Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

tint. <Jeeemt>er Ä SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A kujbisevi Repülőgépgyár egyik tágas csarnokában szerelik a TU—154—A, új, lökhajtáso^ utasszállító gépeket. Az új gépek az Alekszej Tupoljev főkonstruktőr tervező kollektívája által létre­hozott TU—154-es lökhajtásos repülők ifjabb testvérei. Az elődök legjobb tulajdon­ságait egyesítő TU—154—A fokozott kényelemmel ellátott gép, a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között is közlekedhet. A pilóta munkáját megkönnyítik a mo­dern műszerek. A 164 utast befogadó szalonok a modern műszaki esztétika vala­mennyi követelményének is megfelelnek. A TU—154—A a tervezők alapos alkotómunkájának eredménye. Az Aeroflot bel­földi és nemzetközi vonalain közlekedő gép óránkénti 'sebessége több mint 900 kilo­méter. A S7QC.I4USTA FJEIMM A béke második évében A ftosssw l nboríi nehéz évei után a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe már második esztende­je összpontosíthatja erejét az amerikai légi agresszió ütöt­te sebek begyógyítására, a szocialista gazdaság fejlesz­tésére. 1974, a béke második éve jobban kedvez a szo­cialista Vietnam dolgozóinak, mint a tavalyi, amikor a kedvezőtlen időjárás a (szá­razság és az áradásokat oko­zó nagy eső) sok százezer hektár rizsföld termését pusztította el. Az idén ta­vasszal és ősszel viszont jó termést takarítottak be. S a vietnamiak azt tartják, ha rizs van, akkor minden van. A szocialista Vietnam dol­gozói jelenleg az 1975. vé­géig terjedő hároméves új­jáépítési terv megvalósításá­ra törekednek. Az újjáépíté­si terv alapvető célja az 1965-i gazdasági szint eléré­se. (Az Egyesült Államok lé­giereje 1965-ben kezdte meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendszeres bom- bázisát: csaknem teljesen megsemmisítette a felépített gazdasági bázist, s mintegy tíz évvel vetette vissza az ország gazdasági életét.) Ta­valy, a hároméves újjáépíté­si terv első évében a háború közvetlen következményei nagy részét felszámolták. Az 1974-i népgazdasági terv elő­irányzata szerint 1973-hoz képest az ipari és kézmű­ipari termelésnek 21 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­melésnek 16 százalékkal kell növekednie. Az év első tíz hónapjában elért eredmé­nyek arra utalnak, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság dolgozói végrehajt­ják a kitűzött feladatokat. A háborús károk helyre- állításával párhuzamosan a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban hozzáfogtak a gazdasági fejlődés alapjának, a mezőgazdaságnak általá­nos újjászervezéséhez, amelynek irányelveit a ter­melőszövetkezetek ( szakem­bereinek októberi tanácsko­zásán Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja főtitkára ismertette. Az újjászervezés alapvetően az elmaradt me­zőgazdaság szocialista nagy­üzemi gazdasággá való át­alakítását szolgálja. A mezőgazdasági szövet­kezetek létrehozása idején, az 1950-es évek végén ala­kult termelőszövetkezeteket jellemezvén Le Duan rámu­tatott, hogy a mezőgazdasági tsz-ek elszigeteltek, jóformán csak önellátásra törekvő szervezetek maradtak, s ezt a háborús körülmények is erősítették. A népgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek a fejlődés új szakaszába lépjenek. A VDK termelő- szövetkezetei általában 200 hektáron gazdálkodnak, s néhány száz parasztot tömö­rítenék. A föld és a munka­erő ésszerű kihasználására nagy, tízezer hektáron gaz­dálkodó termelőszövetkezeti üzemeket kell szervezni. A mezőgazdaság újjászer­vezésének másik láncszeme a termelés szakosítása, a mezőgazdasági tájegységek kialakítása. Ez is a munka­erő ésszerű felhasználását, a túlnépesedett síkság és a la­katlan hegyvidék problémá­jának