Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
1974. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hide? idő, köd — késések a közlekedésben Az elmúlt napokhoz, hetekhez képest hidegebb idővel, s ami kellemetlenebb, sűrű köddel kezdődött az ünnep hete. A közlekedési vállalatok tájékoztatása szerint a kedvezőtlen időjárás fennakadást sehol sem okozott a forgalomban, az óvatosabb vezetés, a lassúbb haladás miatt azonban késnek a járművek. A Ferihegyi repülőtér forgalma megbénult. Hétfőn reggel — a sűrű köd miatt — indításra és fogadásra egyaránt alkalmatlan volt a Ferihegyi repülőtér. A MÁV-vezérigazgatóság főügyeletének tájékoztatása szerint különösebb fennakadás nélkül bonyolódott a forgalom, de a főváros környékéről 10—20 perces, a nagyobb távolságokról érkező szerelvényeknél ennél több késéssel érkeztek reggel a vonatok. A külföldi szerelvényeknél többórás elmaradások is voltak, ezt azonban „hozták magukkal” a vonatok. Szolnokra is késve érkeztek a vonatok. A Szabolcs Expressz 8, a gyulai 10, a békéscsabai 25, és a miskolci gyors a szokottnál 20 perc\ cél indulhatott később a megyeszékhely vasútállomásáról. A nemzetközi járatok idővesztesége hasonló volt a belföldi szerelvényekéhez. A moszkvai gyors és a Balt Orient Expressz egyaránt 20 —20 percet késett. A Volán távolsági autóbuszforgalmát ugyancsak lassította a sűrű köd. Az Engels térre Esztergom, Dorog felől 15—20 perces késéssel érkeztek a hajnali, a reggeli járatok, Dunaújváros—Budapest között egy órával hosz- szabbodott meg a menetidő. A kora délelőtti órákban késtek a nagyobb távolságról érkező autóbuszjáratok is. Szolnokon a helyi járatok részben a köd, részben pedig a nyálkás, csúszós úttest miatt egy-egy fordulóban 15— 20 percet is késtek. A helyközi járatok átlag 30—50 perc késéssel közlekedtek. A környékbeli településekről (Rákóczifalva, Tiszaföldvár) a menetrendben feltüntetett időpontokhoz képest 20—30 perccel értek később Szolnokra az autóbuszok. A távolsági járatok ennél valamivel többet, a nagyrévi, az egri és a szegedi járatok 50 percet késtek. Úttörőélet átéli szünetben A téli szünetben megkezdődnek az úttörővetélkedők, szemlék csapatszintű fordulói. A tudományos-technikai szemle eseményein mintegy 400 ezer pajtás vesz részt. A kulturális szemle csapatbemutatóin kívül az éneklő ifjúság úttörő kórusmozgalomnak most a járási, városi fordulói folynak. Megkezdődnek a X. úttörő- olimpia országos döntői cselgáncsban, birkózásban, asztaliteniszben. A kis sportolók versenyeinek Zalaegerszeg ad otthont. A téli szünidő az úttörőév legfontosabb akciójának, a „Nem térkép e táj.. expedíciónak is egyik csúcspontja lesz. Az őrsök, rajok, csapatok a szünidőt használják fel expedíciós útjaik, portyáik lebonyolítására. Elsősorban azokat a felszabadulási emlékhelyeket keresik fel, amelyekét a félév során kutató munkájukkal, levelezéseikkel megismertek. A „védetté nyilvánítjuk” akcióban télen különösen sok úttörő és kisdobos közösség tevékenykedik, a pajtások a maguk vállalta természetvédelmi feladatokat hajtják végre. Sok úttörő tölti vakációját táborban. A nevelő otthonokban tevékenykedő otthon-tanácsok titkárai, az úttörőházak titkárai, a napközi otthoni gyermekaktivisták Zánkán készülnek fel elkövetkező feladataikra. Törvény az állam- és közbiztonságról Címzett a társadalom Interjú M. Szabó István megyei rendőrfőkapitánnyal A közelmúltban új jogszabály látott napvilágot. Törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról. Mi tette indokolttá az úi jogszabály születését? Erre kértünk' választ M. Szabó István ezredes megyei rendőrfőkapitánytól. — Az