Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

1974. december 71. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Téli betegségek: A nátha és az influenza Receptek Sajtos serté szelet Vékonyra felszeleteljük a sertéscombot, kiverjük, be­sózzuk. A sajtot vékony sze­letekre vágjuk, (többféle saj­tot használjunk fel) a hús­szeleteket megkenjük tejföl­lel vagy tejszínnel, a sajt­szeleteket rárakjuk a húsra, és óvatosán feltekerjük, hús­tűvel megtűzzük. Tűzálló edényben evőkanálnyi zsí­ron vagy olajon megfony- nyasztunk egy kis fej re­szelt hagymát, meghintjük pirospaprikával, felengedjük másfél deci vízzel, a hús­göngyölegeket belerakjuk, adunk még hozzá egy kisebb paradicsomot, majd gyakran locsolgatva puhára pároljuk. Csirkemell különlegesség A csirke mellét kicson­tozzuk, a húsdarabokat ki­csit kiverjük, kivajazott tűz­álló tálba egymás mellé he­lyezzük. Mindegyik hússze­letre teszünk egy vékony szelet sajtot, erre egy szelet sonkát és bevagdalt kolozs­vári szalonnát. Az egészet leöntjük kevés húslével, és fedő alatt puhára pároljuk. Petrezselymes burgonyával és salátával tálaljuk. a késő Ősz es a tel eleje minden esztendőben megpróbáltatást jelent szer­vezetünk számára. A nedves, változékony időjárás gyakran okozója a felsőléguti betegsé­geknek, mely lehet nátha vagy vírusfertőzés okozta in­fluenza. A náthát meghűlés okozza, melynek elmaradhatatlan ve­lejárója a köhögés, torokfá­jás. Legtöbbször azonban nem jár magas lázzal, nem túl rossz a közérzet sem, és így az emberek nagy több­sége lábon vészeli át. Mivel a náthás ember a betegség egész ideje alatt erősen fer­tőző, fontos, hogy kerülje a közösséget valamint az igen érzékeny csecsemőkkel és kisgyermekekkel való érint­kezést. Betegség esetén jó az ágy­nyugalom és az orrnyálka­hártya vérbőségét csökkentő orrcseppek használata. Cél­szerű a bővebb folyadékfo­gyasztás, a meleg citromos tea, limonádé és különböző gyümölcslevek. A fertőzés továbbterjedésének megaka­dályozása érdekében zseb­kendőbe köhögjünk és tüsz- szentsünk. Jő szolgálatot tesz az ilyenkor eldobható papír­zsebkendő. A náthával szemben az in­fluenza súlyosabb betegség. Magas lázzal, levertséggel, végtagfájdalmakkal, fejfá­jással, gyakori hidegrázással jár. Ritkán hasmenéssel és gyomorpanaszokkal is járhat, legtöbbször azoknál, akik idült gyomor-, bélbántalmak- ban szenvednek. Az influ­enza általában akkor jelent­kezik robbanásszerűen, ha a hőmérséklet fagypont fölé emelkedik. A betegség a fer­tőzéstől számítva 1—5 nap alatt rendszerint lezajlik. Az első hullám azokat éri, akik nagyszámú közösségben él­nek vagy dolgoznak, például iskolás gyermekek, gyári, munkások, hivatali dolgozók, katonák. A védekezés egyetlen mód­ja a megelőzés, ezért fontos a következő egészségügyi szabályok betartása: az idő­járás viszontagságait meg­felelő öltözködéssel ellensú­lyozhatjuk. Vegyük elő áté­li holmikat, viseljünk réte­ges, laza, bolyhos, meleg ru­hákat. Lehűlés ellen véd a vízhatlan, kényelmes lábbe­li is. Hasznos tanács édes­anyáknak: a kisgyermekek száját ne kössük be si állal, mert aj rácsopódott pára meg­fagy, és torokgyulladást okoz­hat. Fogyasszunk minél több vitamintartalmú friss, mi­relit vagy konzerv gyümöl­csöt és főzelékféléket, vala­mint fdhérjében gazdag élel­miszereket. Sok C-vitamint tartalmai a savanyúkáposz­ta, ectV.es paprika, eltett uborka, citrom, burgonya, csipkebö'gy ószörp. Az edzett ellenálló szerve­zet könnyebben hárítjst el a járványos fertőzést. Ej:ért ha nyáron megszoktuk, hogy meleg fürdő vagy mosako­dás után hideg vízzel zuha­nyozunk, úgy azt tésíen se hagyjuk .abba. Tartózkodjunk minél többet a szabad, friss levegőn, mozogjunk, sétál­junk. SZERVEZETÜNKNEK té­len is szüksége van a napon­kénti megfelelő mozgásra, ez szintén az egészség megőrzé­sének egyik feltétele. Mivel influenza elleni oltóanyaggal rendelkezünk, 1974 december 31-ig az illetékes körzeti or­vosnál kérhetjük annak el-, végzését. Cseh Tiborné Kertészkeűok nek Szobanövények teleltetése Zö’dsé^es