi- gazdaságj kényszerítés (az előbbi példa is igazolta), mint inkább a felelős válla­lati magatartás függvénye. Szerencsére megyénkben or­szágos példaként Is állítható jó kezdeményezések szület­tek több üzemben. Ezek közt is élen jár a Tiszámén.tj Ve­gyiművek, amely a folyama­tosan bevezetett korszerűbb, kevasebb szennyvizet adó technológiák bevezetése mel­lett a szennyvíztisztító be­rendezés építésére is nagy összegeket, áldoz. Hasonlóan a Cukorgyár, $ Pannónia Sz&rmefeldolvozó Vállalat kunszentmártöai gyáregysé­ge, vagv TörökszentmikJóeon a Finommechanikai Vállalat 2-es számú gyáregysége is 16 példát szolgáltat az ipari szennyvizek tisztítására telt erőfeszítésekhez. Ugyancsak figyelemre méltó a rákóczi- falvl—szajoli Rákóczi Tsz- nek aa a törekvése, hogv a szakosított szarvasmarhateleo szennyvizét öntözésre fel­használják. Jő kezdeményezések már születtek a megyében, de ev még nem minden — a 3800 tonna szennvézőanyag azjért még bekerült a folyókba ... Többek közt erre figyelmez­tetett a Szolnokon reuáezefct Sílipét­Beszámoló taggyűlésekről jelentjük önállóan és felelősséggel Compack telep, Tiszarofí A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroí- íi telepe öt évvel ezelőtt, 1969- gen alakult. A pártalap- szervezet egy évvel később, 1970- ben jött létre, de az el­ső taggyűlésen mindössze he­ten vettek részt. Négy év el­telt, s most a végzett mun­káról már huszonöt kommu­nista előtt számolt be' Szik­szó Bálihtné, az alapszerve- zat titkára. Az üzemben négy év alatt tizenkét párttagot vettek fel, s közülük ötöt a KlSZ-szer- vezet ajánlásával. A tísza- roffi Compack joggal büsz­ke ifjúkommunistáira, bár a szervezet létszáma kicsi: nyolcvanöt fiatalból mind­össze huszonöt KISZ-tag. A munkahelyi élet szinte valamennyi területén élen­járnak a kommunisták. Kö­Sülük kerülnek ki a szocia­lista versenymozgalom leg­lelkesebbjei, rendszeresen végeznek társadalmi munkát, szinte mindegyikük tanul, vagy tanulni szeretne. Marxista—leninista középis­kolába, gimnáziumba, álta­lános iskolába járnak az alapszervezet tagjai, de ugyanilyen népszerűek a ,,hézi" oktatási formák is. Évről-évre több hallgatója van a KISZ- és a szakszer­vezeti politikai oktatásnak, közkedvelt a politikai vita­kör. Furcsa, de az egyik leg­nagyobb gondot éppen az okozza Tiszaroffon: hogy le­hetne valamennyi tanulási igényt sikerrel kielégíteni. A Compack .évek óta ki-, váló vállalat, s ebben a tű szaroííi üzemnek jelentős szerepe van. A hét szociális­ta brigád ez évi többletvál­lalása például megközelíti az egymillió forintot... Önálló­an és felelősséggel dolgoznak tehát Tiszaroffon, s mint a beszámolóban elhangzott: er­re a közösségre' nyugodtan bízhatnak nagyobb feladatot is. A hozzászólások elsősor­ban a jövő feladataival fog­lalkoztak Szó esett a párt­csoportok munkájáról, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségekről, a takarékos­kodás fontosságáról, s a tájé­koztatás hiányosságairól. „A? első négy év eredmé­nye biztató” —- hangzott el összegzésként. .