új jogszabály megjelenése szerves része annak a tervszerű jogalkotási tevékenységnek, amelynek célja az államélet továbbfejlesztése. az államigazgatási munka korszerűsítése és nem utolsósorban a szocialista törvényesség erősítése. Szükség volt olyan rendeletre. — és a felszabadulás óta ez az első — amely egységes keretbe foglalja a Belügyminisztérium szerveinek — a rendőrségnek. a határőrségnek, a Tűzoltóság Országos Pa-' rancsnokságának — feladatait, rögzíti jogait. A jogalkotóknak azonban nem csak az volt az egyetlen céljuk, hogy feketén fehéren leírják a belügyi szervekre vonatkozó jogszabályokat. Nyivánosságra is hozták, hogy bárki megismerhesse. Miért van ennek jelentősége? Mert a jogszabály nemcsak a belügyi szerveknek szól. Címzettje az egész társadalom. Mit teh^t az utca embere? — Eddig is megtették. A tisztességes, becsületes emberek többsége már nem megy el közömbösen a csendháborítók, a dühöngő garázdák, a magatehetetlen részegek mellett. Ha gyanúsat, szokatlant látnak, hallanak, azt a rendőrség tudomására hozzák. Sokan ismerik a meghiúsult szolnoki postarablás történetét. Az utca emberének köszönheti a rendőrség, hogy a gyanúsított néhány óra múlva rendőrkézre került. — Az állami, gazdasági szervek mit tehetnek? — Ne várják ölbe tett kézzel, hogy egy maroknyi gyomból óriás tarack legyen. Ne hunyjanak szemet az első hamis útiszámla felett sem. — Nem ez az egyetlen jogszabály, amely a belügyi szervek, konkrétan a rendőrség munkáját érinti. Vele egyidőben november 1-én lépett életbe a rendőrségről szóló kormányrendelet. — Ennek szükségességét, azt hiszem, egyetlen tény a napnál fényesebben bizonyítja. 1955-ben, 19 éve jelent meg a rendőrség tevékenységét szabályozó alap- jogszabály, amit azóta többször módosítani kellett. Az új rendelet világosan, közérthetően, egységbe foglalta a ránk vonatkozó szabályokat, és lényegében a már kialakult gyakorlatot öntötte törvényes formába.- — Röviden. Mindössze 15 paragrafusban fogalmazódott meg a rendőrség szervezeti felépítése, feladata, hatásköre, eljárásának alapvető szabályai. — A hatáskör öt önálló területet ölel fel: az állam- biztonságet. a bűnüldözést, a közrend védelmét, a közlekedés- és igazgatásrendészetet. Államtitoktól a névváltoztatásig Kezdjük az elsővel, az 1 állambiztonsággal. Mit kell tennünk a védelméért? Felderíteni és megakadályozni az ellenséges hírszerző szervek és a szolgálatukban álló emigrációs csoportok, személyek hazánk, illetve a szocialista közösség ellen irányuló tevékenységét. De ide tartozik az államtitkok védelmeinek ellenőrzése, s a védelmi munka szakirányítása is. A bűnüldöző és közlekedésrendészeti feladataink többé-kevésbé közismertek az emberek előtt. De az. hogy mi mindent kell tennünk a közrend védelme érdekében, már kevésbé. A jogszabály 11 pontban foglalja össze ezt a sokoldalú tevékenységet. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy az igazgatásrendészeti feladatok mé~ ennél is sokrétűbbek. Magukba foglalják a személyi igazolvány kiállítását, a külföldiek- ellenőrzését, a letelepedési engedélyek intézését, az állampolgársági bizonyítványokkal kapcsolatos valamennyi teendőt, a bűnözők nyilvántartását, az erkölcsi bizonyítványok kiadását, a szabálysértési eljárásokat, a polgári kézifegyverek engedélyezését, nyilvántartását, de még a névváltoztatási kérelmek is az igazgatásrendészethez tartoznak. Három nap a fogdában — Az új jogszabály részletesen foglalkozik a rendőrségi eljárásokkal is. Nem titkolja, milyen kényszerintézkedést alkalmazhatnak a rendőrök azokkal szemben; akik az együttélés alapvető szabályait durván megsértik. Melyek ezek az úgynevezett kényszerintézkedések? — Az előállítás, az őrizetbevétel, a kitiltás és a rendőri felügyelet. — Mikor lehet vagy kell előállítani valakit? — Ha nem tudja igazolni magát, ha bűncselekmény elkövetése közben tetten érték, vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, ha olyan állapotban van, hogy köz- vagy önveszélyes. — Meddig tarthat az előállítás? — Maximum 24 óráig. — És kikkel szemben alkalmazható a rendőri felügyelet?