megoldását szolgálja. A síkságok a Vietnami De­mokratikus Köztársaság te­rületének csupán 20 száza­lékát alkotják, s ezeken a v idékeken egy négyzetkilo­méternyi területen általában több mint 700 ember él, a hegyek lejtőin és a hegyvi­dékeken viszont csupán 50— 300 ember. Nagy feladat te­hát a ritkán lakott területek benépesítése és gazdaságá­nak fejlesztése. Az év elején megkez­dődött a síkságon élők népes csoportjának áttelepülése a hegyvidékre. A sűrűn lakott Nghe An tartomány síkságá­ról például máris nyolcezren 15 termelőszövetkezetbe köl­töztek a tartomány hegyvi­dékére, s alapítottak gyü­mölcstermesztő (narancs, ananász, cukornád) és állat- tenyésztő gazdaságokat. Thai Binh tartomány síkságairól pedig 300 ezer ember tele­pül át a hegyvidékre. A me­zőgazdasági tájegységek ki­alakítása idején körülbelül 500 ezer hektár területen létesítenek új gazdaságokat. A mezőgazdaság újjászer­vezésével a szocialista Viet­nam népe már az 1976—1980 közötti időszakra terjedő öt­éves gazdaságfejlesztési terv alapjait rakja le. S. ó. Pihenés az erdőkben Munkaszüneti napokon, nét végén Varsó lakosai szí­vesen keresik fel a főváros környékén elterülő erdőket, amelyek elsőrangú lehetősé­get kínálnak az aktív pihe­nésre. A Varsó környéki er­dők gazdag erdeifenyő állo­mányukról, érdekes, homo- kos-dűnés területeikről, tu­risztikai nevezetességeikről, vadregényes zugaikról híre­sek. A lengyel fővárost övező, körülbelül 100 000 hektárnyi erdősáv a Varsói Egyesített Erdői gazgat óság felügyelete alá tartozik. A Fővárosi Épí­tészeti Tervezőirodában most készül az erdősáv pihenőöve­zetének terve. Faházikókb '<1 álló erdei víkendtelepek lé­tesülnek, ahol a turisták megpihenhetnek, étkezhet­nek, tisztálkodhatnak. Az erdei üdülőtelepeken ven­déglátóipari kioszkok is működnek majd. Tűzrakó- helyek várják azokat, akik bográcsban főtt, vagv nyár­son sütött Ínyencségekre vágynak. A város környéki erdőket a lakosság közkincsévé kí­vánják tenni. A munka már megindult. Számos turiszti­kai és pihenőlétesitményt építenek a varsói iskolák diákjai — ebben az évben 13 víkendtelep készül el. A tanulók saját maguknak is ‘ dolgoznak — hiszen holnap ők is itt pihennek majd. t I aWaíóriiiűM elemzés a síántúlöldon Mozgó laboratóriumot kapnak hamarosan a KGST- tagországok mezőgazdászai. A talaj minőségének és ál­lapotának, a műtrágyák" ha­tékonyságának és a növé­nyek fejlettségi fokának megállapítására alkalmas laboratóriumot a szovjet Ag- ropribor Tudományos-Ter­melési Egyesülés és a ma- , gyár MIM Labor szakembe­rei közösen alakították ki. A mozgólaboratórium mű­szereinek egy részét a két ország érdekelt vállalatai ál­tal Moszkvában rendezett kiállításon már megtekint- ) hették az érdeklődők. Iránytű az ismeretek óceánján Paradoxonnak hat, de az az igazság, hogy az informá­ciórobbanás korában olykor nehezebb rábukkanni a szük­séges információra, mint a régi civilizációk nyomaira. Me­lyik szakember nem örülne annak, ha a szükséges isme­retek közvetlenül a munkahelyére érkeznének, megfelelő időben és a felhasználás szempontjából kényelmes formá­ban? A szükséges információk felkutatása és kiválasztása korunkban a tudomány első számú problémája. Moszkvában, a Kuusinen utcában már készül a Nem­zetközi Tudományos és Mű­szaki Információs Központ székháza. Hamarosan felvon­ják a KGST-tagállamoknak — a fiatal nemzetközi szer­vezet alapítóinak — zászlóit. De a kutató és szervező mun­ka nagy része már jóval ko­rábban megkezdődött, mint­sem a Kuusinen utcában az építők felvonultak. Három éve ssütetett a döntés — Három évvel ezelőtt a KGST XXV. ülésszakán Bul­gária, Magyarország, _ az NDK, Mongólia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió, Romá­nia, Csehszlovákia, majd