Tirslisaláta A szükségesnek megfelelő mennyiségű virslit vásáro­lunk, rövid időre forrásban levő vízbé dobjuk, majd hagyjuk kihűlni. Azután né­hány szép egészséges paradi­csomot megmosunk, kariká­ra vágjuk, megtisztítunk né­hány egészen apró fej hagy­mát, megsózzuk, s az egé­szet jól összekeverjük. Sa­látástálra rakunk egy sort a vegyes zöldségből, majd ar­ra egy sort a karikára vágott virsliből, erre ismét zöldsé­get, majd a tetejére virslit. Az egészet leöntjük ízlés sze­rint elkészített salátaléveL Húszát fink Húsz dekagramm lisztet el­morzsolunk 14 dkg vajjal, 2 .tojássárgájával, 7 dkg vaní­liás porcukorral, majd fél órán át pihentetjük. Utána diónyi golyócskákat formá­lunk belőle, amelyben mé­lyedést nyomunk. Megken­jük tojással, megszórjuk cu­korral és apróra vágott man­dulával, közepes tűznél meg­sütjük. Ha megsült, a mélye­désbe egy pici ribizlilekvárt tegyünk. A tél a szobai kertészke­dés kritikus időszaka. A nap­fényes órák száma a téli hó­napokban kevés, éppen ezért növényeink nélkülözik a fényt. A hőmérséklet és a víz már könnyebben szabá­lyozható. A télen is növekedő szobai növények a szűkös fényellátás miatt megnyúl­nak. Ezért a hőmérséklet és az öntözés megfelelő szabá­lyozásával a növények élet­működését is szabályozhat­juk. Például a fikusz 15 Cel- sius-fokon nem nyurgul fel és vézna hajtásokat sem ne­vel, ellenben ha huszonöt fokos helyiségben tartjuk és jól megöntözzük, akkor sár­ga leveleket hoz. A télen is növekvő növényeket ezért alacsonyabb hőmérsékletű helyiségben kell tartani. A cserépben meggyökere­sedett muskátli 5 C-fokon telel, decembertől februárig csak néha, napfényes idő­ben öntözzük meg. A kak­tuszok a magasabb, tehát 10 C-fokos hőmérsékletet ked­velik, és szeretik a sok fényt. A városi lakóházak lépcső­házaiban is jól teleltethetők a növények. 9 nagy üveg­felületen télen is kapnak annyi fényt, hogy még az északra néző ablaknál is jól érzik magukat. Jól telelnek a növények olyan ablakban is, amelynek kifelé esetleg kettős üvege van, az ablak­rámák megfelelően szigetel­tek, és az ablakköz légtere olyan nagy, hogy ott a nö­vények elhelyezése is lehet­séges. Ebben az esetben vi­gyázzunk arra, hogy a levél ne érjen a külső üveghez, mert megfagy. Nagyon hideg napokon, de különösen éj­szaka a növények és az üvegtábla közé tegyünk új­ságpapírt. Milyen időközönként kell télen öntözni a szobanövé­nyeket? A növények nagy részénél az öntözés szüksé­gességét egyszerű módszer­rel megállapíthatjuk. Ha a föld felszínén ujjhegyünket elhúzzuk, és sár tapad rá, akkor nem szabad öAtözni. Amikor ujjunkon csAk por vagy száraz talaj ítóemcsék maradnak, akisor öntözni kell. A növényfajok vízigénve származási helyüktől függő­en igen eltérő. A pozsgás növények (kaktuszok) teste aránylag sok viaet tartalmaz, amiből keveset párologtat el, ezért ritkán öntözzük. Vízbe állítva is megszívathatjuk a cserépben levői földet, de leg­többször felülről juttatjuk a vizet, s ezzel egyúttal a le­vegő páratartalmát is dúsít­hatjuk. A többszöri kevés víz hasznosabb, mint a ritka, de túl bőséges öntözés. Köz­ponti fűtéses lakásokban a radiátoron állandóan tart­sunk vízzel töltött párolog­tató edényt. Óhatatlan, hogy a por ne lepje be a virágokat. Éppen ezért időnként langyos víz­zel mossuk le őket Berta Béla PHYLAXIA matMláp ; HÁZTÁJI GAZDASAGOK RÉSZÉRE GYÁRTJA a bajai Állami gazdaság MEGRENDELHETŐ: a megyei MÉK vállalatok és az AFÉSZ-ek takarmányboltjaiban 20 kg-os csomagolásban. Immun in imm mim imnmnmnmmmumal HIRDETMÉNY A TITASZ V. szolnoki üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy Szolnok vá­ros központ (Sütő u., Hubai u., Zrínyi u., Gárdonyi u., Ságvári E. úti) 1 és 10 kV-os földkábel csatlakozásait 1974. XII. 21-én feszültség alá he­lyezi. — Ettől az időponttól a kábelvezetékek és beren­dezések érintése életveszé­lyes és tilos. — A létesítmé­nyek rongálását a törvény bünteti. »..iimmium»«»»»»«» ........................... ■ ■ A MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉP­KERESKEDELMI