* — Leggyakrabban a munkakerülők, a visszaesők, a garázdák kerülnek rendőri felügyelet alá. Olyan emberek. akiket korábbi törvény- sértő magatartásuk miatt egy ideig állandóan szemmel kell tartani. Ezzel elejét lehet venni, hogy újabb bűncselekményt, vagy akár törvénysértést kövessenek éL A rendőri felügyelet — amely általában együtt jár a nyilvános szórakozóhelyekről történő kitiltással, a lakóhelyelhagyási tilalommal — a megelőzés egyik hatásos formája. Általában hat hónapig, egy évig, esetleg másfél évig tart, s a legtöbb esetben el is éri célját. (jumibot es bilincs A rendőri. felügyelethez hasonló nevelő célzatú intézkedés a kitiltás. Amikor a rendőrség úgy látja, nincs más megoldás, hogy valakit kiszakítson a rossz társaságból, a bűnre csábító környezetből, kitiltja az adott városból, községből vagy megyéből. — Az új jogszabály nem csupán a kényszerintézkedések alkalmazására, hanem a kényszereszközök: a gumibot, a bilincs, a fegyver használatára is utal. Mikor emelheti ütésre a rendőr a gu- mibotját. mikor nyúlhat a géppisztoly után? ' — Végszükségben. A törvény pontosan felsorolja ezeket az eseteket. A rendőr csak akkor lőhet, ha nagyon súlyos bűncselekmény történt, s a tettes menekülni próbál, vagy ha a rendőr élete forog kockán. Az idén két ilyen eset volt a megyében. A gumi bot használatára sajnos többször sor került. Kovács Katalin Negyvennégyben, fenyők alatt Advent. — Szerintem a Jézuska meghozza az oroszokat, — jelentette ki a szomszéd házmester. Pest alatt dörögtek az ágyuk, villamossal lehetett kimenni a frontra. A. karácsonyi felszabadítás mégis hihetetlennek tűnt. Áthatolhatatlan ívként húzódott a zajló Duna, s a hidak sorsáról nem voltak kétségeink. A rokkant zászlós bólogatott: — Én már Ukrajnában tudtam, hogy elveszítettük a háborút. Napok óta vonultunk vissza. Egy este ott ültem a tank tetején. Rá akartam gyújtani, de nem volt gvufám. Utolértünk egy gyalogezredet. A lánctalpak csörömpölésétől saját szavunkat se értettük. A vak sötétben az egyik gyalogos orra alá nyomtam a cigarettát: Gyújtsd meg komám! — A gyufa fellobbanó fényénél vettem észre, hogy vörös csillag van a sapkáján. Na, mondtam, még menekülni se tudunk, nemhogy harcolni. — Na, na! — kontrázott a házmester. — Maga is összeszedett néhány kitüntetést míg el nem lőtték a bokáját. A zászlós legyintett. Kézmozdulatában ott sűrűsödött véleménye az egész vitézkedésről. * * * barresonx fadíszek. Budán, a Széna téren állt egy mozi. Homlokzata a János hegyre nézett. Abban voltunk karácsony délután. Alig távoztunk, ütemes taktust verve négy lövedék csapódott a mozi homlokzatába. Nem kellett nagy katonai tudomány ahhoz, hogy megállapítsuk: a hegyekből lőnek, Budapestet bekerítették. Leálltak a villamosok, gyalog mentünk haza, Csillámló karácsonyfadíszként egyre sűrűsödtek a nyomjelző lövedékek. Egyik pillanatról a másikra a senki földjére kerültünk, s napokig ott voltunk. Alagsori lakásunk értéke akkor felülmúlta bármelyik luxusvilláét. December végére összeszűkült, talán kétszáz méter széles sem volt a senki földje. Az egyik hadviselő fél átkiabálhatott a másikhoz. Akkor tűntek fel a malacok. Olyan félmázsásak lehettek. Ki tudja, honnan szabadultak a budai házsorok közé. Riadtan röfögve bandukoltak. Abbamaradt, a lövöldözés, csajkákat ráztak, csalogatták a mozgó pörköltet mindkét oldalon. — Jók lesznek ezek nekünk is, hajtsuk be őket, — mondotta a bátyus. — Agyonlőnek bennünket — ijedeztem. — Gyerekekre nem lőnek. x-" Így kerültünk a harctérre. Manapság csak nemzetközi meccseken van olyan drukkolás, olyan buzdító kiabálás, mint ott volt.