a későbbiekben a Kubai Köz­társaság úgy döntöttek, lét­rehozzák a tagállamok nem­zetközi tudományos és mű­szaki információs rendsze­rét — mondja a központ igazgatója, Jurij Nyikoláje- vics Szorokin. A központ lét­rehozását a szocialista or­szágokban rohamosan fej­lődő tudomány és technika tette szükségessé. Országa­inkban igen sok a tudomá­nyos kutatóintézet, fejlett a kísérleti bázis, itt él és dolgozik a világ tudományos erőinek egyharmada. Az in­formációs tevékenység pon­tosan működő szervezete le­hetővé teszi, hogy még ered­ményesebben használjuk ki ezeket a hatalmas erőforrá­sokat. A nemzetközi tudományos és műszaki információs rend­szer az információk sajátos gyűjtőhelye. Amolyan irány­tű az ismeretek tengerében, amely megmutatja. merve haladjon tovább a műszaki­tudományos fejlődés. A nem­zetközi műszaki-tudományos információs rendszer ’ vezető és szervező ereje a mi köz­pontunk. Feladata rendkí­vül bonyolult. Hiszen a tu­dományos információk ki­keresése számos tőkésország­ban például mindmáig egyé­ni eszközökkel, magántevé­kenység keretében történik. Ezekben az országokban nem alakult ki állami információs rendszer. A tudós olykor munkaidejének 30—50 szá­zalékát kénytelen arra ál­dozni, hogy az információk több tonnányi „anyagából” kibányásszon egy hasznosít­ható ismeretmagot. A szocialista országokban több mint 900 szervezet fog­lalkozik tájékoztató-doku­mentációs tevékenységgel. Egyedül a Szovjetunióban közel 130 ezren dolgoznak ezen a területen. A Nemzet­közi Tudományos és Mű­szaki Információs Központ tevékenységének fő iránya az) hogy egyesítse kilenc or­szág információs szerveit, 900 „építőkockából” pontos, stabil és jól működő szer­vezetet hozzon létre. A nemzetközi kollektíva összehangoltan és nagy lel­kesedéssel dolgozik. Magyar- ország, Lengyelország, Cseh­szlovákia és a többi szo­cialista ország legjobb in­formatikai, számítástechni­kai, matematikai, logikai, nyelvészeti és más szakem­bereit küldte el Moszkvába. A központ tudományos igaz­gatóhelyettese Szpasz Arsze- nov neves bolgár tudós, aki tíz évig vezette a Bolgár Népköztársaság Központi Tu­dományos és Műszaki In­formációs Intézetét. A tá­jékoztató-információs mun­kát Walter Meister (NDK) irányítja, az informatika ne­ves szakembere. Értékes in formációk kerültek forgalomba A nemzetközi rendszert fo­kozatosan hozzuk létre — mondja Szpasz Arszenov. A munkával 1975-re készülünk el. Az első szervező-szakasz már befejeződött. Kidolgoz­tuk a nemzetközi tudomá­nyos és műszaki infor­mációs rendszer általános tervét. Az információ különböző fajtáival és a nép­gazdaság különböző terüle­teivel kapcsolatos számos rendszer működésének mun­kaprogramjait és munkater­veit hajtjuk végre. Gyakorla­tilag már megkezdődött a KGST-tagállamok vállalatai­nak és intézményeinek in­formációs kiszolgálása, ér­tékes információk és doku­mentumok hatalmas mennyi­sége került forgalomba. Szpasz Arszenov kemény kötésű kis dossziét tart a kezében. E dosszié tartalmaz­za sűrítve mindazt, amin az utóbbi években a központ kilenc laboratóriumának munkatársai dolgoztak. Amo­lyan kalauz a nemzetközi információs rendszerhez. Áb­rák és sémák, a nemzeti in­formációs központok felsoro­lása. az információkat fel­használó vállalatok és tudo­mányos intézmények nevei. Grafikai foglalatban mindez képet ad egv pontosan meg­szervezett in formáció-forga­lom közeli távlatairól. Csak nemrég kezdte meg működését a tudomány és a technika valamennyi terüle­tein végzett tudományos munkálatokról tájékoztató egyik önálló rendszer. Hogy képet kapiunk arról, mek­kora munkát végeztek a központ munkatársai, milyen hatalmas kiterjedésű ez a rendszer elmondiuk. hogy c=ak a szocialista országok­ban több mint 1Q0 OOQ tudo­mányos