„A megkezdett úton keli járnunk, de hatá­rozottabban, céltudatosabban az eddigieknél”. a, o. Fártg^erileii érvelve, világos fejjel ítélve Tiszaderzs, Kossuth Tsz A tíszaderzsí Kossuth Tsz pártszervezetének beszámoló taggyűlése ellentmondások­kal terhes, pártvizsgálatot kiváltó időszak után ült ösz- sze. Olyan körülmények kö­zött, amilyenek akkor lehet­nek, amikor a pártszerve­zetnek csak megbízott titká­ra van, a gazdasági vezető­gárda korántsem teljes, jo­gos bírálatok érik tevékeny­ségét. s mindebből érthetően gazdasági jellegű gondokkal küzd a szövetkezet. Korántsem végzetes és ki- javíthatalan, de halasztást semmiképpen nem tűrő hi­bákról van szó mind a párt­munkában, mind a gazdasági vezetők tevékenységében. A Kossuth Tsz-ben vitathatat­lan a fejlődés, — például 80 forintról 110-re emelkedett az' égy napi' munka értéke, -L de a- környéken tapasztal­ható általános fejlődés és korszerűsödés átlagát tekint­ve lemaradtak a derzsiek. Jogosan sérelmezték ezt a taggyűlésen a pártszerve­zet tagjai Hogyan képzelhető el ked­vező változás a gazdasági és a pártmunkában egyaránt? — ez volt a központi kér­dés. A jövő ío«'",'-^-'tatta leginkább a párttagokat. — A tsz jó területi adott­ságait kihasználva kell bol­dogulásra vinni az itteni embereket, — fejtegette egyi­kük. — Mi kell ehhez? Olyan gazdasági vezetésre van szükség, amely érvek, szá­mok, tények, józan megfon­tolás alánján dönt, nem pe­dig szubjektív alapon. Sum- más volt az ítélet: a mosta­ni gazdasági vezetés erre nem képes. Többen indokolták azt is, hogy miért nem. Részben azért',' mert különböző posz­tok — így az elnökhelyette­si, a személyzeti, stb —• nin­csenek betöltve, másrészt azért, mert a kellő ismeretek hiánya és örökös torzsalko­dás jellemez néhányat a ve­zetők közül. — A határoza­tok semmibevételéért senkit sem állított a sarkára a vezetőség, ezért is hibázta­tom — mondotta a taggyű­lésen az egyik idős, tsz-tag. — Fegyelem és szilárd veze­tés nélkül ram lehet ered­ményes , a munka, A pártszervezetnek is csak megbízott titkára van, így a közeljövőben jelentős sze­repcsere várható, a tiszader- zsí Kossuth Tsz néhány ve­zető posztján. Nem véletlen, hogy mind a pártvezetőség ujjáválasztása, mind a gazda­sági vezetőgárda kiegészíté­se, a várható személycserék élénken foglalkoztatják a szövetkezet tagjait, $ ki is fejtik véleményüket. Egyi­kük így fogalmazott a tag­gyűlésen: — Ne a papírfor­ma alapján válasszunk veze­tőséget. Azt kell néznünk, hogy a vezetői követelmé­nyeket tekintve, kinek meny­nyi becsülete van abban a termelőszövetkezetben, ho­gyan dolgozott eddig. A várható fejlődés legfőbb záloga a párt- és a gazdasá­gi vezetőség harmonikus együttműködése. Ehhez vi­szont olyan pártvezetőség kell, amely képes a szakem­berek idejében történő orien­tálására, jogos kívánalom­ként ezt is kifejtették a párt­tagok. Számonkértek a terv­szerű, előrelátó pártmunká hiányát. A pártcsoportok nem úgy kaptak meg a feladato­kat, ahogy kellett volna, — vetődött fel a vitában. Ez okozta a kapkodást — Ezért lámpalázzal, s nem kellő meggyőződéssel végeztük a munkát, — vetette fel egy fiatal. — Ahhoz viszont nincs még kellő gyakorlatunk, hogy teljesem önállóan végezzük munkánkat, s az nem is vol­na jó. A további munkát tekint­ve a taggyűlés útmutatását így lehetne summázni: terv­szerű pártépítés; a vezetőség­ben önálló reszorttevékeny- *ég. a szocialista munkaver­seny segítése, élénk párt­éi oport-élst kell, s megkü­lönböztetett feladatként 3z iparszerű . termelésre ösztö­nözni a gazdasági vezetőket. Mindezt pártszerűen érvelve, tiszta, világos fejjel ítélve kell elérni, hogy a fejlődés