* A malacok először a szovjetek felé szaladtak. Német géppuskasorozat verte fel előttük az utat. Visszairamodtak, de a szovjetek se voltak restek. Kompromisz- szummal végződött a harc: mienk lett a két malac. Gondolom, mindkét oldalon abban reménykedtek, hogy így ők is esznek belőle. Hajnalban bekopogtattak a szovjetek. Friss töpörtővel kínáltuk őket. Utólag nézve velük jártunk jól, mert kenyeret is hoztak. Akkor is, később is... * * « A/, első szeminárium. — Agyonlőnek, biztos, hogy agyonlőnek, — ijedezett a háztulajdonos. — Kiirtják ezek az intelligenciát. Bütykös kezű, kucsmás parasztbácsi* keveredett a házba. Katonai szállításokra kényszerítették, így jutott Budára. A háziúr majdnem letérdelt előtte: — A boldogságos Szűz Máriára kérem, mondja azt az oroszoknak, hogy a magáé a villa. Mutassa dolgos kezét nekik, mondja, hogy munkával kereste. Azokat se ejtették a fejük lágyára. A szerzsant először jót nevetett, aztán komolyan kérdezte, hogy kié a villa, majd nagy mérgesen egy hétre elvitte a „burzsujt” hidat építeni. A háziúr meg otthon röhögött a markába. — Netn enyém a villa, — mondta egy hét múlva az öreg. — Tudom — válaszolt a szerzsant, — de megérdemled a büntetést. Aki dolgozó ember létére az urak pártját fogja,, rosz- szabb azoknál. Így szerezte az öreg paraszt az első alapfokú szemináriumi ismereteket. * * • ltí»v «stile krumpli. Istentelen csa- holásra ébredtünk egv reggel. A lakatlan emeleti részekre több tucat farkaskutyát telepítettek. Az újságok korábban gyakran adtak hírt ezekről az állatokról, mélységes sajnálkozást fejezve ki irántuk azért, mert a szovjetek őket küldik előre, az aknamezőket így robbantják fel. Azokról a katonákról, s munkaszolgálatosokról, akiket a fasiszták küldtek az aknamezőkre, sohasem esett szó a lapokban. Nagybajuszé, hallgatag kozák vigyázott a kutyákra. Egy kilónyi, eldugott krumplinkat megtalálta, megfőzte, s meghívott vacsorára. Savanyú képpel ettem a krumplit. — Holnap meg nem lesz mit enni, — magyaráztam kézzel-lábbal. — Egész zsákkal hozok reggel, — válaszolt. Kozák sapkája alól fehér kötés villant. Reggel intett, dióverőnek beillő puskáját vállára vetette, s indultunk a krumpliért. Elhagyott német katonai raktár volt a közelben. Rámutatott az egyik zsákra. Meg se bírtam emelni. — Vidd te, — mondtam — Te főzted meg a krumplit. Az öreg szabadkozott, mondogatta, hogy a puska miatt nem boldogul. — Viszem én a puskát — ajánlottam. Gyermekfejjel szörnven tetszett ä móka. Elől roskadozott Iván. én meg úgy mentem utána a puskával, mintha munkára hajtanám. Az első sarkon géppisztolvosok fogtak körül bennünket. Iván először pironkodva magyarázott, maid „begurult”. — Durák, — mondotta a köpcös járőr- parancsnoknak. felkapta a zsákot, s megismételte: durák. Hangsúlyából az érződött, hogv háborúban nem csak azt kell tudni egy katonának, hogy hová lőjjpn. hanem azt is kiknek kölcsönözhet fegyvert. Mert így teljes a hadtudomány. Simon Béla *3W«888»W8WS?W^^ «SS? $ ''A W 4»x,jy*v ~ ~ * ................... . ................... ........................ --•.v.v.v.v M artfű közelében terméskövekkel erősítik a Tisza baloldali gátjának szakaszát