kutatást. kísérleti­konstrukciós munkát és dlsz- szertációt készítenek évente. Ezek eredményeit rendsze­rint nem közlik a műszaki folyóiratok. Ezek az eredmé­nyek olykor teljesen ismeret­lenek a tudomány és a ter­melés rokonterületein, ahol operatív alkalmazásuk óriási gazdasági haszonnal járhat­na. A Nemzetközi Tudomá­nyos és Műszaki Információs Központ munkatársai óriási szervező munkát végeznek és a KGST-tagállamok számos intézményével állnak szerző­déses kapcsolatban. Most, hogy a rendszer működésbe lép, a központ alapító orszá­gaiban az előfizetők rend­szeresen megkapják azokat az összeállításokat, melyek alapján beszerezhetik a szük­séges forrásanyagokat. sőt képet kaphatnak egyes tu­dományos munkák eredmé­nyeiről is. Szpasz Arszenov fellapoz­za a legújabb összeállítást. A fémmegmunkálás szakembe­rei érdekes anyagokat talál­nak benne: az összeállítás egyik oldalán pl. összefog­lalót bolgár tudósoknak a fémmegmunkálás terén vég­zett legújabb kutatásairól. Egv másik anyag a lengyel gyógyszeripari kutatók mun­káiról ad tájékoztatást. A Magyar Népköztársaság cím­szó alatt közölt adatok a számítástechnikai szakembe­rek képzésével foglalkozó ok­tatókat fogják bizonyára ér­dekelni. Még bonyolultabb feladat­nak bizonyult a tudományos szaklapokban közzétett ta­nulmányokról és cikkekről táiékoztátó rendszer kidol­gozása. Ha meggondoljuk, hogy az egész világon évente mintegy 2 millió tudományos cikket publikálnak, és hogy a szaklapok száma évről év­re növekszik, ebben a „saj­tótengerben” még elképzelni is nehéz a tájékozódást. A rendszer tervezete azon­ban fő vonalaiban felvázolja §zt, hogyan lehet tájékozódni a már publikált anyagokban, melyek a legalkalmasabb formák arra, hogy az érde­kelt intézmények ezeket az anyagokat' kicseréljék. Ezt a rendszert a világ legnagyobb információs szervezete — az Össz-szövetségi Tudományos és Műszaki Információs In­tézet — keretében hozzák létre. — A Nemzetközi Tudomá­nyos és Műszaki Informá­ciós Központ munkatársai — folytatja Szpasz Arszenov •— jelenleg még négy különböző speciális információs rend­szeren dolgoznak. Ugyanak­kor létrejönnek az egyes népgazdasági területek, ága­zatok információs rendszerei is. A szükséghez mérten fak- tográfiai alapra épülnek — azaz a felhasználó nemcsak azt tudja meg, hol keresse az adott kérdést, de jellem­ző adatokhoz is hozzájut, ki­merítő válaszokat kap a pontosan feltett kérdésekre. Tizenhárom ilyen rendszert kívánunk kiépíteni Négy ilyen ágazati infor­mációs rendszert — a vegyé­szet és a vegyipar, elektro­technika, mezőgépgyártás, építőipar területén — már működtetünk is. Aa első lépés megtörtént Moszkvából Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, a távoli Kubába és más szo­cialista országokba már el­indultak az első postai kül­demények az értékes infor­mációs anyagokkal, melyek mindegyike megkönnyítheti az iparvállalatok munkáját, növelheti a terméshozamot a földeken és a szőlőkben, új tudományos felfedezésekhez vezethet. A Moszkva dél­nyugati részén levő „agyköz­pont” dolgozószobáiban meg­kezdett munka nem szüne­tel. I A kialakított szervezeti el­vek, fejlesztési módszerek, az ismeretek tengerén át pontosan megszabott útirá­nyok a közeljövőben és a tá­volabbi jövőben tovább bő­vülnek és fejlődnek. A kilenc szocialista ország tudósainak és szakemberei­nek közös munkájára alapo­zott nemzetközi tudományos és. műszaki információs rend­szer egyre több eszközt ta­karít meg a tudás „gyöngy­szemeinek” felkutatása so­rán, lehetőséget nyújt arra, hogy a tudósok és a terme­lés irányítói minimális költ­séggel és a lehető legrövi­debb időn belül értesüljenek a mérnöki és a tudományos gyakorlat legújabb eredmé­nyeiről. (APN—MTI) 1

Next

/
Thumbnails
Contents