reménye lehetőséggé váljék a tiszaderzsi Kossuth Tsz-ben Is, s. b. Saját maguknak rakták feladatul A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekciő Vállalat IV, számú gyáregysége ,-A nálunk dolgozó asszo­nyok többsége a háztartásból jött. Mit jelent üzemi mun­kásnak lenni, azt csak most tanulgatják” — mondta a beszámoló taggyűlés megkez­dése előtt Gácsi Mihály, a gyár pártai&pszervezetének titkára. S ha most így utólag félidézzük, a taggyűlésen el­hangzottakat, elmondhatjuk, lényegében erről, a munkás­sá válás. folyamatáról, a kommunisták e folyamatban betöltött, Vagy betöltendő kö„ telezettsegeiről esett a leg­több szó. Négy év alatt sokat fejlő­dött az üzem: négyszázzal nőtt a létszám, (a munkások 60 százaléka nő) több mint szá? ipari tanulót oktatnak, éves termelési értékük csak­nem háromszorosa a négy évvel ezelőttinek, eléri a 135 millió forintot, emellett 200 ezer négyzetméter írhát is kikészítenek a központi gyár­egység számára. Sokat épít­keztek: 230 millió forint ér­tékben új műhelycsarnokok létesültek, vagy létesülnek, jövőre lesz kész a szociális épületük. Eddig szétszórtan, kis épületekben dolgoztak és ez nem volt jé hatással a pártéiért«.-A pártcsoportok szervezé­sét mindig és mindig újra kellett kezdeni, részben a létszám növekedése, részben a műhelyek átcsoportosítása miatt. Ezt jogosan kifogásol­ták kommunistáink a" tag­gyűlést megelőző pártcsoport- ertekezleieken,” — mondta a párttitkár. A beszámoló, de méginkább a hozzászólók sza­vaiból kitűnt: az a 70 tagú kommunista közösség, amely ma ebben a gyorsan fejlődő gyárban dolgozik, annakide­jén a konfekció üzemből nőt­te ki magát. Ma a TMK-sok, a kikészítőben dolgozók kö­zött — a jó tagfelvételt elő­készítő munka után — több a párttag, mint korábban volt. A konfekció műhelyben — ahol többségében nők dol­goznak — a pártépítés elma­radt. De ott más gondjaik is vannak: kiderült, hogy a konfekció üzemben egyetlen kommunista vezető sincs, de megievvzés, rosszindulatú szó annál több, ha az üzem kom­munistái közül valaki elkéri magát taggyűlésre, vagy m=>s társadalmi megbízatásának teljesítésére. Van, amikor el sem engedik őket. A gyár igazgatója írásban utasította a vezetőket arra, hogy el kel! engedniük az embereket, a döntést nem vették figye­lembe, minden maradt ügy, ahogyan volt. Ezek után ért­hető, miért „zárkóznak ma­gukba” a gyérrészleg kom­munistái, miért nem volt megfelelő a pártépítő munká. juk, és így tovább. Nos, eb­ben nem csak a párt titkár­nak, hanem a gyár kommu­nista igazgatójának Is, meg a többi társadalmi és tömeg­szervezet vezetőjének is megvan a maga kötelezettsé­ge, feladata. Atméi is inkább, mert a többi műhelyben, ahol nincs ilyen gond, nagyszerű ered­mények születtek már eddig is. ’a •ongre"z”si rpUnkaversenyben. Tcbbek közöft a Gábor Áron TMK-s brigád kongresszusi felaján­lásának értéke eléri az egyr millió forintot. A jó hangulatú beszámoló taggyűlésen a felszólalók va­lamennyien a felelősséget hangsúlyozták: a kommunis­ták kötelességét a fiatalok nevelésében, a gyárban a po­litikai élet további erősítésé­ben, a ká'dermunkáben, a politikai oktatásban, tovább­képzésben és hosszan sorol­ható mindaz a tennivaló, amit saját maguknak 'szabtak fel- ada*''-1 L SS. Marad a lolt Á\ Bírság-v építés AJíw'xy&A m i atilr ó-í "

Next

/
Thumbnails
Contents