VÁLLALAT SZEGEDI KIRENDELTSÉGE Szeged, Marx tér 4. sz. Telefon: 13-487 > ■ ■ • ■ j műszaki becslést tart I ; 1974. december 24-én (kedden) Baján, ; MÉH Vállalat Szegedi út 17. sz. alatt. | ; írásbeli jelentésüket kérjük ; ; j kirendeltségünk. SZEGED, Marx tér 4. sz. ; J címre beküldeni. ; Foglalkozunk használt gépek, műszerek, j szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével. ......................................................luiiiiiiiiiiuiiiniuiiimmmin^ H ová menjünk kirándulni? Budapest, Operaház A közelgő többnapos ünnepeket bizonyára úgy ősz ja be mindenki, hogy a szokásosnál is több ideje jusson szórakozásra, művelődésre, kirándulásra. Ml moai az eddigiektől eltérően a zenekedvelőknek igyekszünk kedvet csinálni egy operaházi látogatás­hoz. Közvetlenül az ünnepek előtti napokén a Ho­va scsina, a karácsonyi ünnepek idejére pedig a „Diótörő” című előadásokra kísérelhetjük m<;g jegyet venni, esetleg rendelni a 120—126-os budapesti tele­fonszámon. A kiadott program szerint december 22-én, valamint 25—26-án (Népköztársaság út 22. szám), délelőtt is tartanak előadást. Zenei életünknek e gyönyörű otthonát, az Ál­lami Operaházat — kilencévi építkezés után — 1884- ben nyitották meg. Azóta a klasszikus színpadi zene meghitt otthona. Első főigazgatója a magyar nemzeti opera megteremtője Erkel Ferenc. Az épület Ybl Miklós műve, de vele együtt még sok más neves művészünk is közreműködött abban, hogy az Opera a főváros egyik gyöngyszeme legyen. A kocsifelhajtó mellett Stróbl Alajos szobrai látha­tók Liszt Ferencről és Erkel Ferencről, de megta­lálható itt Donáth Gyula és Mikus Sándor alkotása is. Az előcsarnok boltíveit Székely Bertalan allego­rikus freskói díszítik. A főlépcsőházi mennyezetfres­kóit pedig Than Mór készítette a zene születéséről. Az első emeleti büfében Lotz Károly, Feszty Árpád festményei láthatók. A háromemeletes, patkó alakú nézőtéren minden emelet más-más kiképzésű. A nézőtér mennyezetké­pét, amely a derűs Olymposzt ábrázolja közepén Apollóval, szintén Lotz Károly festette. A második világháború idején, az éppen harminc évvel ezelőtt kezdődő 'ostrom alatt az épület súlyo­san megrongálódott. Alagsora akkor jó óvóhelyet nyújtott nemcsak az operaházi tagoknak, hanem a környék lakóinak is. Itt élte át Budapest ostromát többek között Kodály Zoltán is. A harcok során az épületnek főleg a színpadi ré­sze sérült meg. Ezért a romok eltakarítása után az első előadásokat az alsó ruhatárban tartották meg. Természetes, hogy egyelőre- nem lehetett szó teljes színpadi előadásokról, de hogy színvonalas produk­ciók voltak, arra bizonyság, hogy a Háry János rész­letét Kodály Zoltán vezényelte. Az. előadás többi da­rabját Fricsay Ferenc dirigálta. 1945. március 15-én pedig már a Bánk bán egyik részlete volt az elő­adás fénypontja, amit Ferencsik János vezényelt. A fővárosba ezúttal gépkocsi helyett vonattal is közlekedhetünk, mert a nap minden szakában jó a vonatok közlekedése nemcsak Szolnokról, hanem a megye szinte minden városából. — B — Kinőtte a gyezek a ruháját! Gyakran halljuk az édes­anyáktól ezt a tulajdonkép­pen örömteli, de mégsem gond nélküli megállapítást. Ezért közlünk olyan rajzo­kat, amelyek ötleteket ad­nak, hogy a kinőtt ruhát használhatóvá, sőt divatossá alakíthassuk. vállrésszel és az aljához var- rótt kétféle színű pánttal . 3. Kötött, patent részekkel kombinált kétrészes ruha. A kockás ruhát az egyszí­nű fonalból kötött patent­részek jól díszítik, s egyben alakításra is ötletet adnak. 1. Ha a nadrág szára rö­vid lett, legegyszerűbb ki- toldani. A pulóver ujját rö­vidre lehet vágni, az ujja végéhez és a derekához ma­radék színes fonalból csíkos patent részeket köthetünk. 2. Lányoknak csinos kabá­tot készíthetünk műszőrme 4. A kinőtt szoknyát _ az élőkén és az alján elütő szí­nű anyaggal lehet megtol­dani. kombinálni. 5. A kötött vállrész és a magas kézelő díszít és egy­be- pótolja a hiányzó anya­got is. i